Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-19 / 15. szám

' Y ú-Lcl Hízót keresnek! Nyíregyházi állatvásár Gazdasági krónika Kedvezmények a térségnek Beszélgetés dr. Nagy Frigyes miniszterrel 1998. január 19., hétfő Munkatársunktól A nyíregyházi állatpiacon a sertések tartják a meglehetősen magas áraikat, s a hízók iránt fokozott a kereslet. Ez annak köszönhető, hogy korábban a kis súlyú és hízó sertések irán­ti rendkívül intenzív volt a ha­zai és külföldi felvásárlás, va­lamint a nagybani vevők által diktált kedvező árak miatt jó­szághiány alakult ki. Ezzel pár­huzamosan a tenyészetkialakí­tás idén is államilag támoga­tott lesz, amely - új elemekkel kiegészítve - tervezetten a ta­valyinál kedvezőbb helyzetbe hozza a gazdákat. A legutóbbi állatvásárra az újévi kínálathiány volt jellem­ző. A kis súlyú, 5-6 kilogram­mos malacokat 6,5-7,5, a 17- 18 kilósokat 9-10, a 35-40 ki­lós süldőket 15-20 ezer forin­tért kínálták a tenyésztők. A Új Kelet-információ Az elmúlt hat évben jelentő­sen átalakult a hazai vállalatok és magánszemélyek tulajdono­si szerkezete. A Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara által köz­zétett összesítésből kitűnik, hogy a munkavállalói réteg va­gyongyarapítása (MRP) volt a legnagyobb arányú: hat év alatt tizenkétszeresre növelték tulaj­doni hányadulat. Ez a munka­helymegtartás szempontjából óriási jelentőségű, viszont ér­tékben a külföldi cégek vásár­lásai a jelentősebbek. A hatá­ron túli befektetők meghárom­szorozták tulajdoni részesedé­süket. A hazai vállalkozói szek­hasas anyakocák 38-45 ezer forintba kerültek, s a hízók ki­logrammára 275-290 forint körül mozgott. Mérsékelt volt a marhapia­ci kereslet, amely az árakra is rányomta a bélyegét. A két- három hetes fríz fajtájúak 18- 22, az ugyanennyi idős ma­gyar bika és üszőpár közel 35, a két hónapos bikák 25-30, a félévesek 65 ezer forintba ke­rültek. A lovak iránti érdeklődés változatlanul szerény volt. Az egyéves csikók 90, az öt-hét éves paripák ára nem haladta meg a 180-200 ezer forintot. Időnként feltűnik a piacon egy-egy, jobbára mutatóba kivitt nemesvérű állat. A kö­zelmúlt egyik ilyen csodálni- valója egy másfél éves neme­sített, nagy nóniusz volt, amelynek a kikiáltási ára 800 ezer forint volt. tor megerősödését jelzi, hogy a magánszemélyek közel há­rom, a társas vállalkozások több mint nyolc százalékkal gyarapították a tulajdonukban lévő jegyzett tőke nagyságát. Az állami szektor közvetlen gazdaságbefolyásoló jelenlé­tének csökkenését jelzi, hogy mintegy felére mérséklődött a birtokolt vagyon, s az agrár­tárca mindennemű földtulaj­don-koncentrálási törekvésé­vel ellenben a szövetkezetek vagyoni hányada is alacso­nyabb lett. Az állami szekto­ron belül az önkormányzatok viszont több mint két száza­lékkal gyarapították a vagyo­ni értékeiket. Szabó Zoltán (Új Kelet) A közelmúltban a Földműve­lésügyi Minisztériumban meg­tartott sajtótájékoztató után si­került dr. Nagy Frigyes földmű­velésügyi miniszterrel beszél­getnünk agrárgazdaságunk idő­szerű kérdéseiről.- Mennyibe kerül az agrár- kormányzatnak az európai uniós csatlakozásra való fel­készülés?- Mintegy 500 millió forintos költségvetéssel számoltunk 1997-ben, amiről direkt kimu­tatható, hogy a csatlakozási fel­készülésre lett felhasználva. A következő évek költségvetés­ében még több pénzt kell erre a célra fordítani. A '90-es évek óta mintegy 80 millió ECU állt ren­delkezésre agrárstrukturális fej­lesztések megvalósítására.- Agrárgazdaságunk mely te­rületei felelnek meg már most az EU-s követelményeknek?- Meggyőződésem, hogy Magyarország az állategészség­ügy és a növényegészségügy területén nincs elmaradva az eu­rópai normatíváktól, nem vélet­len, hogy az úgynevezett ekvi­valencia-egyezmény aláírási stá­diumban van. Ez azt jelenti, hogy hazánkból az Európai Unió terü­letére szállított növényi és állati termékeket csak szúrópróbasze­rűen ellenőrzik, és ha esetleg prob­lémák jelentkeznek, akkor nem az egész országot zárják ki a kereskedelemből, hanem csak az a régiót, amely a nem megfelelő terméket megtermelte.- Mezőgazdasági termékeink minősége megfelel-e az uniós követelményeknek? Új Kelet-információ Mezőgazdasági tevékenység folytatását elősegítő kamattá­mogatás: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdő- gazdálkodás, vadgazdálkodás, valamint halászati tevékeny­ség, költségeinek fedezésére hitelintézettől igénybe vett, legfeljebb egyéves lejáratú hi­tel után az eredeti hitelszer­ződés szerinti időszakra, a hi­telintézet kamatterhelése alap­ján kamattámogatás vehető igénybe. A támogatást az előbb említett tevékenységeket végző vagy végeztető nyilvántartásba vett integrátorszervezetek is igénybe vehetik. Az igénylőnek, a támogatá­si kérelem nyilatkozatában vállalnia kell azt, hogy évi 50 ezer és 100 ezer forint közöt­ti kamattámogatás igénybe­vétele esetén a hitel lejáratá­nak évében 250 ezer forint éves mezőgazdasági termék­értékesítési árbevételt ér el, és azt számlával igazolja. Ha a termelő éves kamattámo­gatási igénye meghaladja a 100 ezer forintot, akkor 1 millió fo­rintos termékértékesítési árbe­vételt, továbbá kamarai tagsá­got kell igazolnia. Az integrátorszervezetek­nek legalább 50 millió forin­tos éves termékértékesítési ár­bevételt kell a tárgyév lezárá­sát követően igazolni, vala­mint nyilatkozni kell a kama­rai tagság meglétéről.- Az élelmiszer-ipari termékek nagy része megfelel az Európai Unió által támasztott minőségi követelményeknek, de ha végig­nézzük a friss zöldség-gyümölcs piacokat, akkor nyilvánvalóvá válik lemaradásunk, például az­zal az almaterméssel, ami az el­múlt évben jelentkezett és csak ipari feldolgozásra volt alkalmas, hiába akarunk az EU-ba menni, úgy sem lehet eladni.- Országunk mezőgazdasága mit nyer a csatlakozással? Na­gyobb mértékű támogatást vehe­tünk-e igénybe, mint amit befi­zetünk a közös kasszába?- Úgy gondolom, hogy a ma­gyar mezőgazdaság jelentős összegekre tarthat igényt, tehát jól jár a teljes jogú tagság esetén, fel­téve, ha a támogatások lehívásá­hoz szükséges adminisztratív fel­tételeknek meg tud felelni. Lesz­nek olyan rétegek, amelyek a kí­nálkozó lehetőségekkel nem tud­nak majd élni. Ezért mondjuk azt, hogy nemcsak a kormányhivatal­oknak kell felkészülni, hanem a gazdálkodóknak is.- Európai uniós csatlakozá­sunk előtt várható-e a hátrányos helyzetű régiók külön támoga­tása, felzárkóztatása?- Igen, jelentős támogatási keretet különített el nemcsak a Földművelésügyi, hanem a Te­rületfejlesztési Minisztérium is. Nagy összegek állnak rendelke­zésre a hátrányos helyzetű terü­letek fejlesztése érdekében, de ennek igénybevételéhez a régi­óknak ki kell dolgozni a meg­felelő projekteket. Ilyen területek például Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, a Tiszai homokhát, Somogy Kamattámogatás forinthitel esetén csak olyan hitelszer­ződés után vehető igénybe, amelyben a teljes hiteldíj leg­feljebb 4 százalékponttal ha­ladja meg a hitelszerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkama­tot. Ez a hiteldíj a kamaton kí­vül magában foglalja a kezelé­si költséget és az egyéb járulé­kos díjakat is. A támogatás forinthitel igény- bevételekor a jegybanki alapka­mat 40 százaléka, míg deviza­hitel esetén a hitelszerződés sze­rinti kamat 30 százaléka. Ez a kamattámogatási konst­rukció közraktárban elhelyezett étkezési búzára, valamint takar­mánykukoricára, közraktári fe­megye egyes térségei. Tavaly ezt a támogatási formát Borsod- Abaúj-Zemplén megye hasz­nálta ki legjobban, hiszen szin­te az év utolsó napjáig kapcso­latban voltak a minisztérium­mal, hogy elképzeléseiket megvalósíthassák.- Felsőoktatási intézmények, kutatási rendszerek és a gazdál­kodók közötti kapcsolat erő­sítésére milyen intézkedések várhatók?- Nem lehetünk megelégedve a szaktanácsadói hálózatunkkal, a munkamegosztással kapcso­latban vita folyik a minisztéri­um és az Agrárkamara között, de nem is ez a vita a lényeg, hanem az, hogy egy ütőképes szakta­nácsadói rendszer épüljön ki, amelynek a finanszírozásához a szükséges pénzekkel rendelke­zünk, erre támogatásokat lehet igényelni. Ki kell válogatni azo­kat a központokat - ezek vagy egyetemek, vagy kutatóintéze­tek lehetnek'-i ahhol a bázisa van ezeknek a szaktanácsadási rendszereknek, csak magasan kvalifikált szakemberek lehet­nek szaktanácsadók. dezet alapján hitelintézettől, il­letve közraktártól felvett, leg­feljebb egyéves lejáratú hitel után is igénybe vehető. Az elemi csapással sújtottnak minősített igénylő, a károsodott termék termelésével összefüg­gő, illetve erdőművelési ág ese­tében a gazdálkodóknak az ele­mi kár felszámolásával kapcso­latos költségeik fedezésére fel­használt hitel kamattámogatá­sán kívül is lehetőség van kiegészítő kamattámogatást igényelni. Ennek mértéke fo­rinthitel felhasználása esetén a hitelszerződés szerinti idő­szakra a jegybanki alapkamat további 25 százaléka, míg de­vizahitel felhasználásakor a ka­mat 15 százaléka. Világméretű család Új Kelet-információ Milan Panic, az ICN Al­kaloida Rt. többségi tulaj­donosa az 1998-as eszten­dőt az Egy társaság prog­ram beindítása évének ne­vezte. Az elképzelés alap­ja az, hogy az ICN vala­mennyi tagvállalata egysé­ges követelményrendszer­ben, ugyanazokért az elfo­gadott célok megvalósítá­sáért dolgozzon. Ezt a fel­adatot szolgálja a kulturá­lis csereprogram a vállala­ti dolgozók gyermekei számára, az AIESEC okta­tási projekt, amely fizetett bentlakásos ismeretszerzé­si lehetőséget ad a friss dip­lomásoknak, vagy a belső alkalmazotti tapasztalat­szerzési látogatás az ICN külföldi leányvállalatai­nál. Összeállt egy nemzet­közi munkacsoport - a tiszavasvári gyárat Rudolf Katalin képviseli -, amely­nek feladata, hogy a tag­vállalatok közötti kulturá­lis különbségek áthidalá­sával elősegítse az ICN világméretű egységesítési törekvéseit. Milliárdos iparosság Új Kelet-információ Hatmilliárd forintos támo­gatásra számíthatnak idén a kis- és középvállalkozások, hangzott el az Ipartestületek Országos Szövetségének el­nökségi ülésén. Az anyagi segítség egyharmadát PH A- RE-forrás, a nagyobb hánya­dát a központi költségvetés juttatja a gazdálkodási szek­tor résztvevőinek. Lapunk információi szerint a hátrá­nyos helyzetű térségekben, például Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, ahol a gazdasági növekedés nem érte el a limitként jelzett át­lagos négy százalékos gya­rapodást, kiemelt támoga­tást élvezhetnek. Idén foly­tatódik a külföldi piacra jutást segítő, az ipari park, valamint a sok vállalkozást érintő beszállítói célprog­ram. A megnövelt összegű támogatási elképzeléssel a kormány a hazai vállalko­zások versenyképességé­nek növelését szeretné el­érni, ösztönözni. Kazán­korszerűsítés Új Kelet-információ Nyírbogdánvban, a Mól Rt. telephelyén a helyi Kő­olajipari Karbantartó és Szolgáltató Kft., valamint a Kipcalor Kft. kivitelezé­sében befejeződött a kazán­ház rekonstrukciója. Az üzembiztonság növelése és az energiaköltségek csök­kentése céljából a több mint 150 millió forint értékű tel­jes körű energetikai re­konstrukció mind műszaki, mind környezetvédelmi szempontból megfelel a leg­szigorúbb uniós előírások­nak. A létesítményt január 20-án, kedden adja át Cseh Béla, a Mól Rt. vezérigaz­gató-helyettese. A vállalkozások jegyzett tőkéjének tulajdonosi szerkezete szerinti összetétel (százalékban) Tulajdonos megnevezése 1992 1993 1994 1995 1996 Hazai magánszemély 9,8 11,9 12,3 12,4 12,6 Hazai társaság 12,4 14,2 17,1 19,9 20,5 Állami 58,9 48,4 40,4 29,5 22,5 Külföldi 10,1 16,1 18,9 27,9 31,5 Önkormányzati 5,1 5,8 6,6 6,3 7,5 Szövetkezeti 2,8 2,6 2,6 2,1 2,1 MRP-szervezet 0,1 0,3 0,9 1.0 1,2 Stagnáló feketemunka Új Kelet-információ Nem változott tavaly je­lentősen a térségi munka­adóknál feltárt szabályta­lanságok jellege és aránya. Az Országos Munkabizton­sági és Munkaügyi Felügye­lőség Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Felügyelősé­gétől származó előzetes in­formációk szerint 1997-ben közel kétezer helyszíni vizs­gálatot folytatott a szervezet tizenöt felügyelő munkatár­sa. A górcső alá vett munkál­tatók közel felénél tapasztal­tak valamilyen szabályta­lanságot - jellemző volt az írásbeli szerződés hiánya, il­letve a külföldiek illegális fog­lalkoztatása s egyharma- dukra‘bírságot szabtak ki. Összesen közel 26 millió fo­rint értékű vétséget állapítot­tak meg. A gyakorlat szerint a megyében elsősorban uk­rán és román állampolgáro­kat foglalkoztatnak illegáli­san, általában méltánytalan fizetségért, amely szabályta­lanságoknak huszad-ötvened részét sikerül a hivatal mun­katársainak feltárnia. Ennek oka a munkaadó és a külföl­di közös érdekeltségéből adó­dó hallgatás, illetve a jogi szabályzás hiányossága, va­lamint a retorzió nem kellő súlya. Vállalkozások kontra kamara Mezőgazdasági támogatások Agrárfinanszírozás állami segítséggel (I.) EBBME&hbSSíSSI

Next

/
Thumbnails
Contents