Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-25 / 47. szám
Portré 1998. február 25., szerda Kick-boxtól a balettig kai jobb az állóképessége, mint a vele egykorú gyerekeké, és a magatartásán is látszik, hogy sportol, mert sokkal fegyelmezettebb, nyugodtabb a többieknél. Ebben közrejátszik a balett is, de főként a kick-boxnak köszönhető. Károly István edzésein fegyelmet tanulnak, és Gergő azt a másfél órát a nagyokkal keményen végigcsinálja. Fontos az is, hogy hosszú ideje egyáltalán nem volt beteg, ellenállóbb lett a szervezete. A Szakács családnál csak a hétfő este és a vasárnap szabad, mégis mindig megoldják, hogy Gergő eljusson a próbákra, edzésekre, ha másképp nem megy, akkor a tágabb család és a barátok bevonásával. Kitartásuknak talán az évekre visszanyúló sportszeretet az oka, talán az, amit Gergő édesapja így fogalmaztt meg: - Én már „csak” dolgozhatok a családomért, de a fiam előtt még sok lehetőség van, bármit elérhet, és én ebben mindig segíteni fogom. Gergő ősszel iskolába megy. Arra a kérdésre, hogy lesz ezután, kiderült, hogy a tanulás függvénye lesz minden, ha bírja, akkor továbbra is engedni fogják. Időközben a kis Bendegúz is bizalmába fogadott, bebocsátást nyertem a gyerekszobába, ahol sorra megmutatta kincseit. A legnagyobb lelkesedést a dinoszaurusz „varázsszó” váltotta ki belőle, és futott, rohant, hogy megmutassa, neki is van dínója. Gergő elmesélte azt is, hogyan telik egy napja. A reggeli készülődés után irány az óvoda, ahol barátjával legtöbbször a sakkot vagy a társasjátékot választják, majd lemegy az egész csoport az udvarra. Ha az anyukája délelőttös, akkor már ebéd után hazaviszi, van még idő egy kis játékra, és utána mennek az edzésre. Érdeklődésemre, hogy a kistestvérét is elviszi-e kick- boxolni, természetesen igennel válaszolt. Szakácséknál ez már csak így megy. Előbb kick-box, majd balett és foci, persze lovaglás és motorozás, és ki tudja, mi jön még. A kis Szakács Gergő biztosan egy testileg és lelkileg stabil, jó teherbírású fiatalemberré fejlődik majd, aki aztán minden nehézséget könnyen leküzd, mert a rendszeres sport erőt ad és kitartásra nevel. Kívánom neki, hogy továbbra is azt csinálhassa, amit szeret, találja meg igazi céljait, és legyen elég ereje, hogy megvalósítsa azokat. Parillák Gabriella hiszen mindegyiket szereti. A legjobban a kick-boxot, mert az „kemény”, és addig akarja csinálni, ameddig csak lehet. Volt már versenyeken, ahol jó eredményeket szokott elérni, és gyakran járnak bemutatókra, ahol mindig nagy a közönségsiker. Persze a focit és a balettet is imádja. Az utóbbiban az is nagy súlyt nyom a latban, hogy a barátnőjével, Kittivel táncolhat a fellépéseken, no meg az sem elhanyagolható tényező, hogy a példaképe, Jean Cloude Van Damme is balettozik. Előkerülnek a fotók. Gergő a ringben küzd „hatalmas” öt-hat éves korú ellenfelével, egy másikon elegáns, csillogó ruhában tüllszoknyás kislányt forgat, nyári emlék - törülközőbe csavarva ül egy kerítésen a lovak mellett. Jönnek sorra az emlékek. Három és fél éves volt, amikor egy kirándulás alkalmával kipróbált egy kismotort, akkor vettek neki egyet, és azóta is tart a szerelem. Gergő édesanyja,Zsuzsa nevetve meséli, hogy azt jósolták csecsemőkorában az ortopédiai szűrővizsgálatok: „ez a gyerek nem fog spárgát csinálni”, ennek ellenére most ezt minden nehézség nélkül megteszi. Kisgyermek korában is igen mozgékony volt, és nem igazán igényelte a délutáni alvásokat sem. Gergő ötéves korától sportol, s ma már többfélét is, de ezekre nem ők beszélték rá, a kisfiú akarja mindegyiket. A kick- boxszal kezdődött, majd néhány hónap múlva a nagymamája elvitte egy balettórára két kislány unokatestvérével együtt. A lányoknak nem tetszett, Gergő viszont kedvet kapott hozzá. Fociedzésre egy ismerősükhöz vitték, belekóstolt, így az is maradt harmadiknak. Zsuzsa úgy gondolja, hogy nem sok ez a terhelés egy ilyen korú gyermeknek. Gergőnek a sok mozgás által sokNyíregyházán a Szakács családnál teljes volt a létszám, mikor leültünk beszélgetni. Két kisfiúk, a három és fél éves Bendegúz és a hatéves Gergő láttán a külső szemlélő azt hihetné, hogy egy hétköznapi családhoz látogattam el, de bennük van valami nem mindennapi. A nagyobbik fiú, Gergő kick- boxol, balettozik, lovagol, futballozik, motorozik és mindezt rendszeresen teszi. A Kossuth téren láttam először egy kick-box-be- mutatón. Fantasztikus volt. Apró termete és kis formaruhája is fokozta a hatást, amit a nézőkből váltott ki, de nyugalma, magabiztossága, kidolgozott mozdulatai arattak igazi sikert. Azóta már többször is találkoztunk. Edzéseken, versenyeken, bemutatókon is mindig csodálatot váltott ki belőlem kitartása és teljesítménye, pedig akkor még nem tudtam mindent. Gergő a meleg családi környezetben talpraesett kis fiatalember módjára válaszolt kérdéseimre, míg Bendegúz — bár látszott, hogy ? kíváncsiságtól alig fér a bőrében - igyekezett háttérben maradni. Megtudtam, hogy az édesapja teherfuvarozó, az édesanyja óvónő, és mesélt arról, mi mindennel foglalkozik. Kedden és szombaton balettre megy, szerdán-pénte- ken foci és kick-box-edzés a program. Hét végén családi körben a lovaglás és a motorozás szolgálják a ki- kapcsolódást. Látva csodálkozó arcomat, arra a kérdésre, hogy nem sok-e egy kicsit ennyi elfoglaltság, határozott nem volt a válasz,
