Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-06 / 4. szám

Városlátogató 1. Mit szól az év eleji áremelésekhez? 2. Mit kellene megvalósítani a leghamarabb Tisza- lökön? 3. Mi bosszantja legjobban Önt mint magánembert? Bodnár Ferenc: 1.-Ehhez már nem iehelmit szólni, ez annyira irreális, hogy már csak nevetni lehet rajta, annyira szomorú. Mon­dok valamit: van nekem egy barátom Százhalombattán, művezető, azt mondja, még mindig annyiért szállítják ki a benzint, mint 10 évvel ezelőtt, a termelőnek jó, ha van három forint haszna, a többi az államé. 2. Sok mindent kellene csi­nálni, de amennyi pénze van a városnak, még nagyon kí­vánni sem lehet semmit. Ami van, az jó, ha az intézmények fenntartására elég, és ott van­nak még az olyan emberek, akiket támogatni kell. 3. Amit elmondtam, azok bosszantanak, mert amit a kormány mond, abból sosem igaz egy szó sem. Éppen a fo­gászatról jövök, s jut eszem­be, Horn Gyula Debrecenben azt mondta, nem lehet fog nélküli ember, de ilyen árak mellett fogatlan Magyaror­szág leszünk. Rácz József: 1. - Mint rokkantnyugdí­jast, kellemetlenül érint, a két gyermekem egyetemen tanul, szerencsére az egyik munka mellett, s a feleségem­nek van munkahelye. 2. Nagyon sok pénz kelle­ne hozzá, nagyon sok min­den kellene. Elsőként az uta­kat kellene rendbetenni. 3. Én még csak megva­gyok, élem a kis mindennapi életemet. Olyat kellene meg­kérdezni, akinek több prob­lémája van. Nekem is van, de még túléljük ezt is. Egyéb­ként a víz minőségén javíta­ni kellene, mert az ihatatlan. Meg az utak, mert az útadót könyörtelenül beszedik, s ha a Kossuth útról letérünk, nem lehet tovább menni. Zékányné Banga Margit: 1. - Ehhez nem lehet mit szólni, amilyen munkale­hetőségek vannak, az áreme­lés az őrület hozzá. Jövede­lempótló segélyből nagyon nehéz megélni, van négy gyermekem, az egyik kisko­rú, szerencsére a kereső gyer­mekeim kisegítenek. Nélkü­lük nem tudnám fenntartani a lakásomat. 2. Mindenképpen munka­helyet kellene teremteni, az ellátás úgy-ahogy tűrhető, munkahely után járkálok. Tiszavasváriban talán jobban el lehet helyezkedni, itt egye­dül a varroda van, ládagyár, más semmi, meg esetleg a vál­lalkozások. 3. Nem tudnám megmon­dani most hirtelen. Legfő­képpen azt, hogy nincs mun­kahelyem, ha az lenne, min­den jó lenne, van szép csalá­dom, unokám. Januári kínáló A városi művelődési ház és könyvtár január hónap­ban gazdag programot kí­nál a város aprajának és nagyjának. Többek között január 10- én 14 órától kerül sor a téli szünetben tartott táncisko­la záróvizsgájára. Tizenha- todikán 18 órától Pál Erzsé­bet Energetikai rendszerek és kölcsönhatásai címmel tartelőadást. 17-én az érdek­lődők a helyi amatőr cso­portok bemutatóját nézhe­tik meg. Huszonharmadikán 18 órá­tól a Földsugárzás betegségei címmel hangzik el előadás, míg 30-án 19 órától Koncz Gábor rendezésében a kas­sai Magyar Nemzeti Színház Száll a kakukk fészkére cí­mű bemutatójára kerül sor. Az oldalt írta: Jávor Zoltán A felvéideket Lázár Z.vo/f készítette 1998. január 6., kedd Intézmények biztonsága Lapunk 1998-ban első alkalommal jelentkezik városi ol­dallal. Tiszalöknek jutott az a lehetőség, hogy számot adjon az elmúlt év eredményeiről és idei terveikről. Eb­ben volt segítségünkre Király Sándor polgármester.- Tiszalök képviselő-tes- tülete az 1997-es esztendő költ­ségvetését úgy igyekezett meg­határozni, hogy az lehetőleg elérje a fő célt, és a város kilá­baljon a gazdasági nehézsé­gekből. Az elmúlt időszakban egy gyors ütemű beruházást hajtottunk végre három szom­szédos településsel, amely hosszú távon negatív gazdasá­gi hatással járt. Ezért más fejlesztésekről igazán beszélni nem lehet, az állammal és egyéb szervekkel szembeni tartozásunkat kellett kifizet­nünk. Nyugodt szívvel mond­hatom, kemény három évet tudhatunk magunk mögött. Mostanra elérkezett az az idő, amikor önkormányzatunk vi­szonylag rendezett gazdasági körülmények között működik, de dicsekvésre mégsem ad okot, mert egy mértéktartó fej­lesztést előkészítő időszakba léptünk. Ez azt jelenti, hogy a legfontosabb infrastruktúrák fejlesztését tervezzük, melyek az összlakosságot érintik. Igen fontos Tiszalök-Ujtelep ellátá­sa egészséges ivóvízzel, ez évek óta fennálló probléma. Időszerűvé vált a közterületi világítás korszerűsítése ener­giatakarékos világítótestekkel. Az ennek megvalósításához szükséges pénzt pályázat útján szeretnénk előteremteni. Sokan szorgalmazzák a szennyvízhá­lózat bővítését. Sajnos a jelen­legi gazdasági helyzetet és az állami támogatás mértékét fi­gyelembe véve, nem vagyunk olyan pozícióban, hogy a kö­zel 30 km-es hálózatszükség­letet és egy 500 m-es víztisztí­tó megépítését felvállaljuk, ez mindenképpen megfontolás tárgya, megfelelő gazdasági háttér nélkül ehhez nem kezd­hetünk hozzá. A múlt évhez visszatérve: örömteljes volt számunkra, vagy talán sajnos elismerték a szakminisztériumok, hogy ön­hibánkon kívül hátrányos hely­zetű önkormányzatként lába­lunk ki a gazdasági nehézsé­gekből, emiatt pályázaton nyert támogatással úgymond egyenesbe tudtunk jönni. Településünk megítélésem szerint nem túl rózsás ’98 elé tekint, mert több olyan köz­ponti intézkedés lép hatályba, amely még több terhet ró az önkormányzatokra. Sajnos nem tudjuk növelni a helyi bevéte­leinket, a helyi adókat, egy ki­vétellel, az iparűzési adóval, ami 0,8 százalék, holott már ’98-ban 1,4 százalék is lehet. A kommunális adóval mér­téktartók vagyunk, tekintet­tel a lakosság nagy anyagi megterhelésére. Az önkor­mányzat 1998. évi költségve­tését még igen laza számokban látjuk, annak összeállítása je­lenleg még folyamatban van. Azt tudjuk, Tiszalökön ’98- ban sem lesznek látványos fej­lesztések, mindenekelőtt azt tartjuk szem előtt, hogy intéz­ményeink zavartalanul mű­ködjenek. Előreláthatólag 320-330 millió forintos költségvetés kerül a képviselők elé, amit, remélem, a testület el is fo­gad. Az emberibb életért „Isten minden kis tücskének akad hely a kórusban, Némelyik hangja mély, a másiké magas, Megint más hangosan ciripel a telefondróton, és aki csak tapsolni tud, olyan is akad..." (Margaret Mortle) A városban műkö­dik egy speciális ál­talános iskola, ahol szellemi fogyatékos gyermekeket oktat­nak, nevelnek, a lehe­tőségekhez képest igyekeznek felkészíteni őket az önálló életre. Szanyiszló Er­zsébet intézményvezetőt arra kértük, mutassa be az irányítá­sa alatt működő intézetet.- A Tiszalökön élő emberek fenntartással fogadták iskolán­kat az alapítás időszakában, mert helyi érdekeltségünk nem volt. Ezért fokozatosan nyit­nunk kellett, elsősorban a mi óvo­dák felé, hiszen az ő módszereik állnak a legközelebb a iskolatí­pusunkéhoz, s nyitnunk kellett a többi oktatási és művelődési intézmény irányába is. Gyermekeink aktívan bekap­csolódnak a város kulturális életébe, és a maguk módján jelentős sikereket aratnak. Nyi­tottságunk következtében az emberek kezdeti fenntartásai megszűntek iskolánkkal szem­ben. Elismerik értékeinket, tá­mogató segítségükre számítha­tunk, személyes kötődések ala­kultak ki tanulóinkkal. Speciális gyermekközpontú iskolánkban a hagyományos általános iskola eszközeitől eltérő módszerekkel neveljük, oktatjuk gyermekeinket, az óvodától a készségfejlesztő speciális szakiskoláig. Mivel tanulóink egy része állami és intézeti nevelt, az év egészét az intézményben tölti, ezért nagy gondot fordítunk szabad idejük tartalmas eltölté­sére. Kirándulásokat, ünnepsé­geket, üdüléseket szervezünk. A fogyatékosság a gyerekek között fennálló különbségek olyan formája, amely a szoká­sos tartalmi és eljárásbeli dif­ferenciálástól eltérő, egyéni fejlesztést segítő eljárások al­kalmazását és kiegészítő pe­dagógiai szakszol­gáltatások igénybe­vételét teszik szük­ségessé. Nevelő-oktató mun­kánkban a fő hang­súlyt azoknak a ké- - pességeknek a kialakítására, fej­lesztésére fordítjuk, melyek köz­vetlenül segítséget adnak az élet feladataihoz, s egyben felkészí­tik a tanulókat arra, hogy képes­ségeikhez mérten minél eredmé­nyesebb legyen szociális beil­leszkedésük. Ez tükrözi a közép­súlyos értelmi fogyatékos tanu­lók fejlődési sajátosságait, tanu­lási jellemzőit, és erősen beha­tárolt felnőttkori életpályájukat. Oktató-nevelő munkánk vég­ső célja a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókat úgy fejlesz­teni, hogy képességeikhez mért munkafolyamatokat eredmé­nyesen végre tudjanak hajtani, és olyan egyszerű társas kapcsola­tokat legyenek képesek kialakí­tani, amelyekkel a társadalom védő feltételei közepette megfe­lelő irányítással, kiegyensúlyo­zott emberi életet élhetnek. Tiszalök Új programok A település közművelő­déséről, a jövő lehetősé­geiről a Városi Könyvtár vezetőjétől, dr. Kerekesné Wirth Erzsébettől kaptunk tájékoztatást.- A korábban önálló köz- művelődési intézményein­ket 1994-ben összevonták, én ezt követően igen sanya­rú körülmények között kezd­tem el a vezetői tevékenysé­get. Három év alatt igen so­kat tettünk annak érdekében, hogy megfeleljünk a mai kö­vetelményeknek. Szinte minden napra jut cgy-egy program. Működésünk anya­gi feltételeinek megteremté­séhez igyekszünk pályáza­tokon részt venni, melyek­nek során mintegy 1,18 ezer forintot nyertünk 1997-ben különböző alapokból, első­sorban a könyvtár és a köz- művelődés fejlesztésére. Ez­zel lehetőséget teremtettünk több egyéni csoport létreho­zására, példának említhet­ném a Harmónia Egész­ségvédő Egyesületet vagy a nyugdíjasklubot, mely 80 taggal heti rendszerességgel programokat szervez. Sike­res a gyermek- néptánc­együttes, a balettcsoporl, a felnőttek színjátszó csoport­ja, ez utóbbi mintegy két és fél órás produkcióval ruk­kolhat ki egy-egy előadásán. A baba-mama klubunk tel­jesen önállóan működik, ci­gánycsoportjainkat igyek­szünk újraéleszteni. A Széles a Tisza elneve­zésű rendezvényünk már hagyományos, a szervezés­ben igen sokat segített a tiszadobi önkonnányzat. A könyvtárban sikerei- vannak az irodalmi és képző- művészeti rendezvényeknek. A múlt évben 650 ezer fo­rintot fordíthattunk folyó­iratok és könyvek vásárlásá­ra, olvasói létszámunk 1500 fő. Kialakítottunk egy 56 darabból álló videotékát, mellyel az igényesebbeknek szeretnénk kedveskedni. CD-gyűjteményünkkcl és -lejátszónkkal a zenekedve­lőket várjuk. Népzenei együttesünk 30 éves múltra tekint vissza, s most tagjai a komolyzene felé is kacsingatnak, pedagó­gusaink is a nyilvánosság felé törekszenek, s a város történetében először szín­padra léptek egy nagyon szép produkcióval. Színházi rendezvényein­ken részt vettek már a kis- várdaiak, januárban a Száll a kakukk fészkére című da­rabot adja elő a Kassai Nem­zeti Színház színtársulata, márciusban Kacsóh Pongrác János vitézét kárpátaljai színtársulat adja elő. Könyvtárunknak jó kap­csolata van a Francia és a Goethe Intézettel, rendszere­sen részt veszünk konferen­ciáikon. Terveink között sze­repel egy idegen nyelvű könyvlerakat létrehozása, mely segítheti a környék di­ákjainak nyelvtanulását. I Király Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents