Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-25 / 47. szám

Benyújtotta lemondását az izraeli titkos­szolgálat, a Moszad egy magas rangú tisztségviselője tilta­kozásul amiatt, hogy a Moszad első embere nem volt hajlan­dó lemondani az ammáni fiaskó miatt - írta kedden a Jediót Ahronót című izraeli lap. Egy hivatalos vizsgálóbizottság részben felelőssé tette Danny Jatom tábornokot, a Moszad vezetőjét azért a balul végződött merényletkísérletért, ame­lyet Ammánban szeptember 25-én követtek el Haled Mesál, az Iszlám Ellenállási Mozgalom, a Hamász egyik vezetője ellen. A jordániai merényletkísérlet során a Moszad ügynö­kei a nyílt utcán méreginjekciót próbáltak befecskendezni Mesál nyakába. Két izraeli ügynököt elfogtak. A bizottság elvben nem emelt kifogást a merénylet ellen, és nem köve­telte Jatom távozását sem, bár azt megállapította, hogy a Moszad szakszerűtlenül és felületesen cselekedett. Az Amnesty International emberjogi szer vezet ázsiai részlegének igazgatója arra szólította fel Kim De Dzsung szerdán hivatalba lépő dél-koreai államfőt, hogy helyezze reformpolitikája középpontjába az emberjogi hely­zet javítását. Kim, aki évtizedeken át az ország legismertebb másként gondolkodója volt, már korábban ígéretet tett arra, hogy „egyes ellenzékieket” szabadon fog bocsátani. Dél- Koreában az emberjogi szervezet szerint tavaly mintegy 600 embert zártak börtönbe politikai okok miatt. A rendkívül szigorú nemzetbiztonsági törvény értelmében tilos az észak­koreaiakkal való kapcsolattartás, és az előírás megszegői ellen könnyen eljárás indulhat kémtevékenység vádjával. Ion Diaconescu, a román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kedden annak a véleményének adott hangot, hogy Ciorbea miniszterelnökre vonatkozó hétfői nyilatkozatát félreértette a sajtó, amikor úgy kom­mentálta, hogy pártja a kormányfő lecserélését készíti elő. Azt azonban a keddi kiigazításban sem zárta ki a pártelnök hogy a parlamentben bizalmatlansági indítványt nyújtsa­nak be a kabinet ellen, vagy pedig a költségvetés, a Nemzet­közi Valutaalappal való megállapodás kapcsán szavazzák le. „Ebben az esetben a politikai válság kormányválsággá alakulna át, az alkotmány szerint a kabinetnek le kellene mondania, és az államfőnek kellene eldöntenie, mi legyen a következő lépés.” Tiltakozó felvonulást tartottak kedden Horvátország 18 városában a taxisok biztonságuk garantá­lása érdekében. A gépkocsis felvonulást azért szervezték, mert az utóbbi időben három taxisofőr is tizenévesek táma­dásának áldozatává vált. A támadásokban két taxis meghalt, egy pedig könnyebb sebesülésekkel megúszta a rablógyil­kossági kísérletet. A legutóbb meggyilkolt horvát taxis egy­szer már volt támadás célpontja: 1970-ben két magyar kés­sel sebezte meg és kirabolta a sofőrt, aki felgyógyult sebesüléseiből, támadóit pedig elítélték. A legutóbbi három taxistámadás öt elkövetője a horvát rendőrség őrizetében van, valamennyien fiatalkorúak. Meciar mint államfő MTI ______ A v ezérét nem elvakultan imádó és a politikai történé­seket bírálóan szemlélni ké­pes polgár nyilván meg tud­ja ítélni, hogy alkalmas-e az államfői posztra az olyan „konfliktusos ember” ,mint az a Vladimír Meciar, aki a Göncz Árpáddal esett egyko­ri, első találkozásán rögvest azt a mondatot szegezte a magyar államfőnek, hogy „örülnék, ha a különleges magyar szolgálat tisztjei csak turistaként látogatnának Dél- Szlovákiába” - írja a Práca című szlovák szakszervezeti napilap kedden megjelent jegyzetének szerzője. Az évekkel ezelőtti Göncz- Meciar találkozón elhangzott mondatot a Práca Rudolf Chmelre, Csehszlovákia egy­kori budapesti nagykövetére hivatkozva idézi azzal kap­csolatban, hogy az elnöki jogköröket rövidesen átve­vő, és a majdani elnök-jelö­lésének lehetőségét lebeg­tető szlovák kormányfő a minap arra kérte a cseh poli­tikusokat: ne károsítsák kül­földön Szlovákia érdekeit. Mint a lap írja, Meciar fel­szólítását egyfajta „kínos Világkrónika Tokaj ukrán vendége Dal may Árpád (Új Kelet) Tokaj és a Hegyalja borai évszázadok óta híresek messze földön. Azt viszont ma már ke­vesen tudják, hogy a 18. szá­zadban, pontosabban 1733-tól 1798-ig Orosz Borvásárló Bi­zottság létezett Magyarorszá­gon, amely a cári udvar szá­mára vásárolt fel bort. A bizott­ság - tagjai Oroszországból jöttek - első vezetője Fjodor Visnyevszkij szerb származású ezredes volt, aki 1733-ban Anna cárnő utasítására a Hegy­aljára érkezett, és bort vásá­rolt. Egy másik cárnő, Erzsé­bet 1745-ben úgy határozott, hogy Tokajban létrehozza a bizottság állandó telepét. El­gondolásának megvalósításá­val Visnyevszkijt bízta meg. Az ezredes nagy kísérettel in­dult el Magyarországra. A cári rendelet értelmében azokat az embereket hozta magával, aki­ket megfelelőnek tartott. így került Tokajba 1745 júliusá­ban Hrihorij Szkovoroda, a Kijev-Mogiljovi Akadémia diákja, akiből később ismert ukrán filozófus, költő és peda­gógus lett. Szkovoroda öt évig élt Tokajban, a ma már nem létező ottani görög keleti templom énekese volt. Ma­gyarországi tartózkodását az ifjú tanulásra is felhasználta. Látogatta a pataki kollégium előadásait, itt, Sárospatakon ismerhette meg alaposabban Comenius életét és pedagógi­ai munkásságát, ellátogatha­tott a debreceni kollégiumba, felkereshette a nagyszombati egyetemet is. Járt Budán, Po­zsonyban, Bécsben, Prágában, Itáliában és Németországban is e néhány év alatt, a kor szá­mos híres személyiségét is­merte meg. Szkovoroda az orosz nyel­ven kívül németül, latinul és görögül is tudott. Tanítványa és barátja, Mihail Kovalinsz- kij ezzel kapcsolatban ezt írta róla: „Meg is nyerte a tudó­sok barátságát és jóindulatát, s ezzel együtt olyan új isme­reteket szerezhetett, amilye­nekre nem tett, és nem is te­hetett szert hazájában”. Az ukrán költő és filozófus 1750 októberében tért haza egy borszállítmánnyal Kijevbe. A percjaszlavi papi szemináriu­mon poétikát, később a harkovi kollégiumban humán tantár­gyakat tanított, majd vándorfi­lozófusként járta az akkori Oro­szországot. Magyarország kellemes em­lékeket hagyott Szkovoro- dában. 1772-ben kelt egyik írásában „az én kedves Hun­gáriámnak” nevezte. Az ünő és a vadkan című állatmeséjében „a lengyel és a magyar hegye­ket”, azaz a Kárpátokat emle­geti. Pavlo Ticsina szovjet­ukrán költő 1939-ben Szko- vorodáról írt cikkében azt ál­lítja, hogy a magyarországi benyomások, a kuruc népdal­ok hatása érződik De libertate című versében. Ticsina fedezte fel a párhu­zamot Szkovoroda és Besse­nyei György életrajza és mun­kássága között. Mindkettő korának és nemzetének leg­nagyobb gondolkodója volt, a magyar és az ukrán felvilá­gosodás két kiváló képvise­lője. Erre hívta fel a figyel­met Váradi-Sternberg János, a magyar-orosz és magyar­ukrán kapcsolatok tudós ku­tatója. Mostani ukrán újságok többször keserűen írták, hogy Szkovorodának nincs ma em­lékműve Tokajban. Kárpátal­ján az utóbbi években több mint negyven magyar emlék­művet, emléktáblát avattak fel, Magyarországon viszont egyet­len ukrán emlékmű sincs, hang­zik a szemrehányó figyelmez­tetés. Csakhogy Kárpátalja magyar emlékműveinek mind­egyikét ottani magyar szerve­zetek, gazdaságok állították. Ideje lenne, hogy a hazánk­ban működő Ukrán Kulturá­lis Egyesület Tokaj önkor­mányzatával karöltve felváll­alja Hrihorij Szkovoroda em­lékének megörökítését. 0 Állandó katonai jelenlét várható az Öbölben Nagy-Britannia egyelőre nem vonja ki a Perzsa(Arab)- öbölben felvonultatott katonai erejét, annak ellenére sem, hogy Kofi Annan ENSZ-főtitkár egyezségre ju­tott Bagdaddal a fegyverellenőrzésről szóló bizton­sági tanácsi határozatok maradéktalan betartásáról - közölte hétfő éjjeli tévényilatkozatában a brit vé­delmi miniszter. MTI _______________ Ge orge Robertson a Chan­nel 4 országos brit kereske­delmi tévé híradójának nyi­latkozva kijelentette: a brit kormány addig állomásoz- tatja a helyszínen katonai erejét, ameddig erre szük­ség van a most nyélbe ütött egyezség iraki betartásának biztosításához. Az egyetlen változás az lesz, hogy ha­marosan az Öbölbe érkezik a brit királyi haditengeré­szet Illustrious nevű repü­lőgéphordozója, amely fel­váltja a válság korai szaka­sza óta ott járőröző brit repülőgéphordozót, az In- vincible-t. A Downing Street-i kor­mányfői hivatal tájékozta­tása szerint Tony Blair este ismét telefonon értekezett az Öbölben katonai erőt felso­rakoztató másik hatalom, az Egyesült Államok elnökével. Blair a nap folyamán másod­szor, 24 óra leforgása alatt pedig már negyedszer tár­gyalt Bili Clintonnal a Kofi Annan által Bagdadban el­ért egyezségről. A londoni szóvivői beszámoló szerint Blair azt a brit tervet vitatta meg Clintonnal, amely sze­rint új BT-határozattal kell felhatalmazást adni a nem­zetközi közösségnek a gyors válaszra abban az esetben, ha Szaddám Húszéin a most kö­tött egyezményt is felrúgná. Londonban hivatalosan nem mondták ki, de független elemzők szerint ez minden bizonnyal azt jelenti, hogy a brit kormány állandósí­tani szeretné a szövetsége­sek katonai jelenlétét az Öbölben. A francia államfő bízik az iraki válság békés ren­dezésében. Jacques Chirac hétfő este, miután Kofi Annan ENSZ-főtitkárral vacsorázott az Elysée-pa- lotában, kijelentette, hogy “optimista, optimistább, mint tegnap”. Az AFP jelentése szerint a vacsorán Chirac vendégül látta az ENSZ-főtitkárral Irakban járt nyolctagú kül­döttséget is, francia részről pedig ott volt Hubert Véd- rine külügyminiszter, Ber­trand Dufourcq, a külügy­minisztérium főtitkára és Jean-Maurice Ripert, a mi­niszterelnök diplomáciai tanácsadója. Kofi Annan, akit Chirac meleg fogadta­tásban részesített, az este 11 óra körül véget ért va­csora után nem nyilatko­zott a sajtó képviselőinek. \ Hírről \ hírre P. I. (Új Kelet) ________ Bár már sokhelyütt öröm- tüzeket gyújtottak, és fennen hirdetik, hogy immár véget ért a válság, a dolog azért mégsem ilyen egyszerű. Maga a hangos „örömködés” jelen pillanatban még nem más, mint egyfajta sajátos politikai nyomásgyakorlás az USA-ra: „lám, lám, a bé­kés országok már a maguk részéről el is fogadták az alku eredményét”. Amit nem is ismernek. A megál­lapodás szövege ugyanis még hétpecsétes titok, és amit tudunk, azt az ENSZ főtitkárának hivatalból po­zitív kijelentéseiből, nyilat­kozataiból tudjuk. Anglia és Amerika egyér­telműen kifejtette álláspont­ját: a megállapodás szövegét értelmezni kívánják, és amíg azt nem találják elfogadha­tónak, addig nem állnak cl a légicsapás lehetőségétől. Az ördög ugyanis általában a részletekben rejlik. Jelcin gyenneteg és poli­tikailag meglehetősen nehe­zen értelmezhető kijelentése, miszerint,Szaddám Húszéin a szavát adta”, hogy a megál­lapodást betartja, még bor­zolja is az idegeket, hiszen nagyon jól tudjuk, mennyit ér az iraki diktátor adott sza­va. És nem csak az övé. Az arab kultúrában más a szavak értelme, mint nálunk, Euró­pában. A Naszredin Hodzsa- meséken felnövekvő arabok az ellenfél (értsd: az ellenség) leggaládabb becsapását is csak ügyes, találékony hun­cutságnak tartják, olyasmi­nek, ami a győzelem egyik nagyon is elfogadott és álta­lános eszköze. Sőt! A fine­szesség a hősiesség egyik legfontosabb ismérve. Nos, ennek tükrében ugye­bár már más színben tűnik fel a szaddámi adott szó való­ságtartalma. Mert egy meg­állapodást be is kell tartani. Erre pedig jelenleg semmi­lyen egyéb garancia nincs, mint a Bagdadra meredő ágyúcsövek erdeje! Szad­dám Húszéin megtanította már a világot egy párszor a leckére: vele szemben a jó­hiszeműség a legnagyobb ostobaság, és a gyanakvó óvatosság az egyetlen éssze­rű viselkedési mód! Ha Irak­ban valóban léteznek tö­megpusztító vegyi és bio­lógiai fegyverek, és Bagdad nem fél a kemény megtor­lástól, akkor azokat - sem­mi kétség - használni is fog­ja. Nem most, hanem majd váratlanul. A cél sem kétsé­ges: Izrael. Ezt a „luxust” pedig nem engedheti meg magának a világ.'A vegyi és biológiai fegyvereket, ha tényleg léteznek, fel kell de­ríteni, és ki kell csavarni az iraki diktátor kezéből. Nem holnap, hanem ma. Aki tehát merő pacifizmus­ból ellenzi a légicsapást, és nem ért egyet azzal sem, hogy Irakot, ha kell, az utolsó ho­mokszemig fel kell tűrni a tö­megpusztító fegyverek felle­lése érdekében, az nem a bé­két, hanem akaratlanul ép­penséggel a háborút - a jövő sokkal véresebb háborúját - támogatja. Hrihorij Szkovoroda csend követte” .hasonló, mint amilyen annak idején töltötte be a szlovák kor­mányhivatal szalonját, ami­kor Meciar azzal az „éktelen mondattal,, lepte meg Göncz Árpádot, aki aligha érthette, vajon mire gondolhat a szlo­vák kormányfő. „Mondani sem kell, hogy a nemzetközi színtér civilizált politikusai így nem beszél­nek, függetlenül attól, hogy igaz-e, vagy sem az ilyen ki­jelentés” - írja a szlovák na­pilap és hozzáteszi: - nem be­szélve arról, hogy a hasonló kijelentések biztosan nem szolgálják a szomszédos or­szágok viszonyát, és hogy ezek a tulajdonságok „igen­csak meghatározó vonásai Vladimír Meciar magatartá­sának”. Aki mindezt még nem tudja róla, annak még esélye van feltenni a kérdést önmagának: „vajon alkal­mas-e arra az ilyen személy, hogy köztársasági elnöknek jelöljék, s vajon szerezhet-e nemzetközi tekintélyt a ha­sonló politikus által képvi­selt Szlovákia, vajon lehet-e ilyen konfliktusos ember egy ország jelképe...” - fejeződik be a szlovák lap első oldalon megjelent írása.

Next

/
Thumbnails
Contents