Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-05 / 3. szám

\ Falujáró 1998. január 5., hétfő Oktatás számítógéppel Valamikor itt működött a mozi és a kultúrház. Az el­öregedett vályogház meg­érett bontásra. Helyére két- tantermes iskola került pá­lyázati pénzekből, de aztán a demográfiai helyzet fe­leslegessé tette a ú j épüle­tet. A község vezetői, hall­gatva a modern idők sza­vára, most a számítógépes oktatás szolgálatába kí­vánják állítani Vasvári legújabb középületét. A Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium segítségé­vel remélhetőleg sikerül be­szerezni a szükséges számí­tógépeket, és akkor megkez­dődhet Vasváriban is az ifjú informatikusok, prog­ramozók képzése. A hősök emléke Sok áldozata volt a má­sodik világháborúnak ezen a környéken. A Nyírség, Szatmár és Bereg vidéke csak úgy ontotta magából az ágyútölteléket. Itt soha nem sikerült fölmentetni a férfiembert a katonai szol­gálat alól, és bizony még ma is sokan úgy gondolják errefelé, hogy nem is igazi legény az aki legalább egy­szer nem húzta magára va­lamelyik rendszer katonai egyenruháját. Nem is vélet­len, hogy a két világégés legtöbb magyar áldozata éppen innen, a keleti vé­gekről került ki. Sokáig nem lehetett méltóképpen meg­emlékezni a hősi halot­takról, akik a Don-kanyar poklában vagy más orosz harctereken áldozták életü­ket, míg a rendszerváltás végre valamiféle írt hozott a beforratlan lelki sebekre. Elkészült végre a hősi em­lékmű, és talán az addig te­meteken holtak megbékélve a teremtő akaratában tér­hettek örök nyugalomra. Ikonosztáz az oltár Selett A görög katolikus közös­ség összefogásával vará- zsolódott újjá a templom­belső. A gyönyörű iko­nosztáz képeit a hívők adományaiból restaurál­ták. Mindenki tehetsége szerint járult hozzá, hogy a több mint százéves temp­lom belső tere régi pom­pájában ragyogjon. Volt, aki csak néhány forinttal, de a tehetősebbek súlyos ezrekkel vették ki részüket az újjáépítésből. Az intar­ziás ablakok is az Úr dicső­ségét hirdetik, azoknak a nevei pedig, akik hozzájá­rultak a templom újjáva­rázsolásához, örök időkig hirdetik, hogy errefelé istenhívők az emberek, olya­nok, akik meggyőződésü­ket nemcsak szavakban, de anyagi áldozatokkal is haj­landók bizonyítani. M ár a középkorban is templommal ren­delkező helyiség volt. La­kóinak száma megközelí­ti a kétezer főt. A vala­mikori Eghazas wosuari mára Nyírvasvári néven ismert Nyírbátorhoz köze­li település. Kevesen tud­ják, hogy itt nevelkedett Fe­hér Pál, akinek édesapja a községben görög katolikus lelkészként teljesített szolgá­latot az 1800-as évek elején. A márciusi ifjak egyik vezér­alakja gyerekkori élmenyei­nek hatására vette fel a Vas­vári nevet, hogy aztán a sza­badságharcban Vasvári Pál néven írja be magát a magyar történelem hali- hatatlanjai közé. A falu nem feledkezett meg neve­zetes fiáról. Köztéri szo­bor és a Vasvári Pál-tár- saság őrzi emlékét napja­inkban is. A polgármester optimista 1997 nem az önkormány­zatok éve volt. Ha a csődöt úgy-ahogy el is kerülték, a kistelepülések irányító tes­tületéinek éppen hogy sike­rült megőrizni fizetőképes­ségüket. Nem volt ez más­képpen Nyírvasváriban sem. A növekvő szociális kiadások és az egyre apa­dó állami támogatások kö­zött hánykolódva a község polgármestere, Hudák Mi­hály úgy érzi, hogy nehéz­ségek ide, nehézségek oda, sikerült a falu költség- vetését szinten tartani, és még valamiféle szolid beru­házásra is futotta erejükből.- Mindenütt komoly gondo­kat okozott a költségvetés egyensúlyának megteremtése. Mi sem dúskálunk a javakban, de azért minden kötelezettsé­günket teljesítettük az elmúlt esztendőben. Az önkormány­zat működőképes maradt, és amire különösen büszkék va­gyunk, mintegy 18 millió fo­rint értékben fejlesztettük a község úthálózatát. Ma már Vasváriban minden út és be­kötőút szilárd burkolatot ka­pott, csak a periférikus része­ken maradt néhány útszakasz, amit nem sikerült lebetonoz­nunk. A kommunális beruhá­zások végére jutottunk. Gáz­hoz, telefonhoz minden lakos hozzájuthat, csak az anyagiak hiánya miatt nem száz százalé­kos a falu ellátottsága, mert hi­ába van meg a lehetőség, ha az embereknek nincs pénzük élni vele. Nálunk nagyon sok a munkanélküli. Sokan estek ki a munkanélküli ellátásból, és a jövedelempótló támogatás folyósítását is csak úgy tudtuk elérni, hogy akit lehetett, köz­hasznú munkásként alkalmaz­tunk. Az más kérdés, hogy nem mindig sikerült az olykor nyolcvan-száz fős gárdának hasznos elfoglaltságot szerez­nünk, nem is vagyunk felké­szülve ilyen munkáltatói fel­adatok ellátására, de legalább a rendszeres havi jövedelemtől nem estek el az arra rászorulók. Szeretnénk az eddigi ered­ményeinket megőrizni és be­fejezni a kommunális beruhá­zásokat. Teremmel és Bátorli­gettel közösen szeretnénk ki­építeni a szennyvízhálózatot. Februárban van a pályázat beadásának határideje, és mos­tani állapotaink szerint csak úgy van lehetőségünk a mun­kák elkezdésére, ha legalább a költségek nyolcvan százalékát sikerül ilyen módon megsze­reznünk. Nyírbátor közelsége reménykedésre jogosít ben­nünket, mert elképzeléseink szerint a bátori tisztítóra csat­lakoznánk, ami lényegesen csökkentené költségeinket. Költségvetésünk az idén még feszítettebb lesz, mint tavaly volt. Ráadásul most még nem is tudjuk, hogy melyik pályá­zatunk lesz az idén eredményes. Bízunk benne, hogy a nevelési támogatás nem fogja csődbe juttatni a falut. Azt az államnak is be kell látnia, hogy törvény ide, törvény oda, a nincsből egyetlen fdlér nevelési segélyt sem lehet folyósítani. Szeretetotthon adományokból Épül a görög katolikus szere­tetotthon. Sok errefelé a mun­kában elfáradt idős ember. Gyer­mekeik szétszéledtek szerte e szomorú hazában. A megélhe­tés kényszere sokakat vitt más tájakra. Az öregek itt maradtak, hová is mehetnének, öreg fa nem képes máshol gyökeret ereszte­ni. Az egyházi ingatlanok ren­dezésével, mód nyílott a régi kántorlakás bővítésére is. Addig meglehetősen hányatott volt az épület sorsa. Igazi gazdája nem lévén hol MHSZ-raktárként, hol irodaként, hol múzeumként funkcionált. Az elképzelések szerint közösségi ház és bent­lakásos szeretetotthon lesz a szemre is tetszetős épületből. Húsz emberi képes majd ellátni az új létesítmény, és ami szin­tén nem elhanyagolható, leg­alább tíz szociális munkásnak ad majd állandó megélhetési lehetőséget. Sokan fogtak össze, hogy a nem csekély építési költ­ségeket előteremtsék. Segített az egyház, a Megyei Önkor­mányzat, külföldön élő hívők és helyiek egyaránt áldoztak az építkezés finanszírozására. A költségeket úgy alakítják majd, hogy azokat a legszegényebbek is képesek legyenek fizetni. Még nem dőlt el, mennyi le­gyen a térítés, de az biztos, hogy nem a luxusszállodák áraihoz szabják térítést. A kényelmes, két és háromágyas szobákban arra is lehetőség nyílik, hogy a gondozottak saját bútoraik kö­zött éljenek. A felújított kántor- lakásban napközi otthonos rendszerben gondozzák majd a rászorulókat, étkezést és napi el­foglaltságot biztosítva számuk­ra. A leendő szeretet otthon közlekedési lehetőségeit úgy alakították ki, hogy az a moz­gáskorlátozottak számára is megközelíthető legyen. Maga az épület bővíthető a tetőtér be­építésével. A liftet alkalmassá tették arra, hogy adott esetben tolókocsival is megterem­tődjék az összeköttetés a két szint között. A szeretetotthon kapacitása lehetővé teszi, hogy más vidékről is fogadjanak la­kókat. A görög katolikus kö­zösség elképzeléseit sokan tá­mogatják, hiszen vidékünk sajnos nem dúskál emberhez méltó szociális jellegű, bent­lakásos otthonokban. Nyírvasvári Önkormányzati hírek Hasznosan teltek nap­jai a községben foglal­koztatott közhasznú mun­kásoknak. Segítségükkel sikerült felújítani a falu középületeit. A megszé­pült iskola, óvoda és a ravatalozó a közhasznú munkások szorgalmát dicsérik. * * * A régi tűzoltószertár­ból szociális központot kíván kialakítani az ön- kormányzat. A faluban sok nyugdíjas él. Az idős emberek életkörülmé­nyein szeretnének vál­toztatni a falu vezetői. Ellátásukra hat szociá­lis munkást kívánnak al­kalmazni. Ma még nem lehet tudni, hogy az el­képzelések megvalósít- hatók-e, mert a pályáza­tot még nem bírálták el az arra illetékesek. A pályázati rendszer leg­főbb hibája, hogy igazán nem lehet számolni az elnyerhető pénzössze­gekkel. í >!' Kevés föld van köztu­lajdonban Nyírvasvári környékén. A körülbelül 12 hektárnyi termőföld amúgy is rossz minősé­gű, arra alkalmatlan, hogy a szociális föld­program keretében ki­osztásra kerüljenek. Az idén pályázati pénzekből hat hektáron erdőt tele­pítenek a vasváriak. * * * Az önkormányzat sa­ját bevételei az idén sem növekednek számotte­vően. A kommunális adó­ból, a minimális szemé­lyi jövedelemadóból és a súlyadó ötven százaléká­ból álló bevételek csak elenyésző hányadát teszik ki az egész éves költség- vetésnek. * * * Az idén sem fog csök­keni a közhasznú munká­sok száma. Legfontosabb teendőik egyike a telepü­lési csatornahálózat kar­bantartása, tisztítása, és a - remélhetőleg - elkez­dődő szennyvízhálózat földmunkálatainak ki­építése lesz. Az oldalt írta: Berki Antal fotók: Csonka Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents