Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-14 / 11. szám
Nyíregyháza 1998. január 14., szerda CSAK ffl SIÓRA Az energia ára talán az egyetlen olyan területe a gazdaságnak, amely mindenre hatással van. Nincs olyan végtermék, amelynek árát ne befolyásolná jelentősen az elektromos áram, a gáz, vagy az üzemanyag árának alakulása. A háztartások költségvetését is alapjaiban rengeti meg, ha érzékelhetően emelik az energiahordozók árát. A kormány hivatalosan is bejelentette: a forintleértékelések javuló tendenciája és a lakosság kímélése érdekében ez év második negyedévében nem emeli az energia árát. Arra voltunk kíváncsiak, mit szól ehhez az utca embere, kit hogyan érint ez a döntés. Holló János- A kormány úgy fogalmazott, hogy áprilisban nem hajtja végre az árkorrekciót. Nem lett volna jobb egyenesen azt mondani, nem emel árat? Nem tudom, mennyiben közérzetjavító ez a bejelentés, de szinte biztosra veszem, hogy júliusban behozzák majd a lemaradást. — Hallottam a kormány bejelentéséről, de szerencsére mi egyedileg tudjuk szabályozni a lakásban a hőmérsékletet. Ha nem tartózkodunk otthon, akkor a termo- sztátot csak húsz fokra állítjuk be. Attól nem tartok, hogy júliusban drasztikusan megemelik az árakat. Ha a mostani kormány marad hatalmon, akkor a szóbeszéd elkerülése miatt sem emel, ha pedig kormányváltásra kerülne sor, akkor az új már csak azért sem hajt végre „árkorrekciót”. Maroda Andrásné- Hallottam az áremelés elhalasztásáról, de félek, ha nagyon muszáj lesz, akkor úgysem kerülik el ezt a lépést. Sokba kerül az országnak az európai uniós csatlakozás, sokba kerül az alkalmazkodás a NATO-hoz, és ennek az árát valakinek meg kell fizetni. Ebben is, mint mindenben, a politika játssza a főszerepet. Közelednek a választások, és nem lep meg, ha javítani akarnak ezen az amúgy rossz közhangulaton. Mi igazán nagycsaládosok vagyunk, mert tizenketten élünk egy fedél alatt. Amit az energiaköltségen megtakaríthattunk, azt már megtettük. Tovább nem tudunk spórolni. Fűteni, világítani kell, legfeljebb egyetlen szórakozásunk a tévénézés marad. Cser Miklósné- Örülök a kormány bejelentésnek, és teljesen egyetértek vele. Úgy hallottam, hogy nemcsak most nem emelik az árakat, de jövőre is ezen a szinten marad a gáz és a villanyáram ára. Ha pedig mégsem így lenne, akkor sincs semmi baj, addig is nyerek vele néhány ezer forintot. Kanda László- Nem tudok felhőtlenül boldog lenni, mert április után jön még július és október is. Lehet, hogy most valóban kedvezően alakul a külgazdasági mérlegünk, de biztos vagyok benne, hogy a közelgő választások miatt jelentették éppen most be az árstopot. Éppen ma hallottam valahol, hogy ezen a télen lényegesen kevesebb fűtőolajat használt el az ország, mint a korábbi évek bármelyikében. Emiatt a költségvetésnek jelentős bevételkiesése származott. Félek attól, hogy ezt is velünk fizettetik majd meg, és akkor már muszáj lesz árat emelni. Újra a viáglapok címoldalára került a klónozás. Már Dolly bárány világrajöttét is élénk sajtókampány kísérte, de most, hogy Párizsban néhány ország aláírta az ember klónozását tiltó megállapodást, ha lehet, még nagyobb hajcihő alakult ki a kérdés körül. Dr. Endreffy Ildikó orvos-genetikust kérdeztük, miért idegesítik az embereket a mesterségesen létrehozott csecsemők? Légszennyezett ünnepi készülődés Munkatársunktól Az óév utolsó heteiben, valamint az idei esztendő elején, szerencsére ugyan csak időszakosan, de jelentősebb mértékben megemelkedtek Nyíregyháza légszennyezettségének mutatói. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség által a megyeszékhelyen, a nagykörút mentén lévő Széna téri immissziós mérőállomás adatai szerint egy alkalommal, december 23-án meghaladta az egészségügyi határértéket a levegő nitrogén-dioxid-tartalma, valamint december 30-án vészesen megközelítette azt. Az egészségügyi határérték a nitrogén-dioxid esetében légköbméterenként 85 mikrogramm. Közvetlenül karácsony előtt 95,8 mik- rogrammos szennyezőanyag-tartalmat mértek a berendezések. A felügyelet munkatársainak ismeretei szerint a kiugró értékek egyértelműen az ünnepek előtt megnövekedett gépjárműforgalomnak volt betudható. A körúton csak lépésben haladtak az autók, a levegő kipufogógázzal túltelítetté vált. Karácsony napján a szennyezettség 64-re, az utána következő napon mindössze 37 mikrogrammra csökkent. Az óév utolsó napján szintén a gépjárműforgalom miatt emelkedett meg a mért nit- rogén-dioxid-érték. A mérőberendezések telepítése jelentős költségekkel terheli meg a felügyelőség költségvetését, emiatt nincs referenciaállomásuk Nyíregyháza belvárosában. A reggeli forgalomnövekedés nem annyira, de a délután négy órai jelentős környezeti terhet jelenthet a város levegőjére. Pillanatnyilag nem mérhető, csak gyanítható, hogy a belvárosban hetente lehetne hasonló mértékű szennyeződést kimutatni. Berki Antal (Új Kelet)- Ma még nem lehet tudni, hová vezetnek az állatokon végzett kísérletek. Dolly ugyan a világra jött, de azóta csönd van körülötte. Már régóta tudott, hogy az amerikai laboratóriumokban folynak olyan kísérletek, amelyek lehetővé teszik az ember művi úton való előállítását. Jómagam nem örülnék, ha a kísérleteket siker koronázná, és annak sem, ha a világ tudósai szabadon kísérletezhetnének tovább. Az biztos, hogy annak, aki először hoz létre mesterségesen emberi lényt, világhír jut osztályrészül, és bizony fontos szerepet játszik a pénz is. Ezzel együtt sem lehet tudni, hová vezetnek ezek a próbálkozások. A vatikáni tiltakozás nem véletlenül született meg. Az emberi lény nemcsak bonyolult vegyületek összessége, de lélek is, érzelem is, hit is, amit mesterségesen nem lehet előállítani. A kísérletek során nemcsak egészséges egyedek világrajötte várható, hanem torzszülött csecsemők is kikerülhetnek a szobrászkodó biológus keze alól. Velük mi lesz? Ha az eddigi törvényeink alapján gondoljuk végig a kérdést, akkor élőlénynek kell őket tekintenünk, nem pusztíthatjuk el őket. A kísérletsorozat etikai oldala rendkívül bonyolult, de úgy tűnik, az erkölcsi aggályokat a tudomány vélt vagy valós (erre sem lehet egyértelműen válaszolni) érdeke miatt félre- söprik a problémával foglalkozó szakemberek. Nem örülök a művi ember létrehozásának, de úgy látom, hogy a kísérletsorozat még nemzetközi összefogással sem állítható meg. Előbb vagy utóbb bizonyosan létrejön az első mesterséges ember, és az új helyzet elé állítja majd az emberiséget. Sok országban törvények engedélyezik az azonos neműek közötti házasságot. Ezek után két leszbikus nőnek gyereke lehet majd, ami egészen egyszerűen képtelenségnek látszik, pedig nem kell hozzá más, csak az egyikük petesejtjéből el kell távolítani a sejtmagot, és helyére a másikuk emlőjéből kiemelt sejt magját kell ültetni, majd a megtermékenyülés férfiúi közbeavatkozás nélkül létrejön. Magam is genetikus lévén, sokkal jobban szeretném, ha a klónozásba ölt pénzeket mondjuk a génsebészet fejlesztésére fordítanák, hogy ezzel a módszerrel is gyógyítani lehessen a veleszületett fejlődési rendellenességeket. Sajnos kevesen írták alá a párizsi egyezményt, és hiába Clinton elnök figyelmeztetése, az amerikaiak sem hozták még meg a maguk tiltó rendelkezéseit. Nagy valószínűséggel a kísérletek tovább folytatódnak, és ha ma még távolinak is tűnik az első mesterséges ember megjelenése bolygónkon, hozzá kell szoknunk a gondolathoz, hogy előbb vagy utóbb megszületik, és akkor bizony igen élesen fog felvetődni a kérdés, mi is történjék vele? A z amerikai tudós, Richard Seed kijelentette, négy éven belül gyakorlat lesz az ember klónozása. A professzor, aki magát hívő embernek nevezi, ehhez azt is hozzátette: az Isten az embert a maga képére teremtette, és nyilván azt akarja, hogy a teremtésben is osztozzék vele. Nos, ismét az emberiség kezében van egy felfedezés, egy lehetőség, egy módszer, amely alkalmas arra, hogy megváltoztassa a jövőt. Kétségtelen, minden új megjelenésekor először a tiltakozás volt a jellemző, csak azt követte a belenyugvás, majd ezt felváltotta a lelkesedés. A technikai vívmányok, a fizikai és kémiai újdonságok mind megjárták ezt az utat. Vajon így lesz ez a klónozással is? Nos, amíg két azonos birka béget egymásnak, a probléma még elviselhető Az sem túl izgalmas, hogy egyforma jól tejelő tehenek néznek egymással marhaszemet az istállóban. De az ijesztő kilátás, hogy az utcán sétálva önmagámmal jövök szembe, és megkérdezem tőlem, hogy vagyok. Persze ez a leegyszerűsített lehetőség, ebben még lehet valami groteszk, ilyet már írtak, ilyet ábrázoltak filmen is. A klónozás az ember esetében azonban ennél bonyolultabb, és vajmi kevés lehetősége van annak, hogy ez az eljárás is megjárja a szokásos utat az ellenzéstől a lelkesedésig. Tudjuk, milyen viharok kísérik az ennél sokkal inkább reális és pragmatikus lehetőséget, az euthanáziát. A fő ellenérv: az ember nem dönthet más halála felett. Most viszont nem egy reménytelen élőhalott sorsa a tét, hanem a szó szoros értelmében a teremtés, mely sokkal súlyosabb erkölcsi kérdéseket vet fel, mint az élet megszüntetése. Az ember szabad döntése utáni életmegszüntetés is hord magában kockázatokat, de azok elenyésznek a klónozott emberek teremtésének lehetősége mellett. Ki dönti el, kit klónozzanak? Kinek van erkölcsi bátorsága, hogy válasszon? Ki garantálja, hogy a sok zseni és jó ember mellett hány olyat is szaporítanak, akiknek a hajlamai enyhén szólva vitathatók? Ki, mikor, hány embert “teremthet” így? Milyen biológiai, fiziológiai, öröklődési konzekvenciái lehetnek, lesznek annak, ha ilyen művi úton létrehozott emberek sokasága népesít be országokat, városokat, földrészeket? Ki tudja ellenőrizni a jó és rossz szándékú klónozókat? Ahogy ma lehet titokban gyilkos vegyi fegyvert, atombombát, mérget előállítani, miért ne lehetne majd ilyen “embergyárakat” is létrehozni? A kérdések nem elsősorban vallásiak. Itt nem arról van szó, hogy hasonlatossá váljunk-e, válhatunk-e az Istenhez. A probléma ennél sokkal de sokkal bonyolultabb. Az istenné válás elméleti kédés. Ideológiai probléma. Ha úgy tetszik, teológiai kérdés. A klónozás viszont olyan társadalmi, erkölcsi, élettani jogi, morális kérdések sokaságát veti fel, melyek napi gyakorlati ügyként jelentkeznek. Vannak országok, ahol már törvény tiltja az ember klónozását. Nyilván a hírt követően másutt is lépnek majd a törvényalkotók. De máris megszólaltak a kutatás szabadságát védők, a gondolkodás és cselekvés korlátáit elvetők, akik hangos szóval lelkesednek a jövő e ma még igencsak kétes vívmányáért. De a szellem márkiszabadult a palackból. A folyamat aligha lesz néhány törvénynyel megfékezhető. Új tudományos-fantasztikus fúrnék forgatókönyvei készülhetnek a sivatagban és őserdőkben épülő titkos klinikákról, gyermekgyárakról. Dr. Seed, akinek neve magot jelent, ezúttal nem biztos, hogy a legjobb magot vetette el. Talán még nem késő, hogy a javaslat klónozódását megelőzze a világ. Szembe jövök önmagámmal Bürget Lajos publicisztikája Foto: Bozso Katalin Há nya* vagyok/? Ismét a klonozasról Szakács Éva
