Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-09 / 287. szám
Európai szabványok MTI ____ Az Európai Unió lényegi törekvése az egységes belső piac megteremtése, az áruk, szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgásának biztosítása, a kereskedelem technikai akadályainak megszüntetése. Ezt segíti a tagországok jogszabályainak harmonizálása, az egyeztetett európai szabványok bevezetése. A harmonizálást célzó irányelvek jogrendbe állítása a tárcák feladata, a szabványosítás honosítása pedig a Magyar Szabványügyi Testületé (MSZT) - mondta Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter bevezető előadásában az MSZT évzáró szabványosítási és megfelelőségtanúsítási konferenciáján hétfőn, Budapesten. A miniszter kifejtette: a két harmonizációs tevékenységet a műszaki területen összehangoltan kell végrehajtani. Ahhoz ugyanis, hogy az európai irányelvek alapján bevezetendő jogszabályok működőképesek legyenek, rendelkezésre kell állnia több ezer honosított európáí szabványnak. A jelenleg hatályos 16 irányelv az ipari termékek jelentős részére vonatkozik, s bevezetésük nagyrészt az ipari tárca feladata. Az előkészítő munkák jelenlegi állása alapján a jövő évben a villamoskészülékek, gépek, gázüzemű berendezések, gyermekjátékok és építési termékek terén megvalósul a harmonizáció. A kapcsolódó európai szabványok bevezetését az IKIM pénzügyi lehetőségeihez mérten jelentős összeggel támogatja. PHARE-forrásból az idén egymillió ECU jutott szabványosításra, s körülbelül ugyanekkora összeg áll rendelkezésre 1998-ban is. A miniszter hangsúlyozta: a kormányzat elismeri és értékeli a nemzeti szabványosítás jelentőségét és megnövekedett szerepét az európai integráció előkészítésében. A szabványosítás magyar jogi szabályozásának igen jó a külföldi visszhangja, sok fejlett ország példamutatónak ismeri el. Sajnos azonban a szabványosítás utóbbi években tapasztalható üteme nem kielégítő, az európai szabványok bevezetettségének aránya ma még nagyon alacsony, mintegy 30 százalék. Ezt a problémát megemlíti az unió idén elkészült országvéleménye is. Ezért a kormány fontosnak tartja a szabványosítási folyamat felgyorsítását, s ennek érdekében előterjesztés készül a szükséges intézkedések és a pénzügyi feltételek meghatározására. A felzárkózási program érdekében 2000 végéig Magyarországnak utol kell érnie az európai szabványosítást, ami csaknem 10 ezer új szabvány bevezetését jelenti. Ehhez hatalmas szakmai teljesítményre és megnövelt pénzügyi ráfordításra van szükség - szögezte le a tárca vezetője. A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért szálló por 24 órás átlagkoncentrációja 1997.12.01-1997.12. 07. között 24 órás levegőminó'ségi határérték hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért talajközeli ózon 24 órás átlagkoncentrációja 1997.12.01-1997.12. 07. között Gazdaság 1997. december 9., kedd írmagja sem marad a milotai diónakC?) Fekete Tibor (Új Kelet) Mezőgazdász szakemberek körében jól ismert, a növény- termesztésen belül melyek azok a területek, amelyekben nem önellátók a jelenlegi Európai Uniós tagállamok. Ezen lista első helyén szerepelnek a növényi olajok alapanyagai, mint a napraforgó, a repce vagy a dió. Földrészünk nyugati féltekén növényolaj-szükségle- tüknek alig felét tudják előállítani, a többit jó áron importálják. Ráéreztek erre a hazai nemc- sítők is, és a Fejér megyei Al- sószentivánon már vizsgáztatták is az első fafajtajelölteket. Szentmihályi Péter professzor - úgy hírlik, hazánkban egyedül ő foglalkozik dióncmcsí- téssel - kilencven nemesít- vényt próbált ki azzal a céllal, hogy kiválassza közülük a hazai klímaviszonyokhoz legjobban alkalmazkodókat. A diófa köztudottan vízigé- nyes növény, de a mélyen fekvő termőterületeken gyakrabban következik be talaj menti fagy is. Minden nemesítés valahol a kompromisz- szumok egysége. Most a cél egy olyan fafajta kikísérletezése volt. amely elég bőtermő, fagytűrő, ugyanakkor megmarad papírhéjú diónak. Az ország talán legismertebb diótermő vidéke Milota és térsége. Puskás Sándor polgármestert mint diószakértőt kérdeztük, aki elmondta, hogy végnapjait éli az M 10 jelzéssel ellátott milotai fajta. Értékes tulajdonságai közé tartozik a vékony héj, a nagy cikkejméret, és emiatt kedvelt alapanyag a cukrászok körében is. A végnapok valójában tíz évvel ezelőtt kezdődtek, amikor az akkori termelőszövetkezet vezetői a diótermesztési ágazatot tette felelőssé a veszteségekért. Ráadásul a diórönknek mindig is jó ára volt, és a szövetkezet melléküzem- ágban diófumérlapokat állított elő. Nosza rajta, nekiestek az értékes ültetvényeknek, és már csak a házikertekben maradt mutatóba néhány példány a messzeföldön híres M 10- csből. Azon az alacsony aranykorona-értékű termőterületen csak kevés növénykultúrát lehet haszonnal termeszteni, és ezek közé tartozik a dió is. Valamikor csak az ártérben ültetettek diófát, de az új tulajdon- rendezést követően másutt is próbálkoznak, több-kevesebb sikerrel. A polgármester szerint kár lenne veszni hagyni ezt a hagyományos termesztési ágazatot, mert munkát és megélhetést adhatna az itt élőknek. A felvásárlási árak is kedvezően alakulnak. Jelenleg a nagytételű vevők 6-700 forintot fizetnek a tisztított dió kilójáért, de a karácsony közeledtével még ettől is magasabb lehet az ár. A dióbél feldolgozására már jelentkezett is egy angol üzletember,- djí rieki a gazdaságos üzemeltetéshez lényegesen több alapanyagra lenne szüksége, mint amennyi a falu teljes évi termése. Ha Tiszabecs, Ti- szacsécse és Tiszakóród is társulna a kezdeményezéshez, akkor talán az angol úr is meggondolná magát és fejlesztene a térségben. Ha a nemesítőknek sikerülne olyan intenzív fajtákat előállítani, ami magán viselné a milotai jegyeket is , akkor talán nemcsak múltja, de jövője is lenne a milotai diónak. Addig azonban a rönkkereskedők járnak jobban. Egymást is túllicitálva srófolják az árakat, és a rövid távon gondolkodó gazdák tövestől fordítják ki az 50- 70 éves fákat is. A kusza tulajdonnyilvántartás miatt nem lehet védetté nyilvánítani a diófásokat. Legutóbb például a Vári-szegnek nevezett területen termelték ki a félszáz éves és még idősebb fákat. Tarthatatlan állapot, mert a végén valóban írmagja sem marad a milotai diónak. Nagyobb lesz a különbség Segélyek és munkabérek Növelni szükséges a különbséget a munkaviszonyból származó jövedelmek, a munkanélküli ellátások és segélyek színvonala között. A kormány egyebek mellett így kívánja erősíteni az állástalanok kötődését a legális munkához. Egyebek mellett ezt tartalmazzák az 1998-as foglalkoztatáspolitikai irányelvek. Munkatársunktól Ezzel kapcsolatban érdeklődtünk a Munkaügyi Minisztériumban, ahol Somorai László főosztályvezető-helyettes többek között elmondta: 1997-ben a gazdaság növekedésével a munkaerőpiac stabilizálódott. Ez évben már több, zömében korszerű munkahelyet alakítottak ki e beruházók, mint amennyi megszűnt. Tovább csökkent az elhelyezkedésre várók száma. Magyarországon 1997 októberében a nemzetközi összehasonlításban alkalmazott munkanélküliségi ráta 8,6 százalék, ami kedvezőbb az Európai Unió országainak átlagos, 10,6 százalékánál. Az elmúlt három és fél év során e mutatóknál 2 százalék körüli javulás tapasztalható, a regisztrált állástalanok száma 150 ezerrel csökkent. A főosztályvezető-helyettes tájékoztatása szerint a kormány továbbra is kiemelt célnak tekinti a munkanélküliség mérséklését. A foglalkoztatottsági színvonal, a legális munkahelyek számának növelése érdekében az ország vezetői célul tűzték ki a beruházások támogatását, elsősorban a jelentősebb számú korszerű munkahely kialakítása esetén, illetve a hátrányos helyzetű térségekben kiemelten. Az illetékes vezetők tervei között szerepel a kis- és középvállalkozások fejlesztését, munkahely-megtartó képességük megerősítését lehetővé tévő programok kidolgozása és működtetése. Továbbra is nagy hangsúlyt kap a második munkaerőpiac kiépítése, amely magába foglalja a közhasznú és a közmunkaprogramok további támogatását. Somorai László elmondta: a kormány erősíteni szeretné a kötődést a legális munkavégzéshez, ennek érdekében növelni kívánják a különbséget a munkaviszonyból származó jövedelmek, a munkanélküli ellátások és segélyek között. Továbbra is alapvető törekvés a munkanélküliség csökkentése, ezen belül a munkanélkülivé válás megelőzése. Ennek eszköze a munkahelyek megőrzése, támogatási rendszerek koordinálása országos és területi szinten is. Amennyiben a munkahelyek nem tarthatók fenn, akkor segíteni kell a munkavállaló azonnali vagy mielőbbi továbbfoglalkoztatását. Különös figyelmet kell továbbra is fordítani a fiatalok első munkahelyhez jutásának támogatására. A halmozott hátránnyal induló munkanélküliek helyzetét differenciált, többszereplős eszköz- és programkombinációkkal kell kezelni. Az elhúzódó munkanélküliség gazdasági- társadalmi-térségi okainak orvoslása érdekében továbbra is támogatni kell az iskolázottsági színvonal emelésére irányuló elképzeléseket, folytatni szükséges a munkaerőpiaci képzési programokat, a munkaerőpiaci támogatásokat össze kell hangolni a területfejlesztési támogatásokkal. Programokat kell kidolgozni az idősebbek és a nők számára, meg kell teremteni a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának feltételrendszerét. Az 1997. évi foglalkoztatáspolitikai irányelvekben a szakemberek az aktív támogatások arányának növelésével számolnak, hogy minél kevesebb gazdasági és társadalmi erőforrást kössön le a passzív segélyezés. Ez évben az aktív foglalkoztatási támogatásokra fordított összeg a munkaügyi tárca hatókörében 35 milliárd forint, az összeg 1998-ban eléri a 45 milliárd forintot. Ilzer Megkezdi az üzemszerű termelést kedden Magyarország nyolcadik sörgyára Monoron. Az Ilzer Sörgyár évi 80 ezer hektoliteres évi kapacitással rendelkezik, elsősorban búzasört gyárt. Termelését igény esetén rövid időn belül képes megkétszerezni. Ezt Genzwein Ferenc, a cég vezérigazgatója jelentette be hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. A szakember közölte: a részvénytársaságot a passaui Innstadt sörgyár, valamint három német és három magyar magánszemély alapította ötmillió márkás alaptőkével. A jövő évben mintegy egymilliárd forintos árbevételre számítanak, ha a teljes kapacitásukat értékesítik. A vállalkozás nemcsak hazai piacra, hanem exportra is tennel. A pils-típusú söreivel elsősorban a keleti piacokon szeretne megjelenni, míg a búzasört az USA-ba és Kanadába exportálná. A 80 ezer hektoliteres évi kapacitással az Ilzer Sörgyár a magyar piac valamivel több mint 1 százalékát birtokolja. (A hazai sörtermelés 1997- ben előreláthatólag 7.2-7,3 millió hektoliter lesz.) A cég monori beruházása 5-10 m i I- lió márka közötti összegbe került. A bajor sörgyár azért döntött a magyarországi megtelepedés mellett, mert úgy véli, a búzasör piacán jó esélyei vannak. Foto: Lazar Zsolt Mi lota öreg diófája és fiatal polgármestere
