Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-17 / 64. szám

1998. március 17., kedd Hazai krónika Napirend előtti végszó MTI Az Országgyűlés napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg hétfői munkáját. Szabó Iván (MDNP) a parlament el­múlt négy esztendejének munkáját elemezve kijelentette: a törvényhozás nem tudott perspektívákat adni a magyar társa­dalomnak. Elismerte, hogy kedvezően alakultak a gazdasági mutatók, de kifogásolta, hogy kettészakadt a magyar társada­lom, és óriási különbségek vannak a régiók között. Torgy cm József (FKGP) elmondta: a kisgazdák véleménye szerint válsághelyzetben van az ország, ezért nem szabadna megengedni, hogy a kormány országgyűlési ellenőrzés nélkül dolgozzon az elkövetkezendő hónapokban. A kisgazda politi­kus emlékeztetett arra, hogy fontos kérdések megoldatlanul maradtak, így továbbra is rendezetlen az állampolgárok széles tömegeit érintő közüzemi tartozások kérdése. Vastagh Pál igaz­ságügy-miniszter válaszában elmondta: minden elemében sza­bályozva van az Országgyűlés és a kormány viszonya, ezért nem kell attól tartani, hogy ellenőrzés nélkül marad a kormány. Szent-Iványi István (SZDSZ) napirend előtti felszólalásában az elmúlt négy esztendő sikereiről beszélt. Hangoztatta: az el­telt négy évben megteremtették a valódi fejlődés lehetőségét, és jelentősen megerősödött Magyarország nemzetközi tekinté­lye is. A szabaddemokraták frakcióvezetője kijelentette: az utóbbi időben megszaporodtak azok, akik felelőtlen ígéreteket tesznek a választópolgároknak. Szekeres Imre (MSZP) a szoci­alista országgyűlési képviselők nevében köszönetéi fejezte ki mindazoknak, akik segítették az Országgyűlés munkáját. Pokorni Zoltán (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy nincs ok az ünneplésre, mert súlyos gondokkal küzd az oktatás, az egész­ségügy és a közbiztonság. A politikus kifogásolta, hogy a Tocsik- botrányban elhíresiilt személyek pártlistákon indulhatnak a májusi országgyűlési választásokon. Kuncze Gábor belügyminiszter reagálásában közölte: a Fi­desz minden olyan javaslatot ellenzett, amelynek az ország az elért eredményeket köszönheti. Dávid Ibolya (MDF) kijelen­tette: az eltelt négy évben a kormánypárti politikusok úgy vál­toztatták meg a házszabályt, hogy azzal csorbították az ellen­zéki politikusok megnyilvánulási lehetőségeit és jogait. — Az Országgyűlésben megszűnt a valós politikai vita - hangoztatta Dávid Ibolya. Szabó Zoltán államtitkár viszont azt hangsúlyozta, hogy a koalíció megteremtette a politikai vitanap intézményét, és inkább növelte, mintsem csorbította az ellenzék jogait. A családi pótlék nem jövedelem Európába - akadálymentesen? Új Kelet-információ Megszokhattuk már, hogy február és március a bevallá­sok időszaka. Az egyéni vál­lalkozóknak múlt hónap ti­zenötödikéig kellett eleget tenni bevallási kötelezettsé­güknek, míg a magánszemé­lyek péntekig kaptak ha­táridőt a jövedelemnyilatko­zat benyújtásához. Az utób­bi napokban némi bizonyta­lanság volt tapasztalható a családipótlék-igénylő lapok kitöltésekor. Akik már el­küldték ezt a nyomtatványt, és utólag úgy érzik, hogy valahol hibáztak, kérhetik az adatok módosítását. A személyi jövedelemadó bevallásával egyezően, 1998. március 20-án lejár a családi pótlék további folyósításá­hoz szükséges „Jövcdclcm- nyilatkozat”-ok és az „Egy­szerűsített jövedelcmnyilat- kozat”-ok benyújtási határ­ideje. Amennyiben a családi pót­lékot igénylő személy vagy családtagjainak valamelyike adóköteles jövedelemmel rendelkezik, úgy a 3 példá­nyos „Jövedelemnyilatko- zat”-ot kell kitölteniük. An­nak az igénylőnek, aki nem rendelkezik adóköteles jöve­delemmel, és családjában sincs adóköteles jövedelem­mel rendelkező személy, 2 példányos „Egyszerűsített jövedelemnyilatkozat”-ot kell kitöltenie. A családi pótlék, a gyer­mekgondozási segély, vala­mint a gyermeknevelési tá­mogatás összege a családi pótlék igénylésénél nem minősül jövedelemnek, ezért ezek összegéi a családi jöve­delem számításánál nem kell figyelembe venni. A kitöltött és az igénylő, valamint házastársa (élettár­sa) által aláírt „Jövedelem- nyilatkozat” megfelelő pél­dányát a családi pótlékot fo­lyósító szerv részére kell el­juttatni. A nyomtatvány har­madik példányát az szja-bc- vallással együtt kell az APEH részére megküldeni. Abban az esetben, ha az igénylő vagy családtagja adóbevallási kötelezettségé­nek munkáltatói elszámolás útján tesz eleget, a „Jövede­lemnyilatkozat” harmadik példányát is munkáltatójá­nál kell leadni, aki továbbít­ja azt az APEH felé. Jövedelemtől függetlenül jár továbbra is a családi pót­lék a három- és többgyerme­kes, a tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelő családok­nak, továbbá annak a ne­velőszülőnek, aki háztartásá­ban a gyámhatóság döntése alapján elhelyezett gyerme­ket nevel. Május elseje után csak azok az egy- és kétgyermekes csa- ládok jogosultak családi pótlékra, akiknél a múlt évi egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a 26 ezer forintot. Egyedülállóknál az összeg felső határa 31 200 forint. Gyermekenként át­lagban 4-500 forinttal emel­kedik a családi pótlék össze­ge. Például egy kétgyerme­kes kétszülős családban 24 ezer forint alatti egy főre jutó kereset esetén gyermeken­ként 4700 forint jár, 24 és 26 ezer forint közötti fejen­kénti keresetnél 2350 forint a gyermekenkénti összeg. A kétgyermekes egyedülálló­nak csemeténként 5400 fo­rint, illetve 2700 forint a ha­vi összeg. Dalmay Árpád (Új Kelet) Szinte naponta halljuk a hí­reket a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szö­vetsége (MEOSZ) aláírásgyűj­tési akciójáról. Balogh Zol- tánnétól, a Mozgáskorlátozot­tak Szabolcs-Szatmár-Bercg Megyei Egyesületének elnö­kétől céljaik, elképzeléseik felől érdeklődtünk.- Elnök asszony, miért gyűj­tenek aláírásokat?- Azt szeretnénk elérni, hogy még ez a kormány meghozza a fogyatékos emberek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló tör­vényt, amelyre már nyolc éve várunk. Közel hetven szerveze­tünk van a MEOSZ-on belül az országban, amelyek a mozgás- sérült emberekkel foglalkoz­nak. Az esélyegyenlőségi tör­vény meghozatalánál nemcsak a mozgássérültekre gondolunk, hanem a süketekre, vakokra, értelmi fogyatékosokra, vese- betegekre is, vagyis minden egészségében károsodott em­berre. Ok a maguk másságával értékes emberek, mégis nagyon nehéz az életük, ha nem azo­nosak az esélyeik az egészsé­gesekével. Gond számukra a közlekedési eszközök igény- bevétele, a közintézmények felkeresése, ha például nem tudnak lépcsőn járni. A közin­tézményeket a rendeletek elle­nére úgy építették, hogy toló­székkel nem lehet bejutni azok­ba. Szomorú, de még az orvosi rendelőkben is úgy alakították ki a mellékhelyiségeket, hogy oda tolókocsival nem lehet be­menni, már az ajtók méretei miatt sem. A nyíregyházi APEi I- székházban is csak több lépcső után érheti cl a mozgássérüli a földszintet, ahonnan lifttel me­het tovább. Az esélyegyenlő­ségi törvény meghozatalának sürgetésével az a célunk, hogy a mozgássérültek kapják meg azokat a segédeszközöket, amelyekre szükségük van a tár­sadalomba való akadálytalan beilleszkedésükhöz. Ezt írja elő az Európai Unió Bizottsá­ga által 1996 nyarán ajánlás­ként elfogadott, Az akadály- mentesség európai eszméje című dokumentum.- Az ország gazdasági gon­dokkal küzd. Az épületek, tö­megközlekedési eszközök, jár­daszegélyek. bejch átok megfe­lelő átalakítása sok milliárd forintba kerülne.- Ezzel mi tisztában va­gyunk, nagyon jól tudjuk, hogy törekvésünk nem való­sítható meg egyik napról a másikra. Fel kell viszont ké­szülni, fokozatosan, többlép­csős rendszerben meg kell kez­deni az átalakítást, mert ha to­vább halogatjuk, akkor annál később valósulhat meg.- Ha jói értem, azt is él akar­ják érni. hogy a közintézmények építését csak úgy tervezzék, ha figyelembe veszik a mozgássé­rültek érdekeit.- Ez már régóta követel­mény, de a legtöbbször nem veszik figyelembe. 1997 végén jelent meg, és ez év január I - jével lépett hatályba a rendcici az erre vonatkozó előírások szi­gorú betartásáról, az országos településrendezési és építési követelményekről. Tartalmaz­za a középületek akadálymen­tes építésének kritériumait, fel­tételeit, normarendszeréi. Az lenne jó, ha például - a tűzol­tósághoz hasonlóan - a moz­gássérültek szervezeteinek véleményét, hozzájárulását is kikérnék az építési engedélyek kiadásánál.- A rendelet kötelezheti pél­dául az APEH-et. hogy átala­kítsa székházának a bejáratát?- Országos központunk, a MEOSZ már próbapert indított az OTP és az Állami Biztosító ellen, mert épületeibe nehezen juthatnak be a mozgássérültek. A pert megnyerték, a bíróság kötelezte az illetékeseket az épületek megfelelő átalakításá­ra. A közintézményeknek tehát oda kell figyelniük ezekre a kérdésekre. Nyíregyházán pél­dául már készültek rámpák, azaz lejtők egyes középületek bejáratánál. Igen ám, de azok több esetben túlságosan mere­dekek, még az egészséges em­ber, például gyerekkocsit toló kismama számára is nehezen használhatók. Ilyen a Garancia Biztosító rámpája, amely már­vány burkolatú, ezért csúszik, ráadásul rettenetesen meredek. Nehezen használható a Dózsa György utcai gyógyszertár toló- és gyerekkocsi számára kialakított feljárata is. Nem mindegy, hogy milyen a rám­pa lejtési szöge. Sajnos egyik mellett sincs korlát. Örvendetes, hogy a város a gyalogátkelők kialakításánál figyelembe vet­te kérésünket, több helyen meg­szüntette a járdaperemeket, így a tolókocsival közlekedők át tudnak menni egyik oldalról a másikra. Hálásak vagyunk ezért a segítségért. Jó lenne, ha a köz­intézmények is megkeresnének bennünket, kikérnék a vélemé­nyünket a minket érintő kérdé­sekben. Szívesen adunk szakla­pokat, tanácsokat, megosztjuk velük gondjainkat.- Vannak felkészült szakem­bereik. akik segíteni tudnak a középületek tervezésében ?- Igen. Február 28-án a MEOSZ tájékoztatót és tanácskozást tartott a kormány településren­dezési és építési követelmé­nyekről szóló rendeletéről, va­lamint az akadálymentesség jövőbeni megvalósításáról az újonnan létesülő középületek­nél. Ezen dr. Polinszky Tibor építész, az akadálymentes épít­kezés hazai szakértője tartott előadást az akadálymentesség európai eszméjéről, az említett törvény sérüli emberekre vonat­kozó részeiről és az akadály- mentesség fokozatos megvalósí­tásának lehetőségeiről. Közpon­ti kezdeményezésre regionális tanácskozást tartunk április 7-én Nyíregyházán három megye - Szabolcs-Szatmár-Bereg. Hajdú­Bihar és Borsod-Abaúj-Zcmplén építészeti szakemberei és en­gedélyező hatóságainak kép­viselői számára. Bízunk benne, hogy ez a rendezvény is előre­lépés lesz a sérült emberek érdek- képviseletében.- Melyek az országos szövet­ség által kezdeményezett kam­pány legfontosabb tételei?- Azt szeretnénk végre ki­nyilváníttatni, hogy a fogya­tékos emberek a társadalom teljes jogú tagjai, jogaik gya- korolhatóságát az állam köte­les garantálni. Az ehhez szük­séges körülmények megterem­tése állami feladat, s ha az ál­lam ezt a kötelességet elmu­lasztja, akkor a jogainak gya­korlásában akadályozott em­ber törvényes úton is kénysze- ríthesse az államot kötelessé­ge teljesítésére. Ez egyébként szerepel a jóváhagyásra váró törvénytervezetben, amely végre azt is egyértelművé te­szi, hogy a fogyatékosság nem elsősorban szociális, hanem emberi jogi probléma. A tör­vény szelleméből az követke­zik: a fogyatékos emberről nem gondoskodnia kell az állam­nak, hanem olyan helyzetbe kell hoznia, hogy képes legyen önmaga és családja ellátására.- Van-e arról adatuk, hogy hány aláírás gyűlt már össze, s mennyien csatlakoztak a felhí­váshoz megyénkből?-Teimészetesen van. A MEOSZ közel hetven szervezete 130 ezer aláírást gyűjtött össze, azokat dr. Hegedűs Lajos, szövetsé­günk elnöke átadta az Ország- gyűlésnek. Megyénkben eddig több mint kilencezren írták alá az íveket. Az aláírásgyűjtéssel azt is be akarjuk bizonyítani, hogy a magyar társadalom érett a fogyatékos emberek sajátos helyzetének európai szintű ke­zelésére, s ezt az Országgyűlés­től is elvárja. Ha meghallgat­ják kérésünket, és március ló­ig elfogadják a törvényterveze­tet, akkor abbahagyjuk az alá­írásgyűjtést, amennyiben nem, úgy azt március 31-éig foly­tatjuk. Ezúton szeretnénk mind­azoknak megköszönni, akik eddig vagy még ezután aláírá­sukat adták, adják erkölcsi tá­mogatásuk jeleként céljaink megvalósulásához.- Köszönöm a beszélgetést. . *:** Mint azt az I. oldalon is ol­vashatták, tegnap az Ország- gyűlés egyhangútag elfogadta a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosítá­sáról szóló törvényjavaslatot. 1994-1998 Berki Antal (Új Kelet) Utoljára még jól meg­mondta a véleményét a kormányzatról dr. Homoki János képviselő úr, igen magas labdát kínálva Vi­lágosi Gábor államtitkár­nak, aki természetesen élt a felbőszült kisgazda által kínált lehetőséggel. Ennyi. Hátravan ugyan jó néhány szavazás, de a rendszervál­tás utáni második szaba­don választott parlament befejezte munkáját. Most a kampány következik, illet­ve az van már j ó ideje, csak ezután nem kell a kép­viselők drága idejét arra pazarolni, hogy a Duna- parti palotában üldögélje­nek hét elején. Négy év telt el folyamatos alkomány- sértéssel. Hol ez a törvény nem készült el határidőre, hol az. Ami elkészült, ab­ban sem volt sok köszönet. Az Alkotmánybíróság mást se tett, csak törvényeket, paragrafusokat semmisített meg, utasítva a képviselő- testületet, hogy ekkorra meg akkorra módosítsák az alkotmányellenes kitétele­ket. Természetesen minden maradt a régiben. A képviselőház tagjai nem szeretik, ha vegzálják őket. Teremtettek is olyan helyzetet az Alkotmánybí­róság körül, hogy csak ki­csiben múlt a tiszteletre méltó taláros testület mű­ködőképessége. Ebben a ciklusban kizárólag ncm- szeretem-törvények szüléi­tek. Az alkotmányellenes­nek bizonyult Bokros-cso­mag után a pokol is rásza­badult a nemzetre. A kor­mányzati többség ugyan gazdasági sikerekről regél, de ezt nehéz elhitetni mond­juk a kétgyermekes peda­gógus-házaspárral, akik a csillagos eget lényegesen meghaladó fűtésszámlát sem tudják kifizetni, nem hogy új ruhát vegyenek gyerekeiknek. Mert nem az a baj. hogy az önhibájuk­ból lecsúszottak kerültek padlóra, hanem az a tragé­dia, hogy a második szaba­don választott képviselőt' testület regnálása idején a bérből, fizetésből élő csa­ládok jó része szorult a tár­sadalmi lét perifériájára. És mindegy az, hogy kormány- párti vagy ellenzéki kép­viselőkről legyen szó, a középosztály elpusztításá­nak egyformán felelősei a mostani parlament tagjai. Gőzerővel folyik a vá­lasztási kampány. Új pártok kopogtatnak a Steindl-pa- lota ajtaján. Sok változás nem várható tőlük se. Most nem csak az aspiránsok ígérgetnek, ugyanezt te­szik a régiek is. Például áttekinthető adótörvénye­ket, kisebb terheket, mint­ha az elmúlt négy esztendő nem lett volna elég, hogy csökkentsék az iszonyatos adóprést. Hölgyeim és Uraim! Jó és eredményes kampányolásl kívánva búcsúzunk Önök­től. Reméljük, hogy a vá­lasztások után ismét talál­kozunk. Végül is olyan mindegy, milyen pártszí- nckben uszulnak ránk az újabb és újabb megszorító intézkedések. Viszontlátásra jfl Meredek lépcsőket kell megmászni

Next

/
Thumbnails
Contents