Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-28 / 50. szám

1998. február 28., szombat Izraeli katonák megöltek két arab gerillát péntekre virradóra az iraeli megszállás alatt lévő dél-libano­ni biztonsági övezetben. Az izraeli hadsereg közleménye szerint a rajtaütést a biztonsági övezet középső övezeté­ben hajtották végre, izraeli áldozat nem volt - jelentette a Reuters. Az izrael hadsereg szóvivője megjegyezte, hogy az összecsapás előtti napon rakétát lőttek ki egy dél-liba­noni izraeli állásra. Csütörtökön libanoni gerillák rakéta- támadást intéztek a megszállási körzetben állomásozó iz­raeli egységek ellen, és megöltek három izraeli katonát. Kínai ellenzékiek titokban pártot aia pítottak, hogy szembeszálljanak a kommunista hatalom­mal - jelentette be pénteken a szervezet New York-i szóvivője. A Demokrácia és Igazság Párt telefonon közöl­te a Reuters hírügynökséggel, hogy a múlt vasárnap ala­kult pártnak már öt városban van helyi alapszervezete. A párt célja az, hogy „védelmezze az állampolgárok jogait, elősegítse a társadalmi igazságosságot, kifejlessze a piac- gazdaságot, biztosítsa a magántulajdont, véget vessen a kiváltságoknak és a diktatúrának, s megteremtse a demok­ratikus Kínát”. Illetékesnek találta önmagát a há­gai Nemzetközi Bíróság a kilenc évvel ezelőtti skóciai repülőgép-robbantás ügyében. A testület következő fel­adata immár annak eldöntése lesz, hogy Líbiának ki kell-e adnia azt a két személyt, aki 1988. december 21-én a skó­ciai Lockerbie felett felrobbantott egy amerikai re­pülőjáratot. Két perről van szó, az egyikben Líbia Nagy- Britanniával, a másikban ugyancsak az arab ország az Egyesült Államokkal áll szemben. Az észak-albániai Shkodrában csütörtök este feloldották a hétfőn kitört zavargások miatt elrendelt rendkívüli állapotot - jelentette pénteken az AFP a helyi sajtó beszámolói alapján. „A helyzet normalizálódott, a rendőrség ellenőrzés alatt tartja az egész várost és az álla­mi intézményeket” - állt a a rendőrség közleményében. Shkodrában hétfőn több száz felfegyverkezett ember ran­dalírozni kezdett, és felgyújtott több középületet. Meg­fékezésükre Tiranából küldtek rendőröket. Tizenhét em­bert letartóztattak, a rendbontók többsége azonban elme­nekült. Fatos Nano miniszterelnök csütörtökön este a te­levízióban Sáli Berisha volt elnököt tette felelőssé a shkodrai zavargásokért. A Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) akkor vesz részt a szerbiai kormánykoalícióban, ha a legerősebb parlamenti párt, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) elfogadja a nemzeti megbékélésről és egységről szó­ló, az SPO által javasolt nyilatkozatot-jelentette be Vük Draskovic, az SPO elnöke. A jagodinai televíziónak adott nyilatkozatával a politikus lemondott pártja azon koráb­bi követeléséről, hogy az SPO nevezhesse ki a kormányfőt. „Amennyihyn az SPS elfogadja a nyilatkozatot, akkor mindenben sikerül megállapodni, mert az SPO és az SPS nem fog olyan mellékes kérdések miatt vitatkozni, mint a miniszteri helyek elosztása” - mondta Draskovic. Dras­kovic elmondta: pártja elfogadja azt a cselekvési progra­mot, amelyet Milan Milutinovic, szocialista párti Szerb elnök fogalmazott meg az SPO vezetőivel folytatott kon­zultációk során. Kabulban több mint 30 ezer ember szeme láttára csonkítottak meg két tolvajt és ostoroztak meg egy házasságtörő asszonyt. A büntetést az Afganisztánban ha­talmon lévő tálibok igazságügyi hatóságai szabták ki és a főváros egyik stadionjában hajtották végre. A két tolvaj jobb kézfejét altatás közben távolították el az egészség- ügyi minisztérium sebészei. A házasságtöréssel vádolt nőt lefátyolozva a futballpálya közepére térdepeltették, majd 100 ostorcsapást mértek rá - írta az AFP. Srebrenicai túlélők MTI _______ A srebrenicai mészárlások 40-50 túlélőjét őrzik ma is ti­tokban jugoszláviai börtö­nökben - állítja Mohammed Sacirhey, Bosznia-Herce­govina ENSZ-nagykövetc. A diplomata a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett csütörtöki levelében azt írta, hogy a bosnyák hatóságok két egymástól független szem­tanútól kaptak tájékoztatást. Eszerint a foglyokat a többi rabtól elkülönítve őrzik a ju­goszláviai Sremska Mitro- vicán, egy munkatáborban, ahol a két szemtanú - egy horvát és egy bosnyák ­ugyancsak raboskodott. El­mondásuk szerint a fogva- tartottak között van egy pa­kisztáni és egy amerikai is. A nagykövet szerint a fog­lyok nincsenek bejelentve a Nemzetközi Vöröskeresztnél. Sacirbey kérte a Biztonsági Tanácsot: mielőbb rendeljen el vizsgálatot az esetleges srebrenicai túlélők sorsának tisztázására. A szerbek 1995- ben foglalták el a kelet-bosz­niai muszlint beszögellést, és tömegesen gyilkolták meg az ott élő muszlimokat. A Nemzetközi Vöröske­reszt adatai szerint a mai na­pig eltűntnek számít 7000 ember Srebrenica térségéből. Világkrónika Törvényes volt a Kalasnyikov-iigy? Magyarország törvényesen szállított fegyvereket Horvá­tországnak a Kalasnyikov-ügyként elhíresült ügylet ke­retében - erősítette meg ezt az értékelést legfrissebb saj­tónyilatkozatában az ügy horvát főszereplője. Martin Spegelj nyugalmazott tábornok, volt horvát védelmi miniszter, aki az akkori magyar vezetőkkel Budapesten egyezett meg a fegyvervásárlásról, a Globus című zág­rábi hetilap legfrissebb számának nyilatkozva megismé­telte azokat az érveit, miszerint Magyarország a jugosz­láv és a horvát jogszabályok tanulmányozása után dön­tött horvátországi fegyvereladásairól. MTI_________ Sp egelj már a Kalasnyikov- botrány kirobbanásakor, Belg­rad tiltakozásakor arra hivatko­zott, hogy a jugoszláv alkot­mány, a horvát köztársasági al­kotmány, valamint a terület­védelemről szóló törvény lehe­tővé tette az egyes köztársasá­goknak, hogy önállóan szerez­zenek be fegyvereket belügyi­rendőri erőik számára. „Hálás vagyok Magyarországnak, és elsősorban nem is azért, mert fegyvereket adott el nekünk, hanem inkább azért, mert ille­tékesei vették a fáradságot ma­guknak, és elolvasták a jugosz­láv, valamint a horvát alkot­mányt és a területvédelemről szóló törvényt, amelyekből rá­jöttek, hogy különösebb kér- dezősködés nélkül fegyvereket szállíthatnak a Horvát Köztár­saság rendőrségének, és ezt meg is tették” - jelentette ki Spegelj. A volt védelmi miniszter el­mondta, hogy az akkori idők­ben Magyarországnál nagyobb fegyverszállítói is voltak Hor­vátországnak. Ezek közé sorolta a volt Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot, mondván, hogy annak horvátországi laktanyá­iból és raktáraiból nagyon jelentős mennyiségű nehéz­fegyverzetet biztosítottak Zág­rábnak. Groznlj igazolta a rajtaütést A csecsen antiterrorista központ helyettes vezetője, Basir Dohadov ezredes pénteken Groznijban megerősítette, hogy csütörtök hajnalban a köztársasági biztonsági erők kísérletet tettek a két magyar túsz kiszabadítására. A cse­csen ezredes az MTI tudósítójának telefonon nyilatkozva közölte azt is, hogy a sikertelen túszmentő akciót nem a fővárosban, hanem Groznij „közelében” hajtották végre. MTI __________ Do hadov ezredes szavai sze­rint a csecsen hatóságok min­dent megtesznek a külföldi tú­szok — így a magyarok - szaba­dulása érdekében, csak ezen a héten több tucat információt ellenőriztek, s ennek keretében történt a csütörtöki rajtaütés is. A csecsen nyomozó azt is hang­súlyozta, hogy végül nem nyer­tek megerősítést azok az infor­mációk, hogy a két magyart - Dunajszky Gábort és Oláh Ist­vánt - Dagesztánba hurcolták volna elrablóik. Groznij i értesülések szerint változatlanul Csecsenföldön tartják őket fogva - jelentette ki az MTl-nek adott nyilatko­zatában a csecsen főtiszt, de további részletek közlésétől elzárkózott. Moszkvai diplo­máciai körökben pénteken az MTI-nek megerősítették a csü­törtöki sikertelen túszmentő akció tényét más csecsen forrá­sokra hivatkozva, amelyek sze­rint viszont csaknem sikerrel járt az akció, mert „a magyaro­kat ugyanabban az épületben, az egyik szomszédos lakásban tartották fogva”. Az orosz hi­vatalos szervek azonban egye­lőre nem rendelkeznek semmi­féle adattal a csütörtöki cse- csenföldi eseményekről. Groznijban Mohamed Ma- homadov alezredes, az ember­rablások felderítésére létreho­zott csecsen központ vezetője jelentette be, hogy a csecsen biztonsági erők csütörtök haj­nalban rajtaütöttek az ember­rablók rejtekhelyén, de csak hűlt helyüket találták, mert a bűnözők valószínűleg „fülest” kaptak, s idejekorán más búvó­helyre távoztak magyar túsza­ikkal együtt. Mahamadov ko­rábbi „operatív információi” szerint a magyarokat Dagesz­tánba vitték. Dunajszky Gábort és Oláh Istvánt több mint négy hónappal ezelőtt, 1997. októ­ber 23-ára virradóra hurcolták el ismeretlen fegyveresek a Ma­gyar Ökumenikus Szeretetszol­gálat grozniji missziójáról. Sor­sukról azóta több, egymásnak ellentmondó információ jelent meg, de annyi bizonyos volt, hogy élnek, a körülményekhez képest egészségesek. Ezt iga­zolta végeredményben az a két videofelvétel is, amely január­ban került az orosz belügyi szervek birtokába: az ember­rablók e felvételekkel jelezték, hogy túszaik élnek, s szabadu­lásukért megfelelő váltságdíj­ra számítanak. Orosz-ukrán megállapodások MTI Moszkvában tíz évre szóló orosz-ukrán gazdasági együtt­működési megállapodást írt alá Borisz Jelcin és Le'onyid Kucs­ma. Az orosz és az ukrán állam­fő tárgyalásai után a stratégiai partnerség keretében további négy kormányközi megállapo­dást is aláírtak, s külön nyilat­kozatban szorgalmazták a Füg­getlen Államok Közössége együttműködésének fejleszté­sét, egy államközi konferencia összehívásával, amely az integ­rációs folyamatok erősítését lenne hivatott szolgálni. A két elnök most arról álla­podott meg, hogy legközelebb júniusban a Krímben találkoz­nak kötetlen formában. Jelcin és Kucsma emellett megegye­zett arról is, hogy márciusban Odesszában találkoznak Orosz­ország, Ukrajna, Moldova és a Dnyeszter melleti terület ve­zetői, hogy megpróbáljanak megoldást találni a Dnyeszter vidékének problémáira. A moszkvai csúcs egyik nagy eredménye, hogy az ál­lamfők kétoldalú vegyes bi­zottságot hoztak létre a kato­nai-műszaki együttműködés érdekében, s arról is megálla­podtak, hogy ezentúl együtt lépnek fel a nemzetközi fegy­verpiacon. Az ukrán elnök arra is ígértet tett vendéglátójának, hogy Ukrajna nem fog belépni aNATO-ba. A nyelvek humora nemcsak „átértésekből” fa­kadhat (ha egy szót más nyel­ven értünk), bár ez se kutya! Csak a péda kedvéért azért ebből is közkinccsé tennék egy-két húzósabbat. íme: a germán nyelvekben a hordó­nak „Fass” a neve, ami így önmagában is elég szaftos félreértésekre adhat alkalmat Németországban, ha sört ké­rünk, és a csapos megkérdi: Vom Fass? (Csapoltat?) Ha azonban Norvégiában esik meg velünk, ahol a sört köztudottan jéghidegen szol­gálják fel, de előbb megkér­dik: „Fran fass en pina kait?” (Csapoltat a rettentő hi­degből?), akkor ugyancsak kimered a szeme a kedves ide­gennek. Az '56-os forradalom után történt a következő eset. A menekültáradat sok magányos tizenévest sodort át a határon. Mivel akkor már Ausztriában a gimnázium kötelező volt, ma­gától értetődő megoldásként az egyedülálló gyerekeket azon­/------------------------------------Á A nyelvek humora II. Palotai István (Új Kelet) v J nal kiemelték a lágerekből, és középiskolai kollégiumokban helyezték el, ahol egy ideig a nyelvet tanulták, majd bekerül­tek a gimnáziumba. A kollégi­umi nevelőtanárok azonban - nyilván a tökéletes kommuni­káció érdekében - magyarok voltak, és általában bizony ők sem álltak magasabb szinten a német nyelv ismerete terén, mint a diákok. Innsbruckban is volt egy ilyen magyar kol­légium, ahol vagy négyszáz fiatal lakott. Egyszer az egyik srác kísértésbe esett, és egy hét­végén önkényesen kölcsön­vette társa jampeczakóját, hogy sikeresebb legyen a ran­devúja. Az esel kitudódott, és a kollégium osztrák igazgató­ja - a nyomaték kedvéért - kihívta a csendőröket, akik meg is jelentek a kollégium­ban, hogy a srácra ráijessze­nek. A magyar nevelőtanár a csendőrség megérkeztekor, rámutatván a vétkesre, a kö­vetkező mondattal fogadta a hatóságot: Ő a tolvaj! P ontosabban csak ezt szerette volna mon dani, de mivel a tol­vaj szót nem ismerte, ezért a következőképpen „vágta ki” magát: Er ist der Federbutter! (Ő a toll vaj!) A bátor Bürget Lajos jegyzete Ami azt illeti, Meciar bá­tor ember. Bizonyára a ring- ben tanulta meg, hogy ütni kell, és ha nem talál be az ütés, akkor is jobb csápolni, mint félni. A szlovák kormányfő ugyanis nem nagyon izgul amiatt, hogy mit szól hozzá a világ. Ő csak járja a maga út­ját, rendületlenül. Hogy Eu­rópa politikai szervezetei, személyiségei mit szólnak ahhoz, ami csinál? Nem ér­dekes. Hogy mit szólnak hozzá otthon az emberek? O csak azt hallja meg, amit hal­lani szeretne. Politikai maga­tartásával - ha ezt lehet poli­tikának nevezni egyáltalán - kicsit emlékeztet Szaddám Húszéin a. O is ilyen figura. Pac­kázik az ENSZ-szel. Ame­rikával, mindenkivel, még arab szövetségeseivel is, és le­gyen bármi az eredmény, ün­nepelteti magát, hiszen ő mindig győz, akkor is, ha ve­reséget szenved. Sajnos, Szlovákia esetében az ilyen politika igen közel­ről érint bennünket. Egyrész azért, mert hatással van az ott élő magyarokra. Meg azért is, mert a meciari magatartás olyan szomszédi viszonyt eredményez, amin még a sebtiben összetákolt alap- szerződés sem tud segíteni. Szlovákiával szemben még az európai normák betartatá­sára irányuló erőfeszítések is eredménytelenek, mert mint Irakban, itt se hederít a vezér arra, ami a jól működő, ko­moly erkölcsi normákkal ren- delkező demokráciákból hallatszik. Teheti, szankció­ra lehetőség nincs. Teheti, mert ha felbosszantják, azon­nal az orosz szövetséggel jön elő, érzékeltetve; hogy egy ilyen ék a terjeszkedő NATO esetében aligha lenne hasz­nos Európának. Természetesen lehet ezt szó nélkül tudomásul venni. Lehet nyájasan tárgyalni a semmiről, aztán elvonulni az asztal mellől, miközben ő győzelemről beszél, vádol, rágalmaz. Mindez lehet a szlovákok belügyc. Lehet, de egy integrálódó Európában az ilyen kalandorság nehe­zen tolerálható. Kellenek, kellenének a sokkal határo­zottabb nemzetközi figyel­meztetések. Annak megmu­tatása, hogy a szlovákok csak veszíteni fognak azzal, ha ki­rekesztődnek az európai gaz­dasági és katonai szövetség­ből. Ma már nincs olyan geo­politikai kényszer a konti­nensen, amely bocsánatos bűnné oldaná a demorkácia hiányát. Volt idő, amikór Tö­rökország élvezte ezt a stá­tust, hiszen a NATO-nak szüksége volt egy, a szovje­tekkel határos, előretolt ke­leti országra. Mára a helyzet más, az ilyen szükségszerűség­re már azért sincs sziikég, mert éppen az ellenség hiányzik. A meciari politika csődje előbb-utóbb bekövetkezik. Kétségtelen, addig még sok kemény év telik el. Más meg­oldás nincs, mint cgyüttélni az ilyen helyzettel, amely kí­sértetiesen hasonlítani kezd az egykori román-magyar viszonyra. A szomszédokkal folytatandó magyar külpoli­tika hosszú távon ezt nem hagyhatja figyelmen kívül. Európa sem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents