Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-19 / 15. szám
Jótékonysági bált tartottak szombaton a nyíregyházi Wesselényi Miklós Szakközépiskolában A járulék nem mellékes Járulékos költségeknek nevezzük azokat a kiadásokat, amelyek valamilyen tevékenységnél, termék előállításánál vagy szolgáltatásnál az alapanyag és az energia árán felül kiadásként jelentkeznek. A köznyelvben csak mellékes tényezőnek gondoljuk, pedig nem az. Megyei krónika 1998. január 19., hétfő Már nem szabad préda! Megoldott a Bujtosi tó vízutánpótlása Harcban a hínárral Fekete Tibor jegyzete Számoljunk egy keveset! Ha egy vállalkozó a költségek levonása után tisztán megtermel száznegyvenki lene forintot, akkor abból 49 a társadalom- biztosítási járulék. Ezen felül az egészségügyi hozzájárulás ráeső hányadával már megközelíti a negyvenszázalékos elvonási arányt. Közel harminc százalékát személyi jövedelemadóként befizeti az államkasszába, és ha a helyi önkormányzat kivetette az iparűzési adót, akkor ennek a kötelezettségének is eleget kell tenni. Summa summárum, még harminc forint is alig marad a százötven forintos jövedelemből. A nyolcvan százalék közeli elvonási arányt figyelembe véve kétszázezer forintos tiszta jövedelmet kell termelni ahhoz, hogy negyvenezer forintos keresete legyen az illetőnek, ehhez pedig legalább bruttó 800 ezer-egymillió forint közötti összeget kell egy hónapban bevételezni, ami mai ismereteink szerint a legtöbb vállalkozónak elérhetetlen álom. Csoda, ha ezek után a többség keresi a törvény adta kiskapukat, és megpróbál olyan tételeket is költségként elszámolni, amik nem függenek szorosan össze a vállalkozói tevékenységével. Erről mindannyian tudunk, de mégsem ildomos beszélni róla. De miért nem? Jó lenne végre tiszta vizet önteni a pohárba, és nyiltan beszélni arról, ami köztudott. F T. (Uj Kelet) Ha kis mértékben is, de az elmúlt évben javult a lakosság életszínvonala - jelentette ki határozottan a kormányszóvivő. Külön kiemelve a makrogazdasági mutatók emelkedését, a külgazdasági mérleg egyensúlyát és a várható további, még lendületesebb javulást. így kell ezt egy választás évében, elvégre a remény hal meg utoljára. Az optimista jóslatok statisztikai számításokon alapulnak, de Churchill óta tudjuk, csak annak a statisztikának hihetünk, amit mi magunk hamisítottunk meg. Nézzük ugyanazokat az adatokat, csak egy kicsit másként. A hazai fizetőképes kereslet mellett nem tudnak akkora jövedelemre szert tenni a vállalkozók, hogy nyolcvan százalék fölötti elvonás mellett még tisztes megélhetésre is maradjon pénzük. Ezek a szerencsétlen emberek csak aközött a két lehetőség között választhatnak, hogy vagy megpróbálnak ügyeskedni és vállalják a lebukás esélyét, vagy visszaadják a működési engedélyüket, és ők is tartják a markukat a segélyért. Akkor pedig már semmilyen járulékot nem fizetnek majd, sőt őket kell eltartani. Elgondolkodtató az a tény, hogy a tb-járulékok több mint kilencven százalékát a bérből és fizetésből élőktől vonják le. Nem igaz, hogy a többiek nem dolgoznak és nem keresnek pénzt, csak éppen ügyesen eltüntetik a jövedelmük egy részét. Meg kellene különböztetni, kik azok, akik megélhetésből, és kik azok, akik jövedelemhalmozás céljából próbálnak meg bűvészkedni a költségekkel. Természetesen nem kellene külön törvényeket alkotni részükre, de egy arányos közteherviselés elvén alapuló adó- és járulékfizetési törvényalkotással meg lehetne találni azt az arany középutat, ahol a kisvállalkozókat sem kellene elnyomorítani, és az újgazdagoknak is maradna annyi, amiből még vígan ellubickolnának. Ez lenne az igazán közérzetjavító intézkedés. Lehet, hogy az ár- és a bér- színvonal összehasonlításában javult az arány, de köszönöm szépen, az nem boldogít, ha nem drágult a zongorahúr, ugyanakkor 15 forinttal többe kerül a benzin. Az sem vigasztal, ha az infláció mértékétől kisebb arányban növekszik a vonatjegy ára, mert legfeljebb kevesebbet utazunk majd, de enni és lakni kell. A szűkén értelmezett megélhetési költségek emelkedése mindig jobban irritálja az embereket, mint mondjuk a szórakozás, az élvezeti cikkek, vagy éppen a bútorok Munkatársunktól Péntek este tartotta éves közgyűlését Nyíregyházán, a Móra Ferenc Általános Iskolában a Bujtos Sporthorgász és Tájvédelmi Egyesület. A 157 tagból csak 74-en mentek el, így második nekifutásra sikerült szavazatképessé tenni a gyűlést. Az elnöki beszámolóból kiderült, a Földművelésügyi Minisztérium pályázatán nyert 702 ezer forintból félmilliót haltelepítésre fordítottak, ezzel már volt mit kifogni a tóból. Horogérett halakból összesen 10 mázsa pontyot, 4 mázsa amurt rakta a vízbe, és közel húszezer darab egynyaras amurra bízzák a hínár lelegelését. Ragadozó fajtákat most nem telepítettek, hisz a korábbi állományból és annak szaporulatából még maradt elég. Megoldódott a tó rendszer őrzés-védelme. A társadalmi ellenőrök áldozatos munkájának köszönhetően tudomásul vették a környéken élők, hogy már nem szavad préda a Bujtos, és csak az igazolt egyesületi tagok ülhetnek ki pecabotjaik- kal a tópartra. Tavaly már nem csökkent a vízmennyiség, sőt a nyolcas számú főfolyásból a zsilipeken át annyi vizet kapott a Bujtosi tó, hogy közel fél méterrel megemelkedett a vízszint. A két fúrott kútból csapadékszegény időszakokban pótolni tudták a párolgási veszteséget. Költséges megoldás, de a tó biológiai egyensúlyának megőrzése miatt nyaranta szükség van a szivattyúzásra is. Idén tavasszal főleg dévért, bodorkát és bagoly keszeget ára. A közlekedést és a szállítást már nem lehet ebbe a kategóriába sorolni, mert mondjuk egy vállalkozónak a gépkocsija munkeszköz. Szóval örüljünk annak, hogy javult a helyzet, bár a hír közreadásakor gyorsan megjegyezték, a 2-3 százalékos életszínvonal-emelkedést még nem fogjuk egyből észrevenni. Mit mondjak, itt, a keleti végeken valóban nem érezzük, hogy bármi javult volna. Szintén a statisztikákból tudjuk, hogy megyénkben a munkanélküliségi ráta már évek óta stagnál. hozatnak majd, összesen tíz mázsányit. A további telepítés sorsa még az idei halárak növekedésétől is függ. 1997-ben, hatvan százalékkal került többe a halhús, és ha ez a tendencia így folytatódik, akkor őszre akár megduplázódhat a telepítés költsége. A fogási naplók nyilvántartásából megtudhatják, mennyi hal maradt a vízben, és ennek arányában vásárolnak majd horogérett halakat. Az idén szeretnék elérni, hogy a 4-es és az 5-ös tó (a körúttól a városközpont felé eső rész) nevelőtó legyen, ahol kétezer darab süllőivadékot helyeznének a vízbe. A közgyűlés elfogadta az erre az évre érvényes tagdíjak emelését, valamint hogy az újonnan belépőktől négyezer forint halasítási hozzájárulást kérnek. Ha véletlenül egy-két százalékkal csökken a regisztrált munkanélküliek száma, akkor az már hír. A baj csak az, hogy ez az összehasonlítás is sántít, mert 1990 óta egymillió-kétszázezer munkahely szűnt meg, és cserébe még kétszázezerre sem tehető az újonnan létrejött állások száma. A maradék egymilliónégyszázezer körül mozog a munkanélküliek száma, pedig legalább ugyanennyien vannak, akik szintén nem tudják eltartani a családjukat. Kényszervállalkozók lettek, akik jó, ha a rezsiköltA kedvezményes éves jegyek közül gyermek területi jegyet csak azok a diákok válthatnak, akiknek szülei tagsági díjat fizetnek az egyesületnek. A tanácskozás résztvevői abban is megállapodtak, hogy továbbra sem lehet majd csónakból horgászni, illetve etetőkosarat használni. A gyermekek annyi kedvezményt kaphatnak, hogy az új horgászati törvény értelmében egy nemeshalat foghatnak. Ebben az évben három nagy horgászversenyt iktattak be programjukba. Május elsején a tórendszer felújításának ünnepélyes átadásán a megyei szövetséggel közösen meghívásos versenyt tartanak. Ezen kívül a szokásos egyesületi viadalon túl gyermeknapon a kicsiknek egy külön lehetőséget is adnának a megmérettetésre. séget ki tudják termelni, alkalmi munkából tengetik napjukat, vagy csak egyszerűen eltűntek a munkaügyi központok látóköréből. Őket is vehetjük ugyanúgy munkanélkülieknek, és már mindjárt nem olyan rózsás a kép. Jó lenne már végre elfelejteni azokat az összehasonlító kimutatásokat, amelyeket mindenki úgy értelmez, ahogy neki tetszik. Ki kellene dolgozni azokat az objektív szempontokat, amelyekkel tárgyilagosan mérhetők a gazdasági folyamatok, a népjólét szintje. Talán akkor tisztább képet alkothatunk a kormányok ténykedéseiről így, a választások idején. Műveltségért, magyarságért • •• Babus Andrea (Új Kelet) „Az emberség, a tudomány annyira összehúzott bennünket a világnak e részén, hogy amikor hazát, hazafiságot emlegetnek: Európát értsd rajta” - hangzanak Bessenyei György felvilágosodás korabeli filozófus-írónk máig érvényes szavai. Az elmúlt évben köszöntötték az örök igazságokat kimondó bölcsész-költő születésének 250. évfordulóját, 1998-ban pedig a Besse- nyi Társaság ünnepli jubile- lumát. Éppen száz esztendővel ezelőtt, 1898. január 21 -én alakult meg a Szabolcs Vármegyei Bessenyei Kör. Száz éve jött létre, de nem élt száz évet. Bánszky István, a társasvág elnöke elmondta, a kör a II. világháború s az azt követő sajnálatos politikai változások miatt 1951- ben megszűnni kényszerült. Fennállásának fél évszázada alatt Nyíregyházát alvó kisvárosból a megye kulturális és szellemi központjává emelte. Szakosztályainak a város legkiválóbb orvosai, jogászai, tanárai, mérnökei voltak tagjai. A Jósa András által vezetett régészeti szakosztály gyűjteményével lerakta a mai múzeum alapjait. A jelenlegi TIT elődje a Vietórisz József vezette sza- badlyceális szakosztály. Vikar Sándor a kör által létesített zeneiskola fejlesztésével megteremtette a mai zeneiskola szellemi és erkölcsi alapjait. Dr Belohorszky Ferenc megalapította a Szabolcsi Szemle című folyóiratot, s a kör adta ki a Szabolcsi Alma- nach-ot (mely a harmincas évek megyei elbeszélőinek írásait foglalta össze), valamint a Bessenyei kisebb költeményei című kötetet is. A társaság áldásos tevékenységét évtizedekre elsöpörte a háború. A hosszú kényszer- szünet 1972-ben szakadt meg, amikor a nyíregyházi tanárképző főiskola felvette a testőr-költő nevét. Az igazi visszatérés azonban 1987- ig váratott magára. Alig több mint tíz éve működik újra a Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság, melynek fő célja a költő szellemi hagyatékának őrzése, népszerűsítésre, valamint a megyében élő alkotók támogatása. Az elmúlt évek alatt a társaság megszervezte a Szellemi Elődeink sorozatot, melynek előadásai Társasági Füzetek címmel nyomtatásban is megjelentek. A Társasági Fórum sorozat előadójaként vendégeskedett Nyíregyházán többek között Király István akadémikus, Czine Mihály egyetemi tanár, Kása Ferenc filmrendező és Pomogáts Béla irodalomtörténész. A külföldi előadók között szerepel az erdélyi Kányádi Sándor költő s az Amerikai Egyesült Államokban működő Magyar Bessenyei Kör elnöke, Nagy Károly professzor. Áz eredményeire joggal büszke, jelenleg kétszáz tagot számláló Bessenyei Társaságjanuár 22-én, amagyar kultúra napján tartanó ülésén emlékezik meg a száz évvel ezelőtti alapításról, s ekkor mutatják be névadójuk A filozófus című vígjátékát is. Az év további - havonta megrendezendő, nyitott-találkozói is a jubileum jegyében zajlanak, visszagondolva a nagy elődökre, s szem előtt tartva a tavaly avatott Bes- senyei-serleg feliratát: „Műveltségért, magyarságért küzdjön minden nemzedék!” Csak papíron I Zutty a potyka
