Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-29 / 24. szám

1998. január 29., csütörtök Sport Féllábbal a nyolc között Kézilabda Magyar Kupa nők Vásárhelyi Narancs-Kisvárda Papp-Ker KC 22-26 (13-12). Hódmezővásárhely, 300 néző. V.: Keszi, Lövész. KSE: Pál - Nagy K., Ignatyenkó 3, Vass 2, Rigmányi 8/l, Ovtus 3, Baunok 3. Csere: Bírta (kapus), Gálái 3/2, Kul­csár 3, Nagy 1/1, Nádasi. Edző: Rácz Sándor. Kiállítások: 6., ill. 2. Hétméteresek: 6/4. ill. 7/5. Az eredmény alakulása: 8. p.: 3-3, 15. p.: 8-5, 21. p.: 12-8,27. p.: 12-12,34 p.: 15-15,45. p.: 21-29,59. p.:21-25. Fullajtár András (Új Kelet) A kézilabda második vona­lában szereplő vásárhelyiek elleni párharc első mérkőzésén megilletődötten kezdett a ven­dégcsapat. Rémálomnak tűnő első félidőt játszottak, melynek csak a végefelé tértek maguk­hoz. A második félidőben fo­kozatosan megnyugodtak a kedélyek, az NB I-es várdaiak rendezték soraikat, és egy hu­száros hajrával bebiztosították győzelmüket. A sikerben nagy részt vállalt Pál kapus bravúr­jaival. A február 4-ei visszavá­gó előtt a várdaiak már félláb­bal a legjobb nyolc között érez­hetik magukat. Tiba József: - Jó mérkőzést játszottunk. Az ellenfelünk tu­dásbeli különbsége végül felőrölte idegeinket. Rácz. Sándor: - Hosszú, hi­deg utazás után csak az ered­ménnyel vagyok elégedett. *** Szurkolói busz A Kárpát-Hús Nyíregyházi KC tájékoztatja szurkolóit, hogy a vasárnap Debrecenben 17.30- tól sorra kerülő bajnoki mérkő­zésre megfelelő számú jelentke­ző esetén különbuszt indítanak. Az utazás költsége személyen- két 300 forint, illetve a belépő­jegyről is mindenki maga gon­doskodik, amit a helyszínen le­het megváltani. A jegyárak: felnőtt 200, míg a diák, nyugdí­jas 100 forintba kerül. Jelent­kezni lehet a Bujtosi Szabadidő Csarnok telefonközpontjában. Kun Ózdon folytatja Új Kelet-információ Már régóta csiripelik a vere­bek, hogy Kunk László a Kár­pát-Hús Nyíregyházi KC kézi- labdása valamerre távozni szán­dékozik a csapattól. Előbb olyan hírek keltek szárnyra, hogy Szolnokra tart. Tegnap viszont azt a hitt kaptuk Hanu- ferr Sándor tecnikai vezetőtől, hogy a közönség egyik kedven­ce a hátra lévő tavaszi fordulók­ban kölcsönjátékosként az Ózdi KC gárdáját fogja erősíteni. Kunk László a csapat legrégeb­bi játékosai közé tartozik, hisz már 1989-től kézilabdázik nyír­egyházi színekben. A kitűnő ké- zilabdás távozása még nem vég­leges, hisz kölcsönadása csak a szezon végéig szól. A Komló ellen készülnek F. A. (Új Kelet) ________ A tervezettől sokkal hama­rabb kezdte el a tavaszi felké­szülést a Fehérgyarmati VSE NB I B-s kézilabdacsapata. Ennek oka, hogy a Magyar Kupában beverekedték magu­kat a legjobb 16 csapat közé. A skalpjuk között NB I-es gárdáé is van. A nyolc közé jutásért a harcban az NB I-es Komlói Bányász az ellenfelük. Az első összecsapásra február 3-án ke­rül sor Fehérgyarmaton, míg a visszavágó február 10-én lesz Komlón. Petermann István edző már január 5-étől „moz­gásban” tartja fiait. Tankóczi Gyula, a sportegyesület elnöke elmondta, a korábbi sérültek felépültek. A keretben az őszi szezon befejezését követően nem történt változás. Az egyik NB I-es csapatunkból próbál­tak erősíteni, de nem jött létre az egyezség. Az edzések mel­lett két edzőmeccset is játszot­tak, az egyiket a Debrecen el­len. tegnap pedig a Kárpát-Hús Nyíregyházi KC vendégei vol­tak egy barátságos mérkőzésre. A tavaszi bajnoki fordulókra igazából február 4-én kezdik el a ráhangolást. Az első mér­kőzésre március 7-én kerül sor, amikor a Csaba Előre KC gár­dáját fogadják hazai pályán. 25 csapat 25 órája Balogh S. Zoltán Január utolsó két tanítási napján, 1986 óta immáron ti­zenkettedik alkalommal rende­zi meg hagyományos félévbú­csúztató maratoni kosárlab­damérkőzését a Krúdy Gyula Gimnázium. A csütörtökön délután négy órakor kezdődő ötven, egyen­ként félórás osztályközi meg­mérettetésen idén újra eldől, hogy a piros és fehér mezben játszók közül kik a jobbak. De természetesen a legjobbak kö­zül is várhatók vendégek a Krúdyba, hiszen egy szom­szédvári rangadó résztvevői­ként a Nyíregyházi TK-Isobau NB I A csoportjába jutásért küzdő B csoportos és az utób­bi évek egyik meghatározó A csoportos együttesének, a Pannonpipe-Debrecennek a já­tékosai is parkettre lépnek. Ha nem is biztos, hogy a ko­sárlabdában, de a maguk szak­májában a legjobbnak számí­tó városi újságíró-válogatott és a mentősök csapata is tisz­teletét teszi a 25 órás kosárlab­damérkőzésen. A fiú és lány diákcsapatok ezen a napon se maradnak tanári felügyelet nélkül, hiszen sok tanár is mezbe bújik, hogy elmagya­rázza, hogyan is kell ezt a spor­tot játszani. Az esti vendégáradatot az éj­szakai műszak résztvevői csak tovább fokozzák, hiszen amint legördül a luggöny a Móricz Zsig- mond Színházban, amolyan ven­dégművészként a társulat tagjai is labdáért nyúlnak majd. Aggodalom az ifjúságért, a jövőért! Nyílt levél az önkormányzathoz Tisztelt Nyíregyháza Városi Önkormányzat! Nyíregyháza a diáksportolók városa! Ez a megállapítás már sok helyen elhangzott. Az utób­bi évtized munkája, eredményei alapján az országos összehason­lításban is az élmezőnyben van a helyünk, példaként emleget­nek bennünket. Ennek ellenére igen komoly nehézséggel küz­denek városunk testnevelői, diáksportvezetői. Az oktatási törvény alapján az állami költségvetés normatív céltámogatást biztosít az isko­lai testnevelés és diáksport ré­szére, 1997-ben 1000, míg 1998-ban 1200 Ft tanulónként ez az összeg. Ezzel párhuzamo­san minden oktatási intézmény­ben kötelező diáksportszerve­zetet működtetni, és az iskolá­nak kell - elsősorban a fent em­lített támogatásból - biztosítani az ehhez szükséges anyagi fel­tételeket: sportszereket, edzői bért, utazási és egyéb működési költségeket egyaránt. Ezzel szemben hogyan műkö­dik ma egy diáksportszervezet? A törvényben meghatározott normatív támogatást megkapják az önkonnányzatok, de ott telje­sen elvész a nagy kalapban, az önkormányzat nehéz helyzetére hivatkozva beépíti az iskolák költségvetésébe a különböző működési kiadások, fenntartási költségek - fűtés, villany, víz stb. - fedezésére szolgál. A diáksportszervezet szinte teljes egészében kéregetésből tartja fenn magát. A 4-5 ezer fo­rint havi bruttó edzői bérért dol­gozó testnevelő tanároknak kell előteremteni a versenyeztetés­hez, utazáshoz, sporteszközök vásárlásához és a saját bérük ki­fizetéséhez szükséges pénzt is. Meddig tartható ez az állapot? Nagyszerű tanáraink meddig tudják még vállalni a gyakran megalázó kéregetést? Közben pedig a tanulók álta­lános fizikai állapota a mozgás- szegény környezetben egyre romlik, kb. 20 százalékuk szen­ved légúti, keringési, mozgás- szervi, allergiás betegségekben, nem beszélve a gyakori elhízás­ról. Egyre nő a katonai szolgá­latra alkalmatlan fiatalok száma. Emellett a tanulók szellemi le­terhelése óriási. Egy gimnázium­ban a napi átlagóraszám 7 óra, ehhez jön még az otthoni 2-3 óra tanulás, különórák. Ki dolgozik ma Magyarországon ennél töb­bet? Ezt az igénybevételt csak megfelelő fizikai állapotú gye­rekek bírhatják el. Nem nevel­hetünk agyonművelt, de élet- képtelen ifjúságot. Ha feladják a testnevelők a küzdelmet, hova vezethet ez? Emlékeztetőül: a korábban kiharcolt heti 3 testne­velésóra a NAT életbe lépésével szinte mindenütt 2-re csökken!? Kedves illetékesek! A hu­szonnegyedik órában vagyunk! Tudjuk, hogy nehéz helyzet­ben van önkormányzatunk, de nem lehet annyira szegény, hogy a jövőjével ne törődjön. Az nem lehet, hogy az állam által biztosított céltámogatás­ból egyetlen forintról sem ga­rantált, hogy oda jut, ahova szánták. Ez hatalmas társadal­mi igazságtalanság. Kérjük Önöket, az idei év költségvetésének végleges összeállításakor gondoljanak legnagyobb kincsünkre, gyer­mekeink egészségére. A köz­ponti költségvetésből a diák­sportra, testnevelésre törvény által biztosított normatív összeget vagy annak nagyobb részét ellenőrizhetően kapják meg az általános és középis­kolai diáksportszervezetek! Bízva megértő támogatásuk­ban, úsztelettel: 40 iskola 21 (XX) tanulója nevében Hadobás Ist­ván, a Nyíregyháza Városi Di­áksport Bizottság elnöke. „Az iskolák megkapják a pénzt!” Új Kelet-információ , _____ A nyílt levélben megfogal­mazott kérdés szinte minden nyíregyházi testnevelőnek gondot okoz. Az iskolai sport­körök vezetői közül körkér­désünkre (Kapnak-c pénzt az iskolától?) majdnem minden­ütt az a választ adták, hogy nem. Az iskolák igazgatóit is meg­kerestük kérdésünkkel: Miért nem kapnak az iskolai sportkö­rök támogatást? Mindenütt azt a választ kaptuk: Erre külön elhatárolt pénzt nem kap az is­kola. A megyeszékhely Polgár- mesteri hivatalában a humán iroda vezetőjét, Hajdú Sándort kérdeztük: Miért nem kapják meg a pénzt az iskolák?- Az iskolák megkapják ezt az összeget. A város önkor­mányzata a költségvetési tör­vény mellékletében leírt fej­kvóták és az aktuális létszám­adatok alapján igényli a köz­oktatásra az állami támogatást. Ezt a pénzt, amit az államtól megkapunk, mind az iskolákra költjük! Ez az összeg önmagá­ban nem is lenne elég az isko­lák működésére, ezért általá­ban még ki is pótoljuk! így nem igaz, hogy a pénzt ne kapnák meg a tanintézetek. Azt tudjuk mi is, hogy az így megnövelt összeg sem elég az iskolák költ­ségeinek a fedezetére, Sés ezért nem kapják meg a kért támo­gatást a sportkörök. Mi egyéb­ként nem vizsgáljuk, hogy az általunk adott összeget milyen felosztásban használja fel az iskola.- Igaznak tartja a következő okfejtést: lui a: iskola megkap­ja az önkormányzattól az álla­mi támogatás teljes összegét, akkor abból 1200 forintot a sportköri támogatásra kell köl­teni?- Igen, ezzel nem tudok vi­tázni. Csak ismételni tudom, így is nagyon kevés az iskolák pénze. Az iskolai sportkörök támo­gatási összegéről a költségvetési törvény mellékletében olvasha­tunk. A költségvetési törvény végrehajtását az Állami Szám­vevőszék ellenőrzi. Ezért kíván­csiak voltunk ennek a hivatal­nak az álláspontjára is. Az ön- kormányzati támogatásokkal foglalkozó igazgatóság vezető­helyettese, Nagy József telefo­non válaszolt kérdéseinkre.- Az Állami Számvevőszék azt nem vizsgálja, hogy a tan­intézetek adnak-e támogatást sportköreiknek. Az állami tá­mogatást a helyi önkormány­zatok igényelhetik - természe­tesen a területükön működő in­tézmények létszám datai lapa- ján -, azzal ők is rendelkezhet­nek. Még arra sincs megszorí­tó, előíró jogszabály, hogy ezt a pénzt a polgármesteri hiva­talnak oktatási célokra kell költenie. Van olyan önkor­mányzat, ahol nem tudják ezt a támogatást teljes egészében át­adni az iskoláknak, mert külön­ben más fontos intézményüket kellene bezárniuk. A számve­vőszék csak azt vizsgálja, hogy az önkormányzat jogosan igé­nyelte-e az összeget az állami költségvetéstől? Annyi-e a ta­nulói létszám, mint amennyit ők jeleznek. Mi a sporttámoga­tásra szánt összeggel kapcso­latban csak azt vizsgálhatjuk, hogy az iskolákban működik- e sportkör. Ha nem működik, akkor ugyanis ez az összeg (1200 Ft) nem igényelhető!- A törvény betűje ugyanak­kor azt jelzi, hogy amennyiben az iskola legalább a tanulón­kénti állami támogatásnak megfelelő összeget megkap­ja a helyi önkormányzattól, akkor abból 1200 forintot a sportra kellene költeniük. Egyetért ezzel?- Igen, a törvényi előírás erre utal. Ahol adnak a sportra! Információink szerint Nyíregyházán egyetlen középiskola van, ahol a sportkör megkapja a fe­jenkénti 1200 forintot. Ez a Szent Imre Katoli­kus Gimnázium. Az iskola gyakorlatáról Megyesi Mária igazgatónő a következőket mondta:- Az év eleji tanulói lét­számot beszorozzuk 1200 forinttal, és ezt az össze­get az önkormányzati tá­mogatásból levonjuk. A teljes összeget átutaljuk az iskolai sportkör szám- lájára. Ezzel aztán a sportkör - ennek vezetői az iskola testnevelő taná­rai - gazdálkodik. így biztosan sportcélokat szolgál ez a pénz. Révay Zoltán (Új Kelet) Biztos sokan ismerik a mesé­ből a feladatot, amit a király szab ki: „Hozzon is ajándékot, meg ne is!”. Nos, ennek a nem könnyű feladatnak a megoldá­sára adnak újabb példái a mai magyar közoktatás, a közhiva­talok és az iskolák vezetői. A közoktatási törvény előír­ja, hogy a tanintézetnek gondos­kodnia kell a sportkör működ­tetéséről. Az aktuális költségve­tési törvény szerint az önkor­mányzatok által igényelhető állami támogatás egy-egy évre, tanulónként 1200 forintot tar­talmaz a sportkör támogatására. Az iskolák azt mondják, ők nem kapják meg ezt az 1200 fo­rintot. Az önkormányzat azt mondja, a költségvetésből igé­nyelt normán felül is kapnak még támogatást az intézmények. A számvevőszék azt mondja, jogszabály még azt sem írja elő, hogy az önkormányzatok a köz­oktatásra igényelt fejkvótát közoktatásra használják! így ezt nem is vizsgálják. A költségve­tési törvény betartását ellenőr­ző hivatal csak azt vizsgálja, hogy az önkormányzat nem kért-e többet, mint amennyi járt neki. Szóval hozott is a hivatal, az állam 1200 forintot a sportkörök támogatására, meg nem is hozott. Akárcsak a mesében, ahol az egy­szeri leányzó galambot vitt aján­dékba, de miközben azt átadta a királynak, a madár elrepült. így repülnek másfelé a sportra szánt összegek is. Mindenesetre, ha egy iskola az állami támogatás teljes össze­gét (netán még annál is többet) megkapja az önkormányzattól, akkor abból tanulónként 1200 forintot köteles a sportkör támo­gatására költeni. Ezt diktálja a közoktatási és a költségvetési törvény betűje és szelleme. Kö­telező ez akár más feladatok ro­vására is, hiszen az összes többi támogatástól ezt az összeget a törvény elhatárolja. Nincs erre ugyan külön végrehajtási uta­sítás, de a jogállamiság, a jog­követés elve is ezt diktálja. Hogy mégsincs így? Talán azért is, mert nem könnyű a de­mokrácia szabályait megszokni. Felső intézkedésekre, utasítá­sokra várnak az iskolák, holott van törvény, amire lehet hivat­kozni, amik alapján lehet köve­telni és költeni a sportra. A jog­szabályalkotók nem kötik meg a felhasználók kezét azzal, hogy utasítást adnának a felhasználás módjára, de ez nem azt jelenti, hogy akkor nem is kell felhasz­nálni (vagy netán másra kell költeni) a pénzt! Tudom az iskolavezetők válaszát: „Kevés a pénz!” A törvény betűje viszont azt jel­zi, hogy ezt az összeget nem szabad másra használni! Ismereteim szerint a megye­székhelyen csak egy iskolá­ban kapják meg a sportoló diákok az őket megillető tá­mogatást. (Ha tévednék, és más ilyen iskola is lenne, ak­kor annak vezetőitől ezúton is elnézést kérek, és szívesen vállalom e hasábokon a he­lyesbítés ódiumát.) Nyíregyházán egyetlen kö­zépiskolában tudtak átlépni a nehéz népmeséi kérésen: Hozzon is, meg ne is! Ott a helyi önkormányzati támoga­tásból tanulónként 1200 fo­rintot a sportkör kap meg. Talán az sem véletlen, hogy ez az iskola a Szent Imre Ka­tolikus Gimnázium. Hozzon is, meg ne is!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents