Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-10 / 34. szám

Gazdaság Napi tőzsdeinfó Új Kelet-információ Erőteljes áremelkedés jel­lemezte hétfőn a Budapesti Értéktőzsde részvénykeres­kedését, a BUX értéke 272 ponttal, azaz 3,4 százalékkal nőtt, s egy hónap után ismét átlépte a 8 ezres határt, zá­ráskor 8209 ponton állt. Új rekordárfolyamot ért el a MÓL és az OTP. Az olaj- részvény napközben több­nyire 5400 forint fölött for­gott, záráskor 5380 forintot ért. Az OTP eddigi legmaga­sabb árfolyamán, 8650 forin­ton zárt, ami 330 forintos emel­kedés a pénteki záróárához képest. A TVK 3620 forinton fejezte be a napot. Erőteljesen drágult a gyógyszergyári ve­zetőrészvény is. A Richter ár­folyama 22 800 forintra nőtt. A Matáv-részvények 975, a Rába-papírok 3210 forintot értek. A kárpótlási jegyekért 900 forintot adtak a nap vé­gén, 20 forinttal kevesebbet, mint pénteken. Ukrán exportámport Export: Ukrán vállalat felveszi a kapcsolatot (magas- és mély- nyomásű) polietilén terme­lőivel. Címe: „Dnyeprkomp- lektposztavka” 320044 Dnye- propetrovszk, ul. Zsukovsz- kogo 2E/48. Ukrajnai tel: 0562/70-13-28, 46-70-37, fax: 0562/70-13-29. Ukrán papírgyár kartonpa- pír-tekercselésnél használa­tos hüvely (cső, henger, mé­retek: belső átmérő: 100 mm, vastagság: 10 mm, hossz: 1020-2200 mm) vásárlásá­ban érdekelt. Igényelt meny- nyiség: 2809 méter. Címe: „Rubeszanszkij Kartonno- tárnij Kombinát” 349870 Rubezsnoje, ul. Mendyele- jeva 67. Ukrajna, tel: 06453/ 7-35-69, 9-66-25, 7-42-86, fax: 06453/7-04-15,7-15-71. Ukrán cég konfekcióipari berendezések (varrodai gé­pek) vásárlásában érdekelt. Címe: „Sori” 310004 Har­kov, per. Sztyepnoj 25. Uk­rajna, tel: 0572/12-44-14. Ukrán Rt. polisztirol (vas­tagság: 1,5-2 mm) megmun­kálására alkalmas vákuum­formázó gépet (vákuumfor­mázási terület: 0,5 m2) vásá­rolna. Címe: „Rossz” 310038 Harkov, ul. I. Karnisévá 9. Ukrajna, tel: 0572/26-41-50, 26-01-49, 26-19-28, fax: 0572/26-40-52. Ukrán cég felveszi a kap­csolatot magyar szállítmá­nyozó (speditőr) vállalatok­kal. Címe: „Ilyteksz” 252000 Kijev, ul. Zsilyanszkaja 24. Ukrajna, tel: 044/227-21-85, fax: 044/220-17-42. Import: Ukrán Rt. rönkfát és fűrész­árut kínál havi 600 000 köb­méter mennyiségben. Címe: „Olsztasz” 250005 Csernyi- gov, ul. Lenina 53. Ukrajna, tel: 0462/101-200, fax: 0462/ 101-511. Ukrán cég fa- és fűrészárut kínál. Címe: „Upkk Visz” 244006 Szúrni, ul. Topolyan- szkaja 17. Ukrajna, telefax: 0542/25-77-95, 27-16-50. Ukrán cég kapcsolatot ke­res faáru, műtrágya és vegy­ipari termékek importőreivel. Címe: „Akva-Vita” 252050 Kijev, ul. Belarusszkaja 30. Ukrajna, telefax: 044/213-88- 05, 213-89-85, 213-26-37. Ukrán Rt. A és B típusú kalcinált szódát kínál öm­lesztve, „big-bag” ill. papír­zsákos (4-5 rétegű) kiszerelés­ben. A termék nemzetközileg elismert minőségi bizonyít­vánnyal rendelkezik. Címe: „Bankomszvjazy” 252103 Kijev, ul. Kikvidze 39. Ukraj­na, tel: 044/267-64-13, 267- 64-24, fax: 044/367-64-84; E-mail: export@bkc.com.ua. Ukrán cég kapcsolatot keres ecetsavimportőrökkel. Címe: „F-Szerep” 341000 Mariupol per. Reszpubliki 7. Ukrajna tel: 0629/33-65-23, 33-94-50 E-mail: serep@amet. donetsk.ua Ukrán cég bőr- és textilipari festékeket kínál. Címe: „Gron- bi” 284000 Ivano-Frankovszk, ul. Sztroityelyej 26. Ukrajna, tel: 03422/6-94-41. Ukrán vállalat felveszi a kapcsolatot villamosipari cégekkel elektrotechnikai cikkek, termékek közös gyártása, a kapott alkatré­szek összeszerelése, a to­vábbiakban pedig az ukrán piacon való értékesítése cél­jával. Címe: „Rivneelektro- technologija” 266009 Rov- no, ul. Mlinovszkaja 13. Ukrajna, tel: 0362/26-75-04, fax: 03622/5-41-89. Ukrán magánvállalat fém- megmunkáló és préskovácso­ló berendezéseket kínál. Együtt­működne magyar gyártmányú berendezések a FÁK területén való értékesítésében. Címe: „Maleksz” 270113 Odessza, ul. Lyusztdorszkaja dór. 168/1, k. 48. Ukrajna, tel: 0482/26-59- 86, fax: 0482/26-25-45, E- mail: stanko@maleks.odes- sa.ua. 1998. február 10., kedd Törvényváltozás és hatásai Kétezerig A fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény azon paragrafusai, melyek a jö­vedéki adó hatályai alá vont termékekről rendelkeznek, 1998. január 1-jétől érvé­nyüket vesztették. A jövedéki szabályozásról és ellenőr­zésről, valamint a szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény helyébe - a kávétermé­kek zárjeggyel való ellátására, zárjegyes forgalmazására vonatkozó rendelkezések kivételével - új szabályozók léptek. A nagy adótartalmú, úgynevezett jövedé­ki termékek után 1998. január 1-jétől nem fogyasztási adót, hanem jövedéki adót kell fizetni. MTI Optimális esetben 2002- ig az ország bruttó ha­zai terméke évente 4-6 százalékkal emelkedik, az infláció fokozatosan csökken és 2002-ben már csak évi 5-7 százalék Szabó Zoltán (Új Kelet) A jövedéki adó hatóköre az alkoholra, benzinre és a ciga­rettára terjed ki. Az alkoholon nemcsak a tömény szeszt, ha­nem a szeszes italokat és a sört, valamint a pezsgőt és minden, 1,2 százaléknál magasabb al­koholtartalmú terméket kell érteni. Az új adóforma alanyai a jö­vedéki termékeket előállítók, importálók és az adómentes felhasználók. Az új törvények életbe lépé­sével kibővült a vámhatóság jogköre is, ezentúl a jövedéki adóval összefüggő adóhatósá­gi feladatokat is el kell látnia. Az új szabályozás létrehozta a jövedéki termék előállításá­hoz kapcsolódó adóraktár fo­galmát. Az adóraktárakat üze­meltetőkkel szemben személyi és pénzügyi feltételeket támasz­tanak, például a köztartozások rendezettsége, kettős könyvve­zetés, jövedéki biztosíték, és ezen túl, 1999. január 1-jétől kötelező a számítógépes kap­csolat a vámhatósággal. A kisebb szeszesital-gyártó­kat leginkább a minimális jö­vedéki biztosíték emelése érin­ti, hiszen 40 millió forintos biz­tosítékot nemigen tudnak letét­be helyezni, és megszűnt az a korábbi lehetőség is, amely megengedte, hogy ingatlan szolgáljon biztosítékként. Sok vállalkozót a korábbi törvények befektetésekre biz­tattak a szeszipari termelés te­rületén. Ezek a befektetések - amennyiben a tulajdonos nem tudja az ingatlanfedezetét bankgaranciával vagy kész­pénzbefizetéssel kiváltani - használhatatlanná válnak. Pél­dául, ha valaki bankgaranciát kíván szerezni a korábbi ingat­lanfedezetre, azt valószínűleg soha sem kapja meg, a jelenle­gi banki gyakorlatból eredően. Az ingatlan értékesítésére sincs lehetőség, mivel arra a Vám- és Pénzügyőrség javára elidege­nítési és terhelési tilalmat je­gyeztek be. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jövedéki engedéllyel rendelkezőnek először - az engedélyét vissza­adva - fel kell függesztenie a tevékenységét, és az így teher­mentessé váló ingatlan értékesí­tésével juthat hozzá a további működéshez szükséges pénz­összeghez. A termelés szünetel­tetése miatt keletkező veszte­ségeiket nem fizeti meg senki. Megyénk egyik, szeszes italt előállító cégének tulajdonosát kérdeztük a törvénymódosítás rájuk vonatkozó következmé­nyeiről. A cég első embere nem vállalta nevének közlését, el­mondta, hogy fél az esetleges kellemetlen következmények­től. Tájékoztatása szerint vál­lalkozása megpróbálja előte­remteni a jövedéki biztosíték összegét. Nem hagyhatják, hogy a majd’ tízéves munka kárba vesszen. Termelő tevé­kenységüket a '80-as évek vé­gén kezdték, saját tőkéjüket kockáztatva mára korszerű olasz gépekkel dolgoznak, bár kapacitásukat az orosz piac beszűkülése miatt nem tudják kihasználni. Jelenleg több mint 30 embernek adnak munkát. A munkavállalók mind környék­beliek, ha a cégük bezárja a kaput, akkor mindannyian ke­nyér nélkül maradnak, olyan kevés a munkalehetőség a te­lepülésen. „Előre kell mene­külnünk, túl sok munkát és pénzt öltünk már a vállalkozás fejlesztésébe” - mondta a tu­lajdonos. Szerintük a törvénymódosí­tás hatalmas és jogosulatlan előnyhöz juttatta a nagyobb cégeket, melyek a jövedéki biztosíték felső határát elérő 200 millió forintot is minden nehézség nélkül ki tudják fi­zetni. A kisebb üzemek műkö­désük befejezésére kényszerül­nek, ezáltal is erősítve az óri­áscégek piaci pozícióját. Várhatóan nagyobb teret nyernek a zugszeszfőzdék, „bögrés kocsmák”, ezek ellen­őrzése, felszámolása nagyobb erőket igényel majd a vámha­tóságtól. Mezőgazdasági támogatások Vadgazdálkodási tevékenység segítése (II.) Új Kelet-információ Nemzetközi vadászati szer­vezetekben a nemzeti képvi­selet, valamint kapcsolattar­tás támogatása: Erre a célra támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely) a kü­lön jogszabályban meghatá­rozottak szerint vadászatra jogosultnak minősül, a vad­gazdálkodási ágazat területén oktatási és kutatási tevékeny­séget folytat, nemzetközi va­dászati szervezetben nemzeti képviseletet lát el vagy szer­vez. A támogatás mértéke a hivatalos állami képviselet esetében az igazolt költségek egésze, egyéb esetekben a ténylegesen felmerült és szám­lával igazolt költségek legfel­jebb 60 százaléka. Az írásbeli indoklással ellátott kérelmet a Földművelésügyi Minisztéri­umhoz lehet benyújtani. A tá­mogatási kérelmeket a minisz­ter bírálja el. A vadgazdálkodással és a vad védelmével összefüggő tudományos kutatás és okta­tás támogatása: ezt a támoga­tási formát az veheti igénybe, aki (amely) a vadgazdálkodás területén oktatási, kutatási fel­adatokat lát el. A támogatás mértéke az állami kutatási meg­bízás esetében a tényleges költ­ségek egésze, egyéb esetben a ténylégesen felmerült költsé­gek legfeljebb 60 százaléka. A vad védelmével, a vadgaz­dálkodással, valamint a vadá­szattal összefüggő állami fel­adatok ellátásával felmerülő költségek viselése: A vad vé­delméről, a vadgazdálkodásról szóló 1996. évi LV. törvényben (Vtv.) meghatározott állami fel­adatok elvégzéséhez vehető igénybe, valamint a külön jog­szabály szerint „Magyar Vad- gazdálkodásért” elnevezésű ál­lami elismerés díjazottja részé­re, az odaítélés rendjében, a vadgazdálkodással, vadászattal kapcsolatos egyéb állami fel­adatokban szerződéssel közre­működők részére. A kifizetés összegét a földművelésügyi mi­niszter állapítja meg. Különleges genetikai érték­kel bíró vadállományok fenn­tartására: A Vtv. 21. paragra­fusa alapján a különleges ren­deltetésűnek minősített vadász- területek vadászatra jogosultjai igényelhetik. A támogatás a tényólegesen felmerült többlet- költségek mértékéig vehető igénybe. Az írásbeli indoklás­sal ellátott támogatási kérelmet a Földművelésügyi Minisztéri­umhoz lehet benyújtani, és azo­kat a miniszter bírálja el. lesz - jövendöli a Gaz­daságkutató Rt. és a Pos­tabank munkatársainak közös tanulmánya, ame­lyet hétfőn Budapesten mutattak be. „A kapitalizmus alapja­inak lerakása Magyaror­szágon (1990-2002)” cí­mű tanulmány három különböző fejlődési pá­lyát vázol fel, amelyek közül a legrosszabb „C” variáns azzal számol, hogy a következő idő­szakban évente maxi­mum 1 százalékos lesz a magyar gazdaság bő­vülése. „Megállapíthatjuk, hogy a gazdasági rend­szerváltás befejeződött Magyarországon, lé­nyegében piacgazdaság van és nem átmeneti gazdaság” - hangoztat­ta Vértes András, a GKI Rt. elnök-vezérigazga­tója a tájékoztatón. Ipari parkok MTI Újabb ipari parkok létesítéséről tárgyalt hétfőn T. Asztalos Il­dikó, az Ipari, Keres­kedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium államtitkára George , Lorangerrel, a székes- fehérvári Sóstó Ipari Park Ingatlanfejlesztő Kft. kanadai tulajdo­nosával. A tárgyalást köve­tően a kanadai üzlet­ember az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy szándékában áll to­vábbi ipari parkokat létesíteni, s ehhez a minisztériumtól kér­te: segítsen felvenni a kapcsolatot olyan önkormányzatokkal, amelyek a tárca támo­gatására is számíthat­nak. Elmondta: a már működő, 260 hektá­ron felépített székes- fehérvári ipari park­ban 18 nemzetközi vállalat települt meg, köztük a Philips, a Shell, a Stollwerck, a Nokia, a Brunswick és a Denso. A parképítő cég a tulajdonos sze­rint csak olyan vál­lalatokat telepít az ipari parkokba, ame­lyek nulla selejtszáza­lékkal dolgoznak. Szá­mukra egyébként egy- egy befektetés 10-15 év alatt térül ineg, az ipa­ri parkban megtelepülő gyártóknak azonban ennél lényegesen rövi- debb idő alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents