Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-02 / 27. szám
1998. február 2., hétfő A szerb rendőrség páncélosokkal támogatott egységei három falut veitek körül szombaton Koszovó nyugati részén. A rendőrök igazoltatták a járókelőket, házkutatásokat tartottak, Istinic faluban könnygázt is használtak, és letartóztattak három albán nemzetiségű lakost - jelentette a koszovói Albán Emberi Jogi Bizottságtól és a Koszovói Demokratikus Ligától (LDK) származó értesülés alapján az AFP. A forrás szerint Vucitrn település környékén, Pristinától, a túlnyomó többségében albánok lakta jugoszláviai tartomány központjától mintegy 30 kilométerre északra megfigyeltek egy katonai konvojt, amely 4 harckocsiból, 3 páncélozott szállítójárműből és 8 tehergépkocsiból állt. A szerb rendőrség rendszeresen folytat hasonló akciókat Koszovóban azzal az indokkal, hogy illegálisan tartott fegyvereket keres. Az év eleje óta megsokasodtak az ellenőrzések, s ez megfigyelők szerint fegyveres konfliktussal fenyeget - emlékeztetett a francia hírügynökség. Közönségdíjat kapott a brüsszeli filmfesztiválon Makk Károly első angol nyelvű, nemzetközi együttműködéssel készült filmje: A játékos. A mű Dosztojevszkij azonos című regénye alapján készült, és a szenvedélyes szerencsejátékos író életének egyik valós epizódjáról szól - jelentette szombaton az AFP. A filmfesztivál fődíját, a legjobb európai filmnek járó Kristálycsillagot a brit Shane Meadows TwentyFourSeven című alkotása kapta. A film egy férfiról szól, aki értelmes célt állít egy település fiataljai elé azzal, hogy ökölvívó klubot hoz létre. Csaknem 13 tonna, kétmilliárd korona értékű kábítószert foglaltak le pénteken a szlovák rendőrök egy külföldről az országba érkezett konténerben - jelentette szombaton a pozsonyi belügyminisztérium szóvivőjétől kapott tájékoztatás alapján a TA SR hírügynökség. A vámnyilatkozat szerint a konténer üvegárut tartalmazott, de a tüzetesebb vizsgálat során kiderült, hogy a legtöbb dobozba feldolgozott és lemezekbe préselt kannabiszt (indiai kendert) rejtettek. A vegyi elemzés kimutatta, hogy az anyag kábítószer-tartalma 6 százalék. A szállítmány értékét kétmilliárd koronára becsülik, de a feketepiacon ennek többszörösét érné. A jelentés nem szól arról, hogy az ügyben vannak-e gyanúsítottak. „Fogy az idő” A brit kormányfő, valamint a brit és az amerikai külügyminiszter is úgy vélte szombaton, hogy az iraki válság békés megoldására fordítható idő a végéhez közeledik. Valamennyien arra figyelmeztették a bagdadi rezsimet, hogy biztosan számítania kell katonai csapásra az ENSZ fegyverellenőrzési tevékenységének további akadályozása esetén. MTV _________ To ny Blair brit miniszterelnök — aki azzal egyidőben tett hivatalos nyilatkozatot kormánya nevében szombaton, hogy Robin Cook brit és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter Londonban egyeztette a további közös fellépés menetrendjét - kijelentette: a diplomáciának nincs semmi esélye, ha Szad- dám Húszéin iraki diktátornak a nemzetközi közösség nem hozza egyértelműen tudomására, hogy „megvan a megfelelő katonai erő is a diplomácia nyomatékosítására”. Blair, aki a kormányzó Munkáspárt egy rendezvényét használta fel a nyilatkozatléteire, adatokat hozott nyilvánosságra annak alátámasztására, hogy miért elengedhetetlenül szükséges a fegyverellenőrzés engedélyezésének kicsikarása. A kormányfő a „teljesség igénye nélkül” közölte: az ENSZ ellenőrei a háború vége óta 48 Scud-rakétát találtak elrejtve, emellett 38 ezer ve- gyifegyver-töltetet, 30 olyan rakétafejet, amelyet vegyi- fegyver-alapanyaggal lehet feltölteni, 690 tonna olyan nyersanyagot, amelyből ve- gyifegyver-töltet készíthető, és 3 ezer tonna egyéb alapanyagot. Tony Blair kijelentette: Szaddám Húszéin már nem játszhatja ki túl sokáig a nemzetközi közösség akaratát. A brit kormányfő „gonosz diktátornak” nevezte az iraki elnököt, s közölte: ha a külvilág arra a következtetésre jut, hogy már csak a katonai erő maradt megoldásként, nem fog visszariadni ennek alkalmazásától. Hasonló figyelmeztetést intézett szombaton Bagdadhoz az amerikai és a brit külügy- miszter, aki két órát tárgyalt egymással Londonban. Madeleine Albright, az amerikai diplomácia irányítója a londoni külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón kijelentette: „gyorsan fogy az az idő”, amelyet a diplomáciai próbálkozásokra lehet fordítani. Hozzátette: a nemzetközi közösség még próbálkozik diplomáciai eszközökkel annak érdekében, hogy Szaddám Huszeint jobb belátásra lehessen bírni, de „személy szerint kétségeim vannak afelől, hogy ez lehetséges”. Robin Cook brit külügyminiszter szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nem kíván kétséget hagyni aziránt, hogy „elkötelezetten harcolja végig a győzelemig” a jelenlegi konfliktust, s aziránt sem, hogy ezt a harcot meg is nyeri. Cook — eddigi legegyértelműbb utalásában arra, hogy a két hatalom kész katonai eszközök bevetésére is - hozzátette, hogy semmilyen módszert nem lehet kizárni a cél elérése érdekében. Új koalíciós polémia Világkrónika Szombat délután hazaérkezett Lisszabonból Petre Roman, a román Demokrata Párt elnöke, és újból kijelentette: szükség van a miniszterelnök cseréjére. Petre Roman szerint pártja nem kötelezheti magát arra, hogy nem nyújt be bizalmatlansági indítványt a Victor Ciorbea vezette kormány ellen. MTI __________________ La pértesülések szerint a Demokrata Párt a Parasztpárt meghívására várt ahhoz, hogy megkezdődjenek a tárgyalások a koalíciós együttműködést szabályozó megállapodásról. Ha nem jön létre időben a megállapodás, a parlament hétfői ülésszaka anélkül kezdődhet, hogy a koalíciós együttműködés szabályait meghatározták volna, holott a kabinetnek csak a demokratákkal együtt van többsége a törvényhozásban. Azt, hogy hétfő reggelig a kormány kiegészüljön, valószínűtlenné teszi, hogy Mircea lonescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke ugyancsak Lisszabonból visszatérve a repülőtéren közölte: pártja hétfőn este tárgyal arról, elfo- gadja-c a távozó demokrata miniszterek valamelyikének tárcáját. Tovább növeli a bizonytalanságot, hogy a demokrata miniszterek, bár bejelentették lemondásukat, azt írásban mindmáig nem erősítették meg, és részt vettek a kormány két ülésén. A bizonytalanság ösz- szefügghet a DP soraiban folyó' vitával is. Ennek nyíltan hangot adott az Azi, amely a Demokrata Párton belül Adrian Severin volt külügyminiszterhez, a párt al- elnökéhez áll közel. A lap Severin írását közölte: ebben a politikus szemére vetette Ciorbea miniszterelnöknek, Cons- tantinescu elnöknek és Petre Románnak, saját pártja elnökének, hogy „nem áldozták fel magukat” a politikai válság megoldása érdekében. Horvátország is csatlakozik MTI ___________________ A horvát védelmi miniszter szombaton reményét fejezte ki, hogy országa Washington támogatásával még ebben az évben csatlakozhat a NATO Partnerség a békéért elnevezésű programjához. Gojko Susak védelmi miniszter a zágrábi repülőtéren nyilatkozott, miután hazatért az Egyesült Államokból, ahol William Cohen védelmi miniszterrel, Strobe Talbot külügyi államtitkár-helyettessel és Wesley Clark tábornokkal, a NATO európai erőinek főparancsnokával tárgyalt. Bejelentette, hogy Washington támogatja Horvátország csatlakozását a békepartneri programhoz, s amennyiben semmi sem jön közbe, az év végéig megtörténhet a csatlakozás. Elmondta, hogy amerikai részről most első alkalommal nem feszegették a horvátOrosz-ukrán csúcstalálkozó MTI _______ Az orosz-ukrán kapcsolatok légköre lényegesen javult az utóbbi időben, de a kétoldalú viszonyt még több megoldatlan probléma terheli: indokolatlanul lassan, vontatottan halad az államhatár kijelölése, a fekete-tengeri flottáról kötött megállapodások teljesítése - hangsúlyozta Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kucsma ukrán elnök a Moszkva melletti Rusz rezidencián szombaton véget ért munkatalálkozóján. Korábban megállapodás született arról, hogy a kétoldalú árucserében egyes ukrán termékek február elsejétől mentesülnek az áfa megfizetése alól, s egyben könnyítettek az olcsó ukrán cukor bevitelének feltételein is, egyeztetve a kvótákat. Az orosz elnök a megbeszélésen jelezte, hogy Kijev- nek kedvezőbb feltételeket kell biztosítania ahhoz, hogy orosz olajtársaságok részt vegyenek ukrán olajfinomítók privatizációjában, s a hadiipari együttműködést is fejleszteni kell, egyeztetve a két ország terveit a nemzetközi fegyverkereskedelemben. Jelcin és Kucsma megállapodott abban, hogy az ukrán elnök hivatalos moszkvai látogatása idején hosszú távú, tízéves gazdasági együttműködési programot írnak alá. országi sajtószabadság és emberijogi helyzet kérdéseit. Tárgyalópartnerei megértést mutattak Zágráb azon álláspontja iránt, miszerint egy háborús körülmények között élő országban nem tudnak kellően törődni minden olyan kérdéssel, amelyekre békés körülmények között megfelelő figyelmet lehet fordítani. Susak bejelentette, hogy a NATO európai erőinek fő- parancsnoka amerikai csapatok horvátországi elhelyezésének lehetőségeiről is érdeklődött. Susak Slavonski Brod és Zadar környékét ajánlotta. (Horvátország tengeri kikötőit már a Boszniába vezényelt nemzetközi erő rendelkezésére bocsátotta, területén áthaladhatnak az SFOR csapatai, Splitbcn a nemzetközi erő logisztikai bázisa működik, Okucaniban pedig a magyar SFOR-alakulat üthette fel táborát.) MTI Az összecsapások, melyekben gépfegyvereket és rakétákat is bevetettek, péntek délután robbantak ki, miután a hadsereg megpróbálta ellenőrzése alá vonni a Tufajli követői által aznap elfoglalt baalbeki iskolát. Az ügy előzménye, hogy a fundamentalista Hezbollah vezetése, Hasszán Naszrallah sejk főtitkárral az élen a múlt szombaton kizárta a pártból a radikális Tufajli sejket azzal az indoklással, hogy a Hezbollah sorainak megbontására törekedett. A sejk hollétéről nincsenek értesülések, egyes szemtanúk azt állítják, hogy a közeli Britéi faluban tartózkodik, de biztonsági források szerint még mindig az ostromlott iskolaépületben van. A hadsereg állítólag a sejk számos hívét letartóztatta szombat hajnalban, amikor még mindig szórványos lövöldözést lehetett hallani. Politikai megfigyelők attól tartanak, hogy a pénteki incidens nyomán véres összecsapáSusak tájékoztatást adott arról is, hogy Washingtonban a két hadsereg közötti együttműködésről, a Zágráb- Dubrovnik autópálya megépítésének támogatásáról, a daytoni megállapodások végrehajtásáról, pénzügyi és más jellegű amerikai segítségről is tárgyalt vendéglátóival. Néhány nappal ezelőtt Franjo Tudj man elnök az ország helyzetéről tartott szokásos évi beszámolójában horvát euroatlanti integrációs stratégiát hirdetett meg. Az államfő a legfontosabb feladatok közé sorolta, hogy miután január 15-étől Zágráb már az ország egész területét ellenőrzi, Horvátország mielőbb csatlakozzon a béke- partneri programhoz, fokozatosan érje el a tagságot az EU- ban és a NATO-ban, szerződések kidolgozásával biztosítsa tagságát a CEFTA-ban, a WTO-ban és az OECD-ben. sok törhetnek ki a Hezbollah és Tufajli szakadárjai, illetve más síita irányzatok között, előrevetítve egy újabb libanoni polgárháború rémképét. Libanoni kormánykatonák szombaton ellenőrzésük alá vonták azt a baalbeki iskolát, ahová Szobhi Tufajli sejk, a Hezbollah egyik radikális vezetője pénteken vetette be magát híveivel - jelentette az AP a hadsereg közleményére hivatkozva. A jelentés szerint tízen vesztették életüket az összecsapásban. A sejk tizennégy fegyverese megadta magát, a többiek a közeli hegyek felé menekültek. Tufajli az értesülések szerint éjszaka az iskolától nyolc kilométerre lévő Britéi faluban keresett menedéket. Szombatra virradóra heves harc bontakozott ki az épület birtoklásáért. A tíz halálos áldozat közül négy Tufajli embere volt. Rajtuk kívül életét vesztette három kormánykatona, egy újságíró, egy volt parlamenti képviselő és egy asz- szony is. Muzulmán belharc Ötven halott és sebesült Legkevesebb 50 halottja és sebesültje van a szakadár libanoni síita vezető, Szobhi Tufajli sejk követői és a libanoni hadsereg egységei között pénteken a keletlibanoni Baalbekben, a Bekaa-völgyben kirobbant összecsapásnak - jelentette a Reuters. Az állami televízió beszámolt az összetűzésről, de nem közölte a halottak és sebesültek számát. Tufajli szóvivője szerint a sejk hívei közül legkevesebb 18-an meghaltak, köztük három nő. \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Amint az ismeretes, az Egyesült Államok Szenátusának Külügyi Bizottsága minden évben jelentést készít a világ összes államáról, amelyben a gazdasági trendeken kívül éles szemmel figyeli az emberi jogok betartását, az egyenlőség jogelvének gyakorlatát. Ezeket a szempontokat figyelembe véve három kategóriába sorolja az országokat: fejlett demokráciákra, fejlődő demokráciákra, valamint elnyomó rendszerekre. Az egypólusú világrend létrejöttével - mivel a diktatúrákat támogató kommunista világrend összeomlott - örvendetesen nő az első és második kategóriába sorolt nemzetek száma. Manapság elnyomó rendszereket már csak Kubában, Kínában, Eszak-Koreában, Burmában, Vietnamban, Kambodzsában, Iránban, Irakban, Afganisztánban, Líbiában, valamint a hajdani Szovjetunió némely déli köztársaságában és Afrika egyes kisállamaiban jeleznek. A legtöbb ország a középső - azaz fejlődő - kategóriába tartozik, melyekre az a legjellemzőbb, hogy jogrendjük ugyan még nem mondható teljesen demokratikusnak, viszont ez a fejlődésük iránya... Magyarországot a jelentés bár a legfejlettebb demokráciák között említi, kímélvén, hogy jogrendünk szilárd és a nyugati típusú demokráciákkal kompatibilis, mégis kritikával illeti. A nemtetszés tárgyát leginkább a cigánysággal való gyakorlati bánásmód, a kihallgatások során állítólag észlelhető erőszakos rendőri fellépés, valamint a külföldiekkel szembeni negatív hivatalnoki megkülönböztetés képezi. Ha a felvetések igazak, akkor valóban van mit tennünk, csak éppen az a kérdés, hogy mit? Kirakatpolitikát, rendőröket, hivatalnokokat elítélő eljárásokat várnak tőlünk? Mert azt azért mégsem gondolják komolyan, hogy vegyünk példát az USA-ban látható gyakorlatról... Vagy talán helyesnek tartanák a cigányokat rezervátumokba dugni (mint ők az indiánokat)? Arról nem is beszélve, hogy az amerikai „niggerek” bizony sokkal több fülest könyvelhetnek be cgy- egy vallatás során, mint itt a romák... Nem tudom, mire gondol a bizottság, amikor a külföldiekkel történő negatív megkülönböztető bánásmódról beszél, hiszen tudtommal nem nálunk, hanem éppen az USA-ban kérdez ki minden belépőt (még a turistákat is!) a bevándorlási hivatal lisztje, méghozzá olyan kérdéseket feltéve, amelyek mélyen sértik az alapvető emberi jogokat!? (Hová, kihez megyek, milyen betegségeim vannak és voltak, mennyit keresek, mennyi a pénzem és így tovább.) A jelentés a végén azt hangsúlyozza, hogy az emberi jogok az elmúlt egy év alatt leginkább Boszniában javultak... Nem véletlenül katonai jelenlétét szeretné ezzel Washington igazolni? Kilóg a lóláb, Samu bácsi!