Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-12 / 60. szám

Pl jjM ÜL' Mezőgazdaság 1998. március 12., csütörtök Földhitel és jelzálog Új Kelet-információ A Földhitel- és Jelzálog- bank Rt. a magyar pénzinté­zeti rendszerből még hiány­zó jelzáloghitel-intézetek első képviselőjeként tavaly ősszel jött létre, mintegy 3 milliárd forintos alaptőkével az állam, valamint pénzinté­zetek közreműködésével. A jelzáloghitellel élhetnek a települési önkormányzat­ok, vállalkozások és magán- személyek. A hitelfelvétel célja lehet agrárgazdasági fejlesztés, kereskedelmi és ipari ingatlanfejlesztés, a la­kásszektor, valamint az ön- kormányzati és vidékfejlesz­tési tervek pénzügyi támoga­tása. A jelzáloghitel-intézet megalapításának az volt a célja, hogy enyhítése a ma­gyar gazdaságban meglévő tőkehiányt, a hosszabb meg­térülésű beruházások finan­szírozási lehetősége megva­lósuljon. A jelzálog-hitele­zéssel a gazdálkodók - ön- kormányzatok, vállalkozók és magánszemélyek — ingat­lanban megtestesülő vagyo­na ismét működővé válhat. A hitelnyújtás alapfeltétele, hogy a fedezetül felajánlott ingatlan forgalomképes és értékelhető legyen, rende­zett tulajdonviszonyokkal és tulajdoni lappal rendelkez­zen. Mivel a hitelek biztosí­tékaként ingatlanok szolgál­nak, fontos, hogy a kérel­mezők rendelkezzenek az ingatlanokra szóló vagyon­biztosítással. Ez a bank állal kibocsátott jelzáloglevelek biztonságát is fokozza. A hitelbiztosítéki értékről... A bank az ingatlan hitel- biztosítási értékének legfel­jebb 70 százalékáig adhat hitelt. A pénzügyi hitelező intézmény legfőbb sajátos­sága, hogy hiteleit csak in­gatlanra bejegyzett jelzálog- fedezet vagy állami garancia mellett nyújthatja. Elsősor­ban csak hosszú lejáratú hi­telkonstrukciók jöhetnek számításba. A hitelbiztosíté­ki érték egyszerűen fogal­mazva nem más, mint az in­gatlan piaci értéke, csök­kentve a felmért kockázatok pénzben kifejezett értékével. Ezt a bank piaci összehason­lító adatok elemzésével, hozamszámításokkal, vala­mint költségalapú értékelés­sel határozza meg. A hiteltörlesztésről... A bank a fejlesztési hitele­it 5-15 éves lejárattal a hiteli­génylők tevékenységének sajátosságait figyelembe véve nyújtja. Ez néhány év tőketörlesztési türelmi időt is tartalmaz. A jelzálog bejegy­zése gyorsított eljárással tör­ténik. Az ügyfelek törleszté­sének elmaradása esetén a hitelek fedezetéül szolgáló ingatlanokat átmenetileg, legfeljebb három évig a hi­telintézet a tulajdonában tart­hatja. A hiteltípusokról... A bank elsősorban három, úgynevezett termékcsoport­ba sorolja a hitelkérelmeket:- Általános jelzáloghitel igényelhető akkor, ha a ké­relmező rendelkezik a hitel- biztosíték céljára megfelelő ingatlannal, az ebben meg­testesülő vagyonát az ingat­lan értékesítése nélkül sze­retné valamely cél érdekében felhasználni.- Ingatlanvásárlási hitellel azok élhetnek, akik a bank segítségével szeretnének in­gatlant vásárolni, és a meg­vásárolni szándékozott in­gatlan szolgál a hitel bizto­sítékául. A kölcsön célja a lakás, ház, üdülő, kereskedel­mi épület, telek, termőföld, erdő és egyéb gazdasági célú ingatlan megvásárlásának fi­nanszírozása.- Az ingatlanfejlesztési hi­telt azok vehetik igénybe, akik a hitel segítségével sze­retnének ingatlant létrehoz­ni, építeni, és a fejlesztéssel megvalósuló ingatlan a ké­sőbbiekben szintén része lesz a hitel biztosítékának. A köl­csön célja a felújítási vagy fejlesztési munkák finanszí­rozása, az igénybevevő meg­lévő saját pénzügyi forrásai­nak kiegészítése. A jelzáloglevélről... A jelzáloglevél folyama­tos, kiszámítható, biztonsá­gos hozamot jelent a befek­tetőknek. Kamatozásának rendszere olyan, hogy az inf­láció változó mértéke felett is kedvező hozamú befekte­tést jelent. Magánszemélyek részére a befektetés előnyét fokozza a jelzáloglevél meg­vásárlása után igénybe ve­hető befektetési adóhitel­kedvezmény. A bank a jelzá­loglevél-vásárlók részére tőkeszámla-vezetési szolgál­tatást is nyújt. A jelzálogle­vél folyamatos likviditása mind a magán-, mind az in­tézményi befektetők számá­ra fontos, ezért a kibocsátott jelzáloglevelek többsége a lehető leggyorsabban a Bu­dapesti Értéktőzsde piacára kerül mint forgalmképes ér­tékpapír. Fekete Tibor (Új Kelet) Fagykárelhárítás Hét elején elárasztotta a Kár­pát-medencét egy hidegfront, amitől újra visszatért a tél. Éj­szakánként mínusz tíz fok alá süllyedhet a hőmérséklet, ami komoly károkat okoz a korai veteményekben. A fóliasátrak­ban fűteni kell, míg a gyü­mölcsfákban megindult nedv­keringés ismét megtorpant. A déli lejtésű kertekben a fagyra érzékeny növénykultúrák most alaposan megsínylik az időt. A sárga- és őszibarack, a rügyező málna hajtásai elfagyhatnak. Akik ráérnek, nem sajnálják rászánni az éjszakáikat, füstö­léssel vagy tiszta víz kiperme­tezésével védekezhetnek a fagy ellen. A fűtetlen fóliaházakban most fagypont alá esik a hőmérő higanyszála, és a gyenge palán­tahajtások már mínusz két fok­nál megfagynak. Zárt térben nem szabad füstölni, csak fű­téssel lehet védeni a növénye­ket. A korszerűbb, kétrétegű sátrak, ahol a rétegek között víz áramlik, mínusz 4-5 fokig védenek a hideg ellen. Ettől nagyobb lehűléskor itt is fűte­ni kell. Most válik igazán fon­tossá a fóliaházak tömítettsé­ge. A legkisebb résen is beom­lik a hideg levegő, és környé­kén szintén kárt tehet a fagy. Támrendszerek Növényvédelemre most nem alkalmas az idő, és metszeni sem érdemes ilyen csípős, hi­deg szélben. Kijavíthatjuk azonban a télen megrongáló­dott támrendszereket. A leg­egyszerűbb tám a szőlőkaró. Kifordíthatja a szél a helyéről, elkorhad a nedves földben. A pudvás (szivacsos) fával nincs mit kezdeni, ki kell cserélni. A kidőlt karókat úgy is megerő­síthetjük, hogy hármat gúla formában összerakva egymás­hoz szegezünk. A kordonrendszereknél leg­hamarabb a feszítőhuzalok sza­kadnak el. Ha még jó állapot­ban van a drót, akkor érdemes toldozgatni, de a rozsdás hu­zalokkal ne kísérletezgessünk, inkább cseréljük ki. Cserekor ne hagyjuk a régi huzalokat az oszlopokon, mert akadályoz a szőlőművelésben. Beleakad a metszőolló, és nem férünk a kötözéskor sem. A sorvégi osz­lopokat nemcsak hosszirány­ban, hanem keresztben is meg kell támasztani. A túl hosszú tárnokát 5-6 oszloponként leg­alább hosszirányban meg kell támasztani. A drót feszítésekor gondoljunk arra, hogy később még enged a huzal, és a hő­tágulás miatt is nyúlik az anya­ga. Nem kell azért szétszakíta­ni, de jó feszesre kell húzni a vezetéket. Akik hosszabb táv­ra készítik a kordonokat, azok általában valamilyen menetes megoldással hagynak lehe­tőséget az utánállításra. Ma már a kereskedelemben is kaphatók olyan szerkezetek, amelyek a huzalok végére erősítve lehe­tővé teszik a spannolást. Az embermagasságú lugasszőlő­nek legalább három helyen szüksége van a kötözésre. A két méternél magasabb kordonok­ba pedig 4-5 sor huzalt is feszít­sünk ki. A vascső is megfelel oszlopnak, de a nyitott végét valamilyen módon dugózzuk le. Ha beleesik az eső, idővel tőben elrozsdásodik a vas. Hideg időben nem érdemes veteményezni, de védeni kell a korábban kikelt ágyúsokat. Napközben, fagymentes idő­szakban öntözzük be a föld fel­színét, nehogy az erős szél a homokkal együtt elfújja az apró magvakat is. Ha még nem kelt ki a vetemény, akkor taka­rással is védhetjük a fagytól az ágyúsokat. Nádköteggel, fale­véllel, de akár szakadt fóliával is csökkenthetjük a fagykárt. A földiepertáblákban szokás használni a fekete színű ag- rofóliát. Kelés előtt ezzel is le­takarhatjuk a talajt, legalább napközben felmelegszik, és még éjszaka is tart egy darabig a hőmennyiségből. Izgulhat­nak, akik már elvetették a zöld­borsót. Bár még nem látszik, de lehet, hogy a föld alatt már ki­csíráztak a magvak, és a gyen­ge fagytól is kipusztulnak a növények. Ne tévesszen meg bennünket a hideg, a diófában csak lelás­suk de nem áll meg a keringés. Nem szabad már egyetlen ágat sem levágni a fáról, mert a nagy nedvességveszteségtől a nyári időszakban egész ágak szárad­hatnak el. Más gyümölcsfajtá­kat még mindig lehet metsze­ni, sőt csak ezután válik esedé­kessé az őszibarack hajtásvá­logatása. Jövő hét elejére már melegebb időszakot jósolnak a meteorológusok, és akkor már ne várjunk a metszéssel. A csonthéjasoknak nagy a kálci- umigénye, különösen a barack­félék igénylik a mészutánpót- lást. Nemcsak a sérült, vágott törzset érdemes híg mészlével lekenni, hanem az egészséges fáknak is jót tesz a „festés”. Különösen a sárgabarack gö- csörtös kérge alatt szeretnek meghúzódni télére a kártevők. A mészoldat elpusztítja mind a rovar-, mind a gombakártevők szaporítóképleteit. Nagytakarítás a fák között Most van időnk rendet rakni a fasorban. Metszés után ne hagyjuk a gallyakat a fasorban, mert nem férünk tőlük. A rozsét hordjuk ki a sor végére, és szá­radás után égessük el. Gyakran látni, amint az almáskertekben évek óta ott csúfoskodnak a korábbi metszések mellékter­mékei. Ezekben a halmokban könnyen megbújnak a rágcsá­lók, melegágyai a fertőzések­nek, és esztétikailag sem nyúj­tanak szép látványt. Az alma­fák legapróbb ágait, amelyeket már rotációs kapával is be le­het forgatni a talajba, hagyhat­juk a fák között. Néhány év alatt elkorhadnak, és idővel humusz válik belőlük. Tűzgyújtási tilalom van ér­vényben. A közutaktól mért százméteres távolságban tilos égetni, de szeles időben másutt sem célszerű tüzeskedni. Vár­junk az égetéssel néhány he­tet. A szárazabb növényi részek kevésbé füstölnek, és legalább nem bosszantjuk szomszédain­kat sem. Akiknek csak néhány száz négyszögöles a kertje, azok a lemetszett részeket apróra vág­va akár papírládákban is tárol­hatják. Kisebb helyet foglal, és nyáron szalonnasütéshez vagy bográcsban főzéshez is kiváló­an alkalmas lesz a tüzelőnk. A nagy rendrakás közepette néz­zük meg, télen nem sérült-e a kerítésünk. Takarékossági tanácsok Új Kelet -információ Az energia több, mint pénz szlogennel hirde­tett az Ipari, Kereskedel­mi és Idegenforgalmi Minisztérium energiata­karékossági kampányt. Az alábbi ötletbörze olyan lehetőségeket tar­talmaz, amelyekhez leg­inkább odafigyelésre s minimális anyagi ráfor­dításra van szükség. * * * A kiskert öntözése fontos feladat ahhoz, hogy az elvetepiényezett növények egészségesen fejlődjenek. A víz vi­szont pénzbe kerül, de takarékoskodhatunk is vele, amennyiben éssze­rűen használjuk. A cse­pegő kiskerti csap sok vizet pazarol. A percen­kénti csak egy csepp evés szinten mintegy 800- 1000 literes feleslegesen elfolyatott vizet jelent. A megfelelő filctömítések ára elhanyagolható ah­hoz képest, amekkora a víz díja... * * * Ugyancsak ügyelni il­lik az öntözéshez hasz­nálatos gumicső illeszté­seire, amelyekkel szintén sok hasznosítható víz pazarlása megelőzhető. * * * Szinte minden családi ház környékén található egy-egy 50-150 literes hordó. Az ereszlefolyót megrövidítve abba fo­lyatható a háztetőről lecsorgó esővíz, majd a hordó oldalán kikép­zett kifolyón a felesleg amúgy is el fog távozni. Egy-egy esti öntözéshez a hordóban megfelelő mennyiségű víz áll ren­delkezésre, nem beszél­ve arról, hogy az esővíz­nek megfelelőbb a kémi­ai összetétele, mint a tisz­tított, klórozott csapvíz­nek. * * * Öntözéskor a felhasz­nált víz 30-50 százaléka megtakarítható, ha oda juttatjuk, ahol a növény­nek is szüksége van rá. Az esőszerű, permetezé- ses öntözés helyett a nedvesség-utánpótlást inkább a növények szá­rához közelebb juttassuk ki, hiszen úgyis a gyöke­rével táplálkozik. Külö­nösen a dúsabb levélze- tű konyhakerti termé­nyek képesek a levelük­kel felfogni a permete­zett víz 60-80 százalékát. * * * Ugyan kisebb befekte­téssel, de házilag is elké­szíthető egy csepegtető öntözőrendszer, amellyel leginkább a karózható, csoportosan növekedő ültetvények nedvesség­utánpótlását lehet jó ha­tásfokkal megoldani. A gumicsőből, csatlakozó­ból álló házi rendszer egyszeri elkészítést kö­vetően több éven keresz­tül kitelepíthető. Az elő­nye, hogy szabályozható- an a felhasználás helyére juttatja a vizet. Hétről hétre a kiskertekben A támrendszerek javítása

Next

/
Thumbnails
Contents