Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-23 / 19. szám
1998. január 23., péntek Választás elé állítják Horvátországban a boszniai szerb menekülteket a január 15-élől horvát fennhatóság alá visszahelyezett Duna mente térségében: vagy elhagyják az országot, vagy menekültként nyilvántartásba vetetik magukat és menekülttáborokba költöznek - adta hírül csütörtöki számában a Vecernji List című kormánypárti zágrábi napilap. A legnagyobb példányszámú újság Lovre Pejkovicra, a menekültek kérdésével foglalkozó kormányiroda vezetőjére hivatkozva arról adott hírt, hogy Kelet-Szlavóniában, Baranyában és Nyugat-Szerémségben 297 olyan menekült boszniai szerb család (607 személy) él, amelyek tagjainak nincs horvát állampolgárságuk. Lezárta korábbi „személyes vitáját” Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök csütörtökön a Kremlben, s a két ország politikai és gazdasági uniója fejlesztésének, az integrációs folyamatok erősítésének szentelte megbeszélését. Az orosz elnök ígértet tett Lukasenkónak arra, hogy Moszkva támogatni fogja Minszket az európai integrációban, s azon lesz, hogy „az európai szervezetek ne taszítsák el Fehéroroszországot, hanem fogadják be maguk közé”. Az oroszfehérorosz tárgyalásokhoz még a nap folyamán csatlakozott Nurszultán Nazarbajev kazah és Aszkar Akajev kirgiz államfő (a négy ország a Független Államok Közösségén belül külön csoportosulást, vámuniót alkot, amely azonban egyelőre nem éppen hatékonyan működik). A „négyek” tanácskozásán elsősorban egy „közös piac” megteremtésének lehetőségét vitatják meg. A boszniai nemzetközi erők csütörtökön elfogtak egy háborús bűnökkel gyanúsított személyt Bijeljina körzetében-jelentette be a szövetség Brüsszelben. Goran Jel isié letartóztatása incidens nélkül ment végbe, a további részletek egyelőre nem ismeretesek. Jelisicnek meg kell jelennie a volt jugoszláviai háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Törvényszék előtt Hágában. A NATO egyúttal felszólította a hasonló bűnökért körözött többi személyt, hogy önként adják fel magukat Hágának. A csütörtöki akció figyelmeztetés is a még szabadlábon lévő bűnösöknek. Hivatalos látogatásra csütörtökön Varsóba érkezett a NATO főtitkára. Javier Solana a nap folyamán meghívójával, Jerzy Buzek kormányfővel, valamint Aleksander Kwasniewski köztársasági elnökkel és a lengyel parlament vezetőivel folytat majd megbeszéléseket. A program szerint a védelmi szövetség főtitkára beszédet mond a szejm ülésén is. Az államfő délután a külföldieknek adható legmagasabb lengyel érdemrendet, a köztársasági nagykeresztet nyújtja át Solanának. „Nehéz lenne megállapítani, hogy a távirati stílusban most beharangozott merénylet az üldözési mánia, vagy a választási kampány része, avagy mindkettőé” - írta a Vladimír Meciar ellen tervezett állítólagos merényletről csütörtökön a pozsonyi Új Szó. -Tény, hogy Meciar bármerre jár, a merénylők úgy nőnek ki a földből, mint a gaz. Az ellene irányuló merényletek kronológiáját még a nyugati hírügynökségek is ismertették. Ki többről tud, ki kevesebbről. A lap rámutat, hogy a szlovák belügy mégis roppant komoly figyelmet szentel annak, hogy egy máig nem megnevezett külföldi szlovák diplomáciai képviselet a napokban táviratban értesítette a kormányt, hogy Vladimír Meciar ellen merénylet készül. „Szlovákiai megbízók” egymillió német márkát szánnak az akcióra. A szerb rendőrség csütörtök hajnalban a koszovói Srbica közelében lévő egyik faluban megtámadott egy házat - jelentették koszovói albán források. A szemtanúkra hivatkozó jelentés szerint a nagy erővel érkező rendőrök nem sokkal hajnali öt óra után nyitottak tüzet a Jasari család házára, s a támadás következtében az albán család két tagja megsebesült. A lövöldözés közel egy óráig tartott, s egyes jelentések szerint robbanások is hallatszottak. Srbica térségében továbbra is feszült a helyzet, s a rendőrök még nem távoztak a faluból. A múlt év novemberében heves tűzharc tört ki Srbica közelében felfegyverzett albánok és a szerb rendőrség között. Az összetűzést követően a szerb rendőrség gyakorlatilag visszavonult a település környékéről, s a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) szakadár albán terrorista szervezet fegyveresei vették át a térség ellenőrzését. Letartóztatták a cirógatót MTI __________ Il letéktelen behatolással elkövetett láb.cirógatás alapos gyanújával tartóztatott le az amerikai rendőrség egy 24 éves férfit. Az AP jelentése szerint a gyanúsított mániája, hogy éjjelente besurran egy-egy lakásba, és simogatja az amúgy alvó nők lábát. Egyik alkalommal még arra is szakított időt, hogy áldozatának lábujjkörmeit fekete filctollal kiszínezze. A férfi az utóbbi hetekben 10-11 otthonba osont be, a simogatásnak többször egy-egy feldühödött férj vagy barát vetett véget, akik igencsak megkergették a cirógatót, ám egyszer sem sikerült elfogniuk. A lakásokból egyébként semmi sem tűnt el, csupán néhány ablak tört ki vagy be a hajszák során. A férfinak legutóbb nem sikerült behatolnia a konyhaablakon keresztül a kiszemelt hölgyhöz, aki telefonon értesítette a rendőrséget. Világkrónika A pápa Santa Clarában A szétszakított kubai családok újraegyesítését szorgalmazta a kubai Santa Clara városában pontifikáit csütörtöki miséjén II. János Pál pápa - jelentette az AFP, emlékeztetve arra, hogy mintegy 2 millió kubai, azaz a szigetország lakosságának 10 százaléka él emigrációban. MTI ___ A pápa a város testnevelési főiskolájának sporttelepén mintegy 100 ezer fős tömeg előtt mutatta be első miséjét Kubában, ahova szerda este érkezett meg. A katolikus egyház illetékesei szerint azóta, hogy a XVI. század elején spanyol hittérítők érkeztek a szigetre, még nem volt a mostanihoz hasonlóan nagy tömegeket megmozgató egyházi esemény. A családegyesítés szorgalmazása mellett a pápa újfent élesen bírálta az abortusz gyakorlatát, amelyet förtelmes bűnnek minősített, és amely - szavai szerint - az egyén és a társadalom szellemi elsatnyulását jelenti - emelte ki tudósításában az AP, utalva arra, hogy a szigetországban az abortuszok száma immár egyenlő a születések számával. A pápa szentbeszédében kérte a kubai hatóságokat, hogy vessenek véget az oktatás állami kisajátításának, és tegyék lehetővé az egyházi iskolák működését. A 210 ezer lakosú Santa Clara Havannától 250 kilométerre keletre van, és a kubai forradalmárok egyik szent helyének számít, mivel ebben a városban helyezték végső nyugalomra a hatvans években Bolíviában hősi halált halt kubai gerillavezér, Ernesto Che Guevarra földi maradványait. A kubai televízió végül is egyenes adásban közvetítette a pápai misét. Az eredeti tervek szerint a Cubavision, az ország két televíziós csatornájának egyike csak a vasárnapi havannai szertartást közvetítette volna élőben, de az egyház kérésére a Santa Clara-i misét is adására tűzte. Lengyelország a NATO-ban A NATO álláspontja egyértelmű: Lengyelország 1999-ben a szövetség teljes jogú tagja lesz - jelentette ki csütörtökön a lengyel parlamentben Javier Solana NATO-főtitkár. Solana szerint Csehország, Lengyelország és Magyar- ország csatlakozási jegyzőkönyveinek aláírása egyértelműen tanúsítja, hogy a NATO nem a földrajzi elhelyezkedés, hanem a közös értékek alapján hozta döntését. MTI _____________ A NATO-főtitkár Varsóban leszögezte, hogy a lengyel hadsereg korszerűsítésének 15 éves programja a megfelelő irányba mutat. A szövetség nem vár el az új tagoktól nagyarányú kiadásokat új fegyverek beszerzésére, sokkal inkább az interoperativitásra, a hadvezetés NATO-kompa- tilibitására és az angol nyelv ismeretére helyezi a hangsúlyt- tette hozzá Solana. A NATO- főtitkár a sajtónak nyilatkozva kifejtette, hogy a három meghívott kelet-közép-euró- pai ország mintegy tíz évre lesz szüksége ahhoz, hogy fegyveres erői teljesen beilleszkedjenek a szövetséggel való együttműködés rendjébe. A főtitkár méltatta Lengyelország jó kapcsolatait valamennyi szomszédjával, valamint azt a szerepet, amelyet Varsó az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) tölt be. „Lengyelország, Csehország és Magyarország az első államok a térségben, akik meghívást kaptak a NATO-ba, ám egészen biztosan nem az utolsók” - hangsúlyozta a szejmben Solana. Az egynapos hivatalos látogatásra a lengyel fővárosba érkezett NATO-főtitkárAMían- der Kwasniewski köztársasági elnöktől átvette a külföldieknek adható legmagasabb lengyel kitüntetést, a Köztársaság Szolgálatáért Nagykeresztet. Az államfő hangsúlyozta, hogy országa ezzel azt a munkát kívánja elsimemi, amit Solana a NATO főtitkáraként az utóbbi két.CYbynT-Qngyclország érdé-, * kében tett. Párhuzamos hatalmaskodás Szombatra két városba is összehívták a boszniai szerb parlament újabb ülését: Nikola Poplasen, a Szerb Radikális Pártot (SRS) képviselő alelnök a kelet-boszniai Bijeijinát, a kormánypárti Jovan Mitrovic pedig az észak-boszniai Banja Lukát jelölte meg a tanácskozás helyszínéül. MTI__________ Drágán Kálink, a parlament elnöke még nem foglalt állást a parlamenti ülésszak ügyében, s a politikus jelenleg a jugoszláviai Sremska Kamenicán van, ahol hivatalos közlések szerint gyógykezelik. Jovan Mitrovic szerint Kalinicnak „politikai jellegű betegsége” van, ami azt jelenti, hogy a parlamenti elnök azért vonult kórházba, hogy ne kelljen részt vennie a végkifejlethez közeledő belpolitikai harcban. Mitrovic közölte, hogy a szombati ülést azért hívták össze, hogy az új kormány tagjai letehessék hivatali esküjüket, s belgrádi vélemény&k szerint az SRS-t képviselő Poplasen azért hívta össze Banja Luka helyett Bijelji- nába az ülést, hogy megkezdje egy párhuzamos hatalmi struktúra létrehozását, amely megakadályozná, hogy az új boszniai szerb vezetés megvesse lábát a kelet-boszniai területeken is. Az SRS és a vele szövetségben lévő, eddig hatalmon lévő Szerb Demokrata Párt (SDS) bojkottálta az új kormány összetételét jóváhagyó, múlt heti bijeljinai parlamenti ülést, s a két párt vezetői illegitimnek tartják az új kabinetet, amelyet végül a muszlim-horvát föderáció területén leadott szavazatokkal parlamentbe kerülő muszlint képviselők voksaival sikerült megválasztani. Az SRS és az SDS a múlt év novemberében tartott választások eredményei alapján összesen 39 mandátummal rendelkezik a 83 fős törvényhozásban, s a Biljana Plavsic boszniai szerb államfő támogatását élvező, Mil or ad Dodik vezette új kabinet csak minimális többséget tudhat a háta mögött. Együttérzés vagy kampányolás? MTI Az Új Szó csütörtökön megjelent írása szerint Magyar Bálint kedden a pozsonyi Magyar Ház megnyitóján a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét bíráló fellépésével „kampánynyitót” tartott. A lap munkatársa idézi Magyar Bálintot, aki Pozsonyban kijelentette: „A magyar kormány kultusz- minisztereként felelősséget érzek az egyetemes magyar kultúráért, és így a szlovákiai magyarság kisebbségi és nyelvi kulturális jogaiért is.” „SZDSZ-es politikus ilyet még aligha mondott. Ki tagadhatja, hogy a mondat stilisztikai homályán túl (rossz helyen van az «és» kötőszó a sajtónak kiadott szövegben) mégiscsak amolyan „antall- józsefes,, kemény konkrétság lüktet benne” - írja szó szerint az egyetlen szlovákiai magyar napilap. A szerző, Dusza István, ezután így fogalmaz: „Kétségtelen: jó dolog felelősséget érezni, de még jobb lenne tenni is azért, amit az ember így vagy úgy vállal. Minden akkor romlott el, amikor az MSZP-SZDSZ kormány elnöke szavahihető barátjának mondta Vladimír Meciart egy tátrai vodkázás után. Ezt még azzal is megtetézte Horn Gyula, hogy a győri tárgyalásuk után elhallgatta tárgyalópartnere tréfának minősített ajánlatát az újbóli «lakosságcserére». Most aztán érezheti a felelősséget Magyar Bálint kultuszminiszteri mivoltában. Jól jön ez a szlovákiai magyaroknak tett gesztus az SZDSZ választási kampányában”-írta. Brit-szovjet birkózás MTI _______ A brit kormány az 1968- ban végrehajtott csehszlovákiai szovjet katonai beavatkozás másnapján úgy döntött, hogy csatlakozik ugyan az inváziót elítélő nemzetközi nyilatkozatokhoz, a szovjetbrit kapcsolatok szinten tartása érdekében azonban „nem szabad túlságosan ellenségesnek” mutatkoznia - egyebek mellett ez derül ki azokból az iratokból, amelyeket csütörtökön hozott nyilvánosságra a londoni külügyminisztérium. A Foreign Office a nyíltságjegyében számos olyan feljegyzést kiadott a szokásos harmincéves titkosítás lejárta előtt, amelyek a szovjet-brit kapcsolatok kulisszák mögötti, jórészt hírszerzési és elhárítási vonatkozású fejleményeiről árulkodnak. A 60-as évek vége utáni két évtized kétoldalú diplomáciájának történetéről külön szakértői konferencia is kezdődött Csütörtök délután a brit külügyi tárca szervezésében. A most nyilvánosságra került iratok tanúsága szerint a csehszlovákiai intervenció után Londonban komoly aggodalmak forrása volt a katonai akcióban részes kclct-euro- . p^i prszágpk és Nagy-Bri- 'tánniá-gazdaság kapcsolatainak sorsa. A brit kormány a látványos miniszteri látogatásokat jó időre lefújta ugyan, a „fontos üzleti érdekeket szolgáló” alacsonyabb szintű utazások azonban folytatódhattak „a lehető legkisebb hírverés mellett”. Harold Wilson munkáspárti kormánya a szovjet bevonulás utáni napon tartott ülésén megállapította azt is, hogy az események ellenére “az általános európai béke nem forog veszélyben”. A korabeli iratokból fény derül még egyebek mellett arra a birkózásra, amelyet az MI5, a brit elhárítás folytatott a szovjet hírszerzés mind bur- jánzóbb nagy-britanniai tevékenységével. A KGB céljai között szerepelt a hangnál gyorsabb Concorde utasszállító repülőgép terveinek ellopása éppúgy, mint a brit atom- és számítógép-technológiai eljárások megszerzése. Amikor azután Edward Heath kormánya cselekvésre szánta el magát, és 1971-ben egyszerre 105 szovjet „diplomatát” utasított ki Londonból, a kétoldalú viszony olyan fagyossá vált, hogy a moszkvai brit nagykövet üzente haza állomáshelyéről: Londonnak el kellene tűrnie legalább bizonyos mértékű szovjet hírszerzői jelenlétet, ha egyáltalán bármilyen szintű kapcsolatot fenn akar tartani Moszkvával...
