Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-28 / 23. szám

Nyíregyháza 1998. január 28., szerda Csúcsdöntő betörő EGY KÖZGYŰLÉS UTÓHANGJAI Fullajtár András (Új Kelet) Közel száz becsületes ál­lampolgár életét keserítette meg L. Tibor Attila (32) nyír­egyházi lakos, aki 1997. már­cius 19-étől novemberig fo­lyamatosan 212 rendbeli bűncselekményt követett el a megyeszékhelyen. Köztük 24 esetben nyitott lakásba osont be és vitt el különféle értékeket, 28 alkalommal nyitva felejtett személygép­kocsiból lopott autóstáskát, pénztárcát vagy más, jól lát­ható értéket. Ugyanennyi gépkocsit is feltört, azokból főleg a rádiós magnót szedte ki. Eseménydús bűnlajstro­mát 18 élelmiszerbolt-betö­rés zárja. A 98 sértetteknek okozott kár meghaladja a 3 millió forintot, de több száz­ezer forintra tehető a bűncse­lekmények elkövetésekor keletkezett rongálási kár is. Az üggyel kapcsolatosan tegnap clr. Pásztor Miklós, Nyíregyháza rendőrkapi­tánya, Czimre József bűn­ügyi osztályvezető és Szi­lágyi Mihály vagyonvédel­mi alosztályvezető tartott sajtótájékoztatót. Mint kiderült, a roma szár­mazású L. Tibor Attila „tar­talmas” bűnözői múltat tud­hat maga mögött. Jelenleg is börtönben van, 15. ítéleté­nek végrehajtását tölti. A többszörösen visszaeső, megrögzött bűnözőt leg­utóbb múlt év novemberé­ben lakásbetörés miatt ítél­ték el nyolc hónap börtön- büntetésre. Az ügy külön ér­dekessége, hogy akkor egy rendőr lakásában próbálko­zott. A számos vagyon elle­ni bűncselekmény mellett volt már elítélve rablásért is. Közben a vagyonvédelmi alosztály végezte a dolgát, és felmerült a gyanú, hogy más ügyekben L.-hez hasonló személy lehet az elkövető. A rács mögött lévő L.-t elővették, és rövid időn be­lül a gyanú beigazolódott. Előbb „csak” öt balhét vitt el, majd úgy döntött, hogy tiszta vizet önt a pohárba, és töredelmes feltáró vallomás­ba kezdett. Mintegy 50 ol­dalas jegyzőkönyv tanúsko­dik arról, hogy 1997 márciu­si szabadulását követően kö­zel száz bűncselekményt kö­vetett el, például a besurra­násos lopásokat lakótelepe­ken követte el. Amikor „be­nézett”, legtöbbször a lakók is otthon voltak, ebédeltek vagy tévéztek. Az ajtót nyit­va találta, majd az előszo­bában talált értékeket meg­fújta. A nyitva hagyott ko­csikra a Tokaji úti piacon vagy iskolák környékén va­dászott. Kifigyelte azokat a lehetőségeket, amikor az autó gazdája nem zárta le a kocsit, és néhány percre beugrott valahová, például óvodába vagy iskolába a gyerekért. Volt egy nagyobb készpénz­fogása is, amikor a sértett csak néhány méterre távolodott el autójától. A szemfüles tolvaj addig kiemelte a brifkó- ját, amiben munkások bére, több mint 300 ezer forint la­pult. A gépkocsifeltöréseket nappal követte el drasztikus módszerekkel. A terepszem­le után azokat az autókat vet­te célba, melyekben jól lát­ható értékek - diplomatatás­ka, ruhanemű, műszaki cik­kek... - voltak. Egyszerűen berúgta vágy kővel betörte az ablaküveget, majd a kisze- „ melt zsákmányt magához vette, és elpucolt a hely­színről. Az élelmiszerüzletek nagy részét a belvárosban tör­te fel. Hiába csapott zajt a betört kirakatüveg, vagy szó­lalt meg a riasztó, senkinek sem tűnt fel, hogy valami rendkívüli történik! Szinte biztosnak tűnik, hogy L. or­gazdáknak szállított, de egyelőre erről még „böl­csen” hallgat. Ebbe viszont a rendőrség nem nyugszik bele. L. Tibor Attila ezzel a bűncselekmény-sorozattal csúcstartóvá lépett elő, ugyanis korábban egy másik zsivány „csak” 189 bűncse­lekményig jutott el. Az eset tanulsággal is szol­gálhat mindannyiunknak. Egy pillanatra sem szabad nyitva hagyni az autónkat, vagy az utastérben látható helyen értéket hagyni. A la­kásunk ajtaját napközben is tartsuk zárva, még akkor is, ha otthon vagyunk. Két órán belül... Munkatársunktól________ A gyermekek nagy bána­tára eddig még nem hava­zott a megyeszékhelyen. Elmaradtak a fergeteges hócsaták, a szánkózások. Az időjárási előrejelzések alapján a hét második felé­ben már valószínűleg fehér lepel borítja be a várost. Talán furcsa, de azok is vár­ják a havazást, akiknek az utak tisztítása a feladata. A nyíregyházi Városüzemel­tetési Közhasznú Társaság ágazatvezetője, Sz. Pupp László elmondta, hogy a szokásoknak megfelelően már tavaly ősszel felkészí­tették gépeiket a téli mun­kákra. Szükség esetén két órán belül négy nagytel­jesítményű toló-szóró és négy tolólapos gép áll csa­tarendbe. A járdák tisztítá­sánál hat sószóró kistraktor- ral veszik fel a küzdelmei. A társaságnál éjjel-nappal 3-3 dolgozójuk tart ügyele­tet, akit telefonon értesítik szükség esetén kollégáikat. Az ágazatvezetőtől megtud­tuk, hogy eddig csak három­szor vonultak sószórásra a járművekkel a kht. munka­társai, így több idő jut arra, hogy a város útjairól a föld­lerakódást összegyűjtsék és elszállítsák. Örökösföldön, a Jósavárosban és a megye- székhely külterületein al­vállalkozóknak adták ki az utak tisztítását. A szakember tájékoztatása szerint a köz­hasznú társaság vezetői is várják a havazást, így meg tudják állapítani, hogyan válik be az alvállalkozói rendszer, mit kell esetleg azon változtatni. Kíváncsi­ak arra is, hogy a bujtosi ta­vak mellett a társaság dol­gozói által épített domb ho­gyan bírja a szánkózók ro­hamát. Épülhet a TESCO, jön a METRO? Hétfőn a nyíregyházi képviselő-testület elfogadta a Korányi-Pazonyi összekötő úttól északra fekvő terület részletes rendezési tervét. Erről, és az ehhez kapcso­lódó elképzelésekről Gyülvészi Tamással, városi fő­építésszel beszélgettünk. Száraz A ttila (Új Kelet)- A közgyűlés jóváhagyta a Korányi-Pazonyi úttól északra fekvő terület rendezési terveit, azaz az általános rendezési terv módosítást, és a részletes rende­zési terv programját. A leglénye­gesebb ebből a csomagból, hogy mintegy tizenegy hekuíron meg­épül a TESCO bevásárlóközpont. Ez magába foglal egy hipermar­ketet, egy bcvásárlóutcát, ahol a vállalkozók vásárolhatnak, egy barkács- és egy bútoráruházát. Nagy kérdés, hogy az állandó, a csak a TESCO-ra jellemző építé­si megoldásokat meg tudjuk-c egy kicsit színesíteni, hogy a be­vásárlóközpont magán hordozza megyénk jellegzetességeit? A be­vásárlóközpont mögött egy újabb „kertváros” épülne ki. A kertváros folytatásaként az erdő mellett lenne egy tó. A tó partjá­ra egy hangulatos kisvendéglőt álmodtunk szabadidőközpont­tal, teniszpályákkal. A közgyű­lésen elhangzott, hogy az eddigi 14x35 méteres telkek túl szűkek, saját tapasztalataink is ezt támaszt­ják alá. Ezért itt négy méterrel tá­gasabb telkeket alakítunk ki, melyekre nagyobb épületek ter­vezhetők. Számunkra elképzel­hető még ötvenméteres telek­mélység is. Ezeken több nö­vényzettel, szellősebben lehetne élni. Az más kérdés, hogy így ke­vesebb telek kiosztására lesz mó­dunk. Egyelőre vita folyik a „la­kóparkról”, ami a területészaki vé­gén lenne. Van a városunkban már egy ehhez hasonló, hét telekből álló építmény. A Korányi úton ta­lálható, s a „Jövő század lakóterü­lete” a neve. Nem vitatjuk, hogy szép épület lehetne az újabb is, de egyelőre nem támogatjuk ezt a fajta elkülönülést. Elsősorban azért, mert vegyes érzelmeket vált ki ez az elkülönülés, és a környé­ken élő többi lakóból visszatet­szést válthat ki. Én személy sze­rint egy ilyen, falakkal elkerített, biztonsági őrökkel őrzött „várban” nem biztos, hogy jól érezném ma­gam. Végül is lehet ilyen is, majd dönt róla a képviselő-testület, ha erre konkrét igény felmerül.- Igaz-e, hogy rövidesen jön a METRO is Nyíregyházára?- A METRO Aruház az Orosi úton, a Shell-kút környékén épül­ne meg. A napokban tárgyalunk erről. Nagyon sokat várok ettől a megbeszéléstől.- Nekünk jó, hogy két ekkora bevásárlóközpont épül a város­ban, de Ön szerint vajon van-e annyi pénz és vásárló­erő a megyében, hogy mind a két nagy áruházat hosszabb távon fenntartsa?- Úgy néz ki, hogy a nagy cégek jönnek kelet felé. amelyek jól felmérték, hogy nemcsak a helyi lakosságra számíthatnak, hanem a jó kapcsolatok miatt az ukrán, a román, a lengyel és a szlovák turistákra is. Remél­hetőleg a verseny a vevőkén az árakban is jelentkezik majd.- A képviselő-testületi ülé­sen szóba került az Aranyka­lász sor esetleges meghosszab­bítása, csatlakoztatása a Ko­rányi-Pazonyi összekötő útba. Lát-e ennek az útnak a meg­építésére belátható időn be­lül bármiféle esélyt?- Az út kialakítása megold­ható, csupán pénz kérdése... Nem zárom ki annak a lehető­ségét, hogy egyszer megépül­jön ez az összekötő út is. Alma­inkban szerepel, hogy ez út az Uonatanya drótkerítésétől egé­szen a Törzs utca sarkáig meg­épül. Tehát az Orosi útról a Törzs utcán is közvetlenül elérhető lenne a 4-es főközlekedési út. Fejlesztik a tüdőgondozó-hálózatot Ülésütemterv K.Z. (Új Kelet) A nyíregyházi képviselő- testület hétfői tanácskozásán elfogadta ez évi üléstervét. En­nek alapján februárban a követ­kező napirendek kerülnek te­rítékre: a város ez évi költség- vetése, a sportkoncepció felül­vizsgálata, és beszámoló a Bujtosi Szabadidő Csarnok működéséről. Márciusban a városatyák tájékoztatót hall­gatnak meg az önkormányzat 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról, az elmúlt évi pénzügyi és gazdasági ellen­őrzések tapasztalatairól, vala­mint a Tókuckó működéséről. Áprilisban a képviselők infor­mációt kapnak a Nyíregyházi Ipari Park Kft. tevékenységéről, a város közbiztonságának hely­zetéről, feladatokról és intézke­désekről, valamint az önkor­mányzat nemzetközi kapcsola­tairól. Májusban egyebek mellett szó lesz a drogfogyasztásról, a megelőzés lehetőségeiről, és a kulturális koncepcióban meg­határozott feladatok végrehaj­tásáról. A júniusi közgyűlésen a képviselők beszámolót hall­gatnak meg a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról, és elkészítik az 1998/99-es tanév indítását. Jú­liusban a testület tagjai jól megérdemelt szabadságukat töltik, tanácskozásra nem gyűl­nek össze. Augusztusban tájékoztató hangzik el a város első féléves költségvetésének végrehajtá­sáról, valamint a vagyon- és vállalkozási iroda működé­séről, a város vagyoni hely­zetéről, és a képviselők elké­szítik az önkormányzat ifjúsá­gi koncepcióját. Szeptember­ben a város vezetői közmeg­hallgatáson adnak számot az önkormányzat négyéves mun­kájáról. A novemberi ülésen beszámoló hangzik el a város első háromnegyed évi gazdál­kodásáról, cs a testület elkészíti az önkormányzat jövő évi költ­ségvetési koncepcióját. K. Z. (Új Kelet) Hétfőn este lapzárta után még tartott a nyíregyházi képviselő-testület ülése. A vá­rosatyák hatósági jogkörükkel élve csökkentették a távhő­szolgáltatás árát. A döntés ér­telmében február 1-jétől a hődíjért 1,6 százalékkal, az alapdíjért 1,1-1,3 százalékkal kell kevesebbet fizetniük a megyeszékhely lakóinak és a közületeknek. A szakemberek számítása szerint az ár mérsék­lése miatt lakásonként évente 1000-1400 forinttal keveseb­bet kell a fűtésért fizetni. Elvi döntés alapján újra lesz a városban Pál Gyula-kiállító­terem, kialakításának anyagai vonzatait az illetékes szakem­berek kidolgozzák, és erről a márciusi közgyűlés dönt vég­legesen. A kiállítótermet az előző önkormányzat gazdasá­gi okok miatt szüntette meg. A szakemberek szerint ez óriá­si hiányt jelent a város kultu­rális életében. Egyetértett a testület azzal az előterjesztéssel, amely szerint a megyei önkormányzattal közö­Új Kelet-információ A hétfői közgyűlés után, úgy tűnik, megoldódni látszik az állatmenhely jövője. A testület határozata értelmében a men- helyet a Nyírségvíz Rt. köze­lébe, a Csatorna utcára költöz­tetik. A beruházást a Városüze­meltetési Közhasznú Társa­ság, az Állatbarát Alapítvány és a nyíregyházi önkormány­zat közösen kezdi el, és elké­szülte után az alapítvány üze­melteti. Az állatotthon 1994- től fogadja a gazdátlan kutyá­kat és macskákat, évente 360 jószág talált új gazdira. A fenn­tartást elsősorban adományok­ból oldják meg. A sóstóhegyi menhelynek az ott élők ellen­kezése miatt új helyre kell köl­töznie. sen fejlesztik Szabolcs-Szatmár- Beregben a tüdőgondozói háló­zatot. A testület közel négymil­lió forintot különít el e célra. Az elképzelések szerint hat városban korszerűsítik a hálózatot, a beru- : házás összesen Í44 millió forint­ba kerül. Az összeghez 63 millió 464 ezer forinttal a megyei ön- kormányzat járul hozzá, 57 mil­lió 658 ezer forint céltámogatás­ra számítanak az érintett vezetők. Egy vállalkozó felajánlotta, hogy jósavárosi üzletét szociá­lis boltként üzemelteti. A város­részben sok a nyugdíjas és a munkanélküli. A képviselők tá­mogatták az ötletet. A boltban beszerzési áron értékesítik az alapvető élelmiszereket a szo­ciálisan rászorulóknak. A köz­gyűlés visszamenőleg a decem­beri működésre 100 ezer forin­tot szavazott meg. Egy határozat értelmében a város vezetője az utcai gon­dozószolgálat működtetésére szerződést köt a Periféria Egye­sület képviselőjével. Az egyesü­let tagjai a krízishelyezetű em­bereken segítenek információs szolgálatukkal és az utcai szoci­ális munkával. Az önkormányzat a Keleti Márton utcát jelölte ki e célra, ahol a Városüzemeltetési Köz­hasznú Társaság munkatársai a tereprendezési munkálatokat végeztek el, körbekerítették a te­rületet, majd kezelésre átadták a az alapítványnak. Ekkor derült ki, hogy a megyei állategészség­ügyi és élelmiszer-ellenőrzési állomás vezetői nem adják ki a szakhatósági hozzájárulást, mert nincs meg a törvényben előírt védőtávolság. A Csatorna utcai terület jelenleg a szennyvíztelep védősávjában van, ezért ott hosszú távon nem lehet építkez­ni. Az új menhely aszfaltúton megközelíthető lesz, és tömeg- közlekedési eszközökkel is könnyen elérhető. Az állategész­ségügyi állomás vezetői az elő­zetes egyeztetések során az új A tanácskozáson beszáno- ló hangzott el a Térinformati- kai Alapítványról. A szervezel vezetőinek tervei között szere­pel, hogy a nyíregyházi közép- iskolásoknak .s^árpítástechu i - kai tanfolyamokat szerveznek. Elvi határozatot hoztak a város­atyák a háziorvosi rendelők elidegenítéséről. Az illetékes szakemberek tíz áprilisi közgyű­lésre készítik el a végleges ha­tározattervezetet. A közgyűlés tagjai megbízták az egészség- ügyi alapellátási igazgatóság vezetőjét, hogy a Jósavárosban és Oroson egy-egy területi ellá­tási kötelezettségű háziorvosi praxis fejlesztésére a szükséges intézkedéseket tegye meg. Zárt ülésen a Tókuckó eddi­gi igazgatóját, László Gézákét bízták meg a képviselők egy évre az intézmény vezetésével. A testület a Közbiztonsági Ala­pítvány kuratóriumi tagságába Illés Kálmánt. Magyar Andrást és Nagy Tibort delegálta. A Nyíregyháza Evangélikus Nagytemplomért Alapítvány kuratóriumában Csabai Lász- lóné polgármestert választotta a képviselő-testület. helyszín ellen nem emeltek ki­fogást. A menhelyen optimá­lis esetben 100 férőhelyes kennelsor, elkülönítő, macska­ház, szociális épület, termény- tároló és konyha lenne. A jelentős költségek miatt a be­ruházás több lépcsőben készül el. Az első ütemben körbeke­rítik és rendezik a területet, megépítenek 30 kennelt és egy nagyobb kifutói, kutat fúrnak, és szennyvízaknát ké­szítenek. Ez a számítások sze­rint 3 millió forintba kerül. A nyíregyházi önkormányzat a tervek szerint évente 1 millió forinttal támogatja az alapít­ványt, amely közfeladatokat lát el, hiszen jelentős segít­séget nyújt a nyíregyházi kóborkutya-helyzet megol­dásában. Kevesebb lesz a kóbor kutya? Gyülvészi Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents