Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-15 / 12. szám
Vannak-e gondjai •> Az új esztendő nem sok jóval kecsegteti a szegeny- embert. Még azok sem virgonckodhatnak nagyon, akiknek biztos munkahelyük van, és havonta rendszeres jövedelemmel rendelkeznek. Az áremelkedések már úgy hozzánőttek az évkezdethez, mint a szentelt vízhez a szenteltvíztartó. Teljesen mindegy, merre járunk az országban, a gondok mindenütt ugyanazok: miből fogom fizetni a gázszámlát, a gyerek étkezésének megemelt díját, vagy tudok-e venni egy kiló kenyeret. Utcai járókelőktől érdeklődtünk arról, hogy lesznek-e anyagi gondjaik az idén? Dudásné Szimcsák Andrea- Egészen biztos, hogy lesznek. Nem tudom, miért mondják, hogy csak 13 százalék lesz az infláció. Csak amit hirtelen elsoroltak, gáz, villany, benzin, az is lényegesen több kiadást jelent nekünk, mint tavaly. Ha összeszámolom, minimum 25 százalékkal kell majd többet fizetnünk megélhetésünk feltételeinek megteremtéséért. Sok mindenről kell majd lemondani, illetve szerényebben fogunk vásárolni. Szerencsére ott vannak a turkálók, így a ruházkodás nem lesz majd nagy gond. A gyerekruhákat örökölni is lehet. Én is tovább adom azokat, amiket már nem tudunk használni. Sok az OTP-részle- tünk, csak a családi házunk részletei havi harmincezerre rúgnak. Azt gondolom, hogy valamiképpen a középosztályhoz tartozunk, de örülnünk kell annak is, ha a részlet- fizetési kötelezettségeinknek eleget tudunk tenni.- Nekem azóta vannak anyagi gondjaim, amióta munkába álltam. Velünk sose foglalkoznak, az ilyen magányos fiatalemberek Keresztesi Árpád mindenféle statisztikából kimaradnak, pedig mi is elég sokan vagyunk, és az anyagi problémák bennünket is ugyanúgy szorítanak, mint a családos embereket. Édesanyámmal élek együtt, ez szerencse, mert legalább a lakásrezsi gondjai megoszlanak kettőnk között. Nekem egy kicsit minden többe kerül, mint azoknak, akik családban élnek. Sokkal többet vagyok kénytelen boltba járni, hiszen háztartást nem vezetek, az üzemi koszt is nagyon drága, de a vacsora meg a reggeli a jövedelmem jó részét elviszi. Nem élek pedig nagy lábon, de sajnos ma már egy kiló kenyér ára is meghaladja a száz forintot. Botos Sándorné- A kisebbik gyerekem általános iskolába jár, a nagyobbik meg ipariba. Nagyon sokba kerül a taníttatásuk. Azt mondják, nálunk ingyenes az oktatás, de ha csak azt számolom, hogy mibe kerülnek a tanszerek meg a könyvek, akkor bizony szó sincs semmiféle ingyenességről. Egy kamasz gyerek nem tud vigyázni a ruháira, mezítláb nem járhat, muszáj nekik megvenni a cipót, meg kicserélni a szakadt nadrágot. Mindennek megy föl az ára. Én nem Bátorban lakom, de sokat járok ide orvoshoz. Kocsink nincs, busszal közlekedem, de lassan már az is olyan drága lesz, mintha kocsival jönnék. Szerencsére otthon, a ház körül vannak aprójószágok, legalább a csirkehús nem kerül pénzbe. De az se sokkal olcsóbb a boltinál, mert ha a tápot meg a rájuk fordított munkát számolom, majdnem ott vagyok kiadásban, mintha hentestől venném a vasárnapi ebédre valót. 1998. január 15., csütörtök Megújul a templomtorony Nyírbátor büszkesége, a református templomhoz tartozó fazsindelyes torony megérett a felújításra. Ki hinné, hogy már háromszázhatvanhét esztendeje hirdeti a templom mellett a Báthoriak dicsőségét. Mára elkorhadtak a hatalmas tartógerendák, újakkal kell kicserélni azokat. A SZAKSZIG Kft. kapta a megbízást a műemlék torony felújítására. Első lépésben a betonalapot kellett elkészíteni, hiszen annak idején az építőmesterek csak a torony négy lába alá raktak köveket, amiket most a kft. munkásai korszerű anyagokra cseréltek ki. Magát a tornyot kilenc darab, Amerikából hozatott géppel emelték meg, és amint képünkön is látszik, sínacélra helyezték. Alatta máglyák teremtik meg az egyensúlyt, bár a biztonság kedvéért az ABS fékkel ellátott feszítős szerkezet is őrködik a templomtorony stabilitásán. Nem volt egyszerű az emberderéknál vastagabb tartógerendák beszerzése sem. Végül is a sóstói erdő tölgyfa matuzselemei közül sikerült kiválogatni a legmegfelelőbbet. Ezek a hatalmas gerendák az évgyűrűk tanúsága szerint 150-160 évesek, és az is bizonyos, hogy a kft. a környezetvédelem szigorú szabályainak megfelelő módon szerezte meg azokat. Ültess tíz új fát egy kivágott régi helyett! - tartja a mondás. Ezek a tölgyek már maguktól is kidőltek volna, hiába, az idő a faórások felett sem múlik el nyomtalanul, hc— Tantestületi döntés alapján egy-nyolc osztályos rendszerben fogunk a jövőben tanítani, bár olyan értelemben unikumnak számít iskolánk, hogy szinte szervezeti egységben működünk a bölcsődével és az óvodával. Ezt pedagógusaink ki is használják, és amilyen foglalkozásokra lehet, bevonják az óvodásokat is, itt elsősorban a táncra és valamiféle kisgyerekeknél is alkalmazható drámapedagógiai módszerekre gondolok. A NAT olyan értelemben jelent változást, hogy a speciális képzési formákat erősítjük. A számítógépes képzés melleti komoly nyelvi stúdiumokat folytatnak tanulóink, és ha pillanatnyilag nem is tudjuk megoldani egyes tantárgyak idegennyelvi oktatását, arra képesek vagyunk, hogy a tananyag egy részét németül, vagy angolul tanítsuk meg gyerekeinknek. A 9- 10. osztály bevezetése a továbbtanuló gyermekeknél lyükre tölgycsemeték kerültek, hogy aztán majd 100-150 esztendő múlva szolgáljanak építőanyagul egy másik felújításnál. Azok a réges-régi ácsok még nem ismerték a korszerű gombaölő, konzerváló vegyszereket, ennek ellenére az általuk épített mes- termű állta az idő próbáját. Most sem lesz ez másképp. A kft. az örökkévalóságnak építi a tornyot, igazán nem lehel nem igazán gond, sokkal inkább fejtörést okozhat azoknál, akiknek nincsenek továbbtanulási szándékaik. Még nincs döntés arról, mit fognak tanulni ezek a gyerekek az utolsó két évben, és arról sem, mi legyen azoknak a sorsa, akik már negyedikben, ötödikben túlkorossá válnak. Egyre több az olyan tanuló, aki a nyolcadikat sem képes befejezni, és hogy mi lesz az új rendszerben, azt majd a jövő dönti el. Minden kialakulatlan a NAT körül, még városi körülmények között • sem egyszerű kidolgozni az új rendszert, de a falusi kisiskolák helyzete egyszerűen tarthatatlanná válik. Ott vajon hogyan teremtik meg a tíz évfolyamos iskolákat? Képes lesz-e a tantestület az emelt színtű oktatási rendszerek feltételeinek a megteremtésére? Nemcsak pénzügyi kérdésekre gondolok, de a szellemi kapacitás legalább annyira fontos, mint a biztos anyagi bázis. tudni, hogy meddig bírja majd, de az bizonyos, hogy a mostani építők sem adhatják háromszáz esztendőnél alább. A Báthoriak tornya ma még bekerítve, a látogatók szeme elől elzárva tűri az alapzatok cseréjét, de szorgos kezek munkája nyomán a turistaszezon kezdetére régi pompájában, megújulva fogadja majd a messzeföldről érkező látogatókat. Már nálunk is érezhető olyan tendencia, hogy a tehetősebb szülők inkább Debrecenbe vagy Nyíregyházára viszik iskolába gyerekeiket, pedig a bátori iskolák állják a versenyt a nagyvárosi intézményekkel. A NAT éles versenyhelyzetet teremt az egyes iskolatípusok között, kis túlzással azt is mondhatnám, hogy késhegyig menő harc dúl a gyerekekért. Igazság szerint ebben nemcsak a NAT, de a finanszírozási rendszer is hibás. Félő, hogy ezekben az értelmetlen küzdelmekben elvész a gyermek. Felkészültünk az új rendszerre, iskolánk jó kapcsolatokra törekszik a többi városi iskolával. Azt szeretnénk, hogy ugyanúgy, mint eddig, jó indíttatású tanulók léphessenek tőlünk magasabb iskolába, olyan tanulók akiknek tudása, testi-lelki felkészültsége az ország bármelyik pontján megfelel a középiskolák elvárásainak. Nyírbátor Önkormányzati hírek Február elején tartja következő ülését az önkormányzati testület. Az ülésen elsősorban az idei költségvetést tárgyalják meg, de néhány más ön- kormányzati rendelet módosítását is tervezik. Megtárgyalják a város közbiztonsági helyzetét és a szociális ellátásban adódó tennivalókat. Nagy valószínűséggel módosítja majd a testület saját korábbi, köztisztasággal kapcsolatos rendelkezését. A város vezetősége igyekszik elkerülni az áremeléseket, amit lehetőleg ésszerű gazdálkodással oldanak meg, de az országos áremelkedésekből adódó többletköltségek egv részét kénytelenek lesznek a lakosságra terhelni. Komoly gondot okoz a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos kiadások fedezetének előteremtése. Tavaly mintegy 5-600 kiskorú volt jogosult a támogatásra, de az idén ez a létszám meghaladja majd a kétezer főt. Míg egyfelől örvendetes az öregségi nyugdíjak átlagon felüli emelkedése, addig a minimális nyugdíj alapján fizethető szociális juttatásokra jogosultak körének bővülése csödközeli helyzetbe juttathatja az önkormányzatokat. Ma már egy fiatal, három- gyermekes, közalkalmazotti munkaviszonyban álló értelmiségi házaspár egy főre jutó jövedelme alatta marad az öregségi nyugdíj minimumának. A gyermek- védelmi támogatás várhatóan negyvenmillió forinttal terheli a város kasszáját. Az állam ugyan a kiadások hetven százalékát megtéríti, legalábbis szóbeszéd szintjén így lesz majd, mert ezt eddig még sehol nem foglalták írásba, de a fennmaradó tizenkétmillió is olyan nagy összeg, amit más, szintén fontos kiadások rovására lehet majd csak előteremteni. A városban sok a munkanélküli, akiknek a családi pótlékon kívül a nevelési támogatás az egyetlen rendszeresen folyósított jövedelme. Az önkormányzat, más lehetősége nem lévén, közhasznú munkások alkalmazásával igyekszik a foglalkoztatás lehetőségét megteremteni. Az oldalt írta: Berki Antal, fotók: Bozsó Katalin „Alijuk a versenyt bárkivel” Sok vihart kavart a Nemzeti Alaptanterv. A politikusok még ma is vitatják az elképzeléseket, de az új oktatási rendszert tetszik, nem tetszik, még ebben az esztendőben be kell vezetni. A fokozatosság elve miatt ma még nem lehet látni, hogy mi lesz, amikor az új tanügyi törvényt teljes egészében bevezetik, de az iskolákat már ettől az esztendőtől alaposan felkavarja az átállás. Szeptembertől indul a NAT, de már megkezdődött az iskolák átszervezése. A városokban elég egyszerűnek látszik a helyzet, de a falvak nehezen fogják megtanulni, hogy hol lakik a jó isten. Az új elképzelés legnagyobb hibája, hogy azt Budapesten dolgozták ki, a főváros iskolai ellátottságát véve alapul. Ott valóban lehet variálni egyes iskolatípusokkal, de a kisvárosi körülmények teljesen mások, a gyermeklétszám sem akkora, hogy egymás mellett megéljen a hagyományos és mondjuk a nyolcosztályos gimnázium. Az előre menekülés esélyei még nem látszanak igazán, de a nyírbátori egyes számú iskola tantestülete felkészülten várja az új oktatási rendszer kihívásait. Gyermán László igazgató ezt így foglalta össze:
