Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-12 / 9. szám
Háttér 1998. január 12., hétfő Hívatlan vendégek Szinte nincs olyan nap, hogy ne hallanánk híreket határsértőkről, embercsempészekről. Mivel megyénk két külföldi országgal is határos, nyugodtan nevezhetjük e tekintetben fokozottan veszélyeztetett területnek. Balogh 7/boralezredessel, a Nyírbátori Határőr Igazgatóság idegenrendészeti, szabálysértési és menekültügyi osztályvezetőjével erről, az országunk számára egyre nagyobb gondot jelentő jelenségről beszélgetünk. Dalmay Árpád (Új Kelet)- Az idegenrendészeti törvény alapvetően az emberek három olyan kategóriáját különbözteti meg, akikkel foglalkoznunk kell, s akik ide kerülnek a közösségi szállásra: azok, akik nem tudják igazolni jogszerű magyarországi tartózkodásukat, akik nem tudják hitelt érdemlően bizonyítani személyazonosságukat, és akik a magyar hatóságokkal valamilyen összeütközésbe kerültek. Ez utóbbiak azok, akiket kiutasítottak az országból, de a kiutasításnak hiányzik valamelyik feltétele, például nincs úti okmányuk, repülőjegyük, illetve pénzük azok beszerzésére. Az elmúlt évben 602 személy ügyét kellett rendeznünk, ők átmenetileg közösségi szállásunkon laktak. A nyírbátori közösségi szállás országos viszonylatban is egyike a legjobbaknak. Tiszta és világos lakószobák, étkező színes televízióval, műholdvevővel, folyóiratokkal, különböző nyelvű tájékoztatókkal ellátott társalgó áll a lakók rendelkezésére. A körülmények lehetővé teszik, hogy a családokat együtt helyezzék el. Az természetes, hogy külön női és férfiszobák vannak, szükség esetén a fiatalkorúak is külön helyiségben laknak. A 92 négyzetméter alapterületű kétszintes épületben orvosi szoba is rendelkezésre áll. Érdekelt bennünket, hogy milyen országokból érkeznek hozzánk illegális határátlépők. — Az idegenrendészeti törvény hatályba lépése óta, azaz körülbelül négy éve működünk, s azóta 52 ország polgárai fordultak meg itt a közösségi szálláson. A múlt évi 602 személy 32 országból érkezett. Voltak itt afgánok és irakiak, srí lankaiak és ukrajnaiak, hontalan amerikaiak és németek is - mondja Balogh Tibor alezredes. Hogy mi lesz a sorsuk? Többségüket természetesen kiutasítják az országból, haza- loloncolják. Persze nem mindenkit. Akit hazájában faji, vallási okokból, politikai nézetei vagy származása miatt üldöznek, azt nem lehet kitoloncolni. Erről nem helyben döntenek, hiszen nem rendelkeznek megfelelő információs bázissal. Európai ország menekültje ügyében a Menekültügyi és Migrációs Hivatal, más földrészről érkezettek sorsáról pedig az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának budapesti irodáján mondják ki a döntő szót. Március 1-jétől ezen a téren is lesznek bizonyos változások. —Hatályba lép az úgynevezett menedékjogról szóló törvény - mondja Balogh Tibor amelynek értelmében ezentúl az Európán kívüli országokból érkező menekülteket is be kell fogadnunk. Ha a kurd menekülthullámra, a kínai és afgán menekültekre gondolunk, egyelőre beláthatatlanok számunkra a következmények. Természetesen nemcsak határsértők és egyéb, törvénybe ütköző tettet elkövetők kerülnek ide, hanem olyan külföldiek is, akiktől például ellopták az útlevelüket, vagyis bűncselekmény áldozataivá váltak. S mert általában a pénzüket is ellopják ilyenkor, nincs lehetőségük, hogy felutazzanak országuk nagykövetségére vagy konzulátusára új úti okmányok beszerzésére. így a közösségi szállásra kerülnek, ahol olykor 10-20 napot is kénytelenek eltölteni. Különösen az ukrán állampolgárokkal vannak gondok.- Az ukrán fél sajnos nem fogadja be saját állampolgárát hazatérési engedély nélkül - tájékoztat az alezredes úr -, szemben a románokkal, akik a nemzetközi egyezmények alapján megelégszenek állampolgáruk nyilatkozatával vagy más által adott hiteles nyilatkozattal is. Igaz, most, az ünnepek előtt volt egy kivételes esetünk. Sikerült megállapodnunk az ukránokkal, hogy okmányok nélkül is átvettek tőlünk több mint tíz ukrán állampolgárt, így azok a karácsonyt szeretteik körében tölt- hették. Ez csak egyedi eset volt, remélhetőleg sikerül majd módosítani az ukránokkal kötött egyezményt, s akkor lényegesen könnyebb lesz a polgárok hazautazása. Megtudtuk, hogy napokig üres volt a közösségi szállás, amire évek óta nem volt példa. Örültek is, mert legalább alapos nagytakarítást és fertőtlenítést végezhettek. Éppen beszélgetésünkkor hoztak egy csoport koszovói albán menekültet, akiket Balassagyarmat térségében fogtak el. Megpróbáltunk beszédbe elegyedni velük, de sem oroszul, sem németül, sem angolul, sőt még szerbül sem értettek. Döbbenetes, hogy nyelvismeret nélkül, fejenként 100-200 márkával a zsebükben akartak Nyugatra szökni ezek a fiatalemberek. Nem sikerült kiderítenünk, hogy gazdasági emigránsok-e vagy politikai menekültek, akik a televízióban is látott szerb megtorlások miatt hagyták el szülőföldüket. Fiatalok, szimpatikusak, de bizalmatlanok voltak. Reméljük, a nyírbátori emberi, mondhatnánk, baráti bánásmód változtat majd a viselkedésükön. A közösségi szállás újra megszokott hétköznapjait éli. Erre majd még visszatérünk. » Nyárból ősz, télből tavasz? (Folytatás az 1. oldalról) Akármennyire örülünk a kevesebb gázszámla miatt, bármennyire is jólesik a simogató napfény, mégis félő, hogy nagy árat fizethetünk érte. Mert ha csak import sárgabarackot, földiepret vagy málnát vehetünk nyár elején, azt csak kevesen tudják majd megfizetni. Még akkor örülhetünk, ha csak a virágrügyek fagynak meg. Ha a hajtásrügyek is megsérülnek, akkor akár évekre is visszavetheti a termésátlagot. A kártevők is vígan fickán- doznak a tavaszban, egyes helyeken pedig pocokinváziót emlegetnek. A közutak árokpartjaiba bújva, az erdősávok tövében meglapulva és minden megműveletlen földterületen járatokat vájtak a rágcsálók, és most tél úrfi, a nagy szelektáló megkegyelmezett mindannyi- uknak. Tavaszra újabb családok nőnek fel, és ha nem védekeznek ellenük idejében, akkor oda a kenyérgabona, a takarmány és minden bizodalmunk. Nem kívánok senkit sem riogatni, de ennek a kártételnek igenis reális az esélye. Mint ahogy saját szememmel láttam, amint a napon felejtett kaptárból előbújtak a megtévesztett méhek, és azon nyomban der- metten a földre hullottak. Azért van jó minden rosszban. Az október végi havazás és a novemberi zimankó nem engedte megerősödni az őszi kalászosokat. Most erőre kaphatnak, és hólepel nélkül is kibírják a keményebb időt. Feje tetejére állt a világ. A november hidegebb volt, mint a december, a január pedig megtévesztésig hasonlít az áprilishoz. Évszázados rekordok dőlnek halomra, és szerencsétlen természet azt sem tudja, hol tart. A gyümöcsfák rajtra készen várják a tavaszt, de érzik, még kevés volt a pihenő. Egy időben az üvegházhatást tették felelőssé mindenféle időjárási szélsőségért, most az El Ninót emlegetik. Végül is alapjaiban nem változtak meg a földünk légkörét irányító folyamatok. A Golf-áramlat továbbra is nyugatról keletre halad, a mérsékelt égövben még mindig négy évszakra osztódik az esztendő, és a monszuneső is ott hullik, ahol eddig, csak másképpen. Az ózonlyuk és az ózonréteg elvékonyodása miatt a földfelszín néhány tized Celsius-fok- kal felmelegszik. Ezt önmagában még nem vesszük észre, de emiatt gyorsabban olvad a sarkkörjégrétege, és a szokásos légköri áramlatok is felgyorsulnak. Az Atlanti-óceán partjainál tíz méter magasra csaptak a hullámok, 160 kilométeres forgószelek alakultak ki, és az orkánok háztetőket sodortak el. A tengereken sem volt nyugalom. Hatalmas olajszállító hajókat sodort zátonyra a vihar, néhol pedig attól kellett tartani, hogy a part menti sziklákhoz vágódik a több tízezer tonnás monstrum. Viharok, légköri frontok korábban is voltak, de ennyire szélsőségesek és ilyen sokáig elhúzódok ritkán fordulnak elő. November végéig nem is történt semmi szokatlan a légköri változásokban, onnantól viszont teljesen más hatások érvényesültek. A magasnyomású légköri frontok szinte letelepedtek Nyugat- és Közép-Európa felett, és decemberben bő egy hétig, januárban pedig szinte az újév első napjától csak egy helyben forog. Nyári kánikulai időre jellemző, hogy stagnálnak a légköri frontok. Téli időszakban éppen a hidegebb földfelszín miatt hamarabb elindul a hatalmas levegőhalmaz az alacsonyabb nyomású területek felé. Ez rendszerint a kontinens belsejét jelenti. A nedvességgel teli légrétegek az Alpok vonulatán négyezer méter fölé is emelkednek, ahol megkezdődik a párakicsa- pódás, és a Kárpát-medencéhez érve megszelídülnek. Most azonban éppen a Kárpátok félköríves gyűrűje miatt elkerülnek bennünket a csapadékzónák, csak nyúlványokban jut el kevés esőfelhő térségünkbe. A meteorológiai statisztikával foglalkozó szakemberek már bebizonyították, hogy annak az időjárási ciklusnak van a legnagyobb valószínűsége, amelyik legrégebben következett be hasonló feltételek mellett. Ha igaz a megállapítás, akkor most az ötvenes évek elején volt havas, zord télnek kellene lennie, és ennek éppen a fordítottja történik. Ez is az El Ninó számlájára írandó. Feltételezhetően ebből a statisztikai valószínűségből indultak ki azok az időjárási jóslatok, amelyek mínusz harminc fok hideget prognosztizáltak, és nem tartották kizártnak az egy méter magas hótakarót sem, de nem hogy hó nem hullott, hanem még fagypont alá sem süllyed a hőmérő higanyszála. A sokéves átlag azt mutatja, hogy az éves csapadékmennyiség kétharmada decembertől februárig hullik hó és eső formájában vegyesen. Az elmúlt napok csepergős-murcsós időjárása a látszattal ellentétben nem áztatta át mélyen a talajt. Ennek pedig a nyári aszályos évszakban nagy a jelentősége, mert ilyenkor csak az altalajból jutmik nedvességhez a növények, de ha az is kiszárat, akkor elpusztul a vetemény, sorvadnak a gyümölcsfák, és öntözés nélkül nem terem semmi. A szokatlanul enyhe téli időjárás következtében idén előreláthatólag meg fog növekedni a növényvédő szerek felhasználandó mennyisége. A termőföld felső fél méterében áttelelő gomba- és rovarkártevők tavasszal előreláthatólag a korábbi évekhez képest nagyobb számban és életképesebben kezdik meg kártékony tevékenységüket, ugyanis az elmaradt fagyos időjárás nem tizedeli meg az állományukat, nem pusztítja el a rovarok pajorjait, tojásait. Az egyes óvatos becslések szerinti 15-30 százalékkal is megnövekedő szükséges növény védőszer-felhasználás pluszköltsége mellett a gazdáknak komolyan számítaniuk kell a szántóföldi pocok leendő kártevésével. Hatásuk egyelőre nem becsülhető meg, viszont a nyomuk majd a sarjadó gabonatáblákon lesz lemérhető. A január elején nem megszokott, tavasziasan meleg tél egyelőre nem károsítja a mezőgazdasági kultúrnövényeket. Az őszi vetések állapota sokat javult jelenlegi időjárásunk hatására. Gabonavetéskor a száraz, aszályos ősz miatt a talaj-előkészítést nem tudták megfelelő minőségben elvégezni a gazdálkodók, sok helyen csak a tárcsázásra jutott idő, most lehetőség kínálkozik az ősszel elmaradt munkák pótlására. A csendes eső elősegíti a jó talajszerkezet kialakulását, és a hiányzó vízkészletek pótlásában is jelentős a szerepe, viszont a rossz talajadottságú területeken, mint például Csen- ger környékén jelentős belvízkárral kell számolniuk a mező- gazdasági termelőknek. A gyümölcsfák és a szőlő nedvkeringése, biológiai sajátosságaiknak köszönhetően, még nem indult meg. Igaz ugyan, hogy a meleg hatására a rügyek megduzzadtak, de az éjszakai lehűlés kiegyenlítő hatása miatt károk nem keletkeznek. A növényvédelem idén lényegesen többe kerül majd, mint az előző évben, mert az enyhe időjárás elősegíti a kór- akozók-kártevők áttelelését. Jelentős pocokkártétellel számolhatunk az őszi vetésekben és az év eleji pillangósokban. A meleg idő elősegíti a kis rágcsálók mozgását, és a vetéseket sem védi hótakaró. A hosszú távú időjárás-előrejelzések szerint folyamatos lehűlésre számíthatunk. Január végére az éjszakai hőmérséklet elérheti a -10 Celsius-fokot, ezt a jól megerősödő őszi gabonavetések még könnyen elviselik, de a legkedvezőbb az lenne, ha 10- 15 centiméter vastag hó borítaná a termőföldeket. Az országos januári hőmérsékleti rekordot 1939-ben jegyezték fel, ekkor 17,6 fokos meleg volt Baja térségében. Az idei téli melegrekordot ez idáig Szombathely és Sopron tartja. Mindkét városban 16 fokra szaladt fel a hőmérő higanyszála. Kelet-Magyaror- szág térségében amilyen ritka jelenség a kimagaslóan nagy hőmérsékleti szélsőség, olyan jelentős a hatása. Amíg 1997 novemberében a megyei átlaghőmérséklet csak 1 fokkal haladta meg a sokéves átlagot, addig például 1926-ban 22,4 fokos maximummeleget, illetve 1948-ban -17,2 fokos maximumhideget jegyeztek fel a szakemberek. A tavaly decemberi időjárás átlaga 2 fokkal haladta meg a sokéves értékeket, ám az év utolsó hónapja a korábbi években is tartogatott meglepetéseket. A térségben ilyen esztendő volt az 1938-as és az 1963-as, amikor 16 fokos rekordmeleg volt, ezzel ellentétben 1902-ben -27,5 fokos farkasordító hideg volt. Idén januárban a megyében 0 fok körüli volt az átlaghőfok, de 8-án és 9-én 11- 12 fokos meleget mértek a meteorológiai állomások. A század első negyedében, többek között 1921-ben 13,6 fokos meleg volt január közepén. Több mint harminc évvel később, az 1954-es év első hónapjában -27,6 fokig süllyedtek a hőmérők higanyoszlopai. Kelet-Magyaroszágon a sokéves tapasztalatok alapján összeállított téli időjárási statisztikák szerint általában 27 havas nap szokott lenni. Az idei télen ez idáig mindössze 6 napot esett a hó. Az 1987-es esztendő kimondottan havas volt, akkor egész januárban 22-26 centiméteres volt a hó átlagos vastagsága, de például 1994 januárjában még nyomokban sem volt található hófolt. Légkörelemző szakértők meglátása szerint ebben az évszázadban mintegy 30 százalékkal növekedett meg a levegő szén-dioxid-tartalma, amely révén egyre erősödik az úgynevezett üvegházhatás. Ennek következtében a mérsékelt égövi területeken száz év alatt közel 0,5 fokot emelkedett az átlaghőmérséklet. A hidegebb területeken, illetve a sarkvidékeken több mint hatszoros átlaghőmérséklet-emelkedést mutattak ki a meteorológusok. Fotok: Bozso Katalin u iH L»I* j §■ II>I>IM'M^A^>1«
