Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-06 / 31. szám

Megjelenik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a budapesti AGRO+MASHEXPO ’98-on 3. évfolyam 1. szám SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI NAPILAP Az Új Kelet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei napilap mezőgazdasági kiadványa gazdálkodóknak, termeltetőknek, szövetkezeteknek, feldolgozóknak Tények számokban Mikrohitel A Magyar Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány és a vele kapcsolatban álló PRIMOM Vállal­kozásélénkítő Alapít­vány 1992-től kezdő­dően folyamatosan mik- rohitelekkel segíti a kis­vállalkozókat (a vállal­kozás saját vagyona 2,5 millió forint alatt van). A mikrohitelezési program megyénkben nagy siker­rel működik, ezt nagyon jól bizonyítja, hogy az országosan kihelyezett mikrohitelek mintegy 10 százalékát, 569 millió forintot megyénkbeli vállalkozók igényel­ték. E térség agrárjel­legét mutatja, hogy az igényelt hitelek 42,6 százalékát mezőgazda- sági vállalkozók hasz­nálták fel. Szűkebb régiónkban je­lenleg a gazdaságok 57,3 százaléka fél hektárnál ki­sebb területen termel, míg 50 hektárnál nagyobb te­rülete csak a gazdaságok 0,2 százalékának. 169 tu­lajdonosnak van. A mezőgazdasági terü­letek hasznosításában be­következett átrendeződés eredményeként a szövet­kezetek jelenleg csak a megye mezőgazdasági te­rületének 15 százalékát hasznosítják, míg akilenc- venes évek elején még a 60 százalékán gazdálkodtak. Gépellátottság tekinteté­ben megyénk helyzetet jó­nak is értékelhetnénk, ha nem vennénk figyelembe azt, hogy a traktorok 60 százaléka, a tehergépko­csik és az arató-cséplő gé­pek 84-84 százaléka hat­éves vagy annál idősebb. Ezen a megyénk gazdálko­dóinak rendelkezésre bo­csátott, mintegy 460 mil­lió forintos gépvásárlási célú költségvetési támoga­tás sem tudott jelentősen változtatni. El kell érnünk a szakmai szempontokból megfelelő gazdaságos bir­tokméretkialakulását, ahol a meglévő erő- és munka­gépeket eredményesen le­het üzemeltetni. Térségünkben az utób­bi évek piaci nehézségei el­lenére 708 ezer almaolt­ványt ültettek 1996-ban. Tavaly megyénkben mint­egy 260 ezer tonna alma termett, ebből még 9424 tonna étkezési alma táro­lókban várja az értékesí­tést. Egy hektár almaültet­vény tennelési költsége ta­valy átlagosan 570 ezer fo­rint volt, míg az árbevétel alig haladta meg a 800 ezer forintot. A megtcnnelt alma jelentős részét a léüzemek dolgozták fel, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye öt nagy gyümölcsfeldolgozó­ja 28 456 tonna almasűrít- ményt állított elő, ennek kétharmad részét még az előző évben értékesítették. Régiónk mezőgazda­sága komoly elemi károkat szenvedett az előző esz­tendőben, 96 települést sújtott jégverés, míg 67 településen jelentkezett belvízkár. Minőségcsök­kenésből és terméskie­sésből 1,9 milliárd forint kár keletkezett a két termé­szeti csapásból eredően. Azokról a szántóföldi területekről, ahol termé­szeti csapás nem fordult elő, nagy mennyiségű ter­mést, összesen 324 ezer tonna kalászos gabonafé­lét takarítottak be, ebből 205 ezer tonna búza volt. mogalási rendszerben szere­pelni fog a normatív alapú el­osztás csökkentése és a szük­séglet szerinti elosztás növe­lése úgy, hogy a pályázati úton igényelhető direkt támo­gatás nagyobb hányada a termelői szektorba irányul­jon. A térségnek szociális és munkaügyi problémái miatt erre van szüksége. Nincs mér­tékadó piacszervezési infor­máció. A jövőben, többek között pénzügyminiszteri ajánlással is csak azok a termelők részesülhetnek a ter­vezett 50 milliárd forintos for­góeszközhiteiből, akik hajlan­dók termelési adatot szolgál­tatni. Két dolgot meg kell ér­teniük a termelőknek: egy­részt a minisztérium nem adó­vagy tb-hatóság, másrészt pia- citöbblet-levezetésről vagy rendkívüli segélyekről dönte­ni csak használható infor­mációk alapján lehet. A jövő­ben szektoronként, vertikum­ban kell gondolkodni, mert ennek alapján lehet csak le­fektetni egy olyan alkalmaz­ható agrártörvényt, amely kötelezi az összes leendő kormányt a mezőgazdaság fokozott támogatására..” Új Kelet. 1997. május 12. Erdészet A megye több mint 60 ezer hektáros erdőségének közel fele magánbirtok, a másik része állami kézben van. A minőségi erdőgazdálkodást gyakorlatilag csak az utóbbi, a Nyírerdő Rt. képes végez­ni szakemberellátottsága, va­lamint technológiai felsze­reltsége miatt. A többségében akácos telepítések iránt egy­re fokozódik a külföldi piaci kereslet, amelyet magasabb feldolgozottságú fatermé­kekkel szeretnének ellátni. Nyírbátorban tavaly egy új, jellemzően parkettafa-szárí- tó üzem épült, s létrejött a tár­saság első, erdőgazdasági munkát szolgáltató és integ­ráló igazgatósága Máté­szalkán. „Nagy Frigyes miniszter hivatalba iktatását követően tett első Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei tapasztalatszer­zését követően kijelentette: hi­tében megerősödve tér haza, mert a térségi termelési, feldol­gozási kultúra, annak hagyo­mánya és a helyi tapasztala­tok bebizonyították számára, hogy a rendelkezésre álló fejlődési lehetőségek potenci­ális kihasználásra várnak. Eb­ben a megyét nem szabad ma­gára hagyni! Nem az embe­rek tehetnek arról, hogy a me­gye hátrányos helyzetű. A problémákat a tárca úgy pró­bálja orvosolni, hogy jövőre összesen a több mint 200 mil­liárd forintosra tervezett tá­Az ország több mint 430 ezer tonnás almatermelé­sének 60 százalékát, kö­zel 260 ezret a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei gaz­dák szállítanak be a feldol­gozókba. A három év alatt átlagosan 570 ezer forint­ra duplázódó hektáron­kénti ráfordítással szemben nyomottá váltak a világpi­aci árak. Mindezzel szem­ben az újfehértói székhelyű Alma Terméktanács (ATT) évértékelő beszámolója tar­talmazta, hogy az USA, Kanada és az EU piacain keresett az ideális savtartal­mú és zamatanyagú magyar almasűrítmény és almaié, amelyet a térségben több­ségben a nyíregyházi, a va­jai, a vásárosnaményi és az anarcsi feldolgozók állíta­nak elő, ezzel megélhetést vagy kiegészítő jövedelmet adva közel 90-100 ezer ter­melőnek. A bel- és a külföl­di kereslet mennyiségi nö­veléséhez további, ipari al­mát termő ültetvénytelepí­tésekre, fejlett gépi tech­nológiákra lenne szükség. Emellett a terméktanács lét­rehozott egy 50 millió forin­tos intervenciós alapot, vala­mint az eszközrendszerének felhasználásával a minőségi, étkezési almafajták telepíté­sét is ösztönzi. Ennek jegyében a hagyo­mányosan Nyíregyházán szervezett őszi, Nyírségi Al­manapokon elindult a GEA, a Garantáltan Egészséges Alma védjegyprogram. A bevezetésére az FM Agrár- marketing Centrum Kht., valamint az ATT mintegy 14,8 millió forintot fordí­tott. Az újfehértói almater­mesztési kutatóközpont ál­tal kidolgozott GEA kísér­leti célprogam marketingak­ciójához a Malév partner­ként társult, s repülőgép- járatain 200 ezer egészsé­ges, magas minőségű almát ajándékoznak megismerte­tés címén az utazó, általában üzletember-közönségnek. Az egy hónapos program sikeresen zárult, s idén is folytatódni fog. Őstermelők Nagyon népszerű volt megyénk mezőgazdasági kistermelőinek körében az 1997. évben bevezetett őstermelői igazolvány, ha­zánkban mintegy 700-750 ezer darabot adtak ki, ennek egyheted részét megyénk­ben igényelték. Az igazol­ványt kiváltók köre három jól elkülöníthető csoportra tagolható: a nagy területen gazdálkodó, csak mező- gazdasági termelésből élő magánszemélyekre: az egy­két hektáron munkálkodó kistermelőkre és azokra a kiskerttulajdonosokra, akik az igazolvány kiváltásával a saját szükségleten felüli áru értékesítésének könnyebbé válását remélik. A regiszt­ráció kedvező fogadtatásá­ban nagy szerepe volt a fel­vásárlóknak, közülük sokan csak őstermelőktől voltak hajlandók a termést felvá­sárolni. A környezetvédelmi szak­tárca támogatásával közel 40 millió forintos beruházással tavaly elkészült Apagyon az ország első Agrárökológiai Centruma. Az oktatási bázis célja, hogy a tanulók és a felnőttképzési programban résztvevők elsajátíthassák a környezetbarát növényter­mesztési és állattartási tech­nológiákat, amelyeket a me­gyére jellemző családi far­mergazdaságokban alkal­mazhatnak. Az Agrárökoló­giai Centrum oktatási prog­ramját a szaktárca vezetője módszertani modellnek tekin­ti, amely tapasztalatai tovább­adhatók az Ország valamennyi mezőgazdasági szakiskolájá­nak. A környezetbarát techno­lógiákra épülő agrártermelés kitörési pontot jelent a térség­nek, mert a megye mezőgaz­daságára a rugalmasan alkal­mazkodni tudó termelési struk­túra a jellemző. Garantáltan Egészséges Alma §f§ Ép Bttv JÉ! iJESLJH Agrárökológiai Centrum

Next

/
Thumbnails
Contents