Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-27 / 49. szám

A takarmány kiegészítése A takarmánygabona ára és minősége az elmúlt évek­ben tág határok között ingadozott. Az élőállat-felvá­sárlás hellyel-közzel követte ezeket az ármozgáso­kat, de az állattartás jövedelmezősége gyakran alatta maradt a gazdák elvárásainak. A nagyobb húshoza­mú vágóállatok átvételi ára viszonylag egyenletesen emelkedett, míg a hagyományosabb fajtákat nem mindig érte meg hizlalni. Fekete Tibor (Új Kelet) A gazdák sokféleképpen próbálják a termelési költsége­ket leszorítani. Van, aki tisztán tápon neveli és hizlalja a jó­szágot, van, aki a saját maga által megtermelt gabonán tart­ja a sertéseket vagy a hízómar­hát, és van, aki a szemes takar­mányából lisztet őröltét, és ezt különböző adalékanyagokkal feljavítva eteti fel a jószággal. Mindenki a saját módszerére esküszik, mégis az utóbbi időszak gazdaságossági számí­tásai a harmadik módszert iga­zolják. Az elmúlt évi bőséges takarmánygabona-termés le­nyomta a felvásárlási árakat. A kukorica, az árpa ára a betaka­rítás óta nem sokat emelkedett, és a felvásárlásra sincs elég ke­reslet. Érdemesebb úgymond bőr alá tenni a takarmányt, azaz feletetni a jószággal. A saját őrlésű táp hatásfoka jelentősen javítható különböző adalék­anyagok hozzákeverésével. Az ATEV Fehérjefeldolgozó Rész­vénytársaság ma már nagy vá­lasztékban készít olyan zsírpo­rokat, vérlisztet, csontlisztet, fe­hérjelisztet, amivel növelhető a takarmány tápértékc. Az ATEV ezzel a tevékenységé­vel nemcsak helyettesíti a drá­ga importkészítményeket, ha­nem a környezetvédelem terén is jelentős eredményeket ér el. A vágóhídi hulladékból gyár­tott állatifehérje-lisztek nagy fehérjetartalmúak, ezért takar­mánykomponensként való fel- használásuk lehetővé teszi az ipari abrakkeverékek fehérje- tartalmának növelését. A nem ipari méretű takarmányozás­hoz felhasználhatók ezek az adalékanyagok, csak ponto­sabban kell összeállítani a ke­veréket. Nem mindegy a gaz­dának, mennyi idő alatt éri el a jószág a vágósúlyt, s hogy egy kilónyi takarmányból hány dekát hasznosít a sertés, a vá­gómarha vagy a jerkebirka. Az állati fehérjelisztek a ta­karmányok fehérjeszintjének emelése mellett javítják a fe­hérje aminosav-összetételét is. A növényi eredetű fehérjék nem teljes értékűek. A fehérje­lisztek éppen azokból az ami- nosavakból tartalmaznak töb­bet, amelyekből kevés van a takarmánygabona-félékben. Az állatifehérje-lisztek ily mó­don a növényi fehérjéket ki­egészítik, ezzel a takarmány aminosav-összetétele jobban megközelíti a jószágok számá­ra ideális fehérje-aminosav összetételt, aminek eredménye­ként az elfogyasztott meny- nyiségből többet és jobban tudnak hasznosítani, beépíteni. Az állatifehérje-liszteknek nemcsak a fehérjetartalma nagy, hanem mintegy 10-13 százalékban zsírt is tartalmaz­nak. Ezzel megnő a takarmány tápértéke, és a magasabb ener­giatartalom miatt a hízóállatok­nak a napi vegetációhoz nem kell fehérjét elégetniük. Az állatifehérje-lisztek szá­mos olyan hatóanyagot tartal­maznak, amelyek a növényi eredetű takarmányokban nem fordulnak elő. Ilyen a vitami­nok közül például az A- és a B12-vitamin is, valamint az eszenciális zsírsavak közül az arachidonsav. Az ásványielem- tarlalmuk szintén értékes, ráadá­sul híven tükrözi az állat szük­ségletének megfelelő arányo­kat. Vizsgálati eredmények iga­zolják, hogy az állati eredetű fehérjék foszfortartalma sokkal jobban hasznosul, mint a növé­nyi fehérjéké. Meg kell még említeni a nyomelemek és a mik­roelemek gazdag választékát is. Mangánra, cinkre, rézre, vasra, ha csekély mennyiségben is, de szüksége van a jószágnak. Ha a hízóállat megfelelő mennyiség­ben hozzájut a szükséges mik­roelemekhez, akkor kevesebb premixre és B-vitaminra van szüksége. Ezzel javítható a hiz­lalás gazdaságossága. Az abrakfogyasztó háziálla­tok - a sertés, a baromfi, a hízómarha - tápjaiban érvé­nyesül leginkább az állati- fehérje-adalék. A fiatal, gyorsan növő állatoknak, valamint a to­jótyúkoknak nagyobb a fehér­jeigényük, és a szemes takar­mányból nem jutnak hozzá a szükséges mennyiséghez. Sokak által ismert az angli­ai kergemarhakór piacra gya­korolt hatása, ezért a minőséget tekintve nagyon fontos a tápok mikrobiológiai biztonsága. Nem véletlen, hogy az angliai kór felismerésekor nemcsak az élő- és vágóállatexportot állí­tották le, hanem minden állati eredetű táp és takarmány kivi­telét is megtiltották a szigetor­szágból. A minőségi elvárások közé tartozik az is, hogy a fe­hérjelisztek összetétele mindig azonos legyen. A gazdák csak akkor tudják betartani az egyenletes adagolást, ha az összetétel stabil marad. Az ATEV-fehérjelisztek állandó minőségét korszerűen felsze­relt laborban folyamatosan ellenőrzik. Mezőgazdaság 1998. február 27., péntek Már ültethetjük a málnát Szabó Zoltán (Új Kelet) A málna az egyik legkedvel­tebb bogyós gyümölcsünk. A hazánkban termelt málnagyü­mölcs beltartalmi értéke kiváló, friss fogyasztásra, hűtő- és kon­zervipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Gyümölcsében jelen­tős mennyiségben találhatók szerves savak és cukor, valamint vitaminok, például C-vitamin, B- és B 1-vitamin. Hamar termő­re fordul, és könnyen szaporít­ható. A telepítést követő máso­dik évben, a teljes termőkorban várható hozamának 50 százalé­kát szüretelhetjük az ültetvény­ről. Tennesztésiink későbbi ered­ményességét nagy mértékben befolyásolja a gondos telepítés és a szaporítóanyag minősége, ezért nagyon figyeljünk rá oda. Leginkább a mély termőréte­gű, szerves anyagban gazdag, levegős talajokat kedveli, ilyen például a homokos vályogtalaj. A vízborítást egyáltalán nem tűri, ezért magas vízállású terü­letekre vagy olyan helyekre, ahol a csapadék összegyűlik, ne telepítsük. A málna éghajlati igényeinek hazánk majdnem minden termőtája megfelelő. A legjobb az október végi­november eleji telepítés lett vol­na, de még most sincs túl késő. A telepítéshez csak gyökérsarjakat használjunk, mert a tősarjaknak sokkal gyengébb a gyökérzetük, és így az önálló életre kevésbé alkalmasak. A télre elvermelt sar- jakon még a vermelőben is to­vább fejlődnek a járulékos rü­gyek, ezért a tavaszi kitennelés és az ültetés során óvatosan kell bánni a kis növényekkel. A telepítés előtt a sorokat ültetőzsinórral tűzzük ki, és a tövek helyét 30-40 centiméter hosszú vesszővel jelöljük meg. Az ültetés előtt az egyik legna­gyobb veszélyt a sarjak kiszára­dása okozhatja, ezért lehetőleg zárt térben szállítsuk. Ha mégis nyitott csomagtartóban vagy utánfutón kényszerülünk szállí­tani, akkor az egész növényt, de legalább a gyökérzetét rakjuk fó­liazsákba a szállítás idejére. Az ültetéshez a sérült, beteg részek eltávolításával és a túl hosszú gyökerek kurtításával készítsük elő a Sarjakat, majd a kiültetés előtt pár órára vízbe kell állí­tani (szívatás) azokat, vagy a gyökérzetet elfedő, jól beön­tözött árokba kell elvermelni. A vékony, bojtos gyökérzetet ne háborgassuk. Az ültetéskor az előkészített talajba a kitűzőpálcák helyén 25-30 centiméter mélységű ültetőgödröt ásunk, és abba helyezzük el a sarjakat, a gyö­kerek elhelyezkedésére vi­gyázva. Általában olyan mély­re ültessük, amilyen mélyen eredetileg a talajban volt, és az öntözéséről se feledkezzünk meg. Csak lazább szerkezetű, homokos talajon ültethetjük 1-2 centiméterrel a korábbi mélységénél lejjebb, mert ezeknek a talajoknak túl jó a vízáteresztő-képességük, és nagyon rossz a víztartásuk, | ezért könnyen kiszáradnak, és S. ezt az újonnan telepített nö- | vények nehezen viselik, a ő gyökerek kiszáradhatnak. A § túl mélyre ültetés hatására a já- rulékos rügyek befulladhat­nak, kötött, agyagos talajokon ez gyakran előfordul. Betakarítása nagy kézimun- kaerő-igényű, ezért a családi szükséglet kielégítésén túli termesztését jól meg kell gon­dolni. Az utóbbi években több kisebb-nagyobb gyü­mölcsfeldolgozó létesült me­gyénkben, az értékesítésével nem lehel uond. Indul a földhitelezés Új Kelet-információ A működési engedélyéi várja a Földhitel és Jelzá­logbank Rt., amely várható­an március elején kezdi meg tevékenységét. Hitelezésük egyik fő területe az agrár- gazdaság lesz. Az évente kihelyezett hitel- állomány 50 százalékát szán­ják erre a gazdasági ágra. A pénzintézet elsődleges célja a földvásárlás és a bir­tokkoncentráció támogatá­sa hitelekkel, de kiemelt kérdésként kezelik az ál­lattenyésztést szolgáló be­ruházásokat, az ültetvény- telepítést és a pályakezdő agrárvállalkozók hitele­zését is. A bank legközelebbi iro­dája Debrecenben lesz. ÚJ 600 literes permetező 185 000 Ft+áfa ÚJ 300 literes permetező 146 000 Ft+áfa ÚJ 3,3 m-es kombinátor 240 000 Ft+áfa ÚJ rugóskapa segédrugóval 1700 Ft/db+áfa ÚJ gabonavetőgép ELADÓ A gépekre 30% állami támogatás visszaigényelhető. Tiszavasvári, Nyíregyházi út, Telefon: 06-30/534-103 Részvénytársaságunk hizlalás céljából száz-kettószáz kg közötti magyartarka bika és magyartarka, illetve holstein friz üszöborjakat vásárol. Az ajánlatokat az alábbi címre és faxra kérjük küldeni az ár, a fajta és mennyiség megjelölésével: Szolnoki Gabona Részvénytársaság 5000 Szolnok, József Attila út 25. 1/8. Telefon/fax: 06-56/343-971. Érdekló'dni lehet személyesen vagy telefonon: Karcsa szarvasmarhatelep Cserényi László telepvezető. Telefon/fax: 06-47/342-498. Gyümölcsfa­telepítők, figyelem! Tavaszi telepítéshez ajánljuk államilag ellenőrzött faiskolánk alma-, szilva-, kajszi-gyümölcsfa- oltványait Kiváló minőség, mérsékelt ár CSABATÁJ Mezőgazdasági Szövetkezet Békéscsaba, Berényi út 103. TeL: 66/441-212, 20/428-382 Az A/fö/d aranya... A DÉL PEST MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI Rt. 1998-ban mintegy 30 fajta HIBRIDKUKORICA-VETŐMAGOT ajánl figyelmükbe. Szakszerűen előállított fajtáink: DEKALB és MARTONVÁSÁRI HIBRIDEK. A KELET-MAGYARORSZÁGON bizonyított fajtáinkat keresse lerakatainknál: AGROKER Rt., Nyíregyháza, AGROMARK Kft., Kisvárda, GÁLIK MIHÁLY, Nyíregyháza, SZATMÁR-MAG Kft., Mátészalka, SZOLNOKI és TÁRSA Kft., Űjfehértó. területi képviselőinknél: SZILÁGYI ISTVÁN, Nyíregyháza. Telefon: 06-20/220-815. központunkban: , 2700 CEGLÉD, Külső-Kátai út 98. Telefon: 53/310-796, fax: 53/311-717 CEGLÉD VÁSÁROLJA VETŐMAGJAINKAT - VELÜK A FÖLDJE TÖBBET ÉR!

Next

/
Thumbnails
Contents