Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-16 / 13. szám

Világkrónika 1998. január 16., péntek iviayyar Távirati Iroda Főutakat torlaszolt el, és elfoglalt négy köz­igazgatási épületet szerdán több ezer indián a mexikói Chiapas állam Ocosingo városában tiltakozásul az indiáno­kat sújtó erőszakhullám ellen - írta csütörtökön a Reuters. December 22.-én 45 indiánt (közöttük nőket és gyermeke­ket) mészárolt le a kormányzó Intézményes Forradalmi Párt­hoz közel álló egyik félkatonai szervezet. Hétfőn pedig Ocosingo városban - a mexikói fővárostól 760 kilométerre - egy 25 éves indián nő veszítette életét, amikor a rendőrség belelőtt a decemberi tömeggyilkosság miatt tiltakozó tö­megbe. A Guadalupe Méndez temetésére nyolcszáz indián gyűlt össze La Garrucha falu temetőjében szerdán délután. A gyászolók a hadsereg visszavonását, a félkatonai szerveze­tek feloszlatását, a a kormány és a felkelők közötti megálla­podás betartását, továbbá a gyilkosságok felelőseinek meg­büntetését követelték. A bagdadi bírálatok csillapítására az ENSZ iraki fegyverzetellenőrzési bizottságának (UNSCOM) vezetője beleegyezett, hogy három kínai szakértővel bővítsék a testület Irakban dolgozó csoportját. A bagdadi vezetés az elmúlt napokban ismét „kiegyensúlyozatlanság­gal”, azaz az angolszász szakértők túlsúlyával vádolta az UNSCOM-ot, s erre hivatkozva már napok óta akadályozta az egyik ellenőrcsoport munkáját. Ezt a magatartást szerdán nyilatkozatban bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsa, de ezt követően Richard Butler, az UNSCOM vezetője - nyilván a feszültségek csökkentésére — bejelentette, hogy három kína­ival kibővíti testületének létszámát. Már meg sem kísérelte a csütörtökre ter­vezett ellenőrzések végrehajtását Irakban az az ENSZ- szakértői csoport, amelyet az irakja^ az előző két nap meg­akadályoztak munkájuk végzésében. Az amerikai Scott Ritter vezette fegyverszakértők nem jelentek meg a tervezett indu­lás helyszínén, s ezt az ENSZ iraki fegyverzetellenőrzési bi­zottságának, az UNSCOM-nak egyik tisztségviselője azzal magyarázta, hogy az elmúlt napok fejleményei után Ritter utasításokra vár. A többi ENSZ-ellenőr viszont a terveknek megfelelően elindult csütörtöki szemlekörútjára. Az ukrán-orosz alapszerződés kijevi ratifikálá­sa olyan fontos esemény, mint az Ukrajna és a NATO közötti együttműködésről szóló charta aláírása - jelentette ki Volodimir Horbulin, az ukrán Nemzetbiztonsági és -Védel­mi tanács titkára. A kijevi törvényhozás szerdán nagy több­séggel megszavazta a két ország elnöke által még 1997. má­jusában aláírt alapszerződés ratifikációját. A nemzetbizton­sági illetékes leszögezte: az a legfontosabb, hogy az alapszerző­désben rögzítve van Ukrajna területi épsége, határainak sért­hetetlensége. Az orosz parlament még nem ratifikálta a szerződést, Olekszandr Moroz ukrán házelnök szerint az orosz honatyák február 6.-án szavaznak a kérdésben. A Pándy ügy nehézségei Hivatalosan megerősítették, hogy a csontok, ame­lyeket a legalább hat gyilkossággal gyanúsított Pándy András brüsszeli házaiban találtak, nem a belga-magyar segédlelkész családtagjaitól szár­maznak. Annak meghatározása azonban, hogy kiktől erednek a maradványok, szinte lehetetlen fel­adat. Összesen 1000 belgiumi és 200 magyarországi eltűnt ügyében kellene nyomozni megmaradt haj­szálaik, bőrfoszlányaik vagy családtagjaik vérvizs­gálata alapján. MTI A Hét Laatste Nieuws című flamand napilap csü­törtöki cikke szerint a leu- veni egyetem örökléstani központjában végezték el a vizsgálatokat, és azok ered­ményeit a brüsszeli ügyész­ség is megerősítette. A vizs­gálatok bebizonyították, hogy a 71 éves Pándy házá­ban talált maradványok nem a segédlelkész - fel­tehetően meggyilkolt - csa­ládtagjaihoz tartoznak. Ez alátámasztja egyébként Pándy Agnes vallomását, aki szerint a családtagokból nem maradt semmi, mert fel­darabolták, vagy savval szétmaratták a tetemüket. Ágnes, aki öt gyilkosságban bűnösnek vagy bűnrészes­nek vallotta magát, maga is azt sejtette, hogy idegen asszonyok maradványait találták meg a brüsszeli in­gatlanban. Ugyancsak a flamand lap ér­tesülése, hogy a fordító, aki­nek hiteles flamand-magyar fordítást kellene készítenie a Pándy börtöncellájában de­cemberben talált cetlikről, nem hajlandó tovább dolgoz­ni. A férfi ugyanis kevésnek tartja az oldalanként 524 fran­kot, amelyet a hatóságok fizet­nek az irományért. A fordító egyetlen oldalt sem adott még át a hatóságoknak, de annyit elmondott, hogy Pándy töb­bek között egy ördögi össze­esküvésről beszél, amelynek során eltűnt családtagjai előbb Ciprusra menekítettek több milliárd frankot, majd a Dut- roux-ügy szövevényébe keve­redtek, és ott veszett nyomuk. A Hét Laatste Nieuws nem zárja ki, hogy Pándy, aki rend­szeresen fellebbez, fogva tar­tása ellen, most arra készül, hogy nem beszámíthatónak minősíttesse magát, és így meneküljön meg az igazság­szolgáltatás elől. Kivégezték a magyar túszt? Hivatalos moszkvai orosz és magyar, illetve grozniji cse­csen források nem erősítették meg azt a csütörtöki orosz lapbeszámolót, amely szerint fogvatartói kivégezték az egyik csecsenföldi magyar túszt. MTI A Novije Izveszlyij című orosz lap csütörtöki tudósítása szerint a dagesztáni nemzetbiztonsági tanács titkárához, Mahomed Tolhojevhez néhány nappal ezelőtt eljuttattak egy video­kazettát, amelyen rögzítették az egyik magyar túsz agyonlövését. Tolbojev állítása szerintAnatolij Kulikov belügyminiszternek küldte el ezt a kazettát. A Magyar Ökumenikus Sze­retetszolgálat két munkatársát, Dunajszky Gábort és Oláh Ist­vánt 1997. október 23.-án hur­colták el a szolgálat grozniji missziójáról ismeretlen fegyve­resek. A két magyar kiszabadí­tása érdekében a magyar ható­ságok - az orosz illetékesek tudtával és hozzájárulásával - kapcsolatba léptek a grozniji vezetéssel, s egyházi vonalon is lépések történtek-történnek a túszok érdekében. A két ma­gyarral elrablásukat követően többször is sikerült telefonon kapcsolatot teremteni, ugyan­is az emberrablók a szeretet­szolgálat műholdas telefonját is magukkal vitték. Szűcs Szergej, a moszkvai magyar nagykövetség első be­osztottja az MTI tudósítójának elmondta: nem tudnak az állí­tólagos kivégzést rögzítő ka­zetta létezéséről, s a túszügy­ben változatlanul hírzárlat van érvényben. Igor Ignatyjev, az orosz Nem­zetbiztonsági Tanács sajtószó­vivője az MTI-nek nyilatkozva közölte, hogy az Ivan Ribkin vezette testületnek sincs infor­mációja ilyen kazettáról, s érte­sülésekkel sem rendelkezik a magyar túsz állítólagos kivég­zéséről. Ignatyjev hangsúlyoz­ta, hogy Ivan Ribkin, az orosz nemzetbiztonsági tanács titká­rának kíséretében ő is jelen volt a szerdán Groznijban folytatott orosz-csecsen tárgyalásokon, amelyeken nem hangzott el ilyen információ. Az orosz szóvivő szerint konzultációkat folytattak a biztonsági minisz­tériumot és a fegyveres testüle­teket felügyelő Kazbek Maha­sev miniszterelnök-helyettessel is (aki korábban a csecsen bel­ügyminisztériumot irányította), de ő sem tett említést a túsz­ügyek kapcsán új adatokról. Igor Ignatyjev megerősítette vi­szont, hogy a magyar túszok ügyében változatlanul folyik az „alkudozás”, s nemcsak állami, hanem elsősorban egyházi vo­nalon, az orosz ortodox egyház közreműködésével. Mohamed Mahomadov alez­redes, az Aszlan Maszhadov cse­csen elnöknek közvetlenül alá­rendelt, az emberrablások ügye­it vizsgáló különleges nyomo­zóhatóság vezetője “egy újabb politikai provokáció céljait szol­gáló kacsának” minősítette a kivégzésről terjengő híreket. A csecsen alezredes csütör­tökön az MTI tudósítójának te­lefonon adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy egy ilyen kivégzésről Groznijban min­denképpen értesültek volna. A csecsen nyomozók jelenleg is rendelkeznek bizonyos opera­tív információkkal a két ma­gyar sorsáról - jelentette ki Mahomadov, de a nyomozás érdekében minden további részlet közlésétől elzárkózott. A csecsen alezredes értékelése szerint a moszkvai lapban meg­jelentek „a pszichológiai nyo­másgyakorlás céljait szolgál­ják” Groznijjal szemben. A da­gesztáni Nemzetbiztonsági Ta­nács titkárának nyilatkozata pedig önmagában is azt jelzi, hogy Mahomed Tolbojev „köz­vetlen kapcsolatot tart az em­berrablásokra szakosodott bűn­bandákkal, s egyik láncszeme az iparággá nőtt túszüzletnek” - jelentette ki az MTI-nek a csecsen nyomozótiszt. A Külügyminisztérium szó­vivője csütörtök délután az MTI- vel közölte: információi szerint életben van a Csecsenföldön el­rabolt mindkét magyar túsz. Horváth Gábor elmondta: a Külügyminisztérium a moszk­vai magyar nagykövetségen keresztül folyamatosan kapcso­latban áll az illetékes orosz ha­tóságokkal. „A tőlük kapott in­formációk nem támasztják alá, sőt, cáfolják a Novije Izvesztyija című moszkvai lap értesülését, amely arról szólt, hogy a magyar túszok egyikét kivégezték vol­na” - hangsúlyozta a külügyi szóvivő. Horváth Gábor szerint ez megerősíti a Külügyminisz­térium rendelkezésére álló infor­mációt, miszerint a túszok élet­ben vannak. Algéria kész fogadni az EU küldöttséget Algír fenntartja korábbi meghívását, és kész fogadni az Európai Unió trojkájának küldöttségét, amennyiben az miniszteri szintű lesz - jelentette ki csütörtökön Ahmed Attafalgériai külügyminiszter. MTI Az EU szerdán jelentette be, hogy az előző, a jelenlegi és a következő elnöki tisztséget betöltő három ország kép­viselőiből, azaz a luxemburgi, a brit és az osztrák külügymi­nisztérium államtitkári szintű vezető diplomatáiból álló kül­döttség utazik a hét végén Al­gériába, hogy tájékozódjon az észak-afrikai országban kiala­kult helyzetről. Az algíri kor­mány néhány órával később elutasította a javaslatot, mond­ván: ilyen alacsony szinten nincs értelme a tervezett láto­gatásnak. Ahmed Attaf csütörtökön a francia Europe 1 rádiónak nyilatkozva kijelentette: a szerdai algíri bejelentés nem jeleni végleges elutasítást, miniszteri szintű küldöttséget készek fogadni. Engedett az algériai kor­mány követelésének az Euró­pai Unió, és az eredeti ter­vektől eltérően nem szakértői, hanem miniszteri szintű kül­döttséget meneszt a véres pol­gárháború sújtotta észak-afri­kai országba - közölte csütör­tökön a soros brit EU-elnökség nevében a londoni külügymi­nisztérium. A Robin Cook külügyminisz­ter által jegyzett közlemény szerint a tárca első embere előző este és még csütörtök reggel is több megbeszélést tartott Ah­med Attaf algériai külügymi­niszterrel, valamint az uniós társállamokkal, s megállapodás született arról, hogy a jövő hé­ten miniszteri küldöttséget in­dít Algériába az EU-trojka, va­gyis az előző EU-elnök Luxem­burg, a jelenlegi brit elnökség és a soros elnöki posztot július­ban átvevő Ausztria. A Foreign-Office közlemé­nye szerint a delegációt a brit EU-elnökség nevében Derek Fatchett területileg illetékes külügyi államminiszter vezeti. Az algériai külügyminiszté­rium csütörtökön megerősí­tette, hogy „a közeli napok­ban” az Európai Unió „trojká­jának” miniszteri szintű kül­döttsége érkezik az országba - jelentette az AFP. A minisztérium közleménye szerint erről Ahmed Attaf kül­ügyminiszter szerdán este tele­fonon tárgyalt brit kollégájá­val, Robin Cookkal. „A két mi­niszter megállapodott abban, hogy a közeli napokban mi­niszteri szintű EU-küldöttség látogat Algírba... A küldöttség feladata az algériai kormány és az Európai Unió közötti politi­kai párbeszéd folytatása” - hangzik a közlemény. Leleményes zsiványok D. Á. (Új Kelet) ____ Az ukrajnai nyomorúságos gazdasági helyzet nemcsak a kisembereket tanítja meg a túlélés csodálatos művésze­tére, nemcsak a dollármilli­ókkal és életekkel játszó maf­fiózókat termeli ki. hanem a kisstílű szélhámosokat, zsivá- nyokat is. Ahogy viccesen mondanánk: az egy főre eső zsiványok számában az or­szág alighanem ott van a vi­lág élmezőnyében. Hogy mi mindennel lehet pénzt szerez­ni keleti szomszédunkban, arra álljon alább két példa. Csemyigov városában az jött divatba, hogy a vérátöm- lesztő állomások előtt álldo­gálnak lesben a leleményes zsiványok. Persze nem vám­pírokról van szó, mert nem a véradók vérére fáj a foguk, hanem a donorok úgymond tiszteletdíjaira. Mert Ukraj­nában az is pénzkereseü lehe­tőség, hogy valaki rendsze­resen ad vért. A megyeszék­hely vérátömlesztő állomá­sát naponta 40-50 véradó ke­resi fel. A kapott pénzt aztán kénytelenek megfelezni az épület előtt várakozó „pénz­behajtókkal”. Az orvosok te­hetetlenek, a rendőrség meg nyilván nem érdekelt túlsá­gosan a jelenség megszün­tetésében, hisz ennél komo­lyabb bűnügyek sokszor re­ménytelennek tűnő felszá­molásával van elfoglalva. Még a fentinél is eredetibb pénzszerzési ötletet alkal­maznak az odesszai útonál- lók. Tagbaszakadt férfiak jár­ják a város utcáit, főleg ko­rán reggel és késő este, kezük­ben ... seprűvel, ami köztu­dottan inkább a különféle kínvallatásoknak alávetett, majd máglyára küldött szeb­bik nem közlekedési eszkö­zének számított jó félezer esztendővel a repülőgép fel­fedezése előtt. Ha bárki is azt gondolná, hogy munkaszere­tő és pedáns utcaseprőkről van szó, nagyot tévedne. Ezek a férfiak „fuvarozók”, ’’légitaxisok”. A lévegőbe persze nem emelkednek fel, mert erre azért még már ők sem képesek. Viszont fel­ajánlják fuvarozási szolgálta­tásaikat a járókelőknek, kü­lönösen az idősebbeknek és a nőknek, akiknek - megíté­lésük szerint - fárasztó a gya­loglás. Ehhez persze nem­csak a boszorkányok közle­kedési eszköze áll rendelke­zésükre, hanem kés is. Ez utóbbi az ügyfél meggyőzé­sét szolgálja. A módszerük a következő: odalépnek kisze­melt áldozatukhoz, s felszó­lítják őket, hogy szánjanak fel mögéjük a seprűre. Jobb­jukban persze ott van nyoma­tékül a kés. A kliens általá­ban szó nélkül átveti egyik lábát a seprűn, s így gyalo­golnak együtt pár métert. A szolgáltatást tennészetesen ki kell fizetni. Az összeg decem­berben még 3-5 hrivnya volt, ami magyar pénzben úgy 400-600 forintnak felel meg. (Az év eleji áremelésről még nincsenek információink.) Tehát viszonylag olcsó az ef­fajta taxizás a Fekete-tenger partján büszkélkedő metro­poliszban. Egy nyugdíjas havonta akár 8-9 alkalommal is seprűre szállhat, ennyire futja állami juttatásából. Ha valaki azt gondolná, hogy az újságíró engedte sza­badjára a fantáziáját, olvasson bele az ukrajnai lapokba... Civil szerveződés r- Valamint tennünk kell az elharapódzó rendőrbűnözés ellen! I

Next

/
Thumbnails
Contents