Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-14 / 62. szám

Krónika 1998. március 14., szombat Bili Clinton üdvözlete MTI Bili Clinton amerikai el­nök különnyilatkozatban köszöntötte az 1848-49-es magyar szabadságharc és for­radalom százötvenedik év­fordulóját. Mint leszögezte, az emlékezést annál is in­kább méltónak tartja, mert az akkori, mérföldkő fontossá­gú magyarországi esemé­nyek felidézik azt az elköte­lezettséget, amely az amerikai nemzetben él a szabadság, az egyéni jogok és az önrendel­kezés iránt. Clinton nagy ma­gyar hazafinak nevezte Kos­suth Lajost, és hangsúlyozta, hogy noha a demokratikus küzdelmet katonai erővel le­gyűrték, a gazdasági, társadal­mi és politikai reform magjai már akkor gyökeret eresztet­tek, és a következő évtizedek­ben szárba is szökkentek. Erdélyi programok MTI Szombaton és vasárnap Er- dély-szerte ünnepélyesen megemlékeznek az 1848 márciusi magyar forradalom­ról. Az évfordulóval kapcso­latban már a hét elejétől szá­mos kulturális, művészeti, egyházi eseményre került sor, pénteken is változatos prog­ram kapcsolódik a történel­mi eseményekhez Kolozsvá­ron, a Székelyföldön és más térségekben. A központi rendezvény színhelye vasárnap Csíksze­reda lesz. Innen a Duna Tele­vízió az egész magyarságnak sugározza az ünnepi megem­lékezést, amelyen beszédet mond Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, jelen lesz a magyar kormány képvi­selője, illetve Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, valamint az egyik román párt helyi képviselője. A nagykö­vetség diplomatái számos ro­mániai városban vesznek részt a szabadságharc hőse­inek emlékhelyein koszorú­zásokon. A Csíkszeredái ünnepi elő­adást, amelynek címe „Ne kés­setek, harangok!” a tévénézők is láthatják majd, s a beszédek, szavalatok mellett tanúi lehet­nek majd a lovas felvonulás­nak. Csíkszeredán a 150. év­fordulón avatják Gál Sándor szobrát, az 1848-as hős életé­ről március 15-én este mutat­ják helmets Dénes Gál Sándor éjszakái című drámáját. A Csíki Székely Múzeum­ban szombaton szimpóziu­mot rendeznek és kiállítást nyitnak a forradalom és sza­badságharc székelyföldi vo­natkozásairól, a Corvina Köny­vesházban erdélyi magyar költők magyar és angol nyel­vű kötetét mutatják be. Az er­délyi megemlékezések másik központja Kolozsvár, ahol kedd óta folynak a különböző évfordulós vonatkozású ren­dezvények: cserkészcsapatok '48-as vetélkedője, tudomá­nyos előadások, filmvetítések. Az ünnepi gálarendezvény­re, amelyen ott lesz Markó Béla, Takács Csaba, az RMDSZ számos más vezetője, illetve Büay Károly kolozsvári ma­gyar főkonzul is, szombat dél­után lesz. lYh’dlcr A megbízhatóságra törekszenek Tréfát űz velünk az időjárás. Par nappal ezelőtt igazi ta- vaszias idő köszöntött ránk, míg az utóbbi napokban fagyosak lettek a hajnalok, és megállt a kinti munka. Ám a kiskerttulajdonosok és nagygazdák is abban remény­kednek, hogy ez a szeszélyes időszak csupán átmeneti állapot, és rövidesen beköszönt az igazi tavasz. Erre készült fel a VMK Export-import Kft. (vetőmagvak, mű­trágyák, kemikáliák). A cégnek ma már jólcsengő neve van a megyeben és a megyén kívül is. A gazdálkodók nagy bizalommal évről évre itt szerzik be a különféle műtrágyákat, növényvédő szereket és vetőmagvakat. Varga György ügyvezető beszélt tevékenységükről, és a tavaszvárásról is tájékoztatta lapunk olvasóit. Fullajtár András (Új Kelet)- Cégünk 1990-ben alakuli meg, fő profilja a műtrágya-for­galmazás, ami a mai napig megmaradt. Tevékenységi és szolgáltatási körünk minden évben bővül, ami az árbevéte­lünk növekedésén is látszik. Az utóbbi három évben a műtrá­gyákon kívül vetőmagvak és növényvédő szerek széles ská­lája is beszerezhető az üzlete­inkben. Eljutottunk oda, hogy saját telephellyel, csomagoló­részleggel és több bolttal is ren­delkezünk, ahol az egyéni gaz­dálkodókat, kis- és nagyke­reskedőket egyaránt kiszolgál­juk. A térségben ebben az év­ben is mi kínáljuk legkedve­zőbb áron a különféle árucik­keket, hiszen azokat közvetle­nül a gyártóktól, illetve a vetőmag-előállítóktól szerez­zük be.- Hogyan fogalmazná meg a cég üzletpolitikáját?- Tevékenységünkre jellem­ző a vevő tisztelete, minden igényt igyekszünk kielégíteni szolid árakkal és az egész ter­mékskálát átfogó kínálattal. Ez azt jelenti, hogy nálunk meg­található az egyszerű péti­sótól kezdve a speciális, vízben oldható, öntözőberendezések­nél használható műtrágyákig minden. Nem utolsósorban kü­lönféle szolgáltatásaink van­nak. Ilyen például a helyszínre szállítás, kedvező fuvarköltség­gel. Tanácsainkkal is bármikor és készségesen segítjük az érdeklődőket.- Önökön nem múlik, hogy bárki is sikeresen termeljen.- Úgy érezzük, mi alaposan felkészültünk a tavaszra és az egész éves mezőgazdasági munkákra. Többek között szán­tóföldi magvakból - kukorica, tavaszi árpa, borsó, lucerna, burgonya vetőgumó... - meny- nyiségi és a legkiválóbb mi­nőségi kínálatunk van. Rendel­kezünk azokkal a sláger-vető­magvakkal is, amik kurensnek számítanak, ilyenek például az ipari termesztésre szánt paradi­csom-, uborka-, káposzta-, sárgarépamagvak. Növény­védő szerekből szintén aktua­lizáljuk a készletünket. Most a legkeresettebbek a vetés előtti talajfertőtlenítő, illetve a ké­sőbb szükséges gyomirtó sze­rek. A bő áruválaszték mellett szakmailag is felkészültek va­gyunk, hiszen négy szakmér­nök is dolgozik az értékesítés­ben.- Milyen perspektívái van­nak a cégnek?- Nem mindenáron növe­kedni akarunk, hanem a szol­gáltatásainkat bővíteni. Fej­lesztjük a miskolci telephe­lyünket és a csomagolóüze­münket is. Máris megjelentek a formatervezett, kis kiszere­lésű termékek, mint például a műtrágyák, biokészítmények, mészkőlisztek és különféle növényi tápanyagok. Célunk a még nagyobb piacszerzés, amit a többlépcsős értékesítés megteremtése segíthet. Aztán Nyíregyházán, a Simonyi óbes­ter utcai telepünkön a mosta­ninál sokkal nagyobb nagy­kereskedelmi raktári ho­zunk létre, hogy a mező- gazdasági termeléshez min­den szükséges kelléket meg­vásárolhassanak a kis- és nagytermelők. Nem utolsó­sorban egy fiatal szakember- gárdát is kinevelünk. Hosz- szú távú elképzeléseinkbe ezek mind beleillenek. A megbízhatóságra törekszünk, aminek elsődleges célja., hogy a vevőkkel folyamatos partneri és munkakapcsola­tot alakítsunk ki. S É lt Florisdorfban - Bécs színmagyar külvárosában - há­rom vénlegény: Kohn Sámu­el, nyugalmazott zsidóteme­tői kántor, Kovács Gergely, hajdan nyilas keretlegény, valamint Kécse József, a rákosista-kommunista párttit­kár. Nagyjából hasonló korú­ak voltak, és mindhárman sze­gények, mint a templom ege­re. így aztán antagonisztikus nézetellentétek ide vagy oda - bár váltig tagadták -, remek barátok voltak. Kohn imádott főzni, így aztán összedobták a pénzüket, és a kántor mind­ig kotyvasztott valamit. Hogy mit? Az nem is volt tulajdon­képpen olyan lényeges, mert csak éppen bedobálták az ételt, és már ügettek is a sarki kocs­mába, hogy záróráig ulűzza- nak. Persze a kártya okán néha az egekig csapott a vita láng­ja.- Mit csinál, maga ökör? Zöldet hív, mikor piros a haj- tóm?- Engem ne oktasson egy piszkos kommunista! Tudom én, mit csinálok.- Persze, hogy tudja, ami­kor a gázcsapot kell nyitogat- ni. Maga tetves nyilaspribék! -Az ám, bezony...- Magát meg ki kérdezte? Büdös zsidó. Jobb, ha hallgat. A múltkor az adu hetest húzta meg... Imigyen társalogtak es­teiig, miközben nyelték a nyolcschillinges fröccsöt, majd szépen megtértek az ott­honukba. És ez így ment napról napra, évről évre. Az idilli hangulat egyetlen egy­szer tört meg. Az egyik március 15- én. Történt ugyanis, hogy az ün­nep közeledvén - egymástól füg­getlenül és egymás tudta nélkül - mindhárman fellobogózták háza­ikat. Délben, mint rendesen, a ke­retlegény és a párttitkár megérke­zett a zsidó kántor kies lakához, és megdöbbenve konstatálták, hogy a ház oromzatán egy hatalmas tri­kolórt lenget a szél. Több se kel­Kié az ünnep? Palotai István (Új Kelet) lett a két díszmagyamak! Nekies­tek a szegény meshüge zsidónak.- Maga meg mi a nyavalyát ünnepel? Hogy jön maga ehhez!?- De egyetértenek a gój urak, ha a zsidót kell nyúvasztani! Mi­lyen jogon tettem ki a zászlót? Polgári jogon! Kossuth jogán. Az első és utolsó magyar szabadelvű kormány nyomán!- Hogy oda ne rohanjak - rep- likázott a nyilas. - Tudja, hol vol­tak a maga ősei akkor? A sunyi Galíciában...- Micsoda? Maga beszél? Maga németbérenc disznó. Az én őseim már a honfoglaláskor ott voltak a Vereckei-hágónál. Már akkor is tőlünk vettétek a kaca- gányt meg a buzogányt... A közös ebéd így aztán elma­radt, de egy-két óra múltán a kán­torra nagyon rátört az ultizhatnék, és elbandukolt a pártti tkárhoz. Mit tesz Isten, a párttitkár házán még nagyobb magyar zászló lengett...- Hű. A maga pofáján is van jó vastag bőr - fakadt ki Kohn -, hogy csak úgy magában rakta ki a magyar zászlót. Hát hol maradt a veres lobogó, rajta a szerszámokkal? Itt persze fél ki­lógatni, mi?- Miért? Tán maga kitette a zsidó zászlót, mi? Miért nem tette ki a zsidó zászlót, ha olyan okos? Miért nem tette ki? Na miért nem?- Le van maga szarva - zárta le a vitát az öreg zsidó, és elin­dult a nyilas háza felé, mert már igencsak szomjazott... A jelenet aztán némi eltérés­sel a hiányolt lobogók tekinte­tében ott is megismétlődött, így Kohn egyedül jelent meg már­cius 15-én délután a kocsmahi­vatalban. Kérdezte is a tulaj, hogy hol vannak a többiek, de az öreg csak legyingetett, és sűrűn emelgette a poharát Kos­suth apánk emlékére. Estére aztán megtört a jég. Elébb a párttitkár jött be nagy dölyfös pofával, szó nélkül le­ült az asztalhoz, és ordítva spric­celt rendelt. Nem telt bele egy perc, és beoldalgott a nyilas is. O is kért egy fröccsöt, és leült az asztalhoz a másik kettő mellé. Hallgattak, mint a sír. Amikor aztán a kocsmáros kihozta a kört, az öreg zsidó megköszörülte a torkát, mire mindketten ránéztek.- Hát akkor - emelte fel a poharát - egészségünkre... Azok egészségére, akik magya­rul beszélnek. Itt és odaát. I gyunk azokra, akik ma Kossuthra isznak... és a hazára. Aztán előkerült a kártya, és osztottak. Fényesebb a láncnál a kard” Ezeréves történelmünket ünnepeljük, de ennél többet is: az új Magyarország születé­se napját. A tisztelgő rendezvénysorozatnak ez az első eseménye talán a legfontosabb - jelentette ki Göncz Aprád köztársasági elnök az 1848-49. évi forradalom és szabadság- harc ünnnepségsorozatának nyitányát jelentő, a Fényesebb a láncnál a kard című kiállítás pénteki megnyitóján, a Hadtörténeti Múzeumban. Az eseményen jelen volt Horn Gyula miniszterelnök, a kormány több tag­ja, részt vettek a főváros vezetői, valamint külföldi meghívottak is. A vendégeket huszár tiszteletadással fogadták a Kapisztrán té­ren, ahol elhangzott a Himnusz is. Az államfő elmondta: a reprezentatív kiállí­tás a magyar forradalom és szabadság- harc eddigi legteljesebb áttekintését ad ja. Érzékelteti a szabadságharc nemzetközi hátterét, nyomon követi a történéseket a békés forradalmi napoktól kezdődően a fegyveres védekezés időszakáig. Göncz Árpád utalt arra is, hogy a nemzet mindig is megemlékezett az eseményekről, de az ünnepségek többségében megnyilvánultak az előítéletek is. „Nem volt és nem lesz fegyverem Személyvédelmet a jogszabályokban meghatározott ál­lami vezetők kapnak, testi épségükre a kormányőrség tagjai vigyáznak. Ma már azonban nemcsak állami vezetők érzik úgy, hogy veszélyben vannak, hanem egyes párt-, gazdasági vezetők, illetve egyéb szempontból fon­tos magánszemélyek is nagyon sok esetben személyes védelmet kérnek és kapnak. K. Z.-F. T. (Új Kelet)- Van-e önvédelmi fegyvere? Kérte már, vagy fog-e kérni testőröktől védelmet? - kérdez­tük több fontos beosztású veze­tőtől. Dr. Zilahi József, a megyei köz­gyűlés elnöke, a megyei terület- fejlesztési tanács első embere, a Kárpátok Eurorégió vezetője:- Sosem volt és nem is lesz önvédelmi fegyverem. Ez ve­szélyes dolog, az ember elhagy­hatja, el is lophatják. Az én el­veim szerint, ha valakit le akar­nak lőni, előbb-utóbb úgyis megteszik. Nem kérek testő­röket. Bokszoltam korábban, ez látszik is az orromon. Bízom abban, hogy meg tudom ma­gam védeni. Tasnádi János alezredes, a polgári védelem nyíregyházi körzetének parancsnoka:- A 90-es évek elején kato­natisztként egyszerűsített eljá­rással vásároltam önvédelmi fegyvert. A rendszerváltás után rohamosan romlott a közbiz­tonság, és nem lehetett tudni, hová fajulnak a dolgok. Úgy éreztem, magam és családom védelmére kell egy fegyver. Testőrök? Nem hiszem, hogy a jelenlegi helyzetben célpont lehetnék. Ha hirtelen milli­omos lennék, elképzelhető, hogy személyvédő őröket al­kalmaznék. Mandrik István, a Polgári Biztonsági Szolgálat ügy­vezető igazgatója:- Korábban tíz évig voll önvédelmi fegyverem, most nincs, és nem is lesz. Saját védelmemre nem fogok biz­tonsági embereket felfogad­ni, mert tudom, hogy egyes helyzetekben milyen lépese­ket kell tennem. Üzletembe­reknek szükség esetén aján­lom a jól felkészült testőrök védelmét. Kocsis Bálint, az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. igaz­gatóhelyettese:- Nincs szolgálati fegyve­rem, és nem is tartom szük­ségesnek, hogy legyen. Kü­lön testőrt nem kértem, nem kértünk, de a telephelyeinket már nem nyugdíjas bácsikák, hanem egy őrzés-védelemre szakosodott társas vállalko­zás védi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents