Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-08 / 6. szám

Városlátogató Sorozatunkban ezúttal csengeri járókelőktől kértünk választ az alábbi kérdésekre:- Mit szól hozzá, hogy rövidesen megindul a nagy- határforgalom Csengersimán?- Mi a véleménye arról, hogy cigány közösségi ház nyílik a városban?- Mit vár Ön 1998-tól? 1998. január 8., csütörtök Egy intézmény repülőrajtja A csengeri családsegítő szolgálat működésének első évé­ben olyan eredményeket ért el, amikre akkor is büszkék lehetnének, ha több év alatt jutottak volna el idáig. Az in­tézmény története próbaidővel és egy kis irodával kezdő­dött a polgármesteri hivatal földszintjén, de Halászi Gáborné intézményvezető és a keze alatt formálódó lel­kes kis csapat bebizonyította, többet tudnak tennni a vá­rosért, a Csengerben élőkért, mint azt bárki várta volna. Farkas Zsoltné:- Nem tudok mit szólni hozzá, mert nem ismerem az itteni viszonyokat, csak nem­rég költöztünk ide Pestről. A férjem itt született, ezentúl Csengerben szeretnénk bol­dogulni.- Erről sem hallottam, de az biztos, hogy kell ide a kö­zösségi ház, mert a cigányo­kat nagyon lenézik, kiközö­sítik. Akármiért megy az ember a polgármesteri hiva­talhoz vagy máshová, nem segítenek. Jó lenne, ha to­vábbképzéseket, tanfolya­mokat szerveznének a kö­zösségi házban, hogy a cigá­nyok előbbre jussanak.- Nyugalmat, jobb meg­élhetést, munkahelyet. Vassné Lengyel Györgyi:- Nem nagyon szoktam át­járni, mindegy, hogy nagy vagy kicsi a határátkelő. A városnak pedig akkor lenne jó, ha átmenne rajta az út. Nem tudom, mennyit ér így, hogy elkerüli Csengert. Szál­kán fognak megállni az uta­zók, nem biztos, hogy ide be­kanyarodnak.- Kíváncsi leszek, hogy fogják megbecsülni. Koráb­ban kaptak egy régi iskola- épületet, az is elég elhanya­golt állapotban van. Meglát­juk, megőrzik-e a templomot olyannak, amilyennek meg­kapják.- Egészséget, ez a legfon­tosabb, és egy kis gazdasági fellendülést. Vannak egyéni álmaim is, de azokat még nem is merem mondani. Volvár Miklós:- Nagyszerű, hogy elké­szül, mert sok fiatalnak lesz ennek köszönhetően munká­ja. Lesz munka a határnál és a határközeli boltokban, panziókban.- Nem hallottam még a kö­zösségi házról.-Többet, mint amit ’97 ho­zott. Ne legyenek nagy áreme­lések, munkahelyeket várok, saját dolgaim pedig csak úgy alakuljanak, mint eddig, soha rosszabb ne legyen. Varjasiné Szóké Julianna:- Ennek nagyon örülök, mert több lehetősége lesz Csengemek és térségének a kereskedelem és az idegen- forgalom fellendítésére, eb­ből pedig az itt élők fognak profitálni.- Gondolom, nekik is kell egy ilyen intézmény, de hogy pont egy templom?! Ez egy kicsit visszás, de nem az én dolgom erről dönteni.- Egészséget, erőt és min­den jót a családban.- Múlt év végén alakítottuk meg a családsegítő berkein belül a gyermekjóléti szolgálatot. A szolgálat Csenger és 8 környező település, Csengerújfalu, Tyú­kod, Ura, Pátyod, Szamosan- gyalos, Szamostatárfalva, Sza- mosbecs és Csengersima társulá­sával jött létre. Az intézmény költségeire a Népjóléti Miniszté­riumtól egymillió-kétszázezer fo­rintot kaptunk, ebből fedezzük a programban részt vevő szakem­berek, a védőnő, óvónő, pszicho­lógus, jogász, szociálpedagógus és a tanárnő bérét. A program már élesben megy, a téli szünetben egy nevelőszülőknél élő gyere­ket ideiglenesen visszahelyeztek a vér szerinti szüleihez. Ez volt a szoktatási időszak, amelynek szakmai felügyeletét a gyermek­jóléti szolgálat látta el. Az indu­lás óta a pszichológus és a jogász is több időt tud ügyfélfogadásra szánni, a pszichológusunk hét­főn 9 és 13 óra között, a jogász szintén hétfőn, 14-től 15 óráig várja az érdeklődőket. Év végi munkáink közé tar­tozik, hogy Együd János, a me­gyei közgyűlés alelnöke, a szo­ciális ügyek főkoordinátora, Nemes Gáborné, a Gyivi igaz­gatója és dr. Laskai Emőke, a megyei gyámhivatal vezetője részvételével szociális fórumot szerveztünk az új gyermekvé­delmi törvényről, a társult tele­pülések szociális ügyekkel fog­lalkozó szakembereinek Mar- gitics Ferenc pszichológus irá­nyításával felkészítő tanfolya­mot indítunk, hogy megfelel­hessenek az új törvény nyomán adódó kihívásoknak. Megalakult a Nyugdíjasklub, és a nagy érdeklődés miatt már az első összejövetelen kicsinek bizonyult a klubhelyiség. Min­den hónap első szerdáján tart a klub összejövetelt. Az önkor­mányzattól átvállaltuk a kará­csonyi segélyakció szervezését és lebonyolítását. Alapvető élel­miszerekből összeállított cso­magokkal támogattunk idős, egyedülálló embereket, rokkan­takat és más családokat, ame­lyek különösen rászorultak a se­gítségre, ezen felül csomagok­kal leptük meg az idősek ottho­nának lakóit is. Munkánkhoz az önkormányzat adott pénzügyi hátteret, mi pedig pályázatok­kal 13 millió forintot nyertünk a városnak. Köszönettel tarto­zunk a polgármester úrnak, Né­meth Máriának, a pénzügyi osz­tály vezetőjének. Tarcsali Pál igazgatási osztályvezetőnek, és persze valamennyi munkatár­samnak a sikerek eléréséhez nyújtott segítségéért. Az elért eredményeket szeret­nénk szinten tartani, továbbvin­ni a földprogramot, és kibőví­teni öt hektárral a megművelt területet. Ahol csak tudunk, sze­retnénk segíteni a városban élő rászoruló embereknek, hogy minél többen hasznát lássák munkánknak. Csenger Hírek röviden Az Ady Endre Gimnázi­um, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Inté­zet zöld utat kapott a Me­gyei Közgyűléstől gaz­dasági szakközépiskolai osztály indítására. Az ok­tatás megfelelő számú jelentkező esetén 1998- ban indul. Az első két év­ben általános alapozó kép­zésben vesznek részt a ta­nulók, a középiskolai tananyagot sajátítják cl, majd a harmadik-negye­dik évben történik a szak­mai alapképzés. Sikeres érettségi után, ha a diák nem tanul tovább, egy év alatt külkereskedelmi ügy­intézői vagy vámügyin­tézői szakképesítést sze­rezhet. A jelentkezők ma­gyar és matematika írásbe­li és magyar szóbeli vizs­gát tesznek, valamint a hetedik osztály év végi és nyolcadik osztály félévi eredményeik alapján nyer­hetnek felvételt a gazda­sági szakközépiskolai osz­tályba. * * * Többen úgy vélték, a szórakozóhelyeket leszá­mítva nincs olyan hely Csengerben, ahol kultú­rált körülmények között öszszejöhetnének a fiata­lok beszélgetni, találkoz­ni más fiatalokkal. A fel­ismerést tett követi, a mű­velődési házban ifjúsági klubot hoznak létre, aho­Az önkormányzat aktuális feladatairól, valamint a város gazdasági fellendülésének ígéretét hordozó csenger- simai „nagy” határátkelő építésének egyre húzódó ügyéről Apáti Györgyöt, Csenger polgármesterét kér­deztük.- Az elmúlt évet elég jól zártuk, amit 1997-re tervez­tünk, szinte hiánytalanul megvalósítottuk. Intézmé­nyeink működtetésén, és költségvetésünkön felül mint­egy 120 millió forintot sike­rült szerezni a városnak pá­lyázati forrásokból. Ezt rész­ben intézményeink működ­tetésére, részben fejlesztések­re fordítottuk. Készen van idei költségvetési koncepci­ónk, eszerint az évet közel 30 millió forintos forráshiány­nyal kezdjük. Terveink kö­zött szerepel a regionális ki­szolgálásra tervezett sze­méttelep megépítése és a szenny­vízberuházás elindítása, va­lamint az iskola, óvoda és öregotthon felújítása, továb­bá a szociális földprogram továbbvitele. Szociális juttatások terén sikerült előrelépnünk azzal, hogy nem pénzt adunk a gyerekeknek, hanem étkez­jelenik az áru, az tőkét hoz, munkahelyeket teremt, meg­pezsdül az élet. Biztosak va­gyunk benne, hogy a nyitás után szinte azonnal lesz 150- 200 új munkahely a városban. Három éve tervezzük már ezt a beruházást. A Vám- és Pénz­ügyőrség országos parancsno­ka és országgyűlési képvi­selőnk, Cellár István 1996- ban ígéretet tett, hogy 1997 első negyedévében megkez­dődik a beruházás. Májusban azután jött egy VPOP-s osz­tályvezető, hogy közölje, nincs rá pénz ebben az évben. Or­szággyűlési képviselőnk még biztatott bennünket, de egyet­len kapavágás sem történt az év folyamán. Kérésünkre Zila­hi József, a megyei közgyűlés elnöke vette kezébe az ügyet, minden érintett felet össze­gyűjtött egy tárgyalásra. Itt született meg a döntés, hogy 1998 első negyedévében, leg­később márciusban indul a beruházás. Először a személy- forgalmat rendezik, utána kö­vetkezik a teljes kiépítés, ami 1999 végére befejeződik. A román oldalon nagyon jól ha­ladnak, rajtuk nem múlik a fej­lesztés, és úgy tűnik, most már rajtunk sem fog. Készül a »nagy” határ tétjük őket. A napi háromszo­ri ingyenes étkeztetés több szempontból is hasznos. Biz­tosak lehetünk benne, hogy a gyerekek megfelelően táplál­koznak, így hozzájuk jut el a támogatás, a szülő nem költhe- ti el másra. A határtkelő építése az ígé­retek ellenére sem kezdődött meg tavaly, pedig ez a város nagy reménysége. Ha itt meg­vá várják az ifjúság min­den rétegét, a diákoktól a dolgozókig és munkanél­küliekig. A berendezés­hez szükséges pénz egy részét egy pályázaton si­került a ház dolgozóinak megszerezniük. A belé­pők tagsági igazolványt kapnak, és a tagok segít­ségével szeretnének tar­talmas programokat ki­dolgozni. Az indulást ja­nuár végére tervezik, előt­te alakuló gyűlésre hívják össze a város fiataljait. * * * Farsangi kabarénak ad otthont a művelődési ház február elsején este 6 órától. A kabaréban fellép Bajor Imre, Liliom Károly, Pálfi Péter, a műsort Hatházi András vezeti. Színházi bér­let indítását tervezik, ennek a első darabja lesz a farsan­gi kabaré, utána a bérlete­sek megtekinthetik még többek között a Mágnás Miskát és a János vitézt is, a szatmárnémeti Északi Szín­ház társulatának előadá­sában. Az oldalt írta és a fotókat készítette: ^ Dojcsák Tibor J

Next

/
Thumbnails
Contents