Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-10 / 34. szám
Hazai és megyei krónika 1998. február 10., kedd A monoki konokok Az osztrák borhamisítási botrány után a sógorok palackjai már sohasem érnek majd annyit a piacon, mint egykor. Vajon kinek kell majd a tokaji bor, ha Európában megtudják, hogy a szőlőskertek szomszédságában akkumulátorokat szerelnek szét? Új Kelet-információ A tegnap a monoki And- rássy-kastély elé vonuló munkagépek és autók nagy száma azt jelezte, hogy ha kell, a hegyet is megmozgatják a helybeli szőlősgazdák és borforgalmazó cégek, de nem hagyják, hogy a Perion üzembe helyezze feldolgozó-gyárát a hajdani Makratanyán. Pedig már állítólag több százmilliójában benne van az építkezés, amely végül közel kétmilliárdos lenne. Ehhez a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium pályázatán több mint hatszáz milliót nyertek azzal az ígérettel, hogy kétszáz embernek adnak munkát. A demonstráció egyik szervezője, Orbán József nyugdíjas bányamérnök lapunk kérdésére elmondta, hogy a beígért munka nem fogja olyan mértékben csökkenteni a munkanélküliséget a térségben, mint amekkora presztízsveszteséget és valódi anyagi veszteséget jelent a tokaji bor rossz nemzetközi megítélése. Nagyon sok önkormányzat számára jelentene könnyebbséget, ha nem neki kellene a munka- nélküliek jövedelempótlásáról gondoskodnia, de ez az üzem magas színvonalon, zárt technológiával dolgozna, amelyhez targoncásokra, szakmai vezetőkre és kamionsofőrökre lenne szükség, nem pedig kétkezi dolgozókra. Másrészt, ha a zárt technológiából mégis kikerülne ólom a levegőbe vagy a talajba, akkor a tokaji borok már eladhatatlanokká válnak, hiszen a szőlő természetes ólomtartalma errefelé nagyon a kritikus határ közelében van. Monokon azért látták volna szívesen az üzemet, mert az 1800 lakosból közel 300- an élnek támogatásból, illetve segélyből munka híján. Az építést ellenzők tábora tavaly augusztustól gyülekezik. Akkor kereste meg a régió tíz polgármestere levélben Baja Ferenc környezetvédelmi minisztert, miszerint hallottak a Perion terveiről, a minisztériumi támogatásról, de kérték: őket is hallgassák meg! Orbán József szerint a levélre nem érkezett válasz. A Monokkal szomszédos Bekecsen akkor a testület úgy döntött, hogy támogatja az építkezést. Ekkor lépett színre a Hegyközségek Tanácsa, a Tokaj Reneszánsz Tokaji Nagy Borok Egyesülete, a Tokaj Kereskedőház Rt., a Disznókő Rt., és mind-mind tiltakoztak az építkezés ellen. A tegnapi tüntető tömegben, illetve a közmeghallgatáson is - közel hatszázan ültek a teremben — ott voltak. A Perion vezérigazgatója a nyílt fórumon kialakult véleménytől tette függővé, hogy folytatják-e a beruházást, mert - állítása szerint - máshol tárt karokkal várják az üzem megépítését. Ha szavához hű marad, akkor Monokon, de egész Tokajhegy- alján sohasem lesz akkumulátor-feldolgozó. Babus Andrea (Új Kéjét) Pusztadobos önkormányzata ebben az évben Nyír- madával együtt céltámogatásra nyújtott be pályázatot szennyvízhálózat és szennyvíztelep építésére. A üsztító- telep a két község közötti területen helyezkedik majd el. A jelenlegi kalkulációk szerint a beruházás 1,2 milliárd forintba kerül. Pályázatot nyújtanak be a Petőfi utca és a Kossuth utca felújítására, melyek a helyközi buszforgalom miatt igen megrongálódtak. Az útfelújítás költségei megközelítőleg 35-40 millió forintra rúgnak. A gyermek- védelmi támogatás kifizetése az önkormányzatot nagy mértékben terheli, hiszen az arra jogosult gyerekek száma a település gyermeklakosságának 90-95 százalék . A község lelkesen készü az idén Dunántúlon megrendezendő találkozóra, me yen a „puszta” szót nevük ben hordozó települések képviselői gyűlnek ös ze.iTiszanagyfalu ön- kormányzata a község közp- ontjának rendezését terv zi 1998-ra. A parkosítás k zel egymillió forintos költség it a hivatal saját erőből ál Gyűrtelek folytatja a korábbi időszakban elkezdett szennyvízberuházást. A négy település összefogásával létrejövő, több mint 300 millió forintos beruházás terveiből eddig a tunyogmatolcsi rész és az összekötő szakaszok készültek el, a csatornák kiépítése és a tisztítótelep befejezése még hátravan. A községben január elején kezdett el működni az öregek napközi otthona, illetve klubja. A húsz fő befogadó- képességű, nappali klub egy régi, átalakított szolgálati lakásban kapott helyet. A napközi otthon létesítése 15 millió forintba került. Az idősek az étkezésen kívül igénybe vehetik a fürdőt, rendelkezésükre áll televízió és videomagnó, hetente imanapot tartanak, később pedig szeretnék felvenni a kapcsolatot szociális otthonokkal is, amelyek lakóival közös programokat terveznek. Tyúkod önkormányzatának tervei között szerepel, hogy márciusban egy új, kétmunka- helyes orvosi rendelőt és szolgálati lakást építenek. A beruházás költségeit az önkormányzat saját erőből fedezi. A kivitelezésre a pályázati kiírás már korábban megjelent, s arra öt pályázó jelentkezett. Döntést február 27-én hoznak. fii ,4 lei: Palotai István (Új Kelet)- Polgánnester asszony! Jelenleg milyen gazdálkodási formában üzemel az ipari parkot előkészítő, koordináló cég?- A Nyíregyházi Ipari Park Kft. gazdasági társaság formájában működik. Két tulajdonosa van, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Részvénytársaság és a nyíregyházi önkormányzat. (Az É. M. R. F. Rt.-nck pedig magyar bankokon kívül önkonnányza- tok a tulajdonosai). Azért volt szükség a kft. létrehozására, hogy egy kicsit kiváljon az ön- kormányzatból, és valamivel nagyobb mozgásterei engedjen az ott dolgozóknak, valamint azért, mert így a Befektetési Bank és a Fejlesztési Részvény- társaság is egyfajta elkötelezettséggel állhat a projekthez.- Kinek a tulajdonában van az a földterület, ahol a park létesül?- Továbbra is az önkormányzat tulajdona. Ez különben a kormány elképzeléseinek is megfelel, mert ők is azt tartják követendőnek, hogy az ipari parkok az önkormányzatok tulajdonában maradjanak. Úgy tűnik, hogy érdekes módon a befektetők is azt a projektet szeretik a legjobban, amikor ingatlant az önkonnány- zatoktól tudnak vásárolni.- Ha létrejön az ipari park, akkor ez az ingatlan apportként (az önkormányzat apportjaként) bekerülne a cégbe?- Arra törekszünk, hogy az ingatlan értéke - legalábbis az első időkben — fedezze azt az infrastruktúrához szükséges saját erőt, amivel a műszaki feltételek megteremthetők.-Jól tudom, az ingatlan határáig kell hogy közműves legyen a terület?- így igaz, azzal a kiegészítéssel, hogy a határon belül még az összekötő utak kiépítése is a mi feladatunk. Minden infrastruktúrát a bemházó köteles kiépíteni a park területén.- Milyen kedvezményeket remélhetnek a majdani befektetők?- Ez a legnagyobb dilemma, nevezetesen az, hogy milyen kedvezményig szabad elmennünk? Arra törekszünk, hogy az első évben nullszaldós legyen a mérleg. Ezt követően már esetleg szó lehet ingatlanértékesítésekből származó bevételről is, de ezt az összeget is szeretnénk munkahelyteremtésre visszaforgatni.- Változik-e a gazdasági társaságformája, ha létrejön és tértijei majd az ipari park?- Egyelőre ezt még nem tudjuk. Az Ipari Park Kft.-nek jelenleg az a feladata, hogy segítse a szervezőmunkát, pályázatokat nyerjen. A későbbiekre nézve az az elgondolásunk, hogy a kft. koordinációs feladatokat lát majd el, segítene az oda települteknek megszervezni például a vagyonvédelmet.- Egyfajta gondnoki feladatkörre gondol?- Igen, ez a helyes kifejezés, de ezen belül okvetlenül számítunk annak a rengeteg tapasztalatnak a hasznosítására, amit az inkubátorház, illetve a kisvállalkozások segítésében az alapítvány összegyűjtött. Ez ügyben most kezdjük majd meg a tárgyalásokat az inkubátorházzal és a Primom Alapítvánnyal. A nagy egészen belül egy kis inkubátorházat terveV égre megmozdulni látszik valami a nyíregyházi Ipari Park megvalósulásának ügyében. Örömujjongásra azonban még nincs igazán okunk, legfeljebb bizakodóbban nézhetünk a jövő elé, hiszen ami történt - a SAAB Gripen Csoport és a város közös szándéknyilatkozatának aláírása -, még legfeljebb csak egy kulcs a kapuhoz, amit ki kell nyitni. Elsőként Csabai Lászlónét, Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármesterét, majd dr. Zilahi Józsefet, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közgyűlés elnökét kértük, hogy nyilatkozzon a kérdésben. zünk létrehozni. Abba, hogy mit és hogyan csinálnak majd, nem akarunk beleszólni, hiszen már profi módon bizonyítottak.- Hogy lehet majd bekerülni a nyíregyházi Ipari Parkba? Meg kell vásárolni egy területet vagy egy gyárrészt? Esetleg kész, felszerelt üzemhez is juthat, akinek van egy remek pro jektje? Kölcsönös lesz-e a tulajdonlás a cégek és a park közjött: a cégekben tulajdonos lesz-e az Ipari Park, és a cégek - bizonyos mértékig - tulajdonosai lesznek-e az ipari parknak?- Mindhárom megoldás működőképes, mindre nyitottak vagyunk: tulajdont is, bérletet is szerezhet, aki jön. Jelenleg azonban még nem gondolkozunk olyasmiben, hogy az Ipari Park tulajdont szerezzen a betelepüli cégeknél. Egy lazább rendszert tervezünk, ahol a gondnoki, a szolgáltató jelleg a domináns. Itt kívánom azonban megjegyezni, hogy - mivel a SAAB több befektetőt ígér - ezen belül el tudok képzelni egy szorosabb kapcsolatot is. Teljességre törekedni amúgy is lehetetlen ebben a kérdésben, hiszen sem a SAAB, sem a német partnerek nem kértek kizárólagosságot, így aztán senkire sem lenne szerencsés ráerőltetni a szorosabb szervezeti egységet.- A legmodernebb nyugati gyakorlat szerint az ipari parkokban és ipari falvakban a gyáraknak csak a termeléssel kell foglalkozniuk. A többi feladatot a marketingtől az anyagbeszerzésen, az értékesüésen és a szállításon át egészen a pénzügyekig egy közös, úgynevezett agytröszt látja el, természetesen roppant hatékonyan. Remélhető, hogy a nyíregyházi Ipari Park is eljut egykor erre a szintre?- Végignéztük a magyar ipari parkokat, ilyen jellegű gyakorlatot azonban sajnos nem tapasztaltunk. Székesfehérváron például még az a fajta együttműködés sincs meg, amit mi tűztünk ki célul. Itt az együttműködésben csak annyira szabad elmenni, amennyire a partner kéri.- Véleménye szerint kialakulhat-e feszültség a külföldi és a magyar cégek között a parkon belül?- A felügyelő bizottságban , helyet kapott a helyi iparkamara képviselője is. Ezzel leginkább azt szeretnénk hírül adni a megyei és a nyíregyházi befektetőknek, hogy ez a létesítmény nem a külföldiek ipari parkja, és elvárunk magyar, szabolcsi, nyíregyházi cégeket is, amelyek ugyanolyan kedvezményeket kapnak, ha betelepülnek, mini a külföldiek.- Magán az ipari parkon kívül mit ajánl - mit kell, hogy ajánljon - a város?- Ha egy cég ide költözik, joggal várja el, hogy legalább olyan jól érezzék magukat az itt dolgozók, mint ahonnan jöttek. Ez gyermekeiknek jó iskolákat, feleségüknek - például - színvonalas fodrászatot, jó butikokat, kulturált városképet, sportolási lehetőségeket, élénk művészeti életet jelent. Azt hiszem, hogy ez a város alkalmas ezekre a feladatokra! Nagyon fontos lenne végre a hármas autópálya megépítése, valamint a nyíregyházi, vagy esetleg a debreceni reptér mehnyitása külföldi járatok előtt. A megközelíthetőség bizony kulcskérdés. Mindenesetre reméljük, a SAAB neve megteszi a hatását, és hamarosan megjelenik majd az első befektető is. Amint az ismeretes, a tőke vonzza a tőkét. *** Dr. Zilahi József, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke:- A magyar kormány fontos projektje a harci gépek pályáztatása. Az illetékesek nem rejtik véka alá, hogy annak van a legtöbb esélye, aki az ellentételezés kérdését a leghatékonyabban megoldja. A mi érdekünk az, hogy mindenkivel tárgyaljunk, hiszen a győztes még nem ismert. A Megyei Fejlesztési Tanácsnak az az érdeke, hogy összmegyei érdekeknek megfelelő befektetések szülessenek. Nyíregyháza ebből a szempontból evidencia, de Fehérgyarmat, Csenger, Mátészalka térségét is figyelembe kell venni, hogy aztán ezek a településekés térségek a primer fejlesztések helyei lesznek-e, vagy a megyeszékhely bázisára települt bedolgozói hátterévé válnak, az már más kérdés. Ezzel a projekttel úgy kell számolni a megyének, hogy az egész régió részére munkahelyeket és jövedelmet teremtsen. Nem lenne szerencsés lemásolni az országos példát - a Dunántúl és az Alföld közötti gazdasági foglalkoztatási helyzet különbözőségét kell tolerálni. Konkrétan, ha Nyíregyháza, Kisvárda térségében a munkanélküliség 15 százalék körül van, azt a feszültséget oldani kell, amit a csengéri, a fehérgyarmati 25 százalék jelent. A másik figyelmeztető jel a Nyíregyháza és Kisvárda térségében lévő magasabb - a megyei átlag feletti - jövedelem- szint, míg Fehérgyarmaton és Csengerben ez a szám csupán az átlag 70 százaléka! Ugyanez a helyzet Bcrcg bizonyos részein is, de a Dél-Nyírségben szintúgy. Az agrárium képtelen ezt a problémát kizárólagosan megoldani, Ip-, szén még mindig munkáért}-' kibocsátó tényező, nem is beszélve arról, hogy alacsony bérszintet produkál. Teljes biztonsággal állítom, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű térségek gazdasági gondjainak kezeléséhez az ipar és a szolgáltató ágazatok jelenlétét is igényelni fogják. A hadiipar modernizációja folytán a behozható befektetési tőke Kisvárda, Záhony térségét azért kerüli el, mert az ottani térség gazdasági szerkezete nemigen kedvező, hiszen a termelőtőke lényegében a közlekedésre, a kereskedelemre, illetve a szállításra alapozva jött létre. Azok az ipari kultúrák, melyek egy ilyen „multinak”, mint a SAAB, kellenek, nem léteznek. Magyarán, nincsenek gyökerei a csúcstechnikának. Persze pótlólagos ráfordításokkal ez a kérdés megoldható lenne, ami viszont a külföldi befektető mérlegelésén múlik. Mindenesetre nagy érdeklődéssel várjuk a fejleményeket, és nagyon reméljük, hogy az elképzelések valóra is válnak. Csabai Lászlóné és dr. Zilahi József az ipari parkról Csabai Lászióné S Dr. Zilahi József
