Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-26 / 48. szám
Mezőgazdaság 1998. február 26., csütörtök Jól teleltek a kártevők Szabó Zoltán (Új Kelet) A szokatlanul meleg tél több szempontból kedvező volt a mezőgazdasági termelőknek: befejezhették az ősszel elkezdett és a kedvezőtlen körülmények miatt félbeszakadt talajművelési munkákat. Sok termelő már a tápanyag-visszapótlási munkákat is elvégezte. A metszést megyénkben már nagyrészt befejezték a termelők. Őszi- és a kajszibarackfáinkra nagy veszélyt jelenthet az időjárás hirtelen megváltozása. A hidegigényük a tél folyamán már ki- elégült, a rügyek megduzzadtak, sérülékenységük fokozódott, mínusz 1-2 Celsi- us-fokos hideget még elviselnek, de nagyobb mértékű lehűlés már károkat okozhat. Az almafákat még mindig nem fenyegeti komolyabb veszély, ha időjárásunk egyenletes marad. A szőlő nedvkeringése megindult, metszésénél úgy vágjuk a vesszőket, hogy a kicsorgó nedvek ne a rügyek irányába folyjanak, mert megfagyva a termőalapokat tönkreteszik, ezzel is csökkentve az idei terméskilátásokat. Az enyhe időjárás kedvezett a rágcsálóknak, nehézség nélkül átteleltek, és nagy pusztítást vittek véghez a vetésekben, egyes területeken a sarjadó gabonavetések nagyon siralmas képet mutatnak. Minden más kártevő kórokozó is jól telelt. Idén várhatóan lényegesen több pénzt kell majd a növényvédelemre fordítaniuk a növény- termesztőknek, kertészeknek. Jelentős gyomosodásra is számíthatunk. A meleg jól jött a zöldséghajtatóknak és palántancvclőknek, kevesebbet kellett fűteniük, a termelési költségeik csökkentek. Milyen kajszibarack£ajtát telepítsünk? Sz. Z. (Új Kelet) ________ Me gyénk nem tartozik a legoptimálisabb kajszibaracktermő helyek közé. Hagyományosan nem is termesztenek belőle nagy meny- nyiséget, kevés az üzemi ültetvény. Házikertekben, védettebb fekvésben mégis érdemes megpróbálkozni egy- egy fa elültetésével. A kajszibarack az erős téli és tavaszi hőmérséklet-ingadozást nehezen tűri, a kiegyenlített, szélsőségektől mentes időjárást kedveli. A termőterület kiválasztásának elsődleges szempontja a növény fagyérzékenysége. Fényigénye magas, kajszitermesztésre csak akkor felel meg egy terület, ha éves szinten a napsütéses órák száma meghaladja az 1900-at. Kedveli a könnyen melegedő, jó vízgazdájkodású talajokat, elsősorban a vályogtalajok felelnek meg az igényének, de a lazább homoktalajokat is elviseli, az ilyen talajokon alanyként érdemes a vadkajszit használni. Ezzel az alannyal csak az a probléma, hogy rövid ideig szemezhető, mert nehezen adja a héját, viszont nincsenek kompatibilitási gondok. Környékünkön termőhelyi adottságainak leginkább a késői fajták felelnek meg. Termesztésre érdemes fajta a ceglédi hajnalpír. Általában július végén vagy augusztus elején érik. Gyümölcse nagy (44 grammos), megnyúlt, oldalról erősen lapított. Varrata középmély. Héja molyhos és narancssárga színű, a nagy felületet takaró fedőszíne élénkpiros. Húsa narancssárga színű, finoman rostos. Éretten bőlevű, nem lisztese- dik úgy, mint a rózsa-kajszi típus. Fája gyenge növekedésű, nyomott félgömb alakú, szétterülő koronát nevel. A kis koronából adódóan a növényvédelmi, metszési és betakarítási munkák könnyebben elvégezhetők. A Borsi-féle kései rózsát, még az évszázad elején kezdték szaporítani Kecskemét környékén. Kései érésű fajta, időjárástól függően július végén, augusztus elején érik. Gyümölcse friss fogyasztásra, ipari feldolgozásra is alkalmas. A középnagy, 33 grammos gyümölcsök kissé megnyúltak és oldalról lapítottak. A közepesen mély varrat a gyümölcsöt aránytalanul osztja két részre. Héjának narancssárga alapszínét narancsvörös, kárminpiros fedőszín takarja bemosottan. Húsa sötét narancssárga, magvaváló. Csak a jó fagyállósága miatt célszerű telepíteni, a gyümölcs hem igazán ízletes. A Budapest gyümölcs nagy, egyes években nagyon nagy. Átlagsúlya 55 gramm körüli. Varrata középmély, és kicsit asszimmetrikusan osztja a gyümölcsöt. Héja középesen molyhos, alapszíne világos narancssárga és narancs-vörös színnel mosott. Húsa narancssárga, közepesen kemény és magvaváló. A gyümölcs íze eléggé savas, lényegesen jobb, mint a rózsakajszi fajtakörbe tartozó gyümölcsöké. Befőttgyártásra nagyon jó a gyümölcse, de friss fogyasztásra is megfelelő. Virágai öntermékenyü- lők. Koronája közepes vagy kicsi, mereven felfelé törő, de ágai a termés súlya alatt széthajlanak. Agrártársaságok MTI Egyelőre többségi állami tulajdonban marad az a 26 - jelentős termelési, szellemi és tudományos kapacitást megtestesítő - agrártársaság, amely a termelési integráció összetartó ereje, az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítésének bázisa és fontos szereplője lehet. Ezt Csiha Judit privatizációs miniszter jelentette be szerdán Martonvásár-Erdőháton a tartósan állami tulajdonban lévő agrártársaságok jövőjével kapcsolatos stratégiai kérdéseket megvitató tanácskozáson. Hétről hétre a kiskertekben Nyitnikék, ásni »kék”, metszeni „kék” Fekete Tibor (Új Kelet) __ No vemberben azzal köszöntünk el olvasóinktól, hogy legközelebb márciusban indítjuk újra kiskert-sorozatunkat. Akkor nem is gondoltuk volna, hogy ilyen korán kitavaszodik, és már február közepén kienged a föld fagya. A hoszszan tartó, szokatlanul enyhe idő miatt már szemmel láthatóan duzzadni kezdtek a rügyek. Jó lesz igyekezni a metszéssel. Úgy tartják, az almafákat minden időben lehet metszeni. Ha nem is teljesen igaz ez a megállapítás, most kedvez az időjárás a tavaszi munkáknak, így a metszésnek is. A fiatal csemetéken most lehet kialakítani a későbbi termőágakat, az almafák termőkaros orsóit, a sudaras ágakat. A mostani metszéstől függ a fa későbbi magassága is. Ha úgy akarjuk, hogy rotációs kapával is elférjünk a fák alatt, akkor ne hagyjuk túl alacsonyra a hajtásokat. A kiskerttulajdonosoknál típushibának lehet nevezni, amikor sajnálják a fát, és nemme- rik rövidre vágni a hajtásvégeket. Nem szabad lágyszívűnek lenni, mert később, a nyári aszályos időszakban megbosszulja magát a jószívűségünk. A túl sűrű lombkoronában könnyebben megtelepednek a kártevők, és a gombafertőzés is jobban terjed. A sűrű ágak között nehezebb permetezni, és a szer sem jut el a levelek fonákára. Nem terem attól több gyümölcs a fán, ha több termőrügyet hagyunk meg. Nehéz látatlanban megítélni, mennyi a sok, vagy mennyi a kevés. Általánosan elfogadott, hogy a régi termőkalácsokat felére kell visszavágni. A vízhajtásokat tőből kell kimetszeni, és a beállt termőfáknál, ha már elérték végleges magasságukat, akkor minden felfelé irányuló hajtást le kell vágni. A termőfák ágai összeérhetnek, de annyi helyet mindenképpen hagyjunk, hogy a permetezőgép szórófejével közlekedni tudjunk. Ahol keresztbe futó ágak zavarják egymást, ott ágfűrésszel ritkítsuk meg a lombkoronát. Ne hagyjunk kiálló csonkot, és a friss vágási felületet valamilyen nem minium alapú festékkel kenjük be. Ez megakadályozza a kártevők behatolását a fatestbe, és ezen a seben nem szárad ki a falörzs. Ha elmulasztottuk lezárni a sebet, és már elkezdett korhadni, pudvásodni az ág maradványa, akkor az ilyen beteg részeket vágjuk ki, a szúrágta felületet tisztítsuk meg, és fa sebtapasszal tömítsük el az „odút”. A körtefáknál óvatosabban kell metszeni, de a vízhajtásokat itt is el kell távolítani. A porzófáknál nem annyira lényeges, hogy hány termőrügyet hagyunk meg, de a termő, ezen belül is a téli fajtáknál ne hagyjunk túl sok termőrügyet. Az őszibarackfák lombkoronáját kehely alakúra formáljuk. A termőkarokon a befelé irányuló hajtásokat vágjuk ki úgy, hogy csak a korona tetején maradjon középre menő ág. A termőágakon párosával helyezkednek el a termőrügyek. Három-négy termőrügynél többet ne hagyjunk egy-egy ágrészen, mert akkor túl apró szemű lesz a barackunk. Áz őszibarack különösen kényes arra, ha megsérül a fa kérge. Jellemző tünete, hogy elkezd mézgásodni. Kenjük be sűrű mésszel a sebeket. Ezzel fertőtlenítjük a heget. Más gyümölcsfák nem igénylik a metszést, csak a hajtásválogatást. A meggyfa hajlamos a füzesedésre, és a sűrű ágrészeken könnyebben megtelepedhet a lisztharmat is. A cseresznye apró szeműt terem, ha túl sok gyümölcsöt kell beérlelnie. A sárgabarackot nem kell különösebben metszeni, de a fiatal csemetéknek alakítani kell a koronáját. A diófákat már nem szabad bántani. A nedvkeringés már annyira megindult a növényben, hogy károsodás nélkül nem lehetne ágat vagy ágrészeket levágni róla. Metszés után szedjük össze a gallyakat, és ne mulasszuk el a lemosó permetezést. Erre legalkalmasabbak a réz-, illetve kéntartalmú permetszerek. Rügy- fakadás előtt még lehet téli hígításban alkalmazni a kemikáliákat, de ha már szétnyíltak a pikkelylemezek, akkor ne kísérletezzünk a tömény hígítás alkalmazásával. A gyenge le- vélkczdemények megéghetnek, és ez több hétre is visszavetheti a fákat a fejlődésben. A lemosópermetezést, mint ahogyan a nevében is van, olyan mennyiségben kell a fákra juttani, hogy valóban folyjon az ágakon a szer. A vegyszer kikeverésekor és a permetezéskor ne feledkezzünk meg a munkavédelmi előírásokról. A por alakú készítményeket könnyen beszippanthatjuk, és a legkisebb légmozgásra is a szomszéd telkére kerülhet a mérgező anyag. A hígítás nélküli vegyszerek a bőrre jutva égési sérüléseket okozhatnak, ezért mindenképpen saválló kesztyűben keverjük a permetszert. A töményebb szer még nagyobb veszélyforrást jelent, mint a nyári hígítás.. Mérgezés gyanúja esetén ne kísérletezzünk kuruzsló módszerekkel, hanem azonnal forduljunk orvoshoz. A gyenge napsütéstől is felmelegednek a méhkaptárok, és előcsalogatják a méhecskéket. Permetezéskor gondoljunk hasznos segítőtársainkra, és ha van választási lehetőségünk, akkor olyan készítményeket használjunk, amelyek kevésbé veszélyesek rájuk nézve. A fákat nem kell mélyen ásózni vagy rotálni. Különösen az alma- és a meggyfáknak van magasan a gyökérzete, és egy ásónyi mélységben már hajszálgyökerek ezreit találhatjuk. Most kell gondoskodnunk a talajerő-utánpótlásról. A nitrogén-tartalmú trágyák éves szükségletének egyharmadát most kell kiszórni. A kálium-, foszfor-, és általában a kombinált hatóanyagú műtrágyákat a vegetációs időszakban két alkalommal juttassuk ki a talajra. Lebomlásuk lassúbb, mint a „pétisóknak”. Most még elég nedves a talaj, de később, ha szárazabb földre juttatjuk ki a szereket, akkor műtrágyázás után be is kell öntözni a talajt. A szerves trágyával nincs ilyen gondunk, de a kiszáradás megelőzése érdekében kiszórás után közvetlenül forgassuk be a földbe. A szerves trágya lebomlási ideje általában négyöt év, de gyenge humusztartalmú termőtalajokon érdemes háromévente megismételni a trágyázást. Ha szerves trágyával kezelt földibe gyökérzöldséget, földiepret vagy zöldségnövények palántáit akarjuk telepíteni, ne feledkezzünk meg a talaj fertőtlenítésről. A talajelőkészítéssel együtt is a földbe juttathatjuk a szereket, vagy később közvetlenül a kártevők járataiba is szórhatjuk a mérgeket. Termelő értékesítő szövetkezetek Munkatársunktól Hazánkban kevés zöldség- és gyümölcstermesztő látja tisztán az Európai Unió piacszabályozását a termelők által létrehozható értékesítő szervezetek piacszabályozó szerepével, mondta Padisák Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium EU Harmonizációs Munkacsoportjának tagja egy nemrégiben Nyíregyházán tartott fórumon. Szerinte több szempontból is lényeges, hogy a gazdálkodók még a csatlakozás előtt megismerkedjenek a pontos szabályokkal. Az egyik fontos szempont az, hogy a termelők megismerjék a Termelő Értékesítő Szervezetekben (TÉSZ) rejlő lehetőségeket. A kereskedelem világszerte koncentrálódik, cs az óriás bevásárlóközpontok az ezredfordulóra már Magyarországon is jelentős részt hasítanak ki a zöldség-, gyümölcsforgalma- zásban, becslések szerint az áruforgalom 20-30 százalékát az ilyen létesítmények fogják lebonyolítani. Ezek a hálózatok jó minőségű, egyöntetű és nagy mennyiségű áru pontos szállítását követelik meg, e feltételeknek a magyar kistermelők — uniós társaikhoz hasonlóan - nem tudnak megfelelni. Az értékesítő szervezetek felállításának abban látja a jelentőségét, hogy nagy mennyiségű áruval jelentkezhetnek a piacokon, ez jobb alkupozíciót eredményez, és ezzel együtt magasabb árbevételt a termelőknek. A TÉSZ-ck megfelelő tároló építésével képesek lehetnek a megtermelt értékek tárolására is, ezáltal kiküszöbölhetők a pillanatnyi árubőségből eredő értékesítési nehézségek, megvárhatják a piac kedvező alakulását, érvelt Padisák Gábor. Csatlakozásunk esetén várhatóan átvesszük az EU-támogatási formákat, ahol a tennelőket nem egyénileg, hanem a TÉSZ-ckcn keresztül támogatják. A támogatás haszonélvezője a termelő marad, de csak a TÉSZ tagjaként juthat hozzá. A Termelők Értékesítő Szervezetei a termelők - természetes vagy jogi személyek - által elsősorban termékeik közös értékesítésére létrehozott szervezetek. Ebből következően a TÉSZ-ek fő feladata a tagok által megtermelt cs piacra kész áruk értékesítése. A közös értékesítő szervezeteknek komoly hagyomány! vannak az EU-ban. az első ilyen szövetkezetét több mint száz éve hozták létre holland termelők. Tapasztalataik alapján a TÉSZ- ek sikeres működéséhez a gazdálkodóknak fel kell ismerniük a közös értékesítés gazdasági előnyét. Közös egyetértéssel kell vezetőiket megválasztani. és a számukra szükséges hatáskört kialakítani.
