Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-02 / 1. szám

Labdarúgás NYFC: Varga „kipipálva”! Az uj ev első napjan uj hírről számolt be Kulimar János. Az ügyvezető elnök közölte: Varga Tamássze- mélyében kapust szerződtet a Nyíregyházi FC. Amint azt korábban pedzegettük, a veszprémi cerberust ki­nézte magának az Oze-stáb, s előbb a 22 esztendős játékossal, majd a két ünnep között az NB ll-es egy­let vezetőivel is dűlőre jutott az NYFC-vezérkar. K. T. (Új Kelet)_______ Emígyen semmi akadálya, hogy Varga Tamás a piros­kék csapattal kezdje a felké­szülést. Hogy ki tart vele a Sóstói útra? Nos, Barva Ákos jövetele könnyen megjósol­ható, minekutána az MTK tinikorú támadójával szintén megegyezett a klub. A fő­városból ugyan késik a vég­leges válasz az átigazolás szentesítésével kapcsolat­ban, az mindenesetre jó jel, hogy az élvonalbeli együt­tes elöljárói nem tiltakoztak a Nyíregyháza által ajánlott összeg hallatán. Ha pedig elsőre nem kevesellték a pénzt, akkor... Az sem titok: az NYFC szeretné soraiban tudni Pló- kai Mihályt, ám van egy bökkenő - a Haladás-Milos ugyancsak megkéri a futbal­lista árát. Hiába, nagy kincs a gólerős csatár... A summa tehát magas, a nyírségiek azonban egyáltalán nem tet­tek le a játékos megvásárlá­sáról. Meglehet, Bozai Gyula után ismét Nyíregyházáról „rabol” a Dorog. A Duna menti alakulat Németh Gyu­lára vetett szemet, méghoz­zá komoly vételi szándék­kal. A kiesés ellen hadakozó „osztálytárs” végleg vevő volna a fürtös hajú labdarú­gó szolgálataira; nem úgy a másik jelentkező: az ASE Tiszavasvári. Az Alkaloida kölcsönstátust kínál Né­methinek, amit az NYFC haj­landó elfogadni. Kérdés: mit szól mindehhez a játékos... Tarczali meglepődött... L. Tóth L. (Új Kelet) __ Sz atmárban is ez a módi: új év, új remények. A Szalka labdarúgói megtették foga­dalmukat, mely szerint 1998/ 99fordulóján szintén NB Ili­as együttese lesz az MMTK- nak. Magyarán: olyan ta­vaszt produkálnának, ami fel­jogosítaná őket arra, hogy a bajnoki záráskor a Tisza-cso- port kötelékébe tartozzanak. A „nem kiesni" nem pusztán légbe eresztett jelszó, az első lépéseket megtette a szakve­zetés. „Csikókat” lasszóztak, a kiszemelt négyes fogat Má­tészalka vonzáskörzetéből érkezik a 6-án kezdődő ala­pozás kezdetére. A huszon­egy éves hodászi védő, Ba- tizi Gábor huszontúlisá- gával kilóg a sorból, a töb­biek (az Ököritófülpös ka­pusa, Mándi Pál, egy má­sik hodászi, csak éppen csa­tár, Kovács Zoltán, illetőleg a Nyírmeggyes támádó szel­lemű játékosa, Bakos Jó­zsef) még tizenévesek. A sorompó nem zárult le, kél rutinos, magasabb osztályt megjárt labdarúgó mielőb­bi leigazolásán fáradoznak a háttérben. Nemrégiben a nagyhalá­sziak felvetették, hogy tár­gyalnak Sípossal, szívesen látnák őt a soraikban. Tar­czali Gyula, a szalkaiak edzője meglepődött a hír olvastán, egyben megje­gyezte: - Beszéltem Sípos­sal, nekem azt mondta, hogy nálunk akar marad­ni... Az ősszel sokáig sérült, Fehérgyarmatról leigazolt Gubacsi nem kezdi társai­val a felkészülést, holott fi­zikálisán rendbejött. A tá­voliét oka: január végén Dunaújvárosban állam­vizsgázik, ennek lázában ég az esztendő első hónap­jában. Egyedül Tácej nyilvání­totta ki távozási szándékát. Eleinte kizárólag Nyírbo­gát került szóba, amikor leendő egyesületének ki­létét firtatták, újabban a szálkái zuhanyhíradó En- csencsre hegyezi ki a Tá- ccj-sztorit. Annyi bizonyos tehát, hogy megyei másod- osztályban kezdi a tavaszi szezont... Cesare Maidini: Nevetséges lett volna, ha... MT' Talányos félév elé néz Ce­sare Maidini. Az olasz futball­válogatott szövetségi kapitá­nya tudja: ha az idei, franciaor­szági 32-es döntő során „csak” az elődöntőig jut csapatával, megkövezheük. S nem tagad­ja, van min töprengenie, hol van az az elődöntő is..? A „squadra azzurra” muta­tott tavaly szép és meghök­kentően csúnya dolgokat. Sen­ki sem értette, miként veszít­hetett pontokat Grúzia ellen idegenben (döntetlen lett), miért csikart ki olasz földön Anglia 0-0-t gárdája ellen. Ugyanakkor majdnem szobrot kapott akkor, amikor Zola gól­jával 1-0-ra nyert Olaszország Anglia ellen a Wembley-ben, majd a ráadásmérkőzésen Casiraghi góljával 1-0-ra megtörte Oroszországot, és zsebbe került a Coupe du Monde repülőjegye.- A futballban nagy öröm és kegyetlen csalódások is benne foglaltatnak - mondta évértékelő nyialtkozatában Maidini kapitány. - Nevetsé­ges lett volna, ha nem jutunk el a döntőbe. Figyelmeztető, hogy csatáraink között kevés olyan van, aki két védő kö­zött, vagy azokat egyenként kicselezve gólhelyzetig ve- rekszi magát. Korábban több ilyen, egyéni vállalkozásra képes, képzett támadója volt Olaszországnak. Maidini elismeri, több vál­tozást kell eszközölnie, sok­sok barátságos mérkőzés ré­vén. Mondják, ismét előve- heti Roberto Baggiót, de azt is hozzáfűzik az őt ismerők: a Baggio - Zola - Del Piero trióból egy időben csak egy lehet pályán. Egyszerűen nem illenek egymás mellé. Vieri, Casiraghi és Rava- nelli lehet a fő Maldini-fegy- ver Franciaországban. 1998. január 2., péntek 11 Della-gólok, „deltás” tavasz? Szezon végi mérleg, Közin veszt megyei I. osztály Thaiföldi 10. Jánkmajtis 15 6 3 6 22-34 21 A Jánkmajtisnak sima útja volt a megyei első osztályba. A határ menti egylet problémamentesen „hámozta át” magát az ellenfeleken, s míg a gárda a sikerben tobzó­dott, Della Sándoraz ajánlatok közül válogatott. A csa­tárért előbb a Debrecen, majd a Nyíregyházi FC kopog­tatott - ő azonban maradt a bevált közegben. Nagyot sóhajtott a vezetőség, mégiscsak más egy igazi gólvá­góval nekiindulni az idénynek. Aztán... Az újonc alaku­lat a gyötrelmes rajtot, a menetközbeni edzőváltást ki­heverve megcsípte a középmezőny alsó „szélét”. Koncz Tibor (Új Kelet) Kicska Attila trénerként vá­gott neki az ősznek, a harma­dik fordulótól pedig már mint technikai vezető segédkezett. Neki tehát „vastagon” szerepe volt a majtisi együttes e félévi munkálkodásában.- Vita nélkül, utcahossznyi előnnyel jutottak fel. Ehhez képest kicsit lassan vették fel a tempót az új idényben...- Itt mindjárt megjegyzem: azért a sorsolásunk sem volt piskóta. Újonc létünkre ide­genben kezdtünk, méghozzá az előfő szezonban kiválóan produkáló Újfehértó otthoná­ban. Ezt követően is kijutott számunkra a „jóból”: sorrend­ben az Ibrány, a Nyírlugos és a Túrricse ellen meccseltünk. Szóval nem akármilyen csapa­tokkal kerültünk szembe. Ben­ne volt a pakliban, hogy vere­ségek érnek minket... No és két- három játékos azt gondolta: ami elég volt a megye kettő­ben, az elég lesz most is. Hát tévedtek...-Lehet, a játékosok a kelle­ténél tovább ünnepeltek a nyá­ron?- Nem hiszem, már csak azért sem, mert időben elkezdtük a felkészülést, a hozzáállással pedig nem volt baj. Igaz, nem erősítettünk sztárjátékosokkal, de akik hozzánk kerültek, Czibere, Szűcs és főként a ti­zenhat éves Papp Miklós meg­tették a magukét.- Ha Della vagy Tolja jó napot fogott ki, nem volt gond, akkor többnyire nyert a Jánk­majtis. Ha viszont szürkébb tel­jesítményt nyújtottak, azt azon­nal megérezte a gárda. Nem túl rizikós ennek a két játékosnak az eredményességére alapozni a csapat szereplését?- Rizikósnak rizikós, ám ab­ban a tekintetben szerencsés­nek mondhatjuk magunkat, hogy két ilyen jó futballista áll rendelkezésünkre. Azt pedig nem kell külön ecsetelnem, milyen nehéz manapság igazán jó csatárokat igazolni. Dellát egyébként megviselte a körü­lötte támadt hercehurca, több helyről megkeresték, míg vé­gül lenyugodott az érte vívott harc. Sokkal inkább az oko­zott problémát, hogy az a Kifor, aki az előző években szinte minden meccsen „pöty- tyintett” egy-két gólt, huza­mosabb ideig sérüléssel bajló­dott, ami visszavetette. Nem tudta hozni azt a formáját, amelyet megszoktunk tőle. Mindemellett akadtak kiugró egyéni teljesítmények: Homo­ki József, Papp Miklós, vala­mint Szabó István mindvégig remekül futballozott.- Az ősz derekán csendben, majdhogynem észrevétlenül felállt a kispadról. Ki kezde­ményezte a váltást?- Én már a nyáron feszeget­tem ezt a dolgot, mondván: ta­lán jobb lenne, ha a magasabb követelmények miatt egy, a gyakorlati munkában nálam jártasabb ember ülne a helyem­re. Amúgy is, a korábbi edző, Páti Sándor elmenetele után amolyan beugróként vállaltam a feladatot, s az első három mérkőzésen tapasztaltak alap­ján magam szorgalmaztam a váltást. Úgy voltam vele: jöj­jön valaki más, aki képes fel­rázni a társaságot.- A jelek arra vallanak: Gencsán János jött, látott, és megtette, amit lehetett. Egyet­ért ezzel a megállapítással?- így van. Talán elég, ha ér­zékeltetésül annyit mondok: tökéletesen elégedettek va­gyunk vele. Gencsán Jánost ré­gebbről ismertük, nem okozott csalódást.-Aláírna egy hasonló tava­szi menetelést?- Hol az a papír? Én kiegyez­nék egy ugyanilyen produkció­val, de azt is hozzáteszem: nem bánnám, ha „deltásabb” lenne folytatás, azaz: kicsit feljebb ka­paszkodnánk. Jelen pillanatban nagyon kétséges: milyen mér­tékben érinti az MLSZ által ter­vezett bajnoki átszervezés a me­gyei első osztályt, ezért a bizton­ság kedvéért illdomos volna va­lamelyest előrerukkolni, úgy a nyolcadik helyig. Az esély adott, mert több hazai meccsünk lesz, s a nagycsapatok közül egyedül az Ibrányhoz kell utazni. L. T. L. (Új Kelet) Magas hőfokon égett a gázláng a hét elején a nyírbátori városi sportcsar­nokban. Az eset már meg­szokott, ilyentájt ekeppen múlatják az időt a meghí­vottak. Immár hatodik alkalomal írták ki a Gáz­láng-kupát, melynek ez­úttal is Majláth László volt a gazdája. Az 5+1-es rendszerű kispályás tor­nán zömében amatőrök játszottak, de a „nagy­ágyúk” sem hiányoztak a színről. Hat éve még a nyíregy­házi NB I-es csapatért szorítok az ukrán Pacajt is a tenyerükön hordoz­hatták. A csatár azóta le­írta a maga vargabetűjét, mostanság thaiföldi tája­kon riogatja a kapusokat. Pacaj mellett megyénk­ben igencsak ismert, ha­táron túlról érkezett játé­kosok (Szkunc, Pilács) léptek pályára, ott volt például a DVSC-Epona játékosa, Bodnár, a dc- mecseri Hildák, illetve az ex-nyírmeggyesi tréner, Krizán is. A győzelmet a vendég­látó Sporttex adidas érde­melte ki, megelőzve egy kisvárdai alakulatot, il­letve a nyíregyházi Vcc- tigáliát. Az első helyezett kupával, a dobogósok oklevelekkel, a résztve­vők pezsgőkkel megpa­kolva intettek búcsút a 6. Gázláng-kupának. Mágikus Simoes MTI Amikor Jamaica futballválo- gatottja 0-0-t ért el Mexikó el­len, és a vb-selejtezőbeli pont­szerzéssel helyet biztosított ma­gának az idei franciaországi vb- döntőben, a napot hivatalos jamaicai ünnepnappá nyilvání­tották. A siker egyetlen férfi műve. A 44 éves brazil származású szövetségi kapitány, Rene Rodrigues Simoes ez a mági­kus szakvezető. Az ünneplés jogos, a karibi futballtérségből Jamaica a harmadik, mely fina- lista. 1938-ban Kuba nyitotta a sort, 1974-ben Haiti jutott ki Németországba. Simoes húsz éve tréner, dolgozott a brazil 20 és 23 évesek válogatottja szö­vetségi edzőjeként. Ült a por­tugál Guimaraes kispadján, majd Katarban az al-Rayan és az al-Arabi csapatait vezette bajnoki diadalra. 1993-ban egy bizonyos Horace Burrell nevű volt katonatisztet választották meg a jamaicai labdarúgó szö­vetség elnökének. Burrell azon­nal ajánlatot tett Simoesnek, aki 1994 októberében települt Kingstonba. A Reggae Boys nevű jamai­cai válogatott akkori tudásáról Simoes így vallott: - Mindent tudtak a labdával, ha kellett, ti­zenegyszer „dekáztak” az or­rukon is, de csapatjáték, takti­ka sehol. A brazil kapitány először azt adta parancsba, hogy a legjobb játékosok for­duljanak meg sok országban, játsszanak, szerezzenek ta­pasztalatot. „Minél több pecsét van az útleveletekben, annál előbb lesztek elismert váloga­tottak”- mondta Simoes jelölt­jeinek. Nem véletlen, bogy Rob­bie Earle, Deon Burton, Paul Hall és Fitzroy Simpson az an­gol futballban érlelődött, sokat tett a vb-sikerért. - Nélkülük nem jutottunk volna el a döntőbe. Franciaországba nem azért me­gyünk, hogy a jamaicai turiz­must népszerűsítsük. Megesett, hogy angliai légiósaim elő­jogokra vadásztak. Elmondtam nekik, egy szállóban kell lakni­uk, együtt étkezniük, egy busz­ba szállniuk jamaicai társaikkal. Megértették — mondja a kapi­tány, aki két éve rendszeresen edzőtáboroztatja csapatát Brazí­liában, mert ott lehet a sportágat igazán megtanulni, vallja. Kemény döntést is hoz, ha kell. Walter Boydot kitette a csapatból azért, mert a játékos azt nyilatkozta róla, hogy „Is­ten akar lenni Jamaicában.” Lehet, ebben közrejátszott az is, hogy pólóin rendre föltűnik az írás: ,Jézus megóv”. Jézus mellett a számítógépben hisz a szakvezető. Furán néztek rá e szokása miatt, de amikor bebi­zonyította, hogy végre van csa­patjáték, kénytelenek voltak hinni neki, mert a laptopból elővarázsolta az adatot: Costa Ricát azért (is) verték meg, mert 544 átadást jegyzett fel jamai­cai oldalon. Ha átadás van, az jelzi, kinél a labda. Simoes nagy krikettbarát, de most a vb-terve- it építgeti, nincs ideje másik kedvenc hobbijának hódolni. jóslatok MTI ______ Fr anz Beckenbauer, a német Bayern München labdarúgóklub elnöke sze­rint az 1998-as franciaor­szági világbajnokságon a címvédő Brazíliának Né­metország lesz a legna­gyobb ellenfele. A játékos­ként (1974) és szövetségi kapitányként (1990) is vb- aranyérmet szerzett szak­ember úgy véli, a német válogatott sokkal jobb el­lenfeleinél. Beckenbauer így nyilat­kozott: - A spanyol és az olasz válogatott játékához képest sokkal nagyobb öröm nézni a német nem­zeti tizenegy futballozását. Remélem, hogy a világbaj­nokságon a lehető legto­vább eljutnak majd. A „Császár” becenevet viselő klubelnök arról is szólt, hogy a németek ugyanolyan lelkesedéssel harcolnak majd, mint az 1990-es olaszországi vb-n, amikor megnyerték a dön­tőt. - Az Egyesült Álla­mokban 1994-ben nem le­hetett érezni, hogy egyál­talán világbajnokságon vagyunk. A stadionokon kívül alig volt nyoma a vb- hangulatnak - így Becken­bauer. Teremtornák Gyulaházán Új Kelet-információ A gyulaházi sportcsarnok­ban 1998. január 10-én. szom­baton hagyományos, 5+1-es teremlabdarúgó-toma megren­dezésére kerül sor. A szervezők elsősorban azok­nak a megyei csapatoknak kí­vánnak felkészülési lehető­séget biztosítani, akik a ké­sőbbi időpontokban vesznek részt a Joma Kupa selejtezőin, de elfogadják az ebben a kör­ben nem érintett csapatok ne­vezését is. A nevezési díj 2500 forint. A torna egynapos, így jelentke­zést is ennek függvényében fogadnak el. Ugyancsak a gyulaházi sport­csarnok ad otthont 1998. janu­ár 11-én, vasárnap egy öregfi- úk-labdarúgótomának is. Ide 35 évnél idősebb játékosokból álló csapatok jelentkezését vár­ják, de lehetőség van csapaton­ként 2 fő 30. életévét betöltött játékos szerepeltetésére is. A verseny tisztasága érdeké­ben kérik a résztvevőket, hogy személyi igazolványukat hoz­zák magukkal. A nevezési díj: 2500 forint, s az első három helyezett itt is ajándéktárgyat és oklevelet kap. A tornákkal kapcsolatosan érdeklődni, nevezni Bárdi Bé­lánál a 60/355-110 és a 45/ 498-001, valamintöí/ra//! Sán­dornál a 45/498-003 telefon­számokon lehet. Nevezési határidő mindkét torna esetében: 1998. január 3.

Next

/
Thumbnails
Contents