Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-28 / 23. szám

Megyei krónika 1998. január 28., szerda Főkapitányi vizit Szabó Zoltán (Új Kelet) Látogatássorozatuk foly­tatásaként Nagykállóban járt dr. Szabadfi Árpád, me­gyénk rendőrfőkapitánya és dr. Pásztor Miklós Nyír­egyháza város rendőrkapi­tánya. A főkapitányi vizit során a nagykállói, újfehér- tói és baktalórántházi rend­őrőrsök körzetébe tartozó települések polgármesterei­vel találkoztak a rendőri szer­vek vezetői. Dr. Szabadfi Árpád köszöntőjében el­mondta, hogy a megbeszélés célja a meglévő problémák felvetése és a megoldási lehetőségek keresése, ugyan­K. /. (Uj Kelet) __________ A Human-Net Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Hu­mán Erőforrásfejlesztési Ala­pítvány a Külügyminisztéri­um, illetve a Kormányzati EU Kommunikációs Stratégia tá­mogatásával az év első felé­ben programot indít a megye szakemberei, valamint az egyetemi és főiskolai hallga­tók számára az unióhoz való csatlakozás elősegítése érde­kében. A program egyik ele­me az a hat hónapon át tartó rendezvénysorozat, amelyre minden hónap első szerdáján kerül sor, másik eleme pedig az alapítvány negyedéves hírlevelének önálló uniós melléklete, amely márciusban és júniusban fog megjelenni. Az Európa Fórum rendez­vénysorozat az unió munká­jának megismertetése mel­lett a csatlakozás alatti és utáni esélyeinket, lehetősé­geinket, a feltételeket és a követelményeket tárja fel, amelyeknek meg kell felel­ni ahhoz, hogy sikeresen be tudjunk kapcsolódni az unió gazdaságába és társadalmá­ba. A válaszokat a témában jártas szakértők segítségével vitatják meg fórum kereté­ben. A rendezvénysorozat­hoz kapcsolódóan az érin­tett témaköröket alapul véve pályázatot hirdettek egyete­mi és főiskolai hallgatók, va­lamint fiatal szakemberek ré­szére egy rövid tanulmány vagy önálló alkotás elkészí­tésére az EU-csatlakozásra való felkészülésről, az integ­rációs folyamat elősegítéséről. A fórumot minden hónap utolsó szerdáján délután két órától tartják majd a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapít­vány inkubátorházában. A szakmai előadások lebonyo­lítását hat témakörben terve­zik: iparfejlesztés, termékeink piacra jutásának esélyei az unió országaiban. Az unió ag­rárpolitikája és gyakorlata, az is előremutató együttgondol- kozás nélkül nem lehet a polgárok biztonságérzetén eredményesen javítani. Saj­nos ez év első felében csak átcsoportosításokra van lehe­tőség, a nagyobb arányú fej­lesztések az év második felé­re maradnak. Ekkor mintegy 50 fővel növelhető az egyen­ruhás rendőrök száma. A Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság a tava­lyi évet 200 millió forintos hi­ánnyal zárta, ami az idén vár­hatóan eléri a 300 milliót. Ilyen körülmények között csak a helyi önkormányzatok támo­gatását igénybe véve lehet a rendőri jelenlétet növelni. Unió munkaerőpiaca, oktatási rendszere, intézmények átjár­hatósága, a diplomák ekviva­lenciája, szociális ellátó rend­szerek az EU-ban, társadalmi feszültségek megoldásának gyakorlata és lehetőségei, az EU regionális politikája, a hát­rányosabb helyzetű térségek felzárkóztatásának esélyei és eszközrendszere. A Human-Net Alapítvány alapvetően két fő célcsoport számára tervez programokat és szolgáltatásokat: a térségben élő és dolgozó, magasan kva­lifikált embereknek, valamint a potenciális szakmai utánpót­lást jelentő egyetemi és főisko­lai hallgatóknak. Az alapítvány már korábban felvállalta, hogy kapcsolatot tart a megyében élő, de a térségen kívül lévő in­tézményekben tanuló fiatalok­kal azzal a nem titkolt szándék­kal, hogy diplomájuk megszer­zése után visszatérjenek a me­gyébe, s ne az ország más vá­rosaiban keressenek munkát és boldogulást. A fórumokra negyven-öt- ven embert várnak. A Human-Net Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Hu­mán Erőforrásfejlesztési Alapítványt öt megyei cég alapította 1996-ban: a ICN Alkaloida Rt., a Carl Zeiss Hungária Optikai Kft., a Sza­bolcs Gabona Rt., a Szabolcs- tej Tejipari Rt. és a Várda Drink Rt. Céljuk, hogy folya­matosan fejlődő, a megyéhez kötődő szakemberbázist te­remtsenek, amely kellően képzett, motivált és elkötele­zett a térség fejlesztése iránt. Az első fórumot január 28- án tartják az inkubátorházban. A rendezvénysorozatot Dari- da Dóra, a Külügyminisztéri­um munkatársa nyitja meg. Előadást tart dr. Török Adám igazgató (MTA Közgazdaság- tudományi és Kutató Köz­pont) és dr. Lippényi Tivadar, az INNOSTART Nemzeti és Üzleti Innovációs Központ ügyvezető igazgatója. „A megye fejlődését szolgálja” Dalmay Árpád (Új Kelet) A múlt héten tért haza ameri­kai útjáról a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat küldöttsége. A lakosság ve­gyes érzelmekkel fogadta ezt az utazást. Az emberek egy ré­sze megértette a tanulmányút és a tapasztalatcsere fontossá­gát, akadtak azonban olyanok is, akik az adófizetők ablakon kidobott pénzének tartották az utazás költségeit. Hamvas Lász­lóval, a megyei önkormányzat alelnökével, a küldöttség veze­tőjével ezekről a kérdésekről beszélgetünk.- Milyen előzményei voltak az utazásnak? — A megyei közgyűlés nyom­ban megalakulása után a me­gye külföldi kapcsolatainak építésével összhangban úgy határozott, hogy lehetőleg a választási ciklus időtartama alatt minden képviselő jusson el egyszer egy európai, és egy­szer egy tengeren túli ország­ba. Ezzel az volt a célunk, hogy az önkormányzatiságról, a ha­gyományos nyugati típusú de­mokrácia működéséről olyan­fajta tapasztalatokat szerez­zünk, amelyeket itthon az új, fejlődő, izmosodó demokráci­ánkba beépítve hasznosítani lehet. A mostani amerikai utunk az utolsó ebből a szem­pontból, hisz azok a képvi­selők vettek részt rajta, akik eddig még nem jutottak el ten­geren túli országba. Természe­tesen mi ezt az úgynevezett megyei diplomácia kérdéskö­rébe ágyazzuk be. Az a célunk, hogy megyei önkormányza­tunk sokirányú külföldi kap­csolatokkal rendelkezzék, ez­zel egyrészt jó hírünket öreg­bítse, másrészt pedig olyan fontos kulturális és gazdasági kapcsolatokra tegyen szert, amelyek a megye fejlődését elősegítik.- Sikeriilt-e valamilyen kéz­zel fogható eredményt elér­niük? — Ha ezt leszűkítem csupán az amerikai kapcsolatainkra, akkor ebből első helyen azt kell megemlítenem, hogy New York állammal alakítottunk ki tartós és folyamatos kontak­tust. Közismert, hogy New York állam kormányzója, George Pataki magyar szárma­zású, akinek az ősei innen, a mi megyénkből, pontosabban Aranyosapátiból vándoroltak ki. A kormányzó urat elhoztuk a megyébe, találkozlattuk a magyarságtudattal. Ma ez az ember magyarul tanul, ezt az embert az Amerikán kívüli vi­lágból elsősorban Magyaror­K. Z. (Új Kelet) ___________ Nem kevés és szerteágazó feladat hárul a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság (Fetivizig) 150 gátőrére. Van olyan, akinek a Tiszán 6-8 ki­lométeres szakaszt, másnak csatornát 30 kilométer hosz- szon a hozzátartozó térséggel kell ellenőriznie, s a tapaszta­latokat rögzítenie. Ők az igaz­gatóság első képviselői a te­rületeken. Tőlük kapják veze­tőik az első információkat, amelyek nem mindegy, hogy mennyire megbízhatók „bé­keidőben” és rendkívüli hely­n szág érdekli, hazánkon belül pedig őseinek szűkebb pátriá­ja. Azt szeretné, ha itt konkré­tan megjelennének az amerikai befektetők. E célból az elmúlt év őszén New York állam pénz­ügyminisztere járt a megyében, összegyűjtötte mindazokat a projekteket, amelyeket vele együtt az amerikai beruházók figyelmére érdemeseknek talál­tunk, kivitte ezeket, s most van folyamatban a kiajánlásuk. Azt is meg kell említenünk, hogy George Pataki a saját pénzéből évente két-két Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei diákot vitet ki amerikai középiskolába egyéves nyelvtanulásra. Most dolgozunk egy olyan középis­kolai kollégium létrehozásán, szellemi felépítésén, amelyben New York állam elnökének kí­vánsága szerint évente 15 gye­rek fog tanulni. A tárgyalások folyamán elértük, hogy kö­zülük négy a. mi megyénkből legyen. Minden utunk során termé­szetesen egyéb gazdasági és kulturális kapcsolatok létreho­zása is cél volt.- Feltételezem, hogy most is hoztak haza olyasmit a tarso­lyukban. ami megyénk hasz­nára válik.- A mostani utunkon két ko­moly gazdasági tárgyaláson vettünk részt. Az egyiket egy amerikai befektetőcsoporttal folytattuk, amely már volt is a megyében terepszemlén. Elha­tározták, hogy használt gumi­abroncsokat feldolgozó és új­rahasznosító környezetba­rát üzemet építenek nálunk, előreláthatólag Mátészalkán. A szándéknyilatkozatok már megtörténtek. A gumiabroncs feldolgozásakor keletkező termékek, például az olaj és a korom hasznosításának kér­déseiről tárgyaltunk. El kell járnunk a MOL-nál annak ér­dekében, hogy vevő legyen a visszanyert olaj mennyiségé­re! Ha ebben sikerül megálla­zetben. A gátőröket pályázat útján veszik fel, és nagy részük nem vízügyi' végzetséggel ke­rül beosztásba. Fontos felada­taik miatt a vízügyi igazgató­ság vezetői rendszeresen ok­tatást szerveznek az új kollé­gáknak. A héten fejeződik be egy két és fél hetes intenzív felkészítése annak a 17 gátőr­nek, akiket az elmúlt két év­ben vettek fel. Négyen saját pénzükön végzik el a tanfo­lyamot annak reményében, hogy ők is az igazgatóság munkatársai lesznek a későb­biekben. A 120 órás alapos elméleti felkészítés tananya­podnunk, akkor február köze­pe táján az amerikai fél le­utazik Mátészalka önkor­mányzatához, hogy a végső szerződéseket megkössék. Ezután egy nagyon gyors be­ruházás következik, ami azt jelenti, hogy egy éven belül mintegy száz főt foglalkoz­tató üzem jöhet létre Máté­szalka térségében. A másik fontos tárgyalásunk Los An- gelés-ben volt egy kanadai befektetőcsoport képvise­li lőivel, akik Torontóból jöttek S át, hogy velünk találkozhás- “ sanak, ők is voltak már ko- 1 rábban Szabolcs'-Szatmár­U. Bereg megyében. Csenger térsége az, amely a csópőrtot befektetési szempontból ér­dekli. A szándéknyilatkoza­tokat aláírtuk. Ezek értelmé­ben a kanadai befektetők egy nagyszabású beruházást ter­veznek ebben a térségben, amely több száz ember foglal­koztatását teszi majd lehetővé. A projekt lényege az, hogy a romániai Szatmár megyével való szoros együttműködés keretében Csenger térségében épülne meg egy komplexum. Erről egyelőre csak ennyit árulhatok el. A kanadaiak is hamarosan, február végén vagy március elején újra el­látogatnak a megyébe, ek­kor történik majd meg a vég­ső szerződések aláírása. Úgy vélem, hogy minden egyes utunk, amely valamilyen gaz­dasági vagy kulturális kap­csolatra terjed ki, hasznos, mert a megye fejlődését szol­gálja. — Mi lehet az oka annak, hogy bár korábban is utaz­tak a megyei önkormányzati képviselők külföldi tanul­mányútokra, csak a mostani út foglalkoztatja az embe­reket?- Magam is elgondolkoz­tam azon, hogy miért éppen az önkormányzati ciklus ne­gyedik évében merülnek fel ezzel kapcsolatban kételyek. Azt hiszem, azért, mert ez az esztendő a választások éve, és ilyenkor bizonyos politikai indíttatások fogalmazódnak meg azokban a vélemények­ben, amelyek megkérdőjele­zik az utazások hasznosságát. Mindazt, ami itt közben tör­tént, és valamelyik újság megjegyzéseket tett erre az útra, én abba a politikai szi­tuációba helyezem, amely 1998-at mint a választások évét jellemzi már most, janu­árban is, és jellemezni fogja mindaddig, amíg a két válasz­tás, a parlamenti és az önkor­mányzati meg nem történik. gában egyebek mellett megta­lálhatók: hidrológia, gépé­szeti ismeretek, geodézia, fo­lyószabályozás, belvízrende­zés, erdőművelés és fűgaz­dálkodás. A képzésen szó volt kommu­nikációs, valamint vízügyi hatósági ismeretekről, hírköz­lésről is. A gátőrök a gyakor­lati foglalkozásokon hidroló­giai méréseket végeznek el, va­lamint ár- és belvízvédelmi fel­adatokat gyakorolnak. A febru­ár 4-ei vizsgán az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság illetékes osztályvezetője előtt adnak szá­mot tudásukról a gátak őrzői. Köztisztviselők továbbképzése Baráth Andrea Szakmai továbbképzést tartott a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közigazga­tási Hivatal és a TÁKISZ a polgármesteri hivatal nagy­termében Kisvárdán. A té­ma a helyi önkormányza­tok 1998. évi költségveté­sének tervezése, az ezzel kapcsolatos rendeletalko­tás tapasztalatainak ösz- szegzése volt. A résztvevők tájékoztatást kaptak arról, hogy mik a költségvetési és zárszámadási rendeletalko­tás' gyakorlati tapasztala­tai, milyen tipikus hibákat kell 'kiküszöbölni; a megal­kotásuknál. Ismertették, hogy milyen időszerű ren­deletalkotási feladat előtt állnak az önkormányzatok, hogyan és milyen feltéte­lekkel lehet benyújtani az ezévi céltámogatási pályá­zatokat, illetve hogyan hatályosul az államháztar­tási törvény a gyakorlatban. Záhonyi mozaik Testületi ülés Záhony város képviselő­testülete január 29-én, csü­törtökön tartja soron követ­kező ülését. A városatyák tanácskozási napirendjé­nek kiemelt pontja lesz a költségvetéssel, a kommu­nális adózással, valamim a lakásokkal és helyiségbér­letekkel és az azok elide­genítésével összefüggő kérdések megvitatása. Emellett a testület értékelni fogja a zeneiskola szakami átvilágításának eredmé­nyességét, várhatóan hatá­rozatot alkot a gyermekjó­léti szolgálat létrehozásá­ról, illetve a városi díszpol­gári cím adományozásáról. Elkészült a tájház Befejeződött Záhony legrégebbi népi lakóházá­nak rekonstrukciója. A táj- házként ismert épületben az előzetes elképzelések szerint helyet kap egy hely- történeti állandó kiállítás, valamint az 1848-49-i for­radalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteleté­re egy emléktárlat. A épü­letet a tervek szerint márci­us 15-én, a városi ünnepsé­gen avatja fel az önkor­mányzat, s adja át a lakos­ságnak. Vasútjubileum A Kisvárda, Záhony és az ukrajnai Csap közötti 28 kilométeres vasútvonal 125 évvel ezelőtti megnyi­tásának alkalmából szervez megemlékezést február 4- én a vasúttársaság záhonyi kirendeltsége. A nevezetes jubileum alkalmából ünne­pi emlékülés, emléktábla­avatás lesz az évforduló tiszteletére, valamint a szer­vezők felállítanak egy nagyméretű, az utazókö­zönséget tájékoztató infor­mációs táblát is a város vas­útállomásán. Európa Fórum szerdánként Az első képviselők a területen 3 Hamvas László

Next

/
Thumbnails
Contents