Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-13 / 10. szám
Hazai krónika 1998. január 13., kedd Hol vannak a frissek? Bürget Lajos jegyzete A pártok háza táján már javában folynak azok a munkák, melyek a következő választás jelöltjeit, listavezetőit, a listások sorrendjét igyekeznek meghatározni. Ez így van rendjén, ez így. szokás, ez a taktikai csata egy része, amit a legtöbb esetben sok titkolózás vesz körül, ahol rendszeresek a hamis kiszivárogtatások, a félrevezető információk. Mert bizony nem mindegy, ki kit győz le, ki kivel kerül szembe. Több helyen motiválja a döntést egy-egy létező vagy létezhető választási szövetség is, ami még kacifántosabbá teszi ezt a kétségtelenül érdekes és izgalmas játékot. Eddig rendben is van, csupán az a szomorú, hogy még mindig főleg azok a figurák, nevek szerepelnek, amelyek lassan nyolc esztendeje forognak a köztudatban. Lassan megöregedő fiatal demokraták, köreiket szigorúan őrző szocialisták, minden vészt túlélő demokratafóru- mosok, fel- és kitörni képtelen liberálisok, megkeseredett lelkű és arcú, sokszorosan megvert keresztény de-' mokraták, egyre öregedő kisi gazdák, öreg, néha totyogó szélsőséges jobb- és baloldaliak.Új arc, új hang, friss szellem, karizmatikus alak - sehol. Legfeljebb nagyritkán, amikor nincs már más, a pártok szűk körei egy-egy, eddig szélen álldogálót vesznek elő, olyat, aki nem veszélyezteti a pártbeli hierarchiát, aki középszerűségével darab ugyan, de nem rendelkezik helyértékkel. És ez bizony nagyon elkeserítő! Az elmúlt év.ek alatt bizony kialakulhatott volna egy friss poltikai csapat, a pártok egyszerre sokkal érdekesebbekké váltak volna. Mert most is ugyanazok a figurák lépnek színre, és legyen bármelyik pártról szó, ők egyre korszerűtle' nebb. rosszabb, lejártabb szóhasználattal és szemlélettel, programtervezettel jelentkeznek. Még afideszesek sem tudtak forradalmian robbantani, a hatalom iránti orbitális vágyakozás még a nyolc évvel ezelőtti hévet is lecsillapította. Magyarul: ők is megöregedtek. Lehet, hogy valaki azt mondja: jó az állandóság, ezek már kipróbált emberek. Nos, ami azt illeti, kipróbáltak, de nem bizonyultak se bölcseknek, se száz százalékig korrekteknek, megőrizték a rossz reflexeket, a legtöbbjükön átsüt az elmúlt évtizedek politikai stílusa. Ami talán még elment '90-ben vagy '94-ben, az ma már kevés, és az ezredfordulóig még kevesebb lesz. Borzasztó még csak elgondolni is, hogy ez a politikusi gárda akarja az országot a NATO-ba, az Európai Unióba, a XXI. századba vezetni. Hiába, önkritikájuk nincs, a jó üzletnek bizonyuló politikai életből önként nem akarnak távozni, sőt még ahhoz is van erejük, hogy a nemzedékváltást megakadályozzák. Hát ezért vagyok szkeptikus a közeli és a távolabbi. jövőt illetőén. Tény, a magyar' értemiség java változatlanul távol tartja magát az aktív politizálástól. így aztán magára is vethet, hogy olyanok maradnak, akiket'.nem, cryez dicsfény. Valahogyan egy önmaga farkába harapó kígyóhoz hasonlít.az egész hely-, zet, A válqsztópolgár kritizál, maga nem vállal szerepet, a régi marad, és miatta újfeni nem vállal szerepet az egyébként jobbító szándékú ember. Láthatóan olyan kihalásos az egész, mint egy' szimfonikus zenekar, ahol a 80 éves klarinétos addig fúj, míg le nem fordul a székről. Utóda szépen hozzáöregedett, és a halott helyére egy 60 éves fiatal ül. Hogy a zenekar hogyan szól? Hát úgy. Szerdáig lehet folytatni az éhségsztrájkot MTI Január 14-éig, szerdáig folytathatja éhségsztrájkját Király Lászlóné, a tatabányai brikettgyár munkástanácsának elnöke. Az üzem további sorsának rendezéséért, valamint a dolgozók elmaradt több havi munkabérének és egyéb jogos járandóságának mielőbbi kifizetéséért e módon harcoló szakszervezeti tisztségviselő orvosa határozott így, miután hétfőn megvizsgálta Királynét. Az immár 13. napja éhező munkástanácsi elnök asszonynak a tízkilogrammos súlyveszteség erősen legyengítette szervezetét. Az orvos szerdánál azért nem engedélyezi tovább az éhségsztrájkot, mert attól a naptól kezdve visszafordíthatatlan folyamatok kezdődhetnek Király Lászlóné szervezetében. Minderről Szentirmai Ferenc, a szakszervezeti tisztségviselő és a gyári kollektíva között összekötő Szerepet vállaló városi ön- kormányzati képviselő tájékoztatta az MTI tudósítóját. Elmondta: a gyár sorsán túlmutató ügyért, a hazai magánosítás körüli ellentmondások, visszásságok kivizsgálásáért is harcoló Király Lászlóné az ország minden részéből kap együttérző leveleket, telefonokat. A Munkástanácsok Országos Szövetsége gyorssegélyt adott a múlt hét végén a gyár legrászorultabb dolgozóinak, emellett felvette a kapcsolatot egy lot- haringiai bányász-szakszervezettel, s szolidaritási támogatást kért az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került brikettgyáriaknak. Egyedül a legilletékesebbek, a privatizáció egykori és mai irányítói nem vettek vagy nem akarnak tudomást venni Királyné akciójáról, tőlük ugyanis a mai napig semmilyen reagálás nem érkezett Tatabányára - mondotta Szentirmai Ferenc. Második világháborús emlékérem D. A. (Új Kelet) Közeleg a második világháború kitörésének 60. évfordulója. E borzalmas világégésben, amelybe hazánkat a nagyhatalmak belesodorták, a magyar katona viselte a háború terheinek nagy részét. Túlnyomórészt idegen érdekeket szolgálva, korszerűtlen fegyverzettel, az oroszországi télre felkészületlenül teljesítette kötelességét. Sokan, nagyon sokan estek el a keleti fronton, vagy éppenséggel hazai földön, az országot védelmezve haltak hősi halált. A háború viharait túlélők szent kötelességüknek tartják, hogy megemlékezzenek a még élő bajtársakról - katonákról, munkaszolgálatosokról, a hadikórházak dolgozóiról, a honvédség volt tagjairól -, köszönetét mondjanak helytállásukért. A hősök emlékének ápolásában elsősorban a Vitézi Rend jeleskedik, amelynek tagjai gondozzák a honvédsírokat, felkutatják az elesettek hozzátartozóit, megpróbálják azonosítani az ismeretlen katonákat. Teszi ezt azzal a tiszteletet érdemlő szándékkal, hogy megőrizze a magyar katonaeszménybe és a magyár honvédbe vetett hitet az egyre közömbösebbé váló utókor számára. E céltól vezéreltetve a Vitézi Rend második világháborús emlékplakettet, illetve emlékérmet alapít, amelyet igénylés alapján megkaphat minden magyarállampolgár, aki 1938-tól 1945-ig katona, munkaszolgálatos vagy tábori kórházi alkalmazott (orvos, ápoló, nővér) volt, s ezt hitelt érdemlően igazolni tudja. Az emlékérem ára 2000 Ft. A II. Világháborús Emlékérem (hivatalosan: emlékplakett) kibocsátásának éve egyúttal a felvidéki bevonulás 60. és a magyar honvédség megalapításának 150. évfordulója is. Az emlékéremre igényt tartóknak a Vitézi Rend megyei szervezeténél, vitéz Géczy István lovag székkapitánynál (4461 Nyírtelek, Veres Péter ltp. 10.) vagy vitéz Varga Ervin lovag vitézi hadnagynál (4400 Nyíregyháza, Kállói út 43.) kell jelentkezniük levélben vagy személyesen. A Vitézi Rend tisztelettel kéri a polgármesteri hivatalok segítségét is a területükön élő bajtársak jelentkezésének feljegyzésében és Géczy Istvánhoz történő eljuttatásában. Jó lenne, ha valamennyi községben akadna olyan volt katona, aki az emlékéremre benyújtott igény jogosságának ellenőrzésében segítene a polgár- mesteri hivatalnak, és össze- gyűjtené az emlékérem önköltségi árát. Mindehhez kimutatást kell készíteni, feltüntetve benne az igénylő nevét, világháborús katonai szolgálatának helyét, szolgálati idejét, jelenlegi lakcímét. A városok polgármesteri hivatalaitól csak az adatok feljegyzését és az igénylés aláírását kérik, mert ott az emlékérmeket ünnepélyesen adják majd át ellenértékűk befizetése után. Beutaló nélkül bizony fizetni kell Az orvosi szakrendelések többségét január 1 -jétől csak beutalóval, vagy térítés ellenében lehet felkeresni. Az elmúlt héten még az egészségügyi dolgozók és a betegek is csak tanulmányozták az új rendeletet, a napokban azonban már alkalmazzák is a gyógyulni vágyók számára csöppet sem kedvező szabályokat. Kozma Ibolya (Új Kelet) Orvosi beutaló nélkül vehetők továbbra is igénybe a bőrgyógyászati, fül-orr-gégé- szeti, nőgyógyászai, általános sebészeti és baleseti sebészeti, szemészeti, onkológiai, urológiai és pszichiátrai szakrendelések, valamint az ideg-, bőr és nemibeleg, onkológiai, addiktológiai és tüdőgondozó keretében nyújtott orvosi ellátások. Január 1- jétől kormányrendelet alapján a többi szakellátást csak érvényes beutalóval vagy térítés ellenében lehet felkeresni. Beutalóköteles szakrendelést beutaló nélkül kétezer forint ellenében lehet igénybe venni, visszarendelés vagy továbbutalás esetén viszont már nem kell fizenti az ellátásért. A kórházi, aktív osztályra, ha beutaló nélkül érkezik a beteg a felvételért négyezer forintot fizet, s a kezelések után naponta további ezer forintot, ha harmincegy napot folyamatosan eltöltött, a továbbiakban napi ötszáz forinttal tartozik az egészségügyi intézménynek. Krónikus osztályon beutaló nélkül a felvétel ugyancsak négyezer forintba kerül, minden további bent töltött nap után hatszáz, harmincegy nap után négyszáz forintot fizet. Előfordulhat, hogy a vidéken élő betegnek van ugyan érvényes beutalója, de ha nem a körzetéhez tartozó kisváros szakrendelését keresi fel, hanem a megyeit, akkor ezerötszáz forintjába kerül a vizsgálat. Ha nem a beutalás szerinti kórházba érkezik a páciens, akkor az aktív osztályokon a felvétel négyezer forint, valamint naponta nyolcszáz forintot fizetnek, s egy hónap eltelte után négyszáz forint a költsége naponta, míg a krónikus osztályokon a felvétel négyezer, a napi kezelés költsége ötszáz, harmincegy nap eltelte után négyszáz forint. A gépjármű-alkalmassági vizsgálat díja is megváltozott, akik még nem töltötték be negyvenedik évüket, első fokon ötezer, másodfokon nyolcezer, a negyven-hatvan év közöttiek háromezerötszáz, másodfokon ötezer, a hatvan és hetven év közöttiek elsőfokon ezerötszáz, másodfokon háromezer forintot fizetnek. A hetven év felettieknek az alkalmassági vizsga első fokon nyolcszáz, másodfokon ezerötszáz forintba kerül. V (írről VI liírre Palotai István (Új Kelet) Olvasom, nézem, hallom a híreket: felveié ívelő ágakról, szemmel látható javulásról- szólnak. Aztán bemegyek a nejemmel a boltba némi élelmiszert venni, nézem, nézem az árakat, és arra gondolok, hogy valaki megint cinkelt lappal játszik. Minden bizonnyal a kormány akarata ellenére történik, hiszen, ha valamikor, akkor most lenne égető szükségük az árak kordában tartására. A hatalom húsz, illetve sok esetben tizenhárom százalék alatti inflációról regél, és azt ígéri, hogy a javuló gazdasági helyzetet idén a lakosság is érezni kezdi. „A pozitív tendenciák a lakossági életszínvonalban is jelentkezni fognak” — hangzott a koalíció „álma”... Aztán jött a hidegzuhany, a zord valóság: a tizenhárom nem tizenhárom, még csak nem is húsz, hanem csak a jó Isten tudja megmondani, hogy mennyi?! Ha decemberben bementem a boltba vásárolni (pár napi vacsorát és a legszükségesebb szereket), körülbelül 2400-2700 forint volt a számla. Ugyanezért ma — tapasztalataim szerint - 3500-3800 forintot fizetek. Ez pedig annyit jelent, hogy az inflációs ráta 40- 45 százalék! Igaz, ami igaz, a központilag vezérelt árak szolidabb emelkedési ütemet mutatnak, valóban húsz százalék alattit, de ez igencsak kevés az idvezüléshez. Rövid vizsgálódás után Sajnos az is kiderült,' hogy az'áremelkedések vonatkozásában az élelmiszerek „viszik a pálmát”, magyarán, megint a hasunkon lehel — és kell - spórolnunk... Igen ám, de hogyan? A magyar étkezési kultúra sajnos nem a nyugati irányba mutat. Németországban* ugyanis- .fia hiszik, ha nem - egy,négy tagűbsalád jóllakik egy kisdobozos májkrémmel, mert a meleg pirítósra vékonyan vajat kennek, majd hajszálvcko- nyan májkrémet. Azt mond- ják: így jön ki igazán az íze... Vagy esznek egy nagy adag gyümölcsöt, esetleg zöldségsalátát, és kész az estebéd... Nos, mint látjuk, még az étkezési kultúrájukban is szerencséjük van, mert velük szemben a magyar gyomornak „sok kell”. Szinte mindegy, hogy mi, csak sok legyen! Ez salátából egészséges lenne, de vajon ki tudná megfizetni? Ezért hát esszük a méregdrága szalonnát, vastagon kenjük a körözöttet öles kenyereinkre... De ha már ez sajnos így van, cs képtelenek vagyunk egészségesen élni, akkor legalább lenne néhány olcsó étglfajta is! De nincs. Az emelkedő életszínvonalról pedig csak annyit, hogy biztos vagyok benne: a budapesti metró negyedik vonalát azért kezdték ilyen óvatosan építeni, nehogy összeütközzön az életszínvonallal...
