Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-12 / 36. szám
1998. február 12., csütörtök Falujáró Élet a körzeti iskolában Egyre gyakoribb, hogy Méhtelekről és Garbóiéról a rozsályi körzeti iskolába íratják be a gyerekeket. Ennek bizonyára az az oka, hogy itt már első osztálytól német nyelvet tanítanak a gyerekeknek. Heti egy órában az óvodában is tart német foglalkozást a német szakos tanárnő. Az iskolába kétszáz gyerek jár, a diákok fele bejár a szom- szédos Tisztaberekről és Zajtából. A közelmúltban megoldódtak a tanulók közlekedési nehézségei, ugyanis pályázati pénzből autóbuszt vásároltak az önkormányzatok. A több mint tizenötmillió forintos iskolabuszt nyáron is igénybe fogják venni a falvak lakói. Az új közlekedési eszköz nagymértékben segítette mind a gyerekeket, mind a tanárokat, a tanórák rendjét már nem kell a buszok menetrendjéhez igazítani. Sok, hátrányos helyzetben élő gyermek jár a rozsályi iskolába. Csaknem minden tanuló ebédel az intézmény ebédlőjében, sok kisdiáknak ez az alkalom az egyetlen lehetőség arra, hogy meleg ételt egyen. Az enyhe értelmi fogyatékosok számára speciális képzést nyújtanak, két osztályt indítottak, melyekben ösz- szesen huszonhét nehezebben tanuló nebuló jár. Sajnos gyógypedagógus nincs az iskolában, így a szakos tanárok közül vállalják az enyhén értelmi fogyatékos gyerekek oktatását. Tanórán kívül zongoraoktatás, német, számítástechnika szakkör és énekkar működik az iskolában. Második éve balettezni is tanulhatnak a rozsályi gyerekek. Nagyon sok pályázatot készítenek a pedagógusok, hogy pénzbeli támogatással kompenzálhassák azokat a hátrányokat, amelyek a település földrajzi helyzetéből adódóan sújtják a gyerekeket. Hamarosan színházba látogatnak a tanulók a fővárosba. Nyáron úszásoktatást szerveznek a nevelők, s rendszeresen elviszik a tanulókat a fehérgyarmati strandra. Papp Jánosné iskolaigazgató kiemelt feladatnak tekinti az idegen nyelv és a számítástechnika oktatását, valamint a sportolási lehetőségek növelését. A rozsályi gyerekek több sportágban szereztek már elismeréseket, de elsősorban a röplabdacsapat vívta ki a környező települések tanulóinak és pedagógusainak elismerését. Cukorka és kenyér A település egyetlen korlátolt felelősségű társasága a Rozsályi Kenyér Sütő- és Édesipari Kft. Az üzemet 1975-ben építették, eredetileg kenyérgyárnak. Tíz éven keresztül sikeresen működött az üzem,de 1985-ben olyan mértékű rekonstrukciót hajtottak végre a csenged pékségben, hogy a vezetés úgy gondolta, nincs értelme tovább folytatni a megkezdett profilt. Értékesítették a kenyérsütéshez szükséges kellékeket, s áttértek a diabetikus cukorkák gyártására. Abban az időben az ország két településén készítettek diabetikus termékeket, a fővárosban és Rozsályban. Hat évvel ezelőtt négy dolgozó privatizálta az üzemet, közöttük volt Papp András is, aki jelenleg a kft. társtulajdonosa, az üzem vezetője. A vállalat megszűnésével ő maga sem látott más lehetőséget, mint munkahelyet teremteni önmaga és mások számára is. Nem elégedtek meg a cukorkagyártással, ezért újra felelevenítették a korábbi profilt, a kenyérgyártásl. Újra megvásárolták a pékség elindításához szükséges kellékeket, s ma már több mint tíz települést látnak el az alapvető élelemmel. Elégedettek azonban nem lehetnek, hiszen jóval több tenné- ket tudnának* készíteni a kft. dolgozói, de nincs elég piaca termékeiknek. Cukorkákból huszonöt-harminc mázsát készítenek havonta. A legtöbb édesség a Balaton partján fogy nyaranta, de a Dunántúlon és a fővárosban is sokat fogyasztanak belőle, míg a keleti régióban kevesen kóstolták még meg a diabetikus cukorkát. A tervek szerint bővítik a kft. kapacitását. Diabetikus sütemény készítésében és forgalmazásában gondolkodnak a társaság vezetői, hiszen a cukorbetegek élelmezésével még kevés cég foglalkozik az országban. Rászorulókat segítő önkormányzat A polgármester, Ignácz Zoltán azt mondta, két nap is kevés volna arra, hogy Rozsály múltjáról és jövőjéről beszámoljon. Igaza volt, ugyanis több órát töltöttünk a faluban, mégis távozásunk utolsó pillanataiban is újdonságokat tudott mondani a községről a település vezetője. Az önkormányzat önként vállalta, hogy gépeivel mező- gazdasági szolgáltatásokat végeznek Rozsályban. Nonprofit jelleggel működtetnek egy szervezetet, amelynek feladata, hogy segítse a lakosságot munkája ellátásában. Tavalyelőtt hatvanhét közmunkást alkalmazott az önkormányzat, tavaly negyvenhat munkanélkülit juttattak álláshoz néhány hónapra, az idén talán harminc közmunkása lesz a falunak. Szociális földprogram keretében megművelhető földterületet adnak az igénylőknek. Két éve uborkát termeltek bérmunkában, tavaly olajtökmaggal próbálkoztak, de a nedves idő miatt mind a tizennégy hektárt ki kellett szántani. Mindez azonban nem rettentette el a rozsályiakat, az idén újra próbálkoznak az olajtökmaggal, melynek magját az osztrák agrárkamarától kapják, mellyel közvetett kapcsolatban állnak. Nemcsak földterület bérbeadásával segítik a lakosokat, hanem az állattartásban is igyekeznek támogatást adni. Malacneveléshez tizenkétezer forintot nyújtanak, a családok felnevelik a sertéseket, s leadják. A hizlalt jószág árából levonják a támogatást, a többit nettó jövedelemként kapják meg az állattartással foglalkozók. Az elmúlt évben százötven sertést vágtak a vágóhídon, ennek harmada támogatott haszonállat volt. A polgármester szerint nem könnyű az élet Rozsályban. A munkanélküliség sújtja az itt élőket is, a háromszázhatvan aktív lakos hatvan-hetven százaléka állástalan. A fiatalok a nehézségek ellenére maradnak a községben, szeretik a falut, s úgy gondolják, máshol sem könnyebb a megélhetés. A Béke ligete télen is a falu egyik legszebb területe. Az újonnan épült kerékpárutat fenyőfák övezik. Az ország és a megye közponjától egyaránt távol eső falu rengeteg hátránnyal küszködik, hiszen a rozsályiaknak semmi sem megy a helyébe. A földhivatal, a térségi szervezetek centruma Fehérgyarmaton van, így egy egyszerű bevásárlás miatt is harminc kilométert kell utazni. A következő évek elképzelései között szerepel a szennyvíz- és a kábeltévé-hálózat kiépítése, melyet pályázati forrásból finanszíroz a rozsályi és még tizenegy önkormányzat. A beruházás gesztorságát Méhtelek vállalta. Nagy lehetőséget látnak a falu lakói a kistérségi fejlesztésekben, hamarosan az Országos Foglalkoztatási Alapítványhoz fordulnak, hogy támogassák egy kistérségi menedzser alkalmazását. Ignácz Zoltán szerint a polgármester feladata, hogy ismerje a lakosság igényeit, és legjobb tudásával igyekezzen kielégíteni ezeket. Nem árt, ha lokálpatrióta a község első embere, és ismeri a faluban élő embereket. Természetesen az csak használ, ha a polgármesterjártas a gazdasági kérdésekben, csakúgy, mint a rozsályi polgármester. Nagynak kicsi, $ Tisztaberek kicsinek nagy Az ország egyik legkisebb nagyközsége volt Rozsály a rendszerváltás előtt. Ill is, a környező falvakban is hét- nyolcszáz lakos él. Orvosi, gyógyszertárat legközelebb Rozsályban találtak a környéken élők, ezért válhatott a kis település a környék vezető községévé. Az önkormányzal vezetői 1989 után már nem éltek a korábban megszerzett címmel. Rozsály ősidők óta lakott település, a bronzkorban öntőműhely is volt ezen a helyen, melynek maradványai, különféle bronzfegyverekkel együtt elég gyakran kerülnek elő. Már 1332-benközség volt a település, ugyanis szerepel a pápai tizedszedők jegyzékében Rosal alakban. A XV. században két Rozsály volt, Kysrosal és Naghrosal. Nagy- rozsály a Gúth-Keled nemzetből származott Rozsályi Kunok ősi birtoka volt már 1291- tői. Kisrozsály a XV. századig az Atyai és a Gacsályi családok birtokában volt, de 1472- ben a a Rozsályi kunok megvásároltak Atyai András birtokát, majd a Gacsályiakét is. Már 1445-ben a Kún és a Jakes családoknak közös várkastélyuk volt a községben. A XV. században a Drágfiak megszerezték az uradalom egy részét. Bélteki Drágfi János 1521-ben a családi osztozkodáskor megkérte és meg is kapta a rozsályi uradalom felél. A törökök ostroma idején 1562-ben a környék urai vagyonukkal együtt a rozsályi várba menekültek. A várkastélyt is megszerezte volna az ellenség, ha az egri védősereg nem veri vissza a törököket. János Zsig- mond Ecsed ostromára menyén elfoglalta a várat. A Kún családé maradt a kastély Kán István főispánig, aki feleségétől, Széchy Máriától elvált, és a család fiúágban kihalt. A leánysági rokonok közül elsőként Barkó- czy László kérte az uradalmat. de azt a Maróthyak kapták meg. Rajtuk kívül örököltek még a báróBarkóczy, Sennyci, Ghillányi, Vécsey és a gróf Majláth családok mint vér szerinti rokonok. Később a Lónyayak, Surányiak, Becs- kyek. Újhelyiek. Pogányák és Rhédeyck is birtokosok lettek. A főbirtokosok 1878-ig a Maróthyak maradtak, ekkor lsaák Dezső vette meg a birtokot és a régi Kun-féle várkastélyt, melyet 1669-ben Strassaldo leromboltatott, csak egy szárnya maradt meg. Ezt res- tauráltalta cs berendeztette pompás várkastéllyá. A vár értékei között volt az ezer- kötetes könyvtár. A háború végén a faluban élők gyújtották fel a kastélyt, hogy ne legyen senkié, ma általános iskola áll a vár helyen. Az oldalt Kozma Ibolya írta, a felvételekéi Lázár Zsolt készítette. I Múlt és jelen Ignácz Zoltán
