Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-24 / 20. szám
Hétvégi beszélgetés 1998. január 24., szombat Erdei kereskedelem feketén-fehéren Vélemények a térségi erdő- és vadgazdálkodás kérdéseiről Vitéz Péter (Új Kelet) Mátészalkai központtal új erdészeti igazgatóságot hozott létre a térség közel 55 ezer hektáros állami erdőjének kezelője, a Nyírerdő Rt. Juhász Lajos vezérigazgatóhelyettes meglátása szerint a térségi magánerdő-tulajdo- nosok számára szeretnének teljes körű szakmai segítséget nyújtani, mivel az erdő szerves része a nemzeti vagyonnak, s ezen, valamint az üzleti érdekeken túlmenően a társaság az elvégezendő munkájával küldetést tölt be.- Mit jelent a társaság megfogalmazásában a küldetés?- A megye területén a kárpótlási jegyes privatizáció során közel harmincezer hektár erdős terület került magánkézbe. Az új tulajdonosok szakmailag nem tudnak mit kezdeni a kezükbe került vagyonnal, amely hozzáértés nélkül jelentős értékveszteséget szenved. Az új, mátészalkai igazgatóság feladata lesz a lakosság részéről jelentkező igények komplex kezelése, a kért feladatok ellátása a papírmunkától kezdve a telepítéseken keresztül a véghasznosításig. A társaság minden tevékenységét számlaadással számolja el. Mindezekkel azt a célt szerelnénk mintegy küldetésképpen ellátni, hogy bebizonyítsuk: hosszú távon ez a legolcsóbb megbízási tevékenység, amely a lehető legnagyobb hasznot hozza a tulajdonosnak. —Egyes számítások szerint az erdőbe fektetett vagyon bizonyos esetekben kedvezőbb és biztosabb nyereséget produkál, mint egyéb beruházási formák. Ezt bizonyítja talán, hogy az információk szeint az egyik üzemanyag-forgalmazó multinacionális cég a világ legnagyobb erdőbirtokosa.- Az erdő elvileg ugyan magától is nő, de nem mindegy, hogy például egy akácos esetében mekkora bevételre lehet szert tenni negyedszázad múlva. A piac ugyanis csak a minőségi faanyagért fizet kedvezően.- Több, hasonló magánvállalkozás kínál hasonló szolgáltatást...- Ez igaz, sőt a magánerdőtulajdonosok számára a több választási lehetőség a legkedvezőbb. Emellett az is igaz, hogy pénzügyi téren az erdészetnek van a legszűkebb mozgástere, s ha az erős és a gyenge pontok szerint kellene minősíteni a céget, akkor a hivatásos tevékenység lenne a legpozitívabb oldal. Egyszerűen a megbízóknak kellene felmerniük azt, hogy az erdős területről származó bevételük hosszú távon produkál-c akkora nyereséget, hogy abból például a kötelező erdőfelújításaikat cl tudják-e majd végezni'. Vass Sándor az újfehértói Keletvad Kft. képviselőjeként egy érdekes ellentétre világított rá, amely sokáig hátráltatta a vadhús-kereskedelmet.- Vadászati, vadgazdálkodási szempontból meglehetősen sajátos év volt az 1997-es. Ekkor lépett életbe az új vadászati törvény az összes pozitív és negatív hozadékával együtt.- Miben jelentkezett a korábbiaktól eltérő' hátrányos hatása?- A vadállományra nézve abban, hogy volt egy átmeneti időszak, amikor a volt nemzeti tulajdonnak tekintett állatok felett nem rendelkezhettek az állami vadásztársaságok, viszont a még csak szerveződő új társaságok sajátjuknak érezték a leendő területükön élő állatokat. Nos, ebben az időszakban egy meglehetősen nagy mértékű túlhasznosítás, indokolatlan vadkilövési hullám indult el, amelyet kis híján megsínylett a térségi vadállomány, majdnem megrendült egyes fajták genetikai alapja.-A vadhús-kereskedői szempontok nem minden esetben estek egybe a „trófeavadászok” elképzelésével? -Nem. A külpiacokon jó feltételek között értékesíthető húsú szarvas és őz esetében például az előbbi állat hét-tíz, az utóbbi legalább hétéves fejlődés után növeszt olyan trófeát, amely minősíthető kategóriába sorolható. A jószágok húsa csak ezután értékelődik fel. A korábbi átmeneti szabályozatlanság miatt rengeteg fiatal állat elhullott...- Ennek egy meglehetősen szigorú földművelésügyi miniszteri határozat vetett véget.- A teljes körű vadászati tiltórendelet miatt viszont jelentős bevételtől estek el a feldolgozók, az exportőrök, valamint a vadgazdálkodással foglalkozó szervezetek, de szükséges lépés volt.-Térségenként változó mértékben, de általában heves vitákat váltott ki a vadászterületek újrafelosztása.- Ezt majdnem hátrányosan befolyásolták a földtulajdon- és a vadgazdálkodási jogról alkotott első szabályozások. Szerencsére az állatállomány nemzeti kinccsé vált, s ma a földtulajdonkérdésétől függetlenül csak áz folytathat vadgazdálkodást, aki megfelelő szakértelemmel és hozzáértéssel bír.-A tapasztalatok szerint a mai konszolidált körülmények között milyen a piacképes állat- állomány összetétele?- A térségben megfelelő mennyiségben lelhető fel vaddisznó - hála a gyors szaporodóképességének. Szarvas és őz jelentősen kevesebb van, a szárnyasvad létszáma megcsappant. A külpiaci körülmények miatt az apróvadak közül a nyulat viszont érdemesebb befogni, élőállatként értékesíteni, mint vadászni.- Csökkent a nyúlhús iránti kereslet?- A kilőtt nyúl élősúlyát kilogrammonként száz-százhúsz forintért lehet értékesíteni. Ezzel szemben a nyugat-európai állományok vérfrissítésére szánt, befogott állatokért tíztizenkétezer forint is kapható. A csapdába ejtett nyulak egy füzesabonyi karanténtelepre kerülnek, ahol kiszűrik közülük a fertőző betegségeket hordozókat, s kamionokban továbbjutnak például Franciaországba, ahol az exportőr - természetesen a szállítmány genetikai minőségétől függően - akár tizenötezer forintot is kaphat állatonként.- A szintén korábbi, kisszámú nagytáblás szövetkezeti gazdálkodás helyébe közel kétszázezer földtulajdonos lépett, ezzel megosztották a kiterjedt vadélőhelyeket. Ez mennyiben befolyásolja az állatok életét?- Mivel az új vadászterületeket is egybefüggő térségként jelölte ki a szakhatóság, emiatt ez nem jelent túl sok változást. Ezzel, valamint a mezőgazda- sági növénytennelésre gyakorolt negatív hatásával szemben kifejezetten jót tett a vadállománnyal. A sok, néhány hektáros terület változatos életteret jelent az állatoknak, a termesztést követően nem letakarított parcellák, hanem művelés alá vont területek „gondoskodnak” az egyhangúnak nem nevezhető étrendről. Emellett például a vegyipari talajjavító készítmények magas ára miatt egyre több termesztő visszatér a szerves trágyázáshoz. A nyulak számára ez kifejezetten kedvező, ugyanis az első, februári szaporulatok ilyen helyeken jelennek meg.- Mennyire piacképes a magyar vadhús Nyugat-Európában?- Alapvetően keresett termék, mert nagyon magas a beltartalmi értéke. Magyarországon a mérsékelt égövnek megfelelően évszakonként más és más összetételű táplálékot fogyasztanak az állatok. Általánosságban a vízbőségnek, valamint az élőhelyjellege miatt változatosabbá váló takarmány-ellátottságuknak köszönhetően kiváló a vadhús minősége.- Ez megmutatkozik az exportpiaci árakban is?- Nem, mert borzasztóan nyomottak az árak.- Miért?- Az unió vadhúspiacát alapvetően a német fogyasztás határozza meg. Ez körülbelül évente negyven-negyvenötezer tonnás felvásárlást jelent. Ezzel szemben a hazai erdőkből jó esetben négyezer tonna körüli húst tud exportálni Magyarország. így döntően a német piaci súly határozza meg az árakat. Hiába elismerten magas a magyar állatok húsának beltartalmi értéke, ha az ausztrál vaddisznó, vagy az Új Zélandról származó, csak hegyvidéki jellegű, egyoldalú táplálékon nevelkedett szarvas nagy tömegben, olcsón kerül piacra előfeldolgozás nélkül. Ez annyit jelent, hogy csülök nélkül, kizsigerelve, szőrében fagyasztva értékesítik.- A vadexportpiac magyar- országi részesedését mivel, hogyan lehetne növelni?- Csak határozott, egyértelmű, az exportpiacot támogató intézkedésekkel, valamint az ezt segítő fokozott ellenőrzésekkel. A vadhúskivitel jelentős bevételeket hoz az országnak, ezt kellene szem előtt tartani.- Például hogyan?- Nagyon egyszerűen, csak az európai vadászati, gyakorlatokat kellene figyelembe venni. Magyarországon a fokozottan keresett húsú őzbakok kilövési időszaka például május- elsejétől kezdődik. Tőlünk északabbra, az alacsonyabb átlaghőmérsékletű Lengyelországban az állat fejlődési ciklusa több mint két hetet késik, így a kilövési időszak legalább 15 nappal a hazai vadászszezon után indul el. Nos, amennyiben a szaktárca engedélyezné, hogy a hazai őzbakszezon ne májusban, hanem már április 15. körül megkezdődjön, akkor még a lengyel vadkilövési időszak előtti egy hónapban a hazai őzállomány egy évre tervezett mennyiségét terítékre lehetne hozni. Ebben az időszakban meglenne hozzá a megfelelő és kedvezőbb árfekvésű külföldi felvevőpiac is. Ezzel mindenki, a vadászok, a felvásárlók, az exportőrök, valamint az államkincstár is jól járna.- Az ez évi vadászszezon mennyire ígéretes?- Talán jobb lesz, mint a tavalyi volt. Új, az elmúlt évinél szigorúbb szabályok léptek életbe. Ennek köszönhetően várhatóan csökkenni fog az orvvadászat, valamint a „zugvágóhidak” száma. Persze, ez nem azt jelenti, hogy végleg megszűnnek az olyan egyedi akciók, mint az esetenkénti orvvadász és a határon átruccanó külföldi étteremtulajdonos közös vadhúsbeszerzése, amikor kilövik áz állatot, az erdő sűrűjében megnyúzzák,- zsigerelik, majd a csomagtartóba rakva kiviszik az országból. Fontos dolognak tartom, hogy szigorodtak az állategészségügyi rendszabályok, ellenben e téren nem feltétlen érvényesül az egységesség elve. . Ennek Oka, hogy a termékpálya szabályait megalkotó tanács tagja kedvezményben részesül, amíg a szervezeten kívüli vállalkozóknak például háromezer forintba kerül egy-egy vaddisznó egészségügy vizsgálata. Fotok: Csonka Robert I J uhász Lajos
