Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-16 / 63. szám
R Ára: 28 Ft SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI NAPILAP Nagyecsed - Magad uram, ha szolgád nincs 8. oldal Az államfő ünnepi üzenete Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke március 15-e alkalmából a közép- és kelet-európai népek történelmi és jövőbeni sorsközösségének fontosságát hangsúlyozta ünnepi üzenetében, amelyet az államfő sajtóirodája juttatott el vasárnap az MTI-hez: „A mai napon az 1848-as magyarországi polgári forradalom 150. évfordulóját ünnepelve együtt emlékezünk meg az európai népek - így a magyar és a román - közös forradalmáról. 1848-ban Közép-Európa népei is együttes erőfeszítéssel küzdöttek a polgári fejlődésért, a demokratikus szabadságjogokért. A Népek Tavaszának kiemelkedő személyiségei között ott voltak a magyar és a román nép legjobbjai, mint Kossuth Lajos, Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu s eszmetársai. Az általuk másfél évszázaddal ezelőtt vallott progresszív törekvések, mint az egyenlőség, a parlamentarizmus, a sajtószabadság méltó történelmi előzménye jelenkori demokratikus elveinknek és értékeinknek: a jogállamiság és a parlamenti demokrácia iránti elkötelezettségnek, az emberi és kisebbségi jogok biztosításának. 1848 fontos tanulsága, hogy a közép-európai népek fejlődésének és társadalmi haladásának előfeltétele a térség országai közötti jószomszédi kapcsolatok, az aktív partneri együttműködés, amit jól példáznak az ígéretesen fejlődő magyar-román kapcsolatok nemzetközileg is elismert eredményei. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy szomszédainkkal együtt elfoglalhassuk helyünket az elválasztó vonalak nélküli, egységesülő Európában. Ebben a szellemben kívánom, hogy térségünk nemzeteinek, a térségben élő valamennyi nemzeti kisebbségnek - éljenek azok Magyarországon vagy a környező országokban - békés, virágzó jövő, kiteljesedő demokrácia, gyarapodás és jólét jusson osztályrészül. ” 2ÖT2Í 221231 36137 38 39 50 51 X 531 541 £6^168,1 All. heti, március 14-i sorsoláson a következő nyerőszámokat húzták: 26, 30, 69,82, 85. Ajókerszám: 069755. A hatos lottó nyerőszámai a következők: 4, 8, 10, 17, 19, 29. Pótszám: 31. Húszévesek lettünk Nézem a kis emblémát, és valami nagyon furcsa rajta. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy óvodába húszévesek járjanak. Óvodásnak kicsit nagyok lennének, szülőknek pedig még kicsik. Akkor nincs mese, maga az intézmény érte el ezt a tisztes kort. Új Kelet-információ Nyíregyházán a Búza utcán két évtizede gyermekzsivajtól hangos a 7. szám alatti épület. Lassan már azok hozzák reggelente fiaikat, lányaikat, akik az induláskor idejártak. A da- dusok, óvónők őket is váiják arra a rendezvénysorozatra, amellyel e kerek évfordulót szeretnék megünnepelni. Március 17-én kedden Csabai Lászlónénak, Nyíregyháza polgármesterének megnyitószavai után a képzőművészet napjával indul a programfolyam. Itt a gyermekek munkáiból tekinthetnek meg kiállítást a szülők és a látogatók. A szerda a tánc és a zene napja lesz, ahol a neves Szeredás együttes tart táncházat a piciknek és kevésbé piciknek. Csütörtökön következik a mesék és a bábok világa. A Mesekert bábszínház az Aranycsirke című előadásával szórakoztatja majd az ovisokat. A péntek a versenyek, vetélkedők és a játékok napja lesz, míg szombat estére már inkább a szülőket és a tá- \ mogatókat vár- “ ják a jótékony- sági bálra. Kampányindító 7. oldal Központi ünnepség Csengerben Mindig a legdicsőbb napok egyike marad! mmgMmmammmtmiö Munkatársaink FUJI alapanyagra és technikával dolgoznak. V. évfolyam, 63. szám - 1998. március 16., hétfő Idén a március 15-ei központi ünnepség színhelye Csenger városa volt. A megemlékezés a református templomban kezdődött, ahol Bartha Gyula lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlt híveken kívül Zilahi Józsefet, a megyei közgyűlés elnökét és Apáti Györgyöt, Csenger város polgármesterét. A plébános sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar emberek még ilyen alkalmakkor sem képesek igazán összefogni. Szerinte ezen a napon egy összefogni tudó nép mártírjaira emlékezünk, emlékük jó példával áll a ma határainkon innen és túl élő magyarság előtt. Elsősorban Isten emberévé kell válnunk, hogy igazán magyar emberek is lehessünk, mondta a tisztelendő úr. Szabó Zoltán (Új Kelet) Az ünnepi megemlékezés a csengeri művelődési házban folytatódott, ahol Apád György polgármester méltatta a megyei közgyűlés elnökének szerepét a település várossá válásában. Ezt követően Zilahi József vette át a szót, aki történelmünk dicsőséges és felemelő szakaszairól és a megpróbáltatások gyötrelmeiről beszélt. Gondoljunk csak államalapító István királyunkra, aki keresztény hitet adott népünknek, és országot teremtett számára a Kárpátok medencéjében. Minden magyar büszkén gondol a Hunyadiak hősi harcaira, Rákóczi fejedelem küzdelmeire, az 1848—49-esi forradalomra, vagy a közelmúltból az 1956- os hősök cselekedeteire. Történelmünknek bőven akadnak olyan szakaszai, amikor úgy látszott, hogy nincs tovább, itt a pusztulás. A tatárdúlás, a törökvész, a belső meg nem értés, a széthúzás, a Habsburg- uralom, majd a közeli múltban a kommunizmus némítot- ta el az ajkakat, gyötörte meg a lelket-testet. Azonban mindig volt kiút, pattant egy szikra, kigyúlt a fény, lett reménysugár. Ilyen fény volt nekünk, magyaroknak a 150 évvel ezelőtt történt „csoda” Magyar- országon. A reformkor feltámasztotta szellemét, és tettre késztette a meggyötört nemzetet. Az elmúlt évszázad első évtizedei óriásokat adtak hazánknak, ez a korszak az újraeszmé- lés időszaka lett, és a reformkor 1848. március 15-ével csúcsosodott ki, hangoztatta Zilahi József, majd így folytatta:- Ezen a napon történelmünk egyik legfényesebb időszakára, a 150 évvel ezelőtti eseményekre emlékezik a nemzet. A márciusi ifjak, a hős tábornokok, a honvédek, a forradalom és szabadságharc emléke előtt tisztelgünk. A spanyol, német, holland, francia megmozdulások folytatásaként 1848. március 15-én Pesten a radikális fiatal értelmiség vezetésével lezajlott az a vértelen forradalom, amely politikailag megnyitotta az utat a reformkor eszméinek érvényesülése, a polgári Magyarország megvalósulása felé. Sokáig úgy tűnt, hogy a fcllobbant láng elolthatatlan lesz. és az elszánt küzdelem teljesíteni tudja a 12 pontba tömörített óhajt. Ám hiábavalónak bizonyult a forradalmi hevület, a csodálatos vállalkozás elbukott, de csak úgy, hogy ránk rontott a korabeli Európa legerősebb szárazföldi hadserege. (A megyei ünnepségekről a negyedik oldalon olvashatnak.) Fekete Tibor (Új Kelet) 1848-ban csepergős napra ébredtek március 15-én. Százötven évvel később fagyos szél, de szikrázó napsütés köszöntötte azt a több ezer lelkes embert, akik Nyíregyházán elmentek a Petőfi, illetve a Kossuth térre, hogy emlékezzenek történelmünk egyik legdicsőbb napjára. A Habs- burg-csapatok cári segédlettel leverték a szabadságharcot, de ettől a naptól kezdve már semmi nem maradt a régi. A magyar forradalom kikezdte a Habsburg-ház legyőzhetetlenségének hitét, és megmutatta Európa népeinek, egy kicsinyke nemzet is naggyá válhat a szabadság reményében. Végérvényesen megszűnt Magyarországon a feudalizmus, és a magyar nép bebizonyította, nem alábbvaló egyetlen nemzettől sem. Másfél évszázad alatt sokszor és sokféleképpen ünnepeltük ezt a napot, és a mindenkori hatalom szerette volna saját céljaira kisajátítani a szabadság eszméjét, de sohasem sikerült. A magyar emberek szívében március 15. a forradalom, a fiatalság, a sajtószabadság jelképévé vált. Több mint száznegyven évnek kellett eltelni ahhoz, hogy őszintén, felülről jött nyomás nélkül és a politika akaratától függetlenül ünnepelhessünk. (A nyíregyházi eseményekről az ötödik oldalon számolunk be.) Dr. Zilahi József és Apáti György
