Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-05 / 3. szám
Gazdaság 1998. január 5., hétfő Nemzetközi Vám-nap MTI Január 26-át 1983- ban Nemzetközi Vámnappá nyilvánították a Vámigazgatások Világ- szervezete (VVSZ) első ülésnapjának 30. évfordulója alkalmából. A magyar kormány 1992- ben hozott rendeletet e nap hivatalos megtartásáról, így 1993 óta Magyarországon is megemlékeznek a Nemzetközi Vám-napról, a vámszolgálat munkatársairól. A Vámigazgatások Világ- szervezete (1994 júniusáig Vámegyüttműködési Tanácsnak hívták) 1953-ban jött létre 17 ország részvételével, a genfi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény elvei alapján. Magyarország 1968 óta tagja a ma már 142 tagországot számláló szervezetnek. 1994-ben beválasztották a szervezet 24 tagú politikai bizottságába is, s e tagságot 1997-ben további két évre meghosszabbították. A VPOP országos parancsnoka az egész közép-kelet-európai térséget képviseli a bizottságban. A Vámigazgatások Világszervezete 1997 júniusában Budapesten tartotta tanácsülését, amely nyilatkozatban sürgette a szervezett gazdasági bűnözés elleni közös fellépést, valamint az egységes vámigazgatási struktúra és gyakorlat kialakítását. (A magyar vám- és pénzügyőrség 1997- ben ünnepelte megalapításának 130.évfordulóját.) A vám közjogi alapon szedett olyan különleges jellegű közszolgáltatás, amelynek fő célja, hogy az állam ennek segítségével árszabályozó hatást, ennek révén pedig tudatos befolyást gyakoroljon az ország termelésére, és ezáltal gazdasági fejlődésére. A bevételek szerzése csak mellékes cél ja a modern értelemben vett vámnak. A modern értelemben vett vám nem tekinthető adónak. A vámpolitikának két fő irányzata alakult ki: a szabadkereskedő és a védővámos. A szabadkereskedő vámpolitika elsősorban a fogyasztókat védi, a védővámos viszont a termelők érdekeit részesíti védelemben, s nagyobb mértékben alkalmazza a vámok intézményét. A védővámos (protekcionista) politika túlzásait enyhíti a szerződéses vámpolitika, amelyet az európai államok a XIX. század második fele óta követnek. Ez abban áll, hogy az egyes országok vámszerződések útján, kölcsönösen enyhítik védővámjaikat. A modern kereskedelmi szerződések legtöbbje a legnagyobb kedvezmény elvén alapul. Európában jelenleg három nagy szabadkereskedelmi övezet létezik: az Európai Unió, az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) és a CEFTA (Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény), amelyek 1997 januárjától létrehozták a páneurópai kumulációs övezetet. Magyarország az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezményhez, a GATT-hoz 1973-ban csatlakozott. Az EFTÁ-val 1990 júniusában lépett hivatalos együttműködésre hazánk, szabadkereskedelmi megállapodást 1993. március 29-én kötött a Közös Piacon kívüli fejlett nyugateurópai országokat tömörítő szervezettel. A CEFTÁ-t az egymás közötti kereskedelem feltételei javításának szándékával Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia 1992. december 21-én írta alá. Az 1993 márciusa óta alkalmazott rendelkezések alapján a tagországok fokozatosan csökkentik egymással szemben a vámokat. Az Európai Unióban az áruk szabad mozgását két eszköz biztosítja: a vámunió és a tagállamok közötti mennyiségi korlátozások eltörlése. A Közös Piacot alapító hat tag közötti vámunió 1968. július 1- jén jött létre, s azóta minden új belépő tagra kiterjesztették. Az 1992-ben elfogadott Közösségi Vámkódex összehangoltan rögzíti az általános vámszabályokat és eljárásokat. Magyarország 1991. december 16-án kötött társulási megállapodást az Európai Közösséggel. Fokozatos lebontás után, 2001. január 1-jétől teljes lesz a szabadkereskedelem Magyarország és az EU országai között. A Magyar- országon 1996. április 1- jén életbe lépett új vámtörvény alkalmazkodik az EU normáihoz, illetve a GATT- tal és az EFTÁ-val kötött megállapodásokhoz. A magyar vámszerveknek egyébként jelentős szerepük van a feketegazdaság elleni harcban, a csempészet és a jövedéki termékekkel való visszaélés visz- szaszorításában. Ugyanakkor a vámhatóság az európai integráció következtében mindinkább visszanyeri klasszikus, piacszabályozó szerepét, hiszen a vámok az integráció előrehaladtával egyre csökkennek, miközben erősödik az igazgatási szerepkör. A világ más regionális szabadkereskedelmi övezeteiben is fokozatosan lebontják a vámokat és egyéb korlátozásokat. A latin-amerikai Mercosur 2000-re, az észak-amerikai NAFTA 2002- re, a délkelet ázsiai ASEAN 2003- ra töröl el minden korlátot az egymás közötti kereskedelemben. A három kamara három éve Egy, az országgyűlés által jóváhagyott 1994. évi törvény életre keltette Magyarországon a kamarai rendszert, amelynek az volt a célja, hogy a honi gazdaság - szektorokra bontva - átláthatóvá, ellenőrizhetővé váljon. A megalakult agrár-, kereskedelmi és ipar-, valamint a kézműves kamara parlamenti ígéret szerint „pénzt, paripát és fegyvert” kapott volna az induláshoz, de a támogatási költségvetésüket alaposan lefaragták, hosszú idő után kaptak székházat, egyszóval, kissé magukra maradtak. Az építkezés, a szervezeti magukra találás első évében a kötelezően tagokká vált vállalkozók enyhén szólva rosszallásukat fejezték ki amiatt, hogy súlyos tagdíjakat kell fizetniük, ám ezzel nem arányban álló szolgáltatást kapnak viszonzásul. Mára az államtól „leosztott” bővülő közjogi feladatok borzasztóan lassú átadása miatt egyre gyarapodik a közjogi szervezetek szolgáltatási palettája. A helyzet a kamarai törvény másodszori módosítását követően sem javult lényegesen, ugyanis erre az esztendőre is kaptak a testületek elegendő ígéretet, ám a végrehajtáshoz szükséges jogok egyelőre még váratnak magukra. Kézműves kamara A megye nyolcezer kézműves vállalkozójának regisztrálásával 1994. október 29-én megalakult a megyei kézműves kamara. A három év alatt megszűnt kétezer vállalkozással szemben mindössze közel hétszáz új alakult. Jelenleg a regisztrált és tagdíjat fizető több mint háromezer vállalkozás alkotja a testület tagságát. A törvényileg kötelező tagdíjakból a testület átlagosan évente mintegy húszmillió forint erejéig részesül. A testületi feladatokat jelenleg öt főfoglalkozású és egy mellékállású dolgozó látja el. A helyi önkormányzatok többsége ma már a települési gazdaságot érintő kérdésekben kikéri a kamara véleményét. A közjogi testület szabályzóalkotó tevékenységének kiemelt feladata volt az etikai kódex, a mestervizsgáztatási, a választott bírósági rendszer, a kamarai alapok létrehozása. Kiépült a származási bizonyítványok, igazolások kiadásának, valamint a szaktanácsadás, a naprakész gazdasági információk, szerződésminták nyújtásának rendszere. A kamara a tagjairól hiteles információkat nyújt az érdeklődő üzleti partnerek részére. Létrejött a fejlesztési, beruházási, valamint szakképzési pályázatok elkészítését segítő szakértői regiszter, amelyhez minden tag hozzájuthat A megyei területfejlesztési tanáes pályázatán nyolc kamarai tag sikeres elképzelést nyújtott be, s nyertek vissza nem térítendő támogatást, illetve a megyei munkaügyi központ szakképzési elképzeléseket támogató felhívására jeletkezők közül négy tag nyert támogatást. A kézműves szakma minőségbiztosítási igényeinek felismerését követően a területfejlesztési tanács célpályázatán hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert, amely felhasználásával elkészülhet a Középtávú Minőségügyi Tervezet, kialakulhat a vállalkozások felkészítését szolgáló tájékozató rendszer, illetve az ISO tanúsítványra felkészítő cégekkel közösen létrejön a Kézműves Kamarai Minőségügyi Centrum. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pályázatán a testület létrehozta a társkamarákkal a közös konzorciumot, de a testületnek nem állt módjában letennie a fedezetként szükséges ötmillió forintos saját forrást, így tízmillió forinttal kevesebb, fejlesztésekre fordítható alap állhatott csak össze. A közjogi testület felmérte és minősítette a szakterületéhez tartozó, közel 1800 gyakorlóhelyen ismereteket szerző, több mint 4300 szakmunkástanuló oktatási-nevelési körülményeit. A megyében huszonhat szakmában közel 160- an jelentkeztek arra, hogy a testület megkezdje a mestervizsgáztatásra felkészítő tanfolyamokat. Ez idáig 127 vállalkozó végezte el a pedagógiai és vállalkozói ismereteket nyújtó alapképzést. Első ízben az asztalosszakmában volt mestervizsga, amelyen nyolcán sikeresen megfeleltek. A többi szakmában a vizsgák szervezése folyamatosan halad. Kereskedelmi és iparkamara Az 1994. október 28-án megalakult megyei kereskedelmi és iparkamara kezdetben 26 ezres tagi létszáma három év alatt 21 ezerre csökkent. A testületi elemzések ennek okaként a vállalkozásokat nehezítő jogszabályokat, valamint a piacgazdasági átállás miatti nehéz gazdálkodási körülményeket nevezik meg első helyen. A közjogi testület közel száz törvényjavaslatot észrevételezett, véleményezett. A helyi ön- kormányzatok többsége ma már a települési gazdaságot érintő kérdésekben - a helyi adórendeletekről, bérleti díjakról, piacokat érintő ügyekben - kikéri a kamara véleményét, de nem minden esetben építik be a szabályozókba a testületi javaslatokat. A közjogi testület szabályzó-alkotó tevékenységének kiemelt feladata volt a vásári és piacfelügyeleti, a tagdíjszabályzat, az etikai kódex, a mestervizsgáztatási, a választott bírósági rendszer, a kamarai alapok létrehozása. Kiépült a származási bizonyítványok, igazolások kiadásának, valamint a szaktanácsadás, a gazdasági információk nyújtásának rendszere. A tagsági kapcsolatok erősítését szolgálja a megye öt városában - Fehérgyarmaton, Kisvárdán, Mátészalkán, Nyírbátorban és Tisza- vasváriban - lévő területi kamarai iroda, a 21 fős megyei ügyintézői testület, valamint a szakmai osztályok kialakulása. A kereskedelmi és iparkamara a szolgáltatásainak fejlesztése miatt maga is élt pályázati lehetőségekkel. A három év alatt közel 40 millió forintot, illetve a PH ARE-CBC programhoz kapcsolódva kilencezer ECU-t nyert a testület határ menti információs iroda létesítésére. A gazdaságfejlesztési törekvések során a társkamarákkal közösen mintegy 55 millió forintos kutatásfejlesztési és innovációs feladatok finanszírozásra felhasználható pénzügyi alapot sikerült pályázati úton az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól elnyerni. A kereskedelemfejlesztési feladatként hét országgal, illetve régióval vette fel a kamara a kapcsolatot, képviselőik részt vettek, valamint szerveztek üzletember-találkozókat, négy, külföldi országban megrendezett kiállításon való részvételt támogattak, valamint az adott régiók gazdasági, befektetési lehetőségeiről szerveztek konzultációs előadásokat. A kamarai tagok a területfejlesztés célelőirányzatára 42 sikeres pályázatot nyújtottak be, több milliárd forint értékű támogatási igényt és programot megfogalmazva. Agrárkamara A megyei agrárkamara 1994. november 10-ei megalakulása óta a több mint 2100 regisztrált tagi létszáma 4500 fölé emelkedett. A kamara működéséhez szükséges költségek 46 százalékát fedezik a tagdíjak. Az apparátusi munkát 42 fő, harminc gazdajegyző és tíz alkalmazott végzi. A szervezetépítési feladatok között kiemelt szerepet kapott a tisztességes piaci magatartást ellenőrző etikai bizottság felállítása, a választott bírósági rendszer kialakítása, a szakképzési helyek nyilvántartása és ellenőrzése. A köz- igazgatási feladatok bővülése mellett az önkormányzati, területfejlesztési döntéshozás előkészítésében is szerepet kapott a testület. A szakági közjogi feladatok ellátása miatt szoros együttműködési kapcsolatot épített ki a testület a megyei földművelésügyi hivatallal, s az adandó feladatokat, mint például a belvíz- kárfelmérést, a területfejlesztési célelőirányzatokra beadott pályázatok minősítését együttesen oldották meg. A három évvel ezelőtt létrehozott, harminc munkatársat foglalkoztató gazdajegyzői hálózat közreműködik a térségi termelők szaktanácsadásában, pályázatok, igénylések elkészítésében, helyszíni szemlékben, ellenőrzésekben, termelési információk gyűjtésében. A helyi piacszervezési feladatok ellátására a kamara létrehozta a települési mezőgazdasági bizottságokat. Kezdetben 28 működött, mára a számuk meghaladja a száztízet. Ebben az esztendőben várhatóan a megye valamennyi helyiségében megalakul a szervezet. A kamara tavalyi legfontosabb feladata a bevezetett őstermelői igazolványok kiadása volt. Egy év alatt 108 ezer darabot, az országos mennyiség egyhetedét igényeltek a térségi termelők. Kialakult a közjogi testületen belül a szakági osztályok rendszere. Ezek alkotják a kamara információs, koordinációs és szaktanácsadási hálózatának gerincét. A kereskedelmi kamarával közösen sikeres pályázatot nyújtott be a szervezet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felhívására. A Magyar Tudományos Akadémia térségi szervezetével a fejlesztési elképzelésekről együttműködési megállapodást kötött a kamara. A kamarai tagok gazdasági döntéshozásának elősegítése miatt a testület havi rendszerességgel küldi az Agrárium című szakmai lapot, saját gondozásban országos terjesztéssel elkészült az Őstermelő kiadvány, illetve az éves pénzügyi elszámolást segítő és a folyó évi agrártámogatásokat tartalmazó füzetek is rendszeresen megjelennek. Foto: Csonka Robert A találkozási pontok egyike: a vásár
