Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-17 / 14. szám
i Á lujleu Kultúra Fél évszázad a Mesekert mögött Ki ne hallott volna már Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a gyerekeket rendszeresen színvonalas előadásokkal szórakoztató Mesekert Bábszínházról? Az országosan elismert bábszínház idén ünnepli megalakulásának félévszázados évfordulóját. Bárdi Margit bábművészeti szakelőadóval, a jelenleg huszonhat tagú társulat vezetőjével az elmúlt ötven évről, a jubileumi programokról, s a jövőbeli tervekről beszélgettünk. Babus Andrea (Új Kelet)- A bábszínház 1948. április 9-én jött létre néhány lelkes pedagógus összefogásával, akik kezdetleges módszerekkel kezdtek bábozni. Kokas Berta vállalta, hogy újszerű bábszínházát hoz létre, melynek élére Garai József állt. Megalakult Budapesten a Népművészeti Intézet, s annak Bábművészeti Osztálya. Tanfolyamok indultak, s az ott végzettek közül sokan kerültek a társulathoz. A következő évben a bábszínház már a pedagógus szakszervezet által fenntartott csoportok között szerepelt. Az ötvenes évek elején a lelkes csapat az 1951- ben alakult József Attila Városi Művelődési Házban lelt otthonra. „Mesekert” néven először 1960-ban említik a dokumentumok. A bábszínház vezetői közül két nagy egyéniséget emelnék ki, mégpedig Tőkei Károlyt és Orosz Zoltánt, akik rengeteget dolgoztak a sikerért. Én 1964-től tevékenykedem a Mesekertben. Az elérhető kitüntetések legtöbbjét már megkaptuk. Háromszoros Kiváló Együttes és Végleges Kiváló Bábegyüttes vagyunk. Két ízben elnyertük a nemzetközi UNIMA-diplo- mát, miként a Nívó-díjat, és több miniszteri kitüntetét. Négy évvel ezelőtt bekerültünk a Színháztörténeti Lexikonba. Minden nemzetközi és országos fesztiválon részt veszünk, kiállításokat rendezünk. Rendszeresen szerepelünk az Utca- színházi Bábos Fesztiválon. Házigazdái vagyunk a Gyermek és Felnőtt Bábosok Seregszemléjének, s mi honosítottuk meg a megyében a családi bábos hétvégéket, fylost indítjuk útjára az ötvenéves jubileumra összeállított, előadásokkal színesített vándorkiállítást.- Úgy tudom, pedagógiával is foglalkoznak...- Ez a csapat nem csupán játszik, hanem jelentős módszertani tevékenységet is folytat. Az együttes huszonöt éves fennállásának évfordulóján kapta meg a Tiszántúli Pedagógiai Bábjátékos Módszertani Napok megrendezésének jogát. Ezek az alkalmak széles körű szakmai tapasztalatcserére adnak módot. Ez évben szeretnénk e találkozót az amatőr bábszínházak bemutatkozása jegyében megszervezni. Rengeteg magas színvonalú amatőr együttes létezik hazánkban, de sajnos nem fordítanak elég nagy figyelmet rájuk. Igen szépen szerepel a békéscsabai Napsugár Együttes, akik jövőre ünnepük ötvenedik születésnapjukat, a Kecskeméti Bábszínház, a debreceni Ortiki Bábegyüttes, valamint a Mesekert... és még sorolhatnám. Az amatőr csoportok jelentős szerepet játszanak a pedagógiai bábozásban, tagjaik rendszeres résztvevői a pedagógusok bábos képzésének. Úttörő feladatot végeztünk a pedagógiai bábozás mozgalmában. Nagy örömömre szolgál, hogy a Nemzeti Alaptantervben kiemelt szerepet kapott a művészeti nevelés, ezen belül pedig a bábjáték. Mi kezdtük el a megyében a bábjáték alkalmazási lehetőségeit kutatni a bölcsődékben, óvodákban és az iskolákban. Elméleti, és gyakorlati foglalkozásokat tartottunk, hozzájárultunk a gyerekek színházi neveléséhez, s az egész ország területéről hívtunk szakembereket, akik elvitték hírünket mindenhová. Véleményem szerint nagy szerepünk van abban, hogy a NAT ekkora figyelmet szentel a bábjátéknak.- Miként ünnepük meg a jubileumot?- Nagyszabású rendezvény- sorozatot tervezünk, melynek nyitóprogramja az április 4-én kezdődő 11. Tiszántúli Bábjátékos Módszertani Napok lesz. A találkozó április 8-áig tart, s 9-én tartjuk a bábszínház jubileumi ünnepségét. A tervek szerint megjelenik egy általam szerkesztett kiadvány, melyben a bábszínház és a megye bábmozgalmának ötven éves történetét dolgozom fel. Úgy tudom, ez az első ilyen jellegű könyv lesz Magyarországon. 1998. január 17., szombat- Honnan szerzik az utánpótlást? Milyen módon lesz valakiből bábos?- Most szervezzük ismét a gyermekcsapatot. Heti két alkalommal próbálunk, s több csoportban dolgozunk. Sajnos helyiség-gondjaink vannak, mivel több művészeti csoport is működik egy helyen. Szeretnénk egy jól felszerelt, saját műhelyt! Aki jelentkezik hozzánk, három hónapos próbaidőn vesz részt, melynek időtartama alatt meglátja, tet- szik-c neki ez a munka. Itt díszleteket cipelünk, bábokat készítünk, s fegyelemmel dolgozunk. Amennyiben megfelel neki ez a tevékenység, beiratkozik a bábos képzésre, ahol megszerzi az alapfokú működési engedélyéi. Ezek után tovább is tanulhat, s középfokú bábos végzettségre tehet szert.-Mik a terveik az elkövetkezendő időszakra?- A Pedagógiai Intézettel egyetértésben szeretnénk a pedagógusok bábos képzését vállalni, s nagy álmunk, hogy hivatásos együttessé lépjünk elő! Nagyon örülünk annak, hogy újra a Váci Mihály Művelődési Központhoz tartozunk, mert rengeteg segítséget kapunk az intézménytől. Azonban szeretnénk elnyerni a megye támogatását is működésünkhöz! Előkészületek történtek már a bábszínész-képző stúdió létrehozására, s a repertoárunk bővítését is tervezzük. Bérletsorozatot fogunk kiadni, hogy olcsó, de tartalmas gyermekszínházi produkciót nyújthassunk minél több gyermeknek. Szegényember-himmisz Hann Ferenc: Buhály József A művész lírát ad elő, érzelmi indíttatású, nyírtassi gyökerű „szegényember-himnuszt”. Úgy teszi ezt, mintha a népdalok, népballadák keményen egyszerű világába oltaná be az emlékeiből felidézhető emberek, figurák történéseit, a benne élő falusi képek igazságát. (Chikán Bálint) Forgó Sipos József könyvajánlata A művész, kinek könyvalakba rendezett gyűjteményes kiadványán még szárad a nyomdafesték, 1945-ben született Nyírtasson, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében. A jelenleg Budapesten élő Buhály József apja nyolc gyermekes művelt parasztember, aki József fiának is földdel kapcsolatos pályát szánt. Ám a fiatalember rajzkészségére már a nyíregyházi Kertészeti Technikumban felfigyeltek: több diákpályázaton is díjat nyert. Művészi pályafutása 1965-ben kezdődik, amikor behívják katonának, és ott néhány ecsetforgató társra talál. Ott jön rá, hogy rajzai nem rosszabbak, mint az előképzettséggel rendelkező barátoké, ezért elhatározza, hogy jelentkezik a Képzőművészeti Főiskolára, ahová 1971-ben sikeres’ vizsga után felveszik. Hamar rájön, hogy az ott uralkodó nevelő jellegű szocialista-realista festészetnek nincs helye a vásznain, ezért átkéri magát a franciás posztim- resszionista hagyományokat képviselő Szentiványi Lajos osztályába. A mester halála után Kokas Ignác tanítványa lesz, aki meghatározó fontosságú számára még akkor is, amikor már a poétikus szürrealizmussal kacérkodik. Személyes életét, és művészetét is meghatározza a kötődés a szülőföldhöz. Ehhez Hann Ferenc szerint meg is találta a formát. Képein a sors formálódik szemet gyönyörködtető alkotássá. Képes az eltűnt időt szemlélni, de a paraszti életforma emlékei nem szenvedő arcokban, és düledező viskókban jelennek meg, hanem a felszíni jegyek helyett a művész szimbolikus jeleket, rejtélyes formákat keres és talál. Állandó figurája, az idős paraszt- asszony absztrakciója visszavisszatér kompozícióiba: arc nélkül, mert Buhály József nem akar látni és láttatni szenvedő arcokat. A 30 éves alkotómunka összes hatása fellelhető képein, nem lehet egyetlen, de még több áramlat karámai közé sem kényszeríteni művészetét. Szürrealista? Impresszionista? Szimbolista? Avantgárd? Realista? Nem! - felelhetjük a kérdésekre, mert Buhály József addig szemlélődik a vásznon, amíg harmóniává tisztulnak az áramlatok, hogy megnyugodjék a művész lelke, és sugározzon képeiből a szelídség, visszafogva a történelem súlyától roskadozó, vadul rohanó ezredvég könyörtelenül feszülő gyeplőjét. (Kiadja a Legány és Társa GM Nyomda, 1997). Fotók: Lázár Zsolt Bu hály József
