Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-26 / 48. szám
UJM^ Falujáró 1998. február 26., csütörtök A bezárástól megmentett 22 férőhelyes bölcsődében éppen a kiscsoportosok foglalkozására toppantunk be, akik Kémeri Ferencné gondozónő irányításával vidáman játszottak. A nagycsoportosok-a gyönyörű időt kihasználva - sétálni mentek a faluba A község egyik műemlék jellegű épülete a görög katolikus templom, ahová Terdik Mihály esperes úr kalauzolt el minket. Amíg átsétáltunk a papiakból a templomba, az esperes úr elmondta, hogy elégedett a falu hitéletével. Gondok inkább csak a középkorú lakossággal vannak, amely nem részesülhetett hitoktatásban. Az idősebbek és a hittant tanuló fiatalok szívesebben járnak templomba. Ez meglátszik a gyerekek viselkedésén is. Az 1905-ben felszentelt templom falán a második világháborúban elesett falubeliek emléktáblája látható. Az anyakönyvek 1780-tól vannak meg. A templomban 1913- ban tértek át az ószlávról a magyar nyelvű liturgiára A közügyek szolgálatában „Civilben” pénzügyi előadó Márton József, aki 1989. január 1-jén került tanácselnöknek Biribe az akkori Táncsics Termelőszövetkezetből. A rendszerváltás után, 1990 októberében megválasztották polgármesternek, majd 1994-ben újraválasztották. Ez év február 9-én falugyűlésen adott számol az 1994 óta elért eredményekről, nem hallgatva el a gondokat sem. Megkértük, ossza meg olvasóinkkal is az ott elhangzottakat.- Új gazdasági évet kezdtünk. A költségvetést még január 30-án elfogadtuk mintegy 95 millió forintos bevételi és 99,5 millió forintos kiadási résszel. A különbözetet hitelekből fogjuk kiegészíteni. Visszatekintve a mostani választási ciklusban elért eredményekre, az volt a fő célunk, hogy intézményeinket, az általános iskolát, az óvodát, a bölcsődét, a művelődési házat és a könyvtárat zökkenőmentesen üzemeltessük. Akadtak ugyan kisebb- nagyobb nehézségeink, de sikerült túljutnunk rajtuk. Elmondhatjuk, hogy községünk képe jelentősen változott 1994 óta. Egyetlen intézményünket sem kellett bezárnunk pénzhiány miatt. Javasolták ugyan a bölcsőde megszüntetését, mivel fenntartása teljes egészében önkormányzati pénzekből történt, de hosszas töprengés és mérlegelés után elvetettük azt. Helyesen döntöttünk, mert 1997-től ismét támogatott intézmény lett a bölcsőde, tehát jól tettük, hogy nem zártuk be. Újbóli megnyitása nagy gondot jelentett volna. 1994-ben befejeződött községünkben a gázberuházás, s amit feltétlenül ki kell emelnem: mindez hitelfelvétel nélkül, csak pályázat útján nyert támogatással, illetve a lakosság hozzájárulásával valósult meg. Több mint 300 lakásba vezettük be a gázt. Megépítettünk 1750 méter szilárd burkolatú utat is. Még 1994 őszén pályázatot nyújtottunk be új iskola építésére 80 millió forint beruházási költséggel, ebből 60 millió volt a támogatás, 20 milliót pedig saját forrásból kellett fedezni. Szerencsére elnyertük a pályázatot, 1995-ben megkezdődött az építkezés, és a múlt év augusztusában átadhattuk rendeltetésének az új iskolát. Ugyancsak pályázaton nyertünk a falugondnoki szolgálat működtetéséhez támogatást, a pénzből gépkocsit vásároltunk, így sikerült egy valóban nagy feladatot megvalósítani, mert ezáltal a külterület is közelebb került a községhez. Gondoskodunk könyvtárunk állományának bővítéséről is. A megyei könyvtárellátóval kötött szerződésünk alapján kedvezményes áron tudunk könyveket vásárolni. Sajnos problémáink is vannak. Óriási gondot okoz a munkanélküliség, amely meghaladja a 20 százalékot. Éppen ezért az egyik legfontosabb feladatunk a munkahelyteremtés. Pályázatot hirdettünk a régi iskola épületének hasznosítására, amelynek termeiben varrodát, cipőfelsőrész-készítő műhelyt lehetne üzemeltetni, de eddig még nem akadt vállalkozó. Nem tudtuk megfelelően elkülöníteni a gyalogos- cs kerékpáros-forgalmat a gépjárműforgalomtól községünk főutcáján, amely balesetveszélyes útszakasz. Az erre benyújtott pályázatunkat elutasították. Nagyobb gondot kell fordítanunk a közvilágítás korszerűsítésére. Be kell fejeznünk még mintegy 800- 1000 méter útszakasz aszfaltozását az Arany János, Dózsa György, Kossuth és Zrínyi utcában, el kell végeztetnünk a korábban megépített szakaszok helyreállítását. Az intézmények fennakadás nélküli további üzemeltetése mellett ezek az önkormányzat legfontosabb feladatai erre az esztendőre. Ugyancsak ez évi teendőnk az 1777-ben épült Kállay- kastélyban helyet kapott községháza épületének és tetőszerkezetének felújítása, ablakainak korhű helyreállítása. E munkálatok elvégzése után a kastély remélhetőleg felkerül a műemlékek jegyzékébe. Nagykállóval közösen nyújtottunk be pályázatot a szennyvízcsatorna-hálózat építésére. Ha kedvező lesz az elbírálás, akkor még ez év végén elkezdődhet a majdnem 2 milliárd forintos beruházás, amelyet két év alatt szeretnénk megvalósítani. E beruházás községünkre jutó része 486 millió forint. Március 1-jétől megkezdődik itt is a rendszeres szemételszállítás a szakolyi közös szeméttelepre. Szeretném még elmondani, hogy képviselőtársaimban kiváló segítőkre találtam. Büszke vagyok a testületre, amely szívén viseli a település gondjait, lelkiismeretesen végzi teendőjét. Az energikus, ereje teljében levő, gazdag közigazgatási és pénzügyi tapasztalattal rendelkező polgármester indulni akar az idei önkormányzati választásokon is: úgy érzi, még sokat tehet szülőfalujáért, az itt élő emberekért. Mert ezt, a közügyek szolgálatát tartja élete értelmének. Pezseg az élet, gyarapszik az iskola A falu kétségkívül legszebb, legimpozánsabb épülete az új általános iskola, amely Jókai Mór nevét vette fel. Nyolcvanmillió forintos költséggel készült el, tavaly augusztus 21-én adták át. Az avatót Szent István napjának tiszteletére tartották, de mert 20-án sok meghívott vendég foglalt volt, ezért csak másnap rendezték meg az ünnepséget falunap keretében. — Itt volt a falu apraja-nagy- ja, gyerekek, szülők, nagyszülők. Mindenki várta az ünnepséget - emlékszik vissza Bohács Mihály né igazgató. - Igen-igen régen volt ilyen nagy horderejű beruházás a faluban. Azért is fontos az iskola felépülése, mert a tendencia inkább az, hogy a kisebb települések iskoláit megszüntetik, összevonják. Ez utóbbinak sem a gyerekek, sem a szülők, sem a pedagógusok nem örültek volna. Éppen ezért nagyon hálásak vagyunk az önkormányzatnak és a polgármester úrnak, hogy kitartottak elképzeléseik mellett, megteremtették az építés anyagi feltételeit. A gyereklétszám az utóbbi időben kedvezően alakult az iskolában. Négy évvel ezelőtt, amikor Bohács Mihályné átvette az iskola vezetését, 128 diák volt, most pedig 152 tanulójár ide. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy több fiatal házaspár költözött vissza a faluba a városokból, itt próbálnak maguknak gazdálkodással egzisztenciát teremteni. Az igazgató asszony elmondta: azért is választották Jókai Mór nevét, mert szeretnék a gyerekeket a krimik, a fantasztikus irodalom világából visszaterelni a klasszikus magyar irodalomhoz. Most készül a bejárat elé a névadó mellszobra, Sebestyén Sándor Nyíregyházán élő szobrászművész alkotása, remélik, az 1848—49-i forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére felavathatják. Mindenki nagy izgalommal készül erre az újabb ünnepségre. Hangulatos esemény volt az iskola életében a múlt szombaton tartott farsangi bál. Megmozdult a falu, főleg házaspárok jöttek cl erre a vidám rendezvényre. Csodálatos volt, ahogy a fiatal és a középkorú házaspárok együtt mulattak, nagyszerűen érezték magukat, meséli az igazgató asszony. A jótékonysági bálból 210 ezer forintos bevétele volt az iskolának. A pénzből magnót, sportszereket akarnak vásárolni, szeretnék kiegészíteni az iskolarádió kelléktárát. Bihariné Béni Gyöngyié?, Vass Krisztina tanárnők nagyon szép előadást tanítottak be az iskolásoknak, mégpedig a Hamupipőke című mesejátékot. Ennek is hatalmas sikere volt, akárcsak a bálon bemutatott kállai kettősnek, amit fiatal táncosok adtak elő Adonyi Éva néptánctanárnő vezetésével. Madár Csaba zenetanáruk egyik gimnazista tanítványa pedig gitáron játszott. A hagyományos éjféli táncon menyasszonynak öltöztettek be egy fiút. Ez is jótékonysági rendezvény, amelyen a „menyasszony” 87 ezer forintot táncolt össze. Rengeteg felajánlást kaptak a vállalkozóktól, az ajándékokat tombolán sorsolták ki. Nyolcvanezer forint értékben adtak el tombolajegyet. Az összes bevételt tennészetesen az iskola javára fordítják. Amit a faluról tudni kell Biri a Közép-Nyírségben található település, Nyíregyházától 23 kilométerre délkeletre. Nagy- kálló felől közúton köny- nyen megközelíthető, de elérhető a Nyíregyháza- Nyíradony vasútvonalon is. A nagykállói kistérség legkisebb lélekszámú települése. 1479 lakossal. A község neve a XIII. század végén tűnik fel első ízben írásos forrásban. Neve valószínűleg török eredetű személynévből alakult honfoglalás kori településnév. A Biri család alapító őse 1220 körül élt. 1325-ben Biri Fábián és János voltak a község földesurai. 1343-tól a Kállay család birtokolta. 1592-ben átmenetileg a Bornemissza családnak volt itt kúriája, de a Kállayak ismét visszaszerezték. A későbbiekben elnéptelenedett a falu, 1720-ig lakatlan volt. Az 1770-es urbárium után román származású jobbágyokat telepítetlek ide a Szilágyságból, ekkor jelent meg itt a görög katolikus vallás. Az 1839-es írott források a 66 római katolikus és református vallásit lakos mellett már 324 görög katolikust jegyeztek lel. Századunk 30-as éveiben a falut 1305 lélek lakta, a mainál alig kevesebb. Közigazgatási szempontból a falu korábban a nádudvari, majd a nagykállói, végül pedig a nyíregyházi járáshoz tartozott. A járások megszűnte után megyénk önálló községe. Az 1990. és 1994. évi önkormányzati választások során Márton József személyében független polgármestert választottak. A falu alpolgármestere Brátán György, jegyzője pedig a héten megválasztott Gyirán Zoltán. A község üzlethálózata 33 kiskereskedelmi boltból áll, közülük nyolc élelmiszert, egy vegyi árut forgalmaz. Negyvennél több vállalkozást tartanak számon. Biribcn 490 lakás van, 70 százalékukban van vezetékes ivóvíz, 60 százalékukban vezetékes gáz, 55-60 százalékukban telefon. Az utak 80 százaléka burkolt, portalanított. Tavaly a község 1323. évből fennmaradt pecsét- lenyomatának alapján elfogadták Biri címerét. Az oldalt írta Dalmay Árpád, a fotókat Bozsó Katalin készítette.
