Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-21 / 17. szám
1998. január 21., szerda Interjú Képzés után piacképesen Nyugat-Európa országaiban természetes, hogy a munkakezdéstől a nyugdíjig számos képzésen, tanfolyamon vesznek részt a dolgozók. Újabb, modernebb szakmákat tanulnak, és piacképesebb tudást szereznek, ezzel folyamatosan az aktív munkaerőpiacon tudnak maradni. Az északkelet-magyarországi régió legnagyobb felnőttképzéssel foglalkozó intézete a Nyíregyházi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ, melyben évente több ezer hallgató szerez új szakmai képesítést és piacképes ismereteket. Kozma Ibolya (Új Kelet)- A napokban ülésezett a központ felülgyelő bizottsága, amelyen értékelték az 1997-es esztendő tevékenységét. Ennek alapján mely tanfolyamokat tartja a legsikeresebbnek? — kérdeztük Várkonyi Istvánt, a központ igazgatóját.- Szakmailag sikeres programnak tekintjük a számítástechnikai tanfolyamokat, melyeket Nyíregyházán és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tartottunk. Haj- dú-Bihar megyében Hajdú- nánás-Tedejen több betanított jellegű képzést szervezünk. A tokaji kirendeltség területén fonott kertibútor készítő képzést indítottunk, szakmailag kiváló színvonalon fejeződött be a virágkötő, illetve a Carl Zeiss Hungária Kft. által igényelt NC-CNC gépkezelő tanfolyam. — A képzőközpontba nemcsak munkanélküliek jelentkezhetnek, hanem olyan tanulni vágyók is, akik még nagyobb eséllyel szeretnének jelen lenni a munkaerőpiacon...- A korábbi évekhez képest 1997-ben kevesebb volt a prevenciós célú képzések száma. Ezek a tanfolyamok hosszú távon előre szinte tervezhe- tetlenek. Tapasztalataink szerint a munkaadók elsősorban a maguk erejéből, esetleg a munkaügyi központ támogatását igényelve, de saját szervezésben bonyolítják le ilyen irányú elképzeléseiket. Ilyen esetekben a munkaadó adja be a képzési ajánlatot, ezért hacsak más megyén kívüli forrásból nem tudunk támogatást szerezni, akkor számottevő mértékű anyagi támogatásra a helyi munakügyi hivataltól nem számíthatunk, ilyen például az angol és német nyelvű képzés és számítástechnika. Központi programunkban számottevő súlyt képviselt a támogatott tartós munkanélküliek képzése. Ezen a területen teljes sikerről számolhatnánk be, ha a program központi előkészítése nem húzódott volna el, és a résztvevők körét nem szűkítette volna le a túl szigorú feltételrendszer. A tapasztalatok szerint elsősorban a munkát is garantáló képzések voltak vonzóak a tartósan munkanélküliek számára. A kevesebb felkészültséget, inkább manualitásl igénylő képzések voltak népszerűek. Kétségtelen egyébként, hogy sokan nehezen mozgósíthatók a képzésben való részvételre, de bizonyos, ha a nagyszámú, mind inkább hátrányosabb helyzetben lévő réteggel nem foglalkozunk, számukra örökre elvész a munkavállalás lehetősége, ha gondjaikkal nem törődünk.- A pályakezdők hogyan vehetnek részt a képzésekben?- Számukra az elmúlt esztendőben külön kiemelt programokat nem indítottunk, ugyanakkor úgy tapasztaljuk, hogy a képzési programjaink résztvevőinek kiválasztásakor a munkaügyi hivatal részéről kiemelt körhöz tartoznak. Idén is ennek megfelelően döntően pályakezdők kerültek ki a vállalkozási ügyintéző, a kerékpárszerelő, az ügyintéző titkár, a személy- és vagyonőr tanfolyamokról.- Több olyan képzést szerveznek, amely nem nyíregyházi központban működik, hanem vidéki városban vagy községben...- Azt tapasztaljuk, hogy a hallgatók szívesebben jelentkeznek a lakóhelyhez közeli képzésekre, ezért is igyekszünk kimozdulni Nyíregyházáról. Több olyan tanfolyamunk van, amelynek gyakorlati oktatása csak azon a területen történhet, ahol a későbbiekben a hallgatók dolgozni fognak, ezért is kézenfekvőbb, ha az oktató megy vidékre, s nem a hallgatók fáradnak be a megyeszékhelyre. Vidéki bázisintézményünk van például a mátészalkai szakmunkásképző iskolában.- Milyen képzéseket terveznek 1998-ban?- A felkínált munkahelyek száma az elmúlt évben, ha nem is robbanásszerűen, de nőtt. Szerintem reális esélynek tűnik a külföldi tőke megjelenése megyénkben. Programjaink sikere érdekében meg kell keresni azokat a befektetőket, akiknek beruházásuk egyúttal minőségi munkaerőigényi jelent. A munkahelyek keresésében változatlanul előnyt élveznek a számítástechnikai szakmák, ha azok már valamilyen szakmai képzettséghez társulnak. Továbbra is van felvevőpiaca a ruhaipari, faipari szakmáknak. Meggyőződésünk, hogy változatlanul szükség van mező- gazdasági végzettségű szakemberekre. A jelek szerint növekedni fog a munkaerőigény az élelmiszer-feldolgozás terén, nagyobb számban a betanított munka, kisebb mértékben a szak- képesítést adó szakmák iránt is. A halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküliek, közöttük a cigány etnikum képzését a tartós munkanélküli program keretében, illetve a befejezett általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára az elmúlt évhez hasonlóan az Országos Foglalkoztatási Alapból beilleszkedési programot szeretnénk megvalósítani. Ennek csak akkor van realitása, ha a programot képzés is követi. Bízom abban, hogy hamarosan élénkülni kezd a megye gazdasága, s minél több embert tudunk átképezni a különböző piacképes szakmákra. így több esély lesz arra, hogy munkát találnak a környéken élő tartós munkanélküliek. Baráth Andrea- Hogyan lesz valakiből könyvtárigazgató?- Egy Békés megyei kis faluból származom. Édesanyám magyar-történelem szakos tanár volt, így elmondhatom, hogy könyvek között nőttem fel. A gimnáziumot Debrecenben, a főiskolát történelem-népművelés szakon Nyíregyházán végeztem, Kisvárdára nősültem. Amikor ide kerültem, egyetlen ismerősöm sem volt a városban, a feleségem után sokáig „irányba köszöntem”. Nehéz volt így közönségszervezőként elhelyezkedni, mégis fél évig azt az állást töltöttem be. Szerettem volna azonban a szeretteimmel több időt együtt tölteni, ezért 1992-ben megpályáztam a könyvtár- igazgatói állást.- Ont újabb öt évre megbízták a könyvtár- igazgatói teendőkkel. Milyen célokat szeretne megvalósítani az intézményben a pályázaton nyert több mint egymillió forintból?- Szeretnék súlyt helyezni az egyetemi-főiskolai hallgatók jegyzeteinek beszerzésére, mert „Ma már köszönnek az emberek” Számítógép mellett ülő, harminc év körüli, szemüveges fiatalember fogad, amikor a könyvtárigazgatót keresem Kisvárdán. Szivák Gábor azonnal betessékel az irodájába, ahol, mint egy minikönyvtárban, súlyos könyvektől roskadozik a polc. Az asztalon egy készülő író-olvasó találkozó szórólapjait találom. Egy helyi tanár-poéta megjelenő verseskötetére hívja fel a figyelmet. a tanintézmények által adott jegyzetvásárlási bón messze nem fedezi a tankönyvek összköltségét. Szeretném elérni, hogy a jegyzetek legalább egy példányban hozzáférhetők legyenek a kispénzű hallgatók számára is. Nyertünk pénzt továbbá telekommunikációs kapcsolat kiépítésére is, ami számítógépet és hozzá tartozó külön telefon- vonalat jelent. 1996-ban már volt egy elektronikus postafiókunk, majd tavaly a Soros Alapítványon keresztül Internet-hozzáféréshez jutott intézményünk. Videofilm-vásárlásra kaptunk százötvenezer forintot, és a Virág Ferenc-tu- dományos emlékülés megrendezésére harmincötezer forintot. Utóbbi aktualitását születésének 90. évfordulója adja.- Pályázatában megemlítette, hogy a könyvtár dolgozói a túlmunkáért nem részesülnek pótlékban, aminek a jövőben meg kellene teremteni a fedezetét. Hogyan értékeli a könyvtári dolgozók megbecsülését?- A könyvtárosok mind alulfizetettek voltak, bár kétségtelen, hogy a képzettségük is alacsony volt. A közalkalmazotti bértábla ezt a helyzetet rendezte valamelyest, de nem adott „választ” minden, bérezéssel kapcsolatos problémára. A szakma megbecsülését egy szép könyvtári épületben és a dolgozók anyagi megbecsülésében látnám. Ebből az épület megvalósult, most szeretném elérni a második feltétel bekövetkeztét. Egyébként azt vallom, hogy ha az embereket hagyják nyugodt körülmények között dolgozni, nem feltétlenül szükséges korbácsot alkalmazni.- Milyen tapasztalatai vannak a könyvtárlátogatók összetételét illetően?- A könyvtárat főként diákok és nyugdíjasok látogatják, bár nyolcszáz felnőtt korú tagunk is van. A munkanélküliek szép számban veszik igénybe a szolgáltatásunkat, ők féláron tehetik ezt. Az értelmiség lehetne e téren aktívabb, bár van egy olyan réteg, amely meg tudja venni a könyveket, ezért nem keresi fel a könyvtárat. Nem említettem még azokat, akik a folyóirat-olvasó, illetve az információ kedvéért látogatnak meg minket anélkül, hogy beiratkozott tagok lennének. Összességében a könyvtár inkább a közép- és szegény rétegeké. Most a tizenhat év alattiak és a hetven év felettiek ingyenesen látogathatják a könyvtárai, amire legalább húsz éve nem volt példa.- Aki nem kezdettől él a városban, az bizonyára más szemmel nézi az ott zajló folyamatokat. Mi az, amit sajátosnak talál a város közéletében?- Már régóta foglalkozom Kisvárda helytörténetével, és azt tapasztaltam, hogy a város történelme során mindig akkor fejlődött a leginkább, amikor ezt a polgári viszonyok lehetővé tették. Ma elég végigtekinteni a főutcán: mindig szépül, gazdagodik. Azt hiszem, a város önkormányzata kultúrakedvelőnek mondható, hiszen kevés hasonló városban működik művelődési ház és színház, Szivárvány énekkar, mazsorett- csoport. A megye városai közül csupán hatról mondható el, hogy könyvtárat működtet. Pozitívnak mondható, hogy Kisvárdán több havilap megél, bár ezeket elég merevnek tartom. A hírekre frissiben kíváncsi a városlakó. A mai felgyorsult világban már nem számít hímek például a két héttel azelőtti kézilabdamérkőzés eredménye.- Ón a helytörténeti kutatások mellett tanít a dolgozók esti iskolájában is. Munkájának milyen gyümölcsére büszke a leginkább?- Arra, hogy hozzájárulhatok Kisvárda művészeti-irodalmi életének pezsgéséhez. Évek óta rendezünk Könyvtári csevegés címmel találkozókat, amelyeknek célja a magyar kultúrával megismertetni a közönséget. Az előadások a régészetről, a néprajzról, a történelemről vagy a filmről szólnak. Az előadók legalább felét kisvárdai illetőségű neves emberek teszik ki, de emlékezetes volt például Lőrincz L. László, Gyurkovics Tibor, Görgey Gábor estje, vagy Margócsy József, Katona Béla előadása. A csevegések hatása aztán továbbgyűrűzik: tartottunk szavalóversenyt helyi írók alkotásaiból, Mégis tavasz... címmel megjelent a kisvárdai szerzők antológiája, vagy idén lát napvilágot Gondos Gyula verseskötete, amelyre szórólapokkal kívánjuk felhívni az irodalomszerető közönség figyelmét. A felnőttek tanítása során mindig örömmel tölt el, ha eljuttatok oda valakit, hogy felismerje, mi zajlik körülötte a nagyvilágban. Ehhez minden korból lehet történelmi példát találni. Egyáltalán: arra vagyok büszke, hogy ha végigmegyek azutcán, azért most már rám köszönnek az emberek. I Szivák Gábor
