Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-06 / 31. szám

14 1998. február-március Mezőgazdaság Hogy senkit se érjen meglepetés Beszélgetés Jeney Istvánnal, az ÁT! DEPÓ Közraktározási Részvénytársaság vezérigazgatójával- Vezérigazgató Úr, milyen messzire nyúlnak vissza Magyar- országon a közraktározás hagyo­mányai?- Már a múlt században az 1875- ös kereskedelmi törvény foglalko­zott a közraktározás fogalmával. Az eredeti törvény ugyan régi, azonban a közelmúltban született az 1996. évi XL Vili. sz. törvény, amely szintén úgy anazt a cél t tűzte ki maga elé, m int a régi: biztonságot a termelőknek ás a szolgáltatóknak egyaránt.-Mi tulajdonképpen a közraktá­rozás alapvető célja ?- A termelésben mindig vannak csúcsra futások, illetőleg hullámvöl­gyek. Ha valamiből sok terem, ala­csony az ára, ha kevés, akkor ma­gas. Ha valaki elvállalja, hogy ezt a két pontot közelíti egymáshoz, ás közben megoldja a termelők 1 ikvidi- tási gondjait, akkor jól tölti be a köz- raktározás szerepét... A terményeket akkor kell eladni, amikor a piacon jó árat adnak érte. Az eladás megtörtén­téig kivárni azonban csak akkor lehet, ha anyagi tartalékokkal rendelkezünk. Ennek a kérdésnek a megoldása szin­tén a közraktározás feladata.- Mit tehet tehát a gazda, a temielő, akinek még mindig nyakán van a termény?-Itt kapértelmetaközraktári jegy! A gazda jobban jár, ha a mi raktá­runkba hozza az áruját. Mezőgaz­dasági termékeknél azonban általá­ban magas szállítási költségekkel kell számolni, ezért ha a gazdának tisz­tességes tárolóhelye van, jelezze fe­lénk, és mi bérbe vesszük azt, ás köz­raktárrá minősíttettjük arra az időre, ameddig mi felelünk a gabonáéit így a gazda mentesülhet a szállítás költségeitől. A betárolt árut közrak­tárra vesszük, megkötjük a közrak­tári szerződést, ás az áruról közrak­tári jegyet bocsátunk ki. A termelő ezzel 3-5 nap múlva hitelhez juthat.- Hogyan kell ezt a folyamatot elindítani?-Felhív bennünket az áru tulaj­donosa telefonon, mi kimegyünk, megnézzük a tárolási helyet, majd minőségellenőrzési cégekkel meg­vizsgáltatjuk az árut. Amennyiben az előírásoknak megfelel, megköt­jük a szerződést. Az áru biztosítása, az őrzésvédelem megszervezése a mi feladatunk. Mindegy, hogy a gabona búza vagy kukorica, az eljárás ugyanaz, de természetesen más-más az ár. A ki­adott közraktári jeggyel a termelő be­megy a bankba, amely erre az értékpa­pírra hitelt folyósít. 1998.2. félévében valószínűleg már a bankba se kell ro­hangálni, hiszen mi magunk is megfi­nanszírozzuk közraktári jegyeinket. Ha a temielő közben egy olyan part­nerre akad, aki többet ad, mint amennyi a közraktári jegyen szerepel, semmi gond, visszafizetheti a felvett hitelt, így visszanyeri rendelkezési jogát az ám fe­lett, és eladhatja azt.- Mekkora mennyiségtől érdemes közraktározással foglalkozni?-Elméletileg 300 tonnától. Ezalatt a mennyiség alatt a bankok nem szívesen vállalják a tranzakciót. így sajnos azt kell mondanom, hogy a kistermelők gond­jait a közraktározás még nem képes meg­oldani. Ezért buzdítjuk a tennelőket, hogy társuljanak.- A záhonyi különleges övezet köz- raktározási szempontból remélhet-e fejlődést?- Keressük a lehetőséget arra, hogy bázist létesítsünk a térségben. Lénye­ges, hogy a közraktárhoz széles és nor­mál nyomtávú vasút is csatlakozzék. Döntés még nem született. Meglehetősen tanácstalanok vagyunk, mert a telekárak nagyon felmentek annak ellenére, hogy a beruházási kedv messze elmarad a reméltektől. Jelenleg a területen bérelt raktárakban dolgozunk. Miskolcon van a főhadiszállásunk, kollégánk innen jár­ja a vidéket. Gyorsan reagálunk, a bejelentéstől számított két napon belül a helyszínen vagyunk. 1997-ben400ezer tonnát közraktároztunk a Nyírségben.- Van-e arra mód, hogy külföldi cé­gek magyarországi közraktárakat vegyenek igénybe ?-Természetesen igen. Az ukrán árut például „papíron eladni” szinte lehetet­lenség. A nyugati vevő ugyan elhiszi, hogy a FAK-országoknak van eladó áruja, de nem bízik meg az eladóban. I % így aztán a keletiek a közraktárba be­szállítják az árut, s a már vázolt techno­lógia szerint kiadjuk a közraktári jegyet Ezt azonban nem a bankba kell vinni, hanem „rá kell forgatni” a külföldi fél­re. A másik variáció a közvámraktár. A közvámraktár vámterületen fekszik, és ugyanazt a szerepet tölti be, mint a régi vámszabad területi raktár. Bejön a FÁK-ból az áru, ami általában nem egyezik a szerződésben foglaltakkal, de mindenesetre itt van. Adott a lehetőség a tételes átnézésre, ami után már akár az adásvételi szerződés meg­kötése következhet. Kiadhatunk azon­ban a közvámraktárban lévő árura is közraktári jegyet. Ilyenkor ráírjuk, hogy vámköteles áru. Ha külföldre viszik, akkor nem kell vámterhet fizet­ni, ha viszontmégis belföldön hoznák forgalomba, akkor igen.- Milyen áruféleségeket lehet köz­raktárba vinni?- Minden forgalomképes árut, kivé­ve az ingatlant és az értékpapírt. Az el­múlt években például a gabonán és a szénen kívül vascsöveket, drágaköve­ket, ipari gyémántot, konzervet, vod­kát, bort, vetőmagot közraktároztunk. Volt faárunk, fűrészáru és rönk is.- Az imént Orosz István közrak­tár-igazgató úrral beszélgetvén szó­ba került, hogy a közraktározás na­gyobb kereskedelmi tisztességet kö­vetelne.- Sajnos itt is megjelentek a zava­rosban halászók. Módszerük: meg­győzik az áru tulajdonosát, hogy ne ő közraktározzon, hanem engedje át ezt a jogot egy sokat ígérő társaságnak. Saj­nálatos módon ez a tavalyi évben több­ször is előfordult. Gondoljunk csak bele: az ügyeskedő, kezében a közraktári jeggyel -ami saját tulajdonának jelzi az árut-bemegy a bankba, és megkapja a hitelt. A temielő ezután már futhat a pénze után, se ám, se pénz. Azzal hite­getik a termelőket, hogy jó vevőik van­nak, akik magas árat tudna fizetni.- Gondolom, ezek az ügyeskedőik meglehetősen intenzíven mozognak. És az Ón emberei?- Már az aratás előtt konzultálunk a gazdajegyzőkkel, gazdakörökkel, ag­rárkamarákkal. Szétszórjuk prospek­tusainkat, beindítjuk a továbbképzése­inket, reklámkampányainkat. Újdon­ság, hogy most már az egész évben fogadunk árut, tehátnemcsak az új ter­mények közraktározását vállaljuk, ha­nem adott esetben a régieket is.- Hadd tegyem fel a legfontosabb kérdést. Mennyibe kerül a gazdának a közraktározás?- Alapvetően az ám értékének egy százalékába kerül 3-4 hónapos letétel esetén.-Ez nagyon kedvezőnek tűnik.- Arról nem is beszélve, hogy a köz­raktározáskor cégünk a minőség­tanúsítás díját is átvállalja.- EU-szimpatikus maga a köz­raktár?- Nagyon is. Olyannyira, hogy a közraktározás támogatott terület, az El I- hoz való csatlakozásunkat még inkább felerősíti, mert nem ütközik tiltott kvó­tákba. Bizonyos időszakonként het­venszázalékos kamattámogatást is kapnak a közraktározott gabonafélék. Huszonkét-huszonhárom százalékos kamatnál hetvenszázalékos referenciát kap a termelő.- Többféle áru közraktározási lehetőségéiül tett említést. Nekünk itt Szabolcsban mit ajánl?- Az almasűrítmény is olyan forga­lomképes áru, amely nyugodtan akár­meddig tárolható. Ez rendkívül fontos kérdés a térségben, amely közismerten almatermő v idék. Szenet és burgonyát is közraktározunk a térségben.- Gondolom azonban, Önök nem a termelővel szerződnek, hanem a léüzemekkel.- Nekik is az a lényeges, ami a gaz­dáknak. Ha elfogy a pénzük...-Szinkronban vannak Ónok a Föld­művelésügyi Minisztériummal? Óssze- hangoljákfinanszírozási lehetőségeiket a minisztérium általidőszakonként ki­adott támogatással?- Sajnos, csak a tavalyi év második felében kezdett kialakulni. Szinkron azonban már jelentkezett az interven­ciós kukoricafelvásárlásnál. Javasla­tainkat tavaly februárban tettük meg pontosan egy EU-konform támoga­tás kapcsán. Sajnos fél év telt el, amíg lett belőle valami...- A meghatározott állami támoga­tás gyakorlatilag kiegészíthető így az Ónok által beszerzett banki hitelekkel. Ez remek dolog, de gondolom, a kistermelők számára mindez elérhe­tetlen vágyálom marad.-A termelési rendszerek széthullása után ők szenvednek most a legjobban. Megint szövetkezni kellene, hiszen min­denki látja és tudja, hogy bizonyos ter­ményeket csak bizonyos hektáron lehet tisztességes eredménnyel termelni. Tár­sulniuk kell a műveléstől a vetésig. Cé­günk is szívesen szövetkezik velük.- Mennyire ismert a magyar pa­rasztság körében a közraktározás fogalma?- Szerintem már ismert. Nem azt akarom mondani, hogy ülhetünk a ba- béijainkon. Nagyon jól tudjuk például, hogy az idén is „benn szorult” egy jelentős mennyiségű kukorica. Létkér­dés lenne, hogy a Földművelésügyi Minisztérium kiírjon a kukorica köz- raktározására egy újabb intervenciós felvásárlást. Ez biztonságot adna a tár­cának, mert így tudnák, mennyi gabo­na van még raktáron, ugyanakkor megnyugtató lenne a gazdának, hi­szen tudná, lesz miből vernie.- Mit üzen a termelőknek ?- Azt javaslom kisgazdáknak, középtermelőknek és nagyoknak, hogy likviditási gondjaikat közraktá­rozással meg tudják oldani. így nem lesznek kiszolgáltatott helyzetben. Az országban több közraktározással fog­lalkozó társaság is a rendelkezésükre áll, válogathatnak közülük. 1998-ban elkezdjük a gazdák közvetlen finan­szírozását is. Már most ami hívtam l el a különböző raktárbázisaink vezetőit, kérdezzék meg a gazdákat, tudják-e, mennyit fognak, mennyit akarnak vetni, mert előszerződéseket tudunk kötni a raktározásra. Az országban több helyen is nagy kapacitású gabo­nasilóink állnak rendelkezésre. így az­tán hathatósan tudunk segíteni az áru felvásátjásánál, de export esetén is. Az ÁTI DEPÓ Közraktározási Részvénytársaságnak az az előnye, hogy a többihez képest több lábon áll. Nemcsak közraktározással foglalko­zik, hanem vámügyi tevékenységgel, vám- és adóraktározással, konténerek fogadásával, sőt konténerek javításá­val is. Ezen télül folytatunk közvetítő kereskedelmet is, így nem fordulhat elő, hogy vevő van, áru nincs.- Tulajdonképpen Önök csak egy lépésre vannak már attól, hogy ter­meltessenek...- Behatóan foglalkozunk a kérdés­sel, de a termeltetési rendszerek még nem nagyon működnek. Egy-kétévcn belül viszont ez a terület is lábra fog kapni. Komoly szövetkezeteknek kel­lene létrejönni, amelyben a temielők, a raktározók, a kereskedők, .egy csa­patban vannak”, és az érdeklik közös, így aztán egyikük sem akarja a mási­kat kisemmizni. Ezért roppant fontos lépés a termelők és az ország érdeké­ben egyaránt. ÁTI DEPÓ Közraktározási Részvénytársaság 1075 Budapest Wesselényi u. 4. Tel.: 342-6954, 322-2231 Fax: 342-2791 BCfiRAFOL j BorsodChem Rí. — KFT. ——— GRAFOL VEGYIPARI KFT. 3636 VADNA, KASSAI ÚT 35-37. TEL/FAX: 48/355-500, 355-125 UNICBANK számlaszám: 12046102-00149951-00100000 A Grafol Kft. a Borsodchem Rt. 100%-os tulajdonú kft.-je. Mérsékelt árakon, pontos kiszolgálással kínáljuk PVC késztermékeinket. — Nagykereskedőknek, viszonteladóknak ajánl­juk kiváló minőségben, előnyös árral a PVC- ből készült, bordázott falú locsolótömlőt 1/2’, 3/4’ és 1’ kivitelben. Listaár: 288 Ft/kg A vásárolt mennyiségtől függően 5—12%-os árengedményt adunk. — Beruházóknak, kivitelezőknek, viszontela­dóknak kínáljuk PVC lefolyócsöveinket és csatornacsöveinket. Az idomok teljes válasz­tékával, alacsony áron állunk vásárlóink ren­delkezésére. — Építőipari beruházásoknak, kivitelezőknek, viszonteladóknak ajánljuk ♦ az ütésálló és időjárásálló, tetszetős kivitelű, könnyen szerelhető PVC ereszcsatorna, és külső falfelületek hőszigetelését is növelő PVC homlokzatburkolati rendszert, ♦ a teljes lépcsőfelületet borító csúszásgátlást biztosító PVC lépcsőtakarót és az esztétikus kivitelű, divatos színekben készülő PVC falszegélyt Várjuk érdeklődésüket a 48/355-500-as és a 355-125-ös telefonon és faxon. Dohány- és gyümölcstermelők szolgálatában A szolnoki székhelyű PRODUKER Kft. immár tíz éve önállóan végzi, illetve szolgálja a honi mezőgazdaságot. A cég igazgatója dr. Deák Lajos nem titkolja, hogy fő profiljuk a szárítógép­gyártás, -forgalmazás, és ismét szeretnének szárítóberendezéseket szállítani a dohányter­mesztő gazdaságoknak, hiszen régen is ők gyártották a TDO-60, és TDO-100 berende­zéseket. Az új név alatt továbbfejlesztett típus a PHARMA-30, és -60. Két méretben készülnek a szárítókamrák, melyek alkalmasak gyógynö­vények szárítására is. (Referencia üzemük a debreceni Somogyi Kft.-nél található). A berendezéssel több gyümölcs aszalását is sikerrel elvégezték. A társaság e mellett megkezdte az olasz PATERLLNI cég pneumatikus metszőöllóinak, láncfűrészeinek forgalmazását a gyümölcs- termelők számára. A hozzá való benzinagre- gátos mobil, és traktorra szerelhető kompresz- szorokat szintén forgalmazzák. Űj profilként és fejlesztésként előrehaladott állapotban van a PUMI-TRACK gyümölcs- és szőlőművelés célgépe, mely több adapterrel lesz felszerelve, és univerzális eszközhordozóként fog a kisüzemek számára rendelkezésre állni. Noha más ágazatot érint, de a társaság a múlt évtől elkezdte az osztrák PÖTTINGER cég ekéinek, forgóboronáinak, silózógépeinek, bálázóinak és bálacsomagolóinak piacbe­vezetését, forgalmazását. A cégvezetés bízik az agrártámogatások révén fellendülő piacban és várja partnereit. PRODUKER Kft. H-5000 Szolnok, Kossuth L. u. 7. TeL/fax: 56/341-908 Raktár: 56/420-839­PRODUKER hidrokultúra micro 200 — tápoldatkeverők netafim — csepegtetőöntözés grodan — kőgyapot CO 2 — mérők és adagolók forgalmazás, tervezés, szaktanácsadás Szőri András 6600 Szentes, Honvéd u. 32. Tel./fax: 63/316-720, mobil: 30/285-818 TERRA-VTIA KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI Kft. tevékenysége a környezetvédelemért A talaj tápanyag-utánpótlása a Génius-díjjal kitüntetett Terra-Vita humusztrágyával Kedvezff hatással bír: — a talaj szerkezetére — a talaj tápanyag növelésére — a talajban lévő növénytoxikus anyagok megkötésében. Alkalmazásakor: — kiemelkedő termésnövekedés érhető el — az érési folyamát lerövidül — harmonikus tápanyagellátást biztosít a tenyészidőszak folyamán. Felhasználható: — minden növénykultúrában, biotermesztésben, ■ 15-20 kg 100 iiF-re. További tevékenységeink: terra-vita eljárással végzünk: — humusztrágya-gyártást, — olajos hulladékok, olajjal szennyezett föld ártalmatlanítását, konzervgyári és élelmiszeripari hulladékok hasznosítását, — talajjavítást szikesedés esetén. A termékek és szolgáltatások megrendelhetők: terro-vitci Terra-Vita Környezetgazdálkodási Kft. Eger, Makiári u. 7. TeL: 36/311-133, 311-252, fax: 36/310-067. Gyöngyös, Városkert u. 9. Tel.: 37/311-646. Hatvan, Csányi üt.TeL: 37/340-179.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents