Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-16 / 39. szám
1998. február 16., hétfő Kultúra Szabadtéri teátrumok 1997 decemberében Budapesten megalakult a Szabadtéri Színházak Szövetsége. Alapító tagjai: az Esztergomi Várszínház, Ferencvárosi Nyári Játékok, Gyulai Várszínház, Kisvárdai Várszínház, Kőszegi Várszínház, Szabad Tér Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok, Szentendrei Teátrum és a Zsámbéki Nyári Színház. A szövetség létrehozásának fő oka az volt, hogy a tagok azt tapasztalják, nő az érdeklődés a nyári színházak iránt, ezért továbbra is szeretnének részt vállalni abban, hogy minél több különféle műfajú és színvonalas előadás közül választhassanak a nézők a nyári színházi szezonban is. A szövetség célkitűzései: a magyar szabadtéri színházkultúra elért eredményeinek, intézményeinek, társadalmi rangjának védelme, kapcsolattartás, műsorcsere egymással és a kőszínházakkal, kapcsolattartás a minisztériumokkal és egyéb, országos színházművészeti szakmai szervezetekkel, a nemzetközi kapcsolatok ápolása, a szabadtéri színházak érdekeinek képviselése, kapcsolattartás idegen- forgalmi szervezetekkel, ön- kormányzatokkal. A szövetség politikailag független, sem politikai párttól, sem politikai mozgalomtól támogatást nem fogad el. A Szövetség vezetősége: Gedeon József (Gyulai Várszínház), Koltay Gábor (Szabad Tér Színház), Mátyás Irén (Zsámbéki Nyári Színház). K. Z. (Uj Kelet)-Az Ön ötlete volt a kórus megalakítása?- Igen. Úgy éreztem, hogy a polgárosodó magyar társadalomban szükségeltetik az ilyen jellegű kulturális együttes. A mienk 1996 végén alakult meg. A csoportot Szená-torok egyesület néven jegyezték be. Az alapszabályzatunk szerint csak jótékonysági koncerteken lépünk fel, útjainkat szponzorok támogatják, az állami költség- vetésből egy fillért sem kapunk. Úgy érezzük, hogy egy-egy ilyen rendezvénynek nagyobb súlyt adunk fellépésünkkel. Nem egy alkalommal egymillió forint volt a bevétel, amit jótékonysági célra fordíthattak a szervezők.-Milyen az arány a kórusban a kormánypártok és az ellenzék között?- Nagyjából olyan, mint a parlamentben. A kórus létezésének az is az üzenete, hogy egyes ügyekben az ellenzéki és kormánypárti képviselők között - ha mindenki tisztán énekli a maga szólamát - kialakítható a harmónia. Közel negyvenen vagyunk, és nem csak képviselők. Az Ország- gyűlésben kevés a nő, így a Szená-torokban képviselőfeleségek, a minisztériumok, a parlamenti apparátus szakértői is fellépnek. ü-Milyen számokat adnak elő?- Repertoárunkban elsősorban madrigálok, egyházi énekek, magyar népdalok és spirituálék szerepelnek. Ezeket a számokat nemcsak az ország több településén, hanem külföldön is előadtuk már. Tavaly Románia magyarlakta területein léptünk fel több alkalommal. A bőrünkből ott sem bújtunk ki, beszélgettünk, politizáltunk az RMDSZ helyi vezetőivel. A közelmúltban Strasbourgban, az Európa Tanácsban énekeltünk. Talán szerénytelenség, de sikerünk volt. A kórust köszöntötte Leni Fischer, a közgyűlés el nőké és Daniel Tarschys főtitkár.- A közeljövő tervei?- Február 21-én délután 3 órakor Tiszavasváriban, este nyolc órakor Vásárosnamény- ban éneklünk egy-egy jótékonysági bálon. Egy nappal később, délelőtt Nyíregyházán, az evangélikus templomban lépünk fel. Márciusban Lengyel- országban a magyar és a lengyel államfő közösen emlékezik meg az 1848-49-i forradalom és szabadságharc kitörésének 150. évfordulójáról. A tervek szerint ott is szerepelni fogunk. Hazai és külföldi fellépései után februárban megyénk több városában is fellép a parlament kórusa, a Szenátorok. Iványi Tamást, a csoport vezetőjét, szabolcs- szatmár-beregi országgyűlési képviselőt, az SZDSZ megyei elnökét faggattuk „a parlamenti bömböldéről”. Havonta pársoros hírekből értesülhetünk arról, hogy a következő Levéltári estén milyen témakörrel foglalkoznak a résztvevők. De tudjuk-e, hogy mi is az a Levéltári este? A levéltár, annak használata, a levéltári kutatás többnyire kimarad az emberek életéből, s az iskolákban sem fordítanak kellő figyelmet a levéltárra, pedig „kincsekre” lelhet az ott bűvárkodó. Kujbusné Mécséi Éva és Galambos Sándor levéltárosokat kérdeztük arról, honnan jött az ötlet a Levéltári esték megszervezésére, kik járnak oda, és hogyan épül fel egy- egy foglalkozás. Babus Andrea (Új Kelet) K. M. É.: — A levéltárosok érezték az intézménnyel kapcsolatos tájékozatlanságot, s azért kezdtük el 1995-ben a Levéltári estéket, hogy széles rétegek számára is érthetővé váljon, hogyan, milyen módszerrel folyik a kutatás, s egyáltalán, hogyan lehet használni a levéltárat. Az utóbbi években jelentősen élénkült a levéltár látogatottsága, így szélesebb körben ismertté vált. A rendszerváltás után már nem puszta kíváncsiságból kutatlak az emberek őseik után. A kárpótlási jegyek kibocsátásával, a földvisszaigénylésre való lehetőséggel ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés. Az utóbbi években egyre több középiskolás is érdeklődik a helytörténet iránt. Az ő számuk csak növekedni fog, hiszen a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével a pedagógiai programokban, a helyi tantervekben egyre nagyobb figyelmet fordítanak majd a helyi sajátosságokra, a helytörténetre. A diákok eddigi ismeretei csak a szakirodalomban való tájékozódást teszik lehetővé, ezért azoknak szeretnénk segítséget nyújtani, akiknek a kíváncsisága túlmutat e kereten. A foglalkozások is az iskolai tanévhez igazítva, októbertől májusig folynak, de nagy örömünkre több felnőtt, esetenként nyugdíjas résztvevő is van. Nem vagyunk egyesület, nincs tagdíj, nincs belépődíj, és jelentkezni sem kell. Ez egy baráti társaság, törzstagokkal és olyanokkal, akik éppen csak „beestek”, vagy olvasták az újságban a hírt, s felkeltette érdeklődésüket a megjelölt téma. Jelenléti ívet adunk körbe azért, hogy tudjuk, mennyien voltak, s felmérhessük az érdeklődést. Úgy gondoljuk, nyolc-tíz emberért már érdemes csinálni, de ennél eddig még mindig jóval többen voltak. A leghűségesebb ide járók kedvezményesen vehetnek részt az év végi kiránduláson, amit az első évben a Sátoraljaújhelyi, tavaly a Budapesti Levéltárba szerveztünk, az idén pedig az Egri Levéltárba megyünk. G. S.: — Az eredeti elképzelés szerint egy-egy foglalkozáson az előadást néhány perces szünet után gyakorlati rész követte, ahol a témakörhöz tartozó levéltári anyagot tekinthették meg az érdeklődők, ezzel csökkentve a távolságot, mely a mai embereket a múlt- tól elválasztja, s közvetlenebbé, baráti hangulatúvá téve az esteket. Mára ez megváltozott, s a második részben egy újabb előadás következik. A szünetben a levéltár „védőitalával”, teával és keksszel vendégeljük meg a résztvevőket. A meleg tea azért szükséges, mert az iratok védelme érdekében a levéltárban tizennyolc fok van. Minden évben egy átfogó témakörben szervezzük az esteket. Az első évben a helytörténetírás módszereiről volt szó, a második évben megyénk történetéről, az idén pedig a Hétköznapok és ünnepnapok a történelemben címet viseli a sorozat. Ebben bevezetjük a hallgatóságot a nép hétköznapjaiba és ünnepeibe, szokásaiba. Az új történelemszemlélet nem csupán a puszta tényekre, eseményekre és évszámokra épül, hanem a kevésbé konkrét, nem any- nyira kézzel fogható, mégis bizonyított részletekre is hangsúlyt helyez. A konkrétumok természetesen nélkülözhetetlenek, de ezzel az új felfogással a történelem távlatai mégis sokkal em- berközelibbé válnak. A nagy témákat mi találjuk ki, meghívott előadóink pedig tetszőleges kisebb témákat választhatnak, amiket részletesen kifejtenek. Természetesen főként olyanokat kérünk fel, akikről tudjuk, kutatásaik kapcsolódnak felvetett témánkhoz. Levéltárosok, néprajzosok, régészek, főiskolai oktatók, történelemtanárok osztják meg tudásukat a résztvevőkkel. (Megjegyzem, teljesen ingyen.) Szeretnénk az érdeklődőket minél inkább a forrásokhoz vezetni. Az információk sok-sok szűrőn át jutnak el az emberekhez, de itt, a levéltárban az eredeti anyagokban búvárkodhatnak. Nehéz és időigényes foglalatosság, de megéri. A résztvevők kérésére és javaslatára azt tervezzük, hogy az estéken elhangzottakat kis füzet formájában megjelentetjük. A Levéltári Füzetek a közép- iskolás tananyagot bővítő, a történetírás legújabb eredményeit is felhasználó előadásokat, a levéltári források kutatási lehetőségeit és módszereit mutatná be. Célunk, hogy a füzeteket a megye minden középiskolájába és főiskolájába eljuttassuk. Várszínház - Peter Weiss MTI Marat/Sade címmel mutatja be Peter Weiss híres darabját szerdán a Várszínház. A Jean-PaulMarat üldöztetése és meggyilkolása. ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában - ezúttal Bodo- lay Géza rendezésében kerül színre a Nemzeti Színház kamaraszínházában. Marat-ként Végh Péter debütál, de Sade márkit Szakácsi Sándor játssza. Charlotte Corday, a forradalmár gyilkosának szerepében Varga Mária lép színpadra. A darab - amely 1808-ban - tizenöt évvel Marat halála után játszódik, több mint két évtizeddel volt műsoron a Nemzeti Színházban. A Marton Endre rendezte előadásban Kálmán György volt Marat, gyilkosát Váradi Hédi formálta meg. Egyházzenei tábor MTI Egyházzenei tábort szervez - immár hatodik alkalommal-a kaposvári Nagyboldogasszony Székesegyház Sármelléken. Szili Zoltán táborvezető az MTI- nek elmondta: a táborba olyan 14-20 éves, hitüket gyakorló római katolikus fiatalokat várnak, akik zenei alapismeretekkel rendelkeznek és szeretnének megismerkedni a gregorián ének szépségeivel és a liturgikus zenével. Az egyhetes program során többek között hitoktatókkal beszélgethetnek a résztvevők, vetélkedőket, kirándulásokat és hangversenyt rendeznek számukra. A tartalmas kikapcsolódási nyújtó - július 20-27. között megrendezendő - táborba a táborvezelő címén: 7400 Kaposvár, Bu- zsáki u. 6/b számra írt levélben, felbélyegzett válaszborítékot mellékelve lehet jelentkezni. Balassiemlékkard MTI _________ Id én Döbrentei Kornél József Attila-díjas költőnek adták át a Balassi Bá- lint-emlékkardot szombaton délután a fővárosban tartott ünnepségen. A Ba- lassi-kard korhű másolatát, a reneszánsz művész nevét viselő kör tagjai - Lőcsei Gabriella, Makovccz Imre, Rubovszky András, Tóth Bálint, Molnár Pál, Zelnik József - adományozzák annak a költőnek, akinek líráját méltónak tartják Balassi életművéhez. A kardot, amely Fazekas József alkotása, Ladocsi Gáspár dandártábornok, katolikus tábori püspök nyújtotta át a költőnek. A tavalyi díjazott Tóth Bá- I lint költő volt. Énekel a Szenátorok Búvárkodás és Sorró tea Kujbusné Mécséi Éva Galambos Sándor
