Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-22 / 18. szám

Megyei krónika 1998. január 22., csütörtök Csapást mértek az embercsempészekre (Folytatás az 1. oldalról) Törvény adta lehetősé­gükkel élve november 1-jétől két hónap alatt a határátkelő helyeken 536 esetben szab­tak ki közlekedésrendészeti szabálysértést. Magyar rész­ről 31-en, román és ukrán részről 18 esetben követtek el határrendsértést, amelyek nagy része, 33 a határon átté- vedés volt. Az elmúlt évben az igazgatóság határátke­lőhelyein a személyforga­lomban 36 százalékos, a jár­műforgalomban 25 százalé­kos csökkenést tapasztaltak az egy évvel korábbihoz ké­pest. A tábornok megjegyez­te, hogy amíg Záhonyban 60 százalékkal visszaesett, addig Beregsuránynál 40 százalék­kal emelkedett a személyfor­galom. Az adatok szerint a határőrök 10,6 millió sze­mélyt és 4,4 millió járművet léptettek át 1997-ben. Seres József elmondta, hogy a szűkös gazdasági lehetőségek mellett figyel­met fordítottak a fejlesztések­re, Záhonyban bevezették a számítógépes útlevélellen­őrzést. A dantártábornok sze­rint továbbra is a legnagyobb gondot a migráció, az ember- és árucsempészet, a hamis és hamisított okmányok okoz­zák. Az ez elleni küzdelem­ben új munkamódszereket dolgoznak ki, ennek meg­felelően alakítják ki az újon­nan felvett határőröknél az oktatás személyi és tárgyi feltételeit. Az igazgatói tá­jékoztatás alapján egyre fi­nomabb módszerekkel küz­denek a testületen belüli korrupció ellen, amelynek eredményei már megmutat­koznak. Ennek ellenére több tiszttől és tiszthelyettestől váltak meg, akiket megvesz­tegettek. Bakondi György szerint a Nyírbátori Határőr Igazgató­ság munkatársai becsülettel látják el feladataikat, a ha­tékonysági mutató meg­egyezik az országos átlag­gal, ami 80 százalékot jölent. A főigazgató az országgyű­lési határozatra hivatkozva elmondta, hogy a határőrség létszáma a közeljövőben 20 ezerről 14 ezerre csökken. Ez a létszám elég a feladatok ellátásához. A határőrség adósság nélkül kezdte 1998- at. Bakondi tábornok arról is beszélt, hogy a március 21-én életbe lépő menekült- ügyi törvény újabb felada­tokat ró a határőrökre. Sok a külföldi testület tagjaitól kérik a menekültjogot, a ha­tárőrök feladatot kapnak a kérelmeknek az illetékesek­hez való továbbításban és az esetek tisztázásában. mm Jókai az Örömhírben Munkatársunktól Minden vasárnap délután fél négytől a Magyar Televí­zió 1-es csatornáján látható a református egyház Örömhír című műsora. A legközeleb­bi adásban, január 25-én az érdeklődők megismerhetik a nyíregyházi Magdaléneum Otthont, a Kertvárosi Szociá­lis Otthont és a Jókai Mór Református Általános Iskolát, ahol hétfőn volt a felvétel. Az intézmény igazgatója, Sipos Kund Kötönyné ér­deklődésünkre elmondta, hogy az iskola pedagógu­sai és diákjai teljes készült­ségben várták a stábot, de sajnos már a felvétel anya­gába sem került minden, amit be szerettek volna mu­tatni. A-vasárnap-délutáni adásban a nézők pillanatké­peket láthatnak az iskola életéből. Szó lesz a tanítás előtti kezdőimáról, és bemu­tatkoznak a jókais sporto­lók, a kis zenészek és kéz­művesek is. Megszólalnak a református gyülekezet tag­jai, az iskola pedagógusai és a tanulók szülei. Tombolán a (utballmez Új Kelet-információ Hagyományteremtő céllal rendezik meg január 24-én, szombaton Nyíregyházán a „Köztisztviselők Megyebál­ját”. A szervezők azt kíván­ják elérni, hogy a rendez­vényt a polgári Magyaror­szág polgári eseményei kö­zött tartsák számon a báli sze­zon bevezetéseként. Az ab­ban illetékesek a bál tiszta bevételét egy olyan alapít­vány számlájára fizetik be, amely a szociálisan, anyagi­lag és egészségügyileg elle­hetetlenült kollégáikon segít. A bál fővédnökei: Baja Fe­renc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közal­kalmazottak Szakszerveze­te (MKKSZ) főtitkára, Tim- kó József, az MKKSZ me­gyei titkára, Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke, Fekete Zoltán, a megyei köz- igazgatási hivatal vezetője, Czap Lajos megyei főjegyző, Csabai Lászlóné, Nyíregyhá­za polgármestere, Fazekas János, Nyíregyháza jegyző­je, Rusin József, a megyei munkaügyi központ igazga­tója, Oroszvári István, a me­gyei földhivatal vezetője, Király Zsolt, az Első Magyar Közszolgálati Nyugdíjpénz­tár igazgatója és Koncz Imre, a BM TÁKISZ igazgatója. Timkó József elmondta, hogy Szabolcs-Szatmár- Beregből eddig több mint kétszázan jelentkeztek a bálra. A rendezvény támoga­tói között van a Start Reha­bilitációs Vállalat és Intéz­ményei és több önkormány­zat is. A bálon a kellemes zenén kívül szórakozást nyújt a Primavera táncegyüt­tes, a Fantom Tánc-Sport Együttes és a Nyíregyházi Társaskör. A tombolán egye­bek mellett meg lehet nyer­ni az Olaszországba szerző­dött debreceni válogatott futballista, Sándor Tamás 10. számú mezét és a Jósa András Múzeum, valamint az MKKSZ vezetőinek aján­dékait is. Vizsgázó természetgyógyászok A népjóléti tárca rendelete szerint 1999. december 31 -éig vizsgát kell tenniük a működő, tevékenységet folytató természetgyógyászoknak. Az új szabályozással egyben 1998. február 1-i hatállyal visszavonták engedélyüket. Kozma Ibolya (Új Kelet) A Természetgyógyászok Or­szágos Szövetségének elnöke, dr. Taraczközi István elmond­ta a Népjóléti Minisztérium fel­hatalmazásával a budapesti Egészségügyi Továbbképző Intézet vizsgáztatja a termé­szetgyógyászokat. Az úgyne­vezett szakosított oklevél meg­szerzéséhez hármas vizsgát kell tenni! Az elsőn alapvető egész­ségügyi ismeretekről kell szá­mot adni az orvosi diplomával vagy egészségügyi iskolával nem rendelkezőknek! A máso­dik vizsga az úgynevezett ter­mészetgyógyászati modell, ez kötelező mindenki számára. Ez általános természetgyógyászati tudásfelmérés, melyben gyógy­növény-terápia, homeopátia, radiesztézia is szerepel. A két sikeres vizsga után szakosod- hatnak a természetgyógyászok, kilenc terület közül választhat­nak, akár többet is. Ezek a következők: alternatív mozgás és masszázsterápia, életmód, akupresszúra, bioenergetika, gyógynövény-terápia, bio­energetika, szemtréning, kine- ziológia, reflexológia. Sikerte­len vizsga esetén csak a tanfo­lyamok elvégzése után lehet újra szakvizsgára jelentkezni. A kép­zéseket bárhol el lehet végezni, erre nincs külön szabályzát. A rendeletbe egy mondattal az is bekerült, hogy a természet- gyógyászat egészségügyi tevé­kenységnek számít, ennek értel­mében akár kórházak is alkal­mazhatnak természetgyógyá­szokat. Taraczközi István sze­rint azok az természetgyógyá­szok, akik eddig „ufó-energiá­val” vagy „isteni” energival gyógyítottak, magukat „táltos­nak” nevezték, a rendelet meg­jelenése után teljes átalakulá­son mentek keresztül, s már nem is nevezik magukat tennészet- gyógyászoknak. Nem vállalják a képzések költségét. Az első két vizsga egyenként három­ezerkétszáz forintba, a szakvizs­gák átlagos ára tízezer forint. Másrészt az Á-NTSZ által tá­masztott követelményeknek sem kívánnak eleget tenni, amely a rendelő nagyságára és felszereltségére vonatkozik. A szabályozókkal azonban a tömegmozgalom jellegét is el­vesztette a természetgyógyá­szat bevezetése. Mint a fentiekben is olvasha­tó, február 1-jei hatállyal vissza­vonták a természetgyógyászok engedélyét, de a vizsgára jelent­kezők haladékot kapnak. Sokan adták be vizsgakérelmüket, ezért a Továbbképző Intézet tü­relmi időt kér. A vizsgával kap­csolatban további információ­kat kérni a Természetgyógyász Szövetség megyei titkárságán lehet Nyíregyházán a Hunyadi út 5. szám alatt. Dr. Taraczközi István Építészek továbbképzése Fekete Tibor (Új Kelet) Január elsején lépett életbe az épített környezet alakítá­sa és védelme című törvény, amelyet az Országgyűlés még elmúlt az év nyarán fogadott el. Az új törvényt az tette szükségessé, hogy a hatvanas évek óta, - amikor először rendelkeztek törvényi szin­ten az építészetről - túl sok­szor módosítgatták a rendele­teket. Lassan már követhetet­lenné vált a jogszabályok ku­szasága, és a közelgő Európai Uniós csatlakozásunk is egy EU komform rendelettárat igényelt. A néhány hete érvényben lévő új törvénnyel most kez­denek behatóbban ismerked­ni a szakemberek is. A szak­szerűbb tájékozódás érdeké­ben szerdán Nyíregyházán, a sóstói oktatási központban egész napos tájékoztató ta­nácskozást szerveztek mely­re meghívták a tervezőket, kivitelezőket, műszaki ellen­őröket, szakértőket, illetve az anyag- és szerkezetgyártók képviselőit. Előzetesen száz­harmincán jelezték részvéte­li szándékukat, de végül több mint százhetvenen jöttek el. A hallgatóság tájékoztatást kapott többek között az épí­tésfelügyelet újraszabályozá­sáról, illetve arról, hogy kik lehetnek tervezők, kivitele­zők. Az energiatakarékosság az áremelkedésekkel arányo­san mind fontosabb szem­pont. Az energiamegtakarí­tással járó épületfelújítások tudnivalóiról és a műszaki ellenőri tevékenységről is a szaktárca képviselői adtak tá­jékoztatást. A mostani isme­retek birtokában remélhetően már a törvények szellemében végezhetik napi feladataikat az építészetben dolgozó szak­emberek. Megyei hírcsokor Babus Andrea (Új Kelet) Berkesz azok közé a sze­rencsésebbnek mondható települések közé tartozik, amelyek, ha kis lépésekben is, de folyamatosan fejlőd­nek. Nemrég fejezték be Demecserrcl közösen a sze­métlerakó-telep építését, s most újabb jelentős beru­házásba kezdenek, készül a szennyvíztisztító telep is. Nyírtass községgel össze­fogva valósítják meg a bel­víz- és szennyvízhálózat kialakítását, melynek költ­ségeit pályázaton nyert pénzekből kívánják elő­teremteni. * ** Csengersimán a közel­múltban adtak át egy kö­rülbelül két-három kilomé­ter hosszúságii utat, mely Gacsállyal köti össze a te­lepülést. A helyi általános iskola február 21-én jóté­konysági bált rendez. A be­folyt összegből a hatvan­nyolc csengersimai általá­nos iskolás diák nyári ki­rándulását szeretnék finan­szírozni, valamint szemlél­tetőeszközökre is szükség lenne. A gyerekek fele még nem látta a fővárost, ezért Budapestre óhajtják vinni őket! A vacsorával egybe­kötött bálra elsősorban a tanulók szüleit és külön­böző magánvállalkozókat várnak. * * * Garbolc tizenkét társult település tagjaként készül a szennyvízelvezető-renil- szer építésére, melyre a tá­mogatást pályázat útján nyerték el. Az idei év ter­vei között szerepel az is, hogy utat építsenek Ma­gyarország „Keleti pontjá­hoz”. A turisták panasz­kodnak, hogy, míg az or­szág úgynevezett „Déli-”, „Nyugati-”, és „Eszaki”- pontját minden nehézség nélkül el tudják érni, addig a Garbolc melletti „Keleti pont”-ot csupán gyalog le­het megközelíteni. Saját erőből, közhasznú munká­sok foglalkoztatásával, tár­sadalmi munkával és pá­lyázaton nyert pénz segít­ségével szeretnék megépí­teni azt a körülbelül 1,9 kilométeres utat, mellyel megoldanák a közlekedési nehézségeket. A hatvan ember étkeztetését ellátó öregek napközi otthoná­nak épületét körbecsator- názták, s a két bejárat fölé tetőt építettek. *** Olcsvaapátiban felépült az egyház imaháza, s már csak az utolsó simítások vannak hátra a munkála­tokból. A beruházást a re­formátus egyház a saját pénzéből és az önkor­mányzat támogatásával fe­dezte. Az építkezés előtt az önkormányzat adott he­lyet az istentiszteleteknek, s az imaház felépülése után a megüresedett helyiség­ben házasságkötő termet alakítottak ki. Pályázaton nyert pénzből felújították a polgármesteri hivatal épületéi is. A tb havi járulékbevallás­ról szóló írásunkat anyagtor­lódás miatt következő' szá­munkban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents