Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-17 / 14. szám

Labdarúgás 1998. január 17., szombat Korábban kezdenek! L. Tóth L. (Új Kelet) Március idusán már a második tavaszi forduló meccseire lehet kitódul­ni, ugyanis módosult az eredeti verzió, a véglege­sített újítás szerint egy héttel korábban, márci­us 7-én startol a szezon, azaz folytatódik az évad az NB III Tisza-csoport- jában. Szemben az ősszel ki­alakult rendszerrel, há­rom klub képviselője be­jelentette: másítanának az otthoni bajnokijaik időpontján. A Szikszó szombat helyett vasár­nap, a Püspökladány épp fordítva fogadja riválisa­it, a Miskolci VSC pedig kénytelen megkutyulni a beosztását, ugyanis a borsodiak igyekeznek al­kalmazkodni a Diósgyőri FC-hez és a Borsodi Vo­lánhoz, magyarán nem akarnak ütközni a maga­sabb osztályú városi csa­patokkal. A tegnap délután meg­tartott összejövetelen a megyei reprezentánsok közül hiányzott a Kis- várda. A sorsolással kap­csolatos észrevételek után Fenitek János, a Nemzeti Sport PR-menedzsere kért szót, aki labdarúgó-év­könyvüket reklámozta, egyúttal megsúgta, hogy rövidesen bővül a sport­napilap terjedelme, ezál­tal még nagyobb teret kapnak például a negyed­osztályú együttesekről szóló hírek. Gerliczki János, a Ti- sza-csoport versenybi­zottságának elnöke vá­zolta a sportág aktualitá­sait, rendre terítékre ke­rült a február végi MLSZ- közgyűlés. A jelenlevők megbeszélték, hogy Far­kas Gábort, az MVSC szakosztályvezetőjét ja­vasolják elnökségi tag­nak... Meglepetést keltett Sza­bó Zoltán jelenléte, aki a Hajdú-Bihar megyei első osztályban listavezető Nyíradony edzője - volt... A múlt idő azért ildomos, mert a Hajdúböszörmény képviselőjeként mutatko­zott be. Ez a tény azt sej­teti, hogy betöltődött a Szikszói Lajos távozása után keletkezett űr a bö­szörményi kispadon. Szécsi csak nézett ••• K. T. (Új Kelet) _____ Nin cs nagy ricsaj Kis- létán. Sőt igencsak „halkan” készül a csapat. Az „igazolási-láz” sem kapta el a megyei első osztá­lyú egyletet: a vezetőség in­kább az őszi keret átmenté­sére ügyel. Az „élre fagyott” alakulat azért lecsapott Tóth Tiborra, mire a Nyírcsaholy középpályása átcuccolt a Szécsi-gárda körletébe. Ő te­hát létai szerelésben igyek­szik majd maradandói alkot­ni, míg Szőllősi Attila nem csupán állomáshelyet, ha­nem pályát is változtatott. A kapus gyúróvá avanzsált, minthogy ebben a szerepkör­ben debütált Tiszavasvári- ban! így hát társ kerestetik Mező József mellé (leginkább mögé), aki természetesen ki- robbanthatatlan a gólvonal­ról... No és egy védőre is „rá­mozdult” a főnökség, kinek nevét hétpecsétes titokként őrzik az illetékesek. Mind­azonáltal történt egy-két meglepő dolog Kislétán. Szécsi Zoltán edző például egyfolytában a szemét dör- zsölgcli. Nem a sírástól - a látványtól... — Számomra meglepő módon néhány játékos az edzésen kívül plusszrnün- kát vállal - hitetlenkedett a tréner. - Úgy fest, eddig Pénzes Sándor prezident nyújtott többlettámoga­tást a srácoknak, akik most viszonozni akarják jótéte­ményeit. Tóth Zoli lemon­dott a cigarettáról, s fel­tűnően komolyan készül. Heti négyszer „gyúrni” jár, magam is kíváncsi va­gyok: mi sül ki ebből? Szintén rákapott a testépí­tésre Kórász és Rása, de ez még nem minden. A minap 4500 méter futás volt a kö­telező penzum, erre a csa­pat önkényesen ezer mé­terrel megfejelte a távot. Csak néztem... Nagyecsedi készülődés Barczi Róbert (Új Kelet) Öt ponttal vezet ugyan a Nagyecsed a Nyír-Me- tál-csoportban, de semmit nem bíznak a véletlenre a vezetők. Újabb játékosok igazolásával próbálják megszilárdítani a csapat helyét a tabella élén, hi­szen a szakvezetőség egy­értelműen a megyei első osztályba várja a gárdát. Az újak közül Berettyón Gábor tűnik a legnagyobb fogásnak, ő legutóbb a Vásárosnaményt erősí­tette. Rajta kívül a tunyog- matolcsi Mikes Barnabás és a nyírvasvári Tóth Lász­ló dolgozik tavasszal Vi- rovecz mester útmutatásai alapján. Az egyetlen távo­zó Kulik Károly, rá nem tartott igényt a listavezető, és már vissza is tért Ukraj­nába. A csapat edzőjétől, Virovecz Páltól azt is meg­tudtuk, hogy ötödikétől napi egy edzéssel a szabad­ban készülnek a bajnok­ságra, és eddig szerencsére elkerülték a játékosokat a sérülések. A bajnoki rajtig tíz edzőmérkőzést tervezett a tréner, többek között Jármival, Fehérgyarmat­tal, Mátészalkával, Nyírbá­torral, Nyírcsahollyal, va­lamint Tyúkoddal. Roman, az ukrajnai „magyar” Az időzónák átutazója Tudták-e, hogy Kispesta keletre van Nyíregyházától? Nem, nem érdemiek egyest földrajzból, ugyanis nem a magyar főváros városrészére gondolok, hanem Roman Kispestára, a 27 éves ukrán hálóőrre, akit az NYFC - a korábbi híreknek ellentmondóan - próbajátékon tesztel, hogy megoldást találjon a második számú kapusposzt­ra. A szerény, együttműködő, rokonszenves sportember ügyében a jövő hét végén várható döntés. S hogy kicso­da Kispesta? Csiky Nándor (Új Kelet)- Milyen nemzetiségű?- Ukrán vagyok - feleli tört magyarsággal.- Ezt azért kérdezem, mert a neve nem ukrán származást sejtet.- Édesanyám és édesapám magyarok, Munkácson élnek, Kárpátalján, ahol én is szület­tem. De van rokonom Budapes­ten is.- Ezek szerint nyilván tudja, hogy neve egy híres magyar futballcsapatéra emlékeztet...- Hogyne!-Milyen együttesekben fut­ballozott eddig?- Három évig voltam az első osztályú Kremljcsuknál, egy évig a Vlagyivosztoknál, az utóbbi két évet pedig a máso­dik vonalban rendre elöl álló Alekszandrijánál töltöttem, Ki- jevtől 500 kilométerre Dnyep- ropetrovszk irányába.- Jól értettem, Vlagyivosz­tokban is volt, a világ másik végén?- No! (A válasz annyit tesz: igen - a szerző.) A volt munkácsi edzőm, a magyar Szekecs hívott Vlagyivosztokba. Elfogadtam, mert anyagilag is jövedelmező volt a kapcsolat. Nekem szokat­lan volt arrafelé az élet: Ukrajná­hoz képest 9 óra Vlagyivosztok­ban az időeltolódás.- Hogy érzi, hazájában a szovjet időszakban voltak job­bak a feltételek a labdarúgás­ra, vagy most, amikor a kijevi Dinamo ismét jegyzett csapat a kontinensen?- A Szovjetunióban könnyebb volt a dolgunk. Most már Ukraj­nában is az a helyzet: ahol van pénz, ott jönnek az eredmé­nyek, ahol nincs, ott nem. A Dinamo megengedheti magá­nak, hogy 70 labdarúgót fog­lalkoztasson, összesen három csapata van.- Gyakran felteszik a kérdést mostanában. Egy kategóriába sorolható-e a jelenlegi Dina­mo a nyolcvanas évek kijevi sikercsapatával, amelyikben Rácz, Belanov, Mihajilicsenko futballozott?- Sokan úgy vélekednek, hogy igen. Én ukrán vagyok, de szerintem ez a nagyon fiatal játékosokból álló Dinamo a Juventust nem tudja kiütni. Próba szerencse!- Ismeri-e személyesen az ukrán labdarúgás mostani két legnagyobb edzői alakját, Valerij Lobanovszkijt vagy Szabó Józsefet?- Lobanovszkijt nem, de Sza­bó Józsefet igen, ő ugyanis szintén kárpát-ukrajnai.- Új „hadiszállása” -ha ide­iglenesen is - Nyíregyháza. Hogy tetszik?- Szimpatikusak a csapattár­sak. Egy debreceni menedzser közvetítésével kerültem ide, miután ott már vettek egy ka­pust. Szerződésem még nincs, próbajátékon vagyok.- Mi az erőssége?- A kifutások, a magas lab­dák, a beadások lehúzása. Szí­vesen mozdulok ki a gólvo­nalról.- Ősszel az NYFC csupán 10 gólt kapott. Ha szerződést kap, nehéz lesz a kapuba kerülni...- Az a jó, ha van konkurencia. A legfontosabb, hogy feljusson a csapat az első osztályba. Mélykútról mélyvízbe Ladányi Tóth L. (Új Kelet) Dörgedelmes tiszavasvári infók híján érdemes felmele­gíteni a mostanság szóban for­gó játékosok aktuális ügyeit. 1. Schuchmann Attila eluta­zott Tiszavasváriból. Jön vissza nemsokára, akkor pedig már huzamosabb időt tölt a gyógy­szergyáriaknál. Ugyanis az ASE leigazolta az amatőr stá­tusú mélykúti középpályást. A megyei első osztályt cseréli fel az NB I B-re. 2. Stark János a másik szer­zemény, a Kábái Cukor FC- Hajdúszoboszló hozzájárulá­sát várja, a napokban erre is sor kerül. 3. Szabó László: nagy a csend körülötte... 4. Simon Mihály roppant ka­pós. A Vasvári kapusa ősszel kölcsönben védett Rakamazon, ahová visszavárják. (Két Si­monnak kell megegyeznie: Si­mon Mihálynak és Szász Si­• •• monnakebben a kérdésben.) Ugyanakkor szívesen látná soraiban az Ibrány, legújab­ban fjedig a Hajdúnánás is. 5. Veres Sándorral meg­egyezett a szakvezetés, eképpen a játékos nyugod­tan alapozhat társaival. 6. Németh Gyulára szük­sége lenne a Szikszai-csa- patnak, mindenáron köl­csönbe szeretnék kérni a Nyíregyházi FC-től! 7. A remélt ukrán, illetve román próbajátékos-invázió elmaradt, egy teremtett lélek nem érkezett „odaátról”... Ma edz az együttes, hol­nap lehetőség adódik a pi­henésre. Az alapozás vi­szonylagos monotóniáját 28-án töri meg először edzőmeccs, aznap az NB II Keleti csoportjának máso­dik helyezettje, a Demc- cser látogat Vasváriba. Megannyi ex ASE-labda- rúgóval felvértezve... Katona: Ez azért egy más szint... Szezon végi mérleg, Közinveszt megyei I. osztály 14. Kállósemjén 15 2 5 8 14-30 11 A kis falu nagy napja volt, midőn a csapat berobbant a „megye egybe”. A Kállósemjén győzelemmel nyi­tott, a Záhonyt verő alakulat azonban hamar kifulladt. Sanyarú idők következtek. Szaporodtak a strigulák a vereség „rovatban”, az újonc egyre lejjebb ereszke­dett a táblázaton. Mire a semjéniek felocsúdtak, „le­csengett” a szezon, s immáron azon töprenghetnek: hol rontották el, miben hibáztak? Katona GyörgyXod- ja a választ - az edző ne tudná?... Koncz Tibor (Új Kelet) Mint leghitelesebb „szemta­nú”, a tréner ismertette saját ver­zióját.- Szó mi szó: ezen az őszön nem a Kállósemjén nevét rettegték az „osztálytársak”...- Sajnos, nem. Annak, hogy így alakult, sok összetevője van- morfondírozott Katona György.- Égy újonccsapatot az jellemez, hogy ha nem megy a játék, akkor is küzd, hajt a végkimerülésig. Ki kell mondani: nálunk kicsit más­ként történt... Hozzáteszem, a hát­térmunka sem volt az igazi, emel­lett a nyári igazolások nem vál­tották be azon reményünket, hogy ezáltal jelentősen megerő­södik a keret. Nem beszélve arról, a játékosok egy része azt hitte: elég kiadni magukból annyit, amit a megyei másodosztályban nyújtottak. Rá kellett döbbenni­ük, hogy ez azért egy más szint... Külön téma lehetne, hogy mennyi, de mennyi pont úszott el a rutin­talanságunk miatt.- Miként viselte, hogy az újon­cok közül a Semjén szerepelt a leggyengébben ?- Természetesen bánt a dolog, megjegyzem: komplett csapattal többre vihettük volna. Menet közben felszínre került jó néhány probléma, s nem tudtunk úrrá len­ni a gondokon. Ha röviden kelle­ne fogalmaznom, az a legtalálóbb kifejezés: mi vagyunk azok, akik az amatőr bajnokságban is ama­tőrnek számítunk. Ha mindenki egy irányba húzta volna a szeke­ret, biztos, hogy nem itt állnánk. — Ami leginkább hiányzott — egy bravúrgyőzelem. — Pedig bennünk volt a bravúr lehetősége. Nem is egyszer... Gávavencsellőn „nekünk állt a zászló”, kis szerencsével nem 2- 2 lett volna az eredmény. Nem vagyok elégedetlen a pontszer­zéssel, csak hát abban a mérkő­zésben több volt. Legalább ek­kora esély kínálkozott a győze­lemre Csengerben, ahol szintén 2-2-re végeztünk, holott sokáig vezettünk. Ráadásul az utolsó percben óriási helyzetet hibáz­tunk. Ha az bemegy... Na és a Nyírcsaholy elleni hazai találko­zó: a félidőben még 0-2-re „ég­tünk”, aztán három gólt rúgtunk, mégsem nyertünk. Máig nem ér­tem, miért érvénytelenítették a harmadik gólunkat?... Alsó han­gon is hat pontot vesztettünk a felsorolt meccseken. Sajog érte a szívem. — Több játékos sérülés miatt szinte a teljes idényt kihagyni kényszerült. Eme tény nagy bal- szerencse, különösen egy feljutó együttes számára... — Hogyne. Képzelje csak el: Mányák Csaba évek óta a leg­eredményesebb csatárunk, erre a rajt előtt egy héttel, a Kálló Kupán térdszalagszakadást szenvedett. Jelenleg is lábado­zik. Amiként Papp Jánost is megműtötték, tehát ő is hóna­pokra „kiesett”. Bácskái az első négy fordulóban játszott, majd kiment a térde, azóta egy má­sodpercet sem futballozott. Ugyanakkor Molnár Zsolt az utolsó öt meccsre szállt be, azonmód négy gólt szerzett. Ki­válásukkal hatalmas hátrányt szenvedtünk, hisz a Kisléta vagy az Ibrány is megérezné, <8 a 3 X fi S o «■* ha egyszerre négy kulcsem­berét vonnák ki a forgalom­ból. Hát még mi...- Mi tartotta Önben a lelket?- Nos, mindvégig az járt a fe­jemben, mit építettünk fel ez idáig. Hat évnyi erőfeszítésünk­be telt, amíg a járási bajnokság­ból eljutottunk a megyei első osztályig. Ilyen magas szintre még sohasem emelkedett a semjéni foci. Ez most a jó kö­zösségi szellemnek, az összetar­tásnak és az akaratnak köszön­hető. Nem vagyunk gazdagok, mindenért duplán meg kell küz- denünk. Nem szeretném, ha ennyi év munkája tönkremen­ne néhány hónap alatt. Mert nehéz volt idáig elvergődni, de könnyű nagyot zuhanni.-Tehát, volt jobb, leszjobb?- Nagyon bízom benne, hogy a tavaszi szezon sokkal jobban fog sikerülni. A szünet­ben új stáb vette át az irányí­tást, ebből is látszik: senki nem beszél akiesésről. A falu, és per­sze mi is azt akarjuk, hogy bentmaradjon a csapat! Ami nem lesz gyerekjáték... Szombaton öt (Gyulaháza, Kisvárda, Nyírbátor, Nyíregyháza, Vásárosnamény), vasárnap egy (Tiszavasvári) sportcsarnokban folytatódik a 2. Jubi­leumi Joma-kupa meccsdömping. Hat csoportban összesen negyvenkét megyei csapat mutat ja meg ma­gát, illetve azt: mennyire jártas a futball eme változa­tában. A már finalista Jánkmajtis-Fehérgyarinat- Rohod trió mellett kiemelést élvezve a Nyíregyházi FC, valamint az ASE Tiszavasvári is biztos résztvevője a döntőnek, eme hétvégén pedig további hat együttes (a csoportgyőztesek) csatlakozik eme vonulathoz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents