Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-25 / 47. szám

Hazai krónika 1998. február 25., szerda Felénk vezető szálak MTI A rendőrség kedden meg­kezdte a magyar állampolgá­rokat is érintő brit drogcsem- pész-ügy hazai szálainak fel­göngyölítését - tájékoztatta az MTI-t Dézsi Mihály, az Országos Rendőr-főkapi­tányság bűnügyi sajtórefe­rense. Mint elmondta: az an­gol Nemzeti Bűnügyi Hír­szerző Szolgálat kelet-euró­pai koordinációs központjá­val hétfőn vették fel a kap­csolatot. A Központi Bűnüldözési Igazgatóság munkatársai a központ segítségével nyo­moznak az ügyben. A Scot­land Yard és a brit vámőrség akciócsoportja vasárnap tar­tóztatta le a Hungarocamion egyik sofőrjét, amikor egy London környéki parkolóban a cég teherautójából egy 40 ki­logramm heroinnal megtöltött pótkereket próbáltak átadni a szállítmányra váró törökök­nek. A rajtaütés után további két magyart vettek őrizetbe egy közeli szállodában. Alkotmányellenes rendelkezés MTV _ Al kotmányellenes az öz­vegyi nyugdíj mértékének megállapítása azon özve­gyek esetében, akik saját jogú nyugellátásra nem sze­reztek jogot és korukra tekin­tettel ez tőlük már nem vár­ható el. Ugyancsak alkot­mányellenes ez a rendelke­zés a szülői nyugdíjra jogo­sultak tekintetében. Ezt ked­den elfogadott határozatá­ban mondta ki az Alkot­mánybíróság. A kifogásolt rendelkezés szerint az özvegyi nyugdíj - a korábbi 50 százalékkal szemben — 20 százaléka an­nak az ellátásnak, amely az elhunytat halála időpontjá­ban megillette. Az alkot­mányellenes rendelkezést a testület 1998. január 1-jére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A határozat szerint e ha- tályveszlés azon a napon kö­vetkezik be, amikor hatály­ba lépnek az Alkotmánybí­róság e döntésével összhang­ban álló új törvényi rendel­kezések. Érdeklődők Bürget Lajos jegyzete A választási kampány hi­vatalos megindulása előtt már látható volt, hogy a pár­tok, mint a toporzékoló ver­senyparipák, türelmetlenül próbálgatják erejüket. Egy­mást érik a semmitmondó sajtótájékoztatók, ilyen meg olyan nyilatkozatok. Van, aki figyel ezekre, ők vannak kevesebben, és van, aki el­engedi a füle mellett az egé­szet. Dolgoznak, mégpedig szinte ellenállhatatlan hév­vel a közvélemény-kutatók is, akik ilyen-olyan érdekek mentén, ritkán teljesen ér­dektelenül készítik előrejel­zéseiket, melyek ennek meg­felelően kibogozhatatlan eredményeket vonultatnak fel. Mindez csak fokozódni fog a közeljövőben, amikor kinyílik a karúim, és kitódul­nak a versenyzők. Már látható, hogy minden­ki céloz valamire. Biztos sza­vazóra. Ma még bizonytalan­ra. Ingadozóra. Röpködnek a kifejezések: pártszimpátia, preferenciák, nem szavazó és így tovább. Mégis valahogy az látható, hogy a pártok nem tudnak egészen pontos célt találni. Mert van ám két réteg a társadalomban, amely meghatározó lehet. Az egyik tábor a nőké, a másik a nyug­díjasoké. Aki ezekbe az irá­nyokba lépett, az előnyben van, aki nem, az lemaradt. Pedig ezek azok a közegek, ahol frontot lehet áttörni. A nő szava a családban igen nagy. Talán sok esetben meg­határozó. A nyugdíjasé det- tó. Aki megtalálja a hozzá­juk vezető értelmi és érzelmi utat, az rengeteg szavazóra és biztos voksra számíthat. Ez lényegében a választá­si taktika része lehet. Egy jó­képű, szellemes, elegáns, jó beszédű, sármos jelölt egy­szerűen lehengerelheti a női választókat. Mert a nők már ilyenek, szívesen csatlakoz­nak egy menő férfihoz, főleg ha mondandója rokonszen­ves, és nem demagóg. Siker­ember lehet egy olyan jelölt is, aki nem elsősorban a nyugdíjasok napi sirámaira hangolódik, hanem meg meri mondani: maguk veszítették a legtöbbet a rendszerváltás­ban, de ami van, azt maguk hozták létre, okosságukra, derűjükre, tapasztalatukra, tekintélyükre ma és holnap is szükség lesz. A nők, hogy dicséretüket folytassam, sokkal perspek- tivikusabbak, mint a férfiak. Ezek leragadnak a napi po­litika és gond sekélyes tala­ján, míg a nő távlatban, csa­ládban, gyermekek jövőjé­ben tud gondolkodni. Aki ezt az igényt nem elégíti ki, az aligha számíthat a támoga­tásra. A nők füle jobb, hama­rabbfelfedezik a sandaságot, jó lesz tehát vigyázni, hogy a sok beszéd során ne a töl­telék tengjen túl a szövegben. A jó fülűek ugyanakkor nem szeretik a kiabálót, a fröcs- kölőt, a hadarót, az ígérge­tőt, a mást leszólót. A nyugdíjas sem vágyik arra, hogy csak a gondjai­ról szóljanak. Érdekeinek ér­vényesítését követeli, az em­beri méltóságot, a nem szánt állapotot, az érdem elisme­rését. Mert tudja, hogy a mai szónok is lesz nyugdíjas, meg mindenki, aki fiatal, és ha ő nem tudja kiharcolni az em­beri létet magának, akkor utódai sem fognak biztonsá­got találni. Márpedig ez a nemzedék még érez felelőssé­get a jövő emberei iránt is. Ha a pártok bármelyike ezekre a rétegekre tud össz­pontosítani, akkor előnyös helyzetbe kerülhet. A több­ségben lévő nyugdíjasok, a többséget jelentő nők társa­dalmunkban ma döntő szere- pet töltenek, tölthetnek be. Ok az érdeklődők, ők a fon­tos szavazók. Majd kiderül, ki tud jobban udvarolni. Törvénytelenségre ítéltetve? Egy vagyonvédelmi szabály - három vélemény Gyakorló biztonsági őrök véleménye szerint a feketemunkát szentesíti, a börtönviselt „testőrök” munkáját jóváhagyja, de a legális vagyonvédelmi cégek életét lassan lehe­tetlenné teszi az a módosított törvény, amelyet a napokban ismertetett a Nyíregyhá­zán megrendezett V. Regionális Vagyonvédelmi Konferencián dr. Borai Ákos alezre­des, a Belügyminisztérium rendvédelmi főosztályának helyettes vezetője. A nyár ele­jétől hatályos minisztériumi elképzelés szerint a cél a „veszélyes szakma” rendezett piaci létezésének megteremtése volt, amely a szakképzett vagyonvédelmi őrök és a cégvezetők szerint kissé falsul sikeredett... •o cr b b Vitéz Péter (Új Kelet) A jóváhagyatott újabb tör­vény nem csupán az illegálisan végzett vagyonvédelmi mun­kát szentesíti, hanem egyene­sen buzdítja arra az ez idáig a szabályokat betartó vállalkozá­sokat. így összegezte vélemé­nyét Kertész Attila, a Magnum 44 Kft. első embere, aki a cég­vezetőség mellett a kereskedel­mi és iparkamara vagyonvédel­mi tagozatának alelnöke. Meg­látása szerint a szabályosan működő cégek hátrányba ke­rülnek a „feketézőkkel” szem­ben. Feketemunkára ösztönözve? Ezt a következő példán ke­resztül érzékeltette: egy legá­lis cégnek a kötelező oklevél­lel bizonyítottan szakképzett alkalmazottja egy megbízó te­lephelyét őrzi. Kiszáll a rend­őrség mint a felügyeletet gya­korló hatóság, s ellenőriz. A törvény szerinti szigorú ruhá­zati, igazolási, tevékenységi -szabályok miatt — az aki; keres,- talál elv alapján - szinte min­dig lehet hibára bukkanni. Ekí kor a megemelt alap-felügye­leti bírság 100 ezer forintnál kezdődik. A plafon egymillió. A szolgálat letelte utáni tíz percben kapjon egy munkatárs ellenőrzést, akinek még nem volt ideje kitáraznia a fegyve­rét... Két ilyen pénzbeli bírság, és tönkrement az a cég, amely 30-40 embernek adott addig megélhetést. Köteles István, a Rossi Se­curity Kft. vezetője szerint a másik oldal kissé kacifánto­sabb. Bármely vállalkozónak saját telephelyén joga van bár­kit biztonsági őrként alkalmaz­ni, akár egy testi hibás, felké­születlen, szakképzetlen embert is, s annál is lehet önvédelmi fegyver. Alapesetben őt nem igazoltathatja a hatóság, mert az magántulajdon-sértés. Más esetben, ha ellenőriz a rendőr­ség, a következő helyzet adó­dik: a fegyver nem a biztonsá­gi szolgálat eszköze, hanem mert fél az illető, emiatt kért és kapott fegyverviselési enge­délyt, vagy egyszerűen enge­délyhez nem kötött fegyvere van. Különben sem biztonsági őr, csupán egy karbantartó, aki éjszaka is dolgozik. Neki is ott virít a ruháján a Security fel­irat, de vele szemben a hivatá­sos őr már bírságolható, ha nincs ott a cégnév is, vagy az arcképes, névvel ellátott iga­zolvány. Ez utóbbi természete­sen nem sértheti az őr szemé­lyes jogait és személyi bizton­ságát, holott adott esetben bosszúszomjas, bűnözőkkel terhelt, veszélyes munkakör­ben dolgozik... Pénzmosás és profilkényszer A törvényt tovább boncol­gatva Mózer Attila, a Secton Security Kft. vezetője mindeh­hez, hozzáfűzte: úgynevezett profilkényszert érvényesít az új szabályozás a vállalkozókra. Eszerint a vagyonvédelmmel nem összefüggő, azt kiegészí­tő tevékenységeket fel kell szá­molniuk a cégeknek. így pél­dául a cégnév és lógó alatt üze­meltetett cipőboltot, éttermet, de még a sportklubot is „ki kell vinni” a vállalkozásból. Akkor is, ha az már befuttatott márka­névvé vált. Az mindegy, hogy ez jelentős piac- és presztízs- vesztéssel jár, kötelező megten­ni. Kertész Attila e ponton hoz­zátette: a törvényalkotók gya­níthatóan szeretnék kizárni a feltételezett pénzmosási lehető­ségeket. Ha ez húzódik meg a háttérben, akkor eleve a bűnö­zés melegágyának tekintik a le­gális vagyonvédelmi vállalko­zásokat. Persze, egy keleti határ menti kapcsolatokkal rendelke­ző öt-kilenc, egymásba ágya­zott céget birtokló, több tízmil­liós autóval járó, de nullszaldós kereskedőnek ez alanyi joga. Köteles István mintegy ösz- szefoglalóként annyival tol­dotta meg a fentieket, hogy mivel - kevés állami érdekelt­ségű cégtől eltekintve - a tör­vény általában nem kötelezi a vállalkozókat arra, hogy kizá­rólag szakképzett biztonsági- őröket alkalmazzanak — ez va­lószínűleg sérti a vállalkozói szabadságot számukra az a legegyszerűbb, ha a szegedi Csillag börtön elé hajtanak fe- gyencszabaduláskor. „Csillagosok”, gyilkosok, testőrök Ott találnak olyan megfelelő fizikai állóképességű, minden­re elszánt embereket, akiket akár személyi testőrként alkal­mazhatnak adó-, okmány-, szakképzettség- és igazolvány- mentesen, s nem kell semmifér le felügyeleti ellenőrzéstől sem tartani. A fegyverviselés szintén nem a problémás esetek közé tarto­zik még egy életellenes bűn- cselekményt elkövetőnek sem. Mózer Attila ismeretei szerint az engedélyhez nem kötött Flauber-fegyverekhez minden 18 éven felüli állampolgár hoz­zájuthat. Csak egy érdekesség: a kalibersorozat egyik tagja házilag felfúrható, amelyből a bárki által elvégezhető átalakí­tást követően leadható lövés 7,62-es éles lőszerrel. De egy Parabellum feketepiaci ára sem nagyon haladhatja meg a 30- 50 ezer forintot. A fegyvervi­selési engedély megszerzése­kor minimális az orvosi, s elha­nyagolható a pszichológiai al­kalmassági vizsgálat komoly­sága - már amikor feltétel. Egy mondatba foglalva: a törvény a vagyonvédelem és a fegyver- viselés körülményeit, alapjait rugalmasan, értelmezhetően szabályozza, a folyamat végén állókat, a hivatásos vagyonvé­delemmel foglalkozók életét megnehezíti, adott esetben le­hetetlenné teszi a cégek mun­káját. Plazmagömbök Magyarország felett MTI Az ország légterében olykor látható különös, a fizikai törvé­nyek által megmagyarázhatatlan fényjelenségekre, úgynevezett plazmagömbökre hívta fel a fi­gyelmet Verőczei Ernő, mérnök- kutató a megfigyeléseit összeg­ző sajtótájékoztatón, kedden Bu­dapesten. Tapasztalatai szerint az ország számos pontján látható fényje­lenségek olykor „intelligensnek tűnő” reakciókra is képesek, ál­lításait videofelvételekkel és fo­tókkal támasztotta alá. A rendez­vényen jelen voltak a kutatást ellenőrző - egyetemi oktatók­ból, kandidátusokból, közgaz­dászokból álló - bizottság kép­viselői is, akik kijelentették: a fényjelenségek léte ugyan bizo­nyított, de eredetük és működé­sük magyarázata még várat ma­gára. Gergely László egyetemi adjunktus például azt valószí­nűsíti, hogy a jelenségek a fizi­kai törvényeken kívül eső, úgy­nevezett fizikai vákuum meg­nyilvánulásai lehetnek. A tá­jékoztatón bemutatták Verő­czei Ernő UFÓ-atlasz című könyvét, amelyben részletesen olvashatóak megfigyeléseinek részletei és helyszínei. Ói -‘Lllícv \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Az ember néha igazán nem is tudja, hyogy örüljön vagy bosszankodjon a par­lament törvényhozói tevé­kenysége miatt. Véget nem érő gittrágás hatodrangú kérdésekben és összecsa­pott tervezetek, melyek igen lényeges problémák megoldását hivatnák szol­gálni, ráérős három és fél év, majd törvénygyár, szá­guldó futószalagon. Elve­tett, elnapolt, elhalasztott napirendek, majd aki leg­inkább ráért, véres kard­ként rántja elő ugyanazt a javaslatot, és vészt kiált: int, ezt meg kell oldani! Most vagy soha! Persze, persze. Közeled­nek a választások, és ilyen­kor már odafigyelnek a honatyák: mit vár cl tőlük a polgár, mi az, amit a nép­akarat is fontosnak és sür­gősnek tart, és ilyenkor, lám, már azt teszik, amit kell. De miért csak ilyen­kor?! Miért kellett például negyvenkét hónapon át halogatni a fogyatékosok jog- és esélyegyenlősé­géről szóló törvény megal­kotását? Miért kelleti meg­várni az országos felhábo­rodást, az aláírások tíz­ezreit? Ugyan mitől lettek hirtelen ilyen fontosak az egyik kormánypárt számá­ra, az elesettek, legeleset­tebbjei? Nyilvánvaló. Mint ahogy az is az, hogy egy törvény akkor jó, ha végre­hajtható, és nem hordja magában eleve a mulasztá­sos törvénysértés csíráit a jogi, a szakmai és a pénz­ügyi háttér hiányában, ma­gyarán, ha átgondolt és megalapozott. Márpedig ehhez idő kell(ett volna). Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy a honatyák ismét seperjék a szőnyeg alá a kérdést, hanem azt, ha már végre hozzáfognak a törvényké-“ zéshez, akkor amit elfogad­nak, az helytálló és megala­pozott legyen, ne kelljen szinte azonnal módosítani. Ha nyitott marad egy-két kérdés, az nem baj. Ha az elvi alapok szilárdak és he­lyesek, akkor nincs na­gyobb gond, hiszen a tör­vény kiegészítésére mind­ig van jó esély. A látszat- megoldást nem a nyitott tételek jelentik, hanem az összecsapott, hibás kerek egész. Tudom, nagy a csábítás most hamar napirendre tűz­ni mindent, ami irritálja a tömegeket, és a megoldás látszatát kelteni, mégis azt hiszem, hogy az önmérsék­let tisztességesebb. Ahogy mondani szokás, a keve­sebb néha több. És ha azt hiszik a tisztelt honatyák, hogy a macska- farok-teória működni fog, hát súlyosan tévednek. Kár volt az ajtó közé csukni a jeles négylábú farkát de­cember 1-jén, csak azért, hadd örüljön neki, hogy karácsonykor kiengedik.

Next

/
Thumbnails
Contents