Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-06 / 285. szám

1997. december 6., szombat Gazdaság Matáv rövidtáv Napi tőzsde in fó Új Kelet-információ A Budapesti Értéktőzsde pénteki zárónapján meglehető­sen vegyesen mozogtak a forgalomban lévő értékpapírok árfolyamai. A olajipari részvények közül Mol-papírok árfo­lyama kissé csökkent, a nap végére a papír 4760 forintot ért. A vegyipari értékpapírok ezzel szemben drágultak, ugyan váltakozó mértékben. A TVK részvények értéke 3615 fo­rintra gyarapodott. Néhány százalékkal emelkedett a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár értékpapírja is, péntek délutánra 20 900 forintra növekedett az árfolyama. Az OTP részvény- tulajdonosok nem zárhatták kimondottan nagy nyereséggel a heti utolsó kereskedői napot, mivel száz forintnál is keve­sebbet drágult a papír, s 6640 forinton született az utolsó érdemleges üzlet. A legfiatalabb értékpapír, a Matáv iránt viszont megcsappant a brókeri bizalom, ami árfolyamcsök­kenést eredményezett. A korábban még szárnyaló részvény délutánra mindössze 882 forinton állt meg. A kárpótlási jegy 960 forintot ért. Karácsony£a*ellátás MTI A karácsonyi ünnepekre való készülődés, a fenyőfák kivágása nem érinti a klasszi­kus erdőgazdálkodást, vagy­is lényegében nem befolyá­solja az erdők helyzetét. A földművelésügyi tárcának az MTI-hez eljuttatott közlemé­nye szerint a fenyőknek csak mintegy 20-30 százaléka ke­rül az erdőkből a piacokra, a többi más helyekről, ker­tekből, telepekről érkezik. Karácsony táján mintegy 1- 1,5 millió fenyőfát forgal­maznak a kereskedők. Ennek 80-90 százalékát teszi ki a lucfenyő, az erdei fenyő és a fekete fenyő. A karácsonyfa­ellátás évről évre hazai ter­mesztésből származik, ta­valy összesen csak 4 ezer darab örökzöldet importál­tak. Ugyanígy a kivitel sem számottevő: 1996-ban 240 ezer fenyőt exportáltak, ebből 200 ezer darabot Hor­vátországba. Kutatásfejlesztés MTI __ A jövő évre az ipari, a kör­nyezetvédelmi és a munka­ügyi tárca, valamint az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság mintegy 800 millió forintot biztosít a kutatásfej­lesztési tevékenység, a kor­szerű technológiák kifejlesz­tése, illetve az ehhez kapcso­lódó új beruházások megva- lósításának támogatására. A hozzájárulást azok a bel­földi gazdasági társaságok pályázhatják meg, amelyek legalább 500 millió forintos beruházási költséggel létesí­tenek kutatási-fejlesztési célú beruházást, és minimum 30 kutatót foglalkoztatnak ­jelentette be Hegyháti József, az Ipari. Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium helyettes államtitkára sajtó- tájékoztatón pénteken. Hoz­zátette, az IKIM erre a célra a gazdaságfejlesztési célelői­rányzatból 100 millió forin­tot, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztéri­um a Központi Környezetvé­delmi Alapból és a területfej­lesztési célelőirányzatból 200 millió forintot, a Mun­kaügyi Minisztérium a Mun­kaerőpiaci Alapból szintén 200 millió forintot, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság pedig a műszaki fej­lesztési célelőirányzatból 300 millió forintot különít el. Mézédes termelői kilátások? Új Kelet-információ A megyei erdőgazdaság 55 ezer hektáros területének meghatározó mennyiségű akácfatelepítései a térségi méhészeknek is megélhetést nyújtanak. Bár néhány éve, a kiszámíthatatlanná vált időjárás miatt az akácvirág­zás ideje korábbra tolódott, de a szerződéses mézter­melők rugalmasan alkalmaz­kodtak a megváltozott lehe­tőségekhez. A erdészeti szak­emberek korábbi előrejel­zései szerint idén kevesebb­nek becsülték a megtermel­hető mennyiséget, ami miatt az árak emelkedését prog­nosztizálták. A méz termelése és export­ja az utóbbi évek mélypont­ját követően stabilizálódott, a mennyiségi mutatók 13-16 ezer tonna között alakultak. A minőségtől függő kilo­grammonkénti termelői felvá­sárlási ár a korábbi 80-150 forintról 1996-ban megkét­szereződött, az idei év végére pedig elérheti a kilogram­monkénti 350-800 forintos árat. A megtermelt méz 79,7 szá­zalékát külpiacokon sikerült értékesíteni. A korábbi évek­ben ennél nagyobb arányt 1980 óta csak 1993-ban ta­pasztaltak a szakemberek, amikor a megtermelt méz 80,7 százalékát exportálták a termelők. A világpiacon ke­resett méz hazánk meghatá­rozó exportcikke, melynek a külföldi eladásokból szárma­zó árbevétele tavaly megha­ladta a 25 millió dollárt, amely a termelőknek tisztességes jö­vedelmet garantál. A legtöbb mézet 1996 augusztusában (3563 tonna) és szeptem­berében (2545 tonna) expor­tálta hazánk, viszont az összes kivitel 84 százaléka augusz­tus és december között tör­tént. Lépes mézből 40-80 ton­na az export évente - első­sorban az orosz, a német és a brit piacokra. Az elmúlt évek­ben külföldről nagyrészt cseh, szlovák és román eredetű méz érkezett Magyarországra. Ta­valy összesen 710 tonna mé­zet importáltunk, leginkább Szlovákiából és Csehország­ból. Marokkóból 39, Indiából 29 tonna méz érkezett. Hazai piacvédelem Köztudott, hogy a magyar termékekkel kapcsolatban a fogyasztók véleménye erősen megoszlik. Ám azokkal az előítéletekkel szemben, amelyek az utóbbi évtizedekben kialakultak, mások eltérően vélekednek. Vannak, akik előnyben részesítik a magyar termékeket, sőt határozot­tan büszkék a hazai gyártmányokra. Talán nem is gon­dolnak arra, hogy a magyar cikkeket magyar emberek állítják elő magyar gyárakban, így a hazai gazdaság vér­keringésében mozognak. Ha minél több hazai termék kerül az Ön kosarába, fokozni kell a termelést, növelni kell a munkahelyek létszámát, így egyre több dolgos kézre lesz szükség. Csökken a munkanélküliség, keve­sebbet kell fordítani az állástalanok ellátására, több pénz kerülhet fejlesztésre, fogyasztásra, más szférákba. Új Kelet-információ Már Széchenyiék is... A hazai piac védelme nem újkeletű. Már az 1840-es évek­ben a reformországgyűlések ellenzéki politikusai a hazai ipar fejlesztésének érdekében több nagybirtokost, céhle­gényt, parasztot, polgárt és munkást állítottak maguk mel­lé. Kossuth Lajos igazgatása alatt 1844-ben megalakították a Védegyletet, amelynek tag­jai kötelezték magukat arra, hogy nem vásárolnak import­cikkeket külföldről, ha azt itt­hon is gyártják. E fogadalmu­kat akkor is megtartották, ha a külföldi termék olcsóbb volt, mint a hazai. A Védegylet mű­ködése alatt 142 vidéki fiókot nyitott, de mivel konkrét prog­ram híján a lelkesedés két éven belül lelohadt, maga Kossuth szüntette meg a társaságot. A következő évtizedekben is felfedezhetők apró csírái e tö­rekvésnek, ám szervezett formát nem öltött. A XIX. század vé­gétől aztán új lendületet vett ismét a hazai termékek vásár­lására buzdító feliratok propa­gálása, a termékek gyártóhe­lyének feltüntetése, a magyar áruk minősítése. Például a Hun­gária márkanévvel jelzett ci- pősdobozra ezt a feliratot nyomtatták: .Magyar munkás készítménye, magyar haza re­ménysége, magyar pénzért ma­gyar árut végy!” Még a számolócédulákon is próbálták a magyar öntudatot terjeszteni. Egy 1928-as blok­kon ez olvasható: .Magyar ter­vet magyar észből, Magyar árut magyar kézből! — Pártoljuk a magyar ipart! Pártoljuk a ma­gyar mezőgazdaságot!” Az 1930-as évektől virágzott a Hangya Szövetkezet. Érdekes kezdeményezés volt a termelés összehangolására, mivel termé- keiket, illetve a mással gyárta­tott termékeiket „Hangya” jel­zéssel hozták forgalomba. Ez a „hangyás” gondolat lett talán az alapja a szövetkezeti boltok hálózatának, később a népboltoknak, majd ÁFÉSZ-ek szerveződtek és COOP-láncok, ma pedig a kereskedelmi háló­zatok is jelen vannak a piacon. Hazai piacvédelem- ma Az 1960-as évek közepén minisztériumi támogatással jött létre a Kiváló Aruk Fóruma (KAF), amely a hazai termékek minőségét hivatott jelezni a csomagoláson. A fekete három­szöget tényleg csak a színvo­nalas gyártmányok dobozain, flakonjain, zacskóin tüntethet­ték fel az előállítók, sokáig egyeduralkodó jel volt a pia­con. Az utóbbi hónapokban már a nemzeti színekbe öltöz­tetett háromszög jelöli a kivá­ló magyar termékeket, néhány kávé zacskóján fedezhető fel. A KAF - több, a kilencvenes évek elején alakult szervezet­tel együtt — a minőség hangsú­lyozására törekszik. A termék eredetére a gyártók, kereske­dők különböző egyedi jelölé­sekkel próbálják felhívni a fi­gyelmet — ma már egyre töb­ben. Szaporodnak a hazai moz­galmak, ám támogatottságuk még korántsem éri el a kívána­tos szintet. A „Hazai termék, hazai mun­kahely” programot keresztény- demokrata szimpátiával indí­tották el az előző választások idején. E mozgalom alapítvá­nyi keretek között működik, ma körülbelül 50 hazai cég vi­selheti a jelzésüket, amely a magyar trikolorban elhelyezett H+H jelölés. Szintén az Ipari, Kereskedel­mi és Idegenforgalmi Miniszté­rium (IKIM) támogatását élvezi a Rendszeresen Ellenőrzött Ki­váló Magyar Termék (REK- MAT), amely az úgynevezett koronás védjegyet választott lógójának. Piros mezőben, zöld és fehér színek felhasználásával jelenítik meg a magyar koronát. Az IKIM törekvése szerint a nemzetközi piacon is e védjegy jelölné a magyar termékek iga­zolt minőségét. Hazai és külföldi kiállítások, bemutatók szervezésével, kata­lógus kiadásával foglalkozik a Magyar Arukat Támogató Alap, a MÁRTA. Mivel tevékenysé­gük elég szűk és nem igazán propagált, erről eddig csak ke­vés információ áll rendelkezés­re. Terveznek jelzést bevezet­ni, ám még nem ismert, hogy milyen célból. Mezei András író „találmá­nya” a Társaság a-Keleti Piaco­kért Egyesület. Működéséről lehet tudni. Jelzést társaihoz képest nem vezetett be, a hazai gazdaság részvevőit inkább közvetlen segítséggel, több­nyire közvetítői tevékenység­gel látja el. Bár a társaság célja nem a megkülönböztető jelzés bevezetése, tagjai körében te­vékenysége sikeres. A CET-fo- lyóiraton keresztül írások je­lennek meg a hazai gazdasági és társadalmi összefogásra buz­dítva - .Magyarországért most! Van kiút!” szlogennel. 1995-ben alakult a Vásárolj Magyarul Termékminősítő és Marketing Egyesület. Az egye­sület alapító tagjai között volt a Magyar Áruk Klubja is. A Vásárolj Magyarul mozgalom a magyar gazdaság fejlődésé­nek elősegítését tűzte ki célul. Szakszerű marketing-kommu­nikációs eszközökkel kívánják ösztönözni a fogyasztókat, hogy a külföldi árukkal szem­ben a hazai termékeket és szol­gáltatásokat részesítsék előny­ben. A termékek származásának meghatározására feltételrend­szert vezettek be. Hol tártnak ezek a kezdeményezések?... A hazai termékekre vonatko­zó egységes jelölés (logo, véd­jegy) azonban mind a mai na­pig nem jött léire. Hiányzik te­hát egy átütő erejű, a termékek magyar eredetét hangsúlyozó program, amely aktív marke­ting-tevékenységgel segíti az egyes törekvések megvalósítá­sát. E törekvés szervezett kere­tek közti koordinálása érdeké­ben jött létre 1995. augusztus 1-jén a Magyar Áruk Klubja Egyesület (MÁK). Az egyesü­let céljai között szerepel a ma­gyar árukkal és szolgáltatások­kal kapcsolatban kialakult ér­ték- (elő)ítélet javítása, a magyar termékek piaci fogyasztásának, keresletének fellendítése, a ma­gyar termékek vásárlására vo­natkozó vásárlási kultúra (tudat) kialakítása és ápolása, a magyar termékek versenyképességének javítása a bel- és külföldi pia­con, az egyesület törekvéseinek kiterjesztése a termelők, a keres­kedelem és a fogyasztók felé. A MÁK-tagokat - hazai gyártókat, forgalmazókat, keteskedelmi cégeket, és természetesen-a fo­gyasztókat, erkölcsi támogató­kat - gyűjti maga köré, akikkel együtt célkitűzéseit megvalósít­hatja. A nemzetgazdasági mutatók nagyságrendi alakulása 199» 1991 1992 1993 1994 1995 1996 Bruttó hazai termék (GDP) 100,0 87,9 85,3 84,6 87,3 89,2 91,2 Bruttó felhalmozás 100,0 78,9 61.8 83,6 97,1 98,6 99,1 Ipari termelés 100,0 81,6 73,8 76,7 84,0 89,7 92,5 Mezőgazdasági termelés 10/1,0 93,8 75,0 67,7 69,9 74,1 79,6 Szállított áruk tömege 100,0 92,7 85,4 83,7 86,2 87,2 88,3 Szállított utasok száma 100,0 94,9 91,3 90,2 91,3 91,1 89,9 Behozatal 100,0 156,2 158,8 209,1 276,4 269,2 272,8 Kivitel 100,0 124,3 137,2 133,3 183,5 191,6 196,8 ÓÜÜükL Fajtabemutató Munkatársunktól A Gazdakörök Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Szö­vetsége december 9-én, kedden 14 órai kezdettel tanácskozást szervez a de- mecseri művelődési ház­ban. A megbeszélésen részt vesz öl vezető vetőmag­forgalmazó cég képviselő­je, akik fajtahasználati és termesztéstechnológiai tá­jékoztatást tartanak. Az ér­deklődők mindemellett megismerkedhetnek a ha­marosan forgalomba kerü­lő amerikai kukoricabogár elleni védekezőszcrekkel, valamint lehetőségük nyí­lik kapcsolatot kiépíteni, termelési szerződést meg­alapozó tárgyalásokat foly- tatni zöldség-gyümölcs termeltető és feldolgozó cégek munkatársaival. Hulladékgyűjtő' udvar MTI Megnyílt az ország első lakossági veszélyeshul­ladék-gyűjtő udvara a XV. kerületi Szántóföld úton. A Palota Környezetvédel­mi Kft. által létrehozott és üzemeltetett gyűjtőhe­lyen magánszemélyektől ingyen veszik át a veszé­lyes hulladékot - mondta el Varga Tamás, a Palota Kft. ügyvezető igazgató­ja az MTI-nek pénteken. Az igazgató beszámolt arról, hogy a már működő veszélyeshulladék-gyűjtő telepükön különítettek cl egy részt a lakosság szá­mára. Becslésük szerint a két és félmillió forintból kialakított udvar évi 10- 50 tonna hulladék össze­gyűjtésére alkalmas. Itt válogatva gyűjtik, majd előkezelik az akku­mulátorokat, vegyszere­ket, olajos hulladékokat, szárazelemeket és mű­anyagokat. Mint mondta, a kft. a főváros tíz kerüle­tében 1993 óta végez la­kossági hulladékbegyűj- tésl. Idáig több műit 200 tonna veszélyesnek mi­nősített anyagot gyűjtöt­tek össze a meghirdetett akcióik során. Varga Tamás beszélt ar­ról is, hogy az ipari vcsz.é- lyeshuiladéknak a be­gyűjtésével és kezelésé­vel foglalkozó cég éves forgalma 500 millió fo­rintra tehető. A lakossági udvart a. nyereség terhére önerőből, támogatás nél­kül hozták létre és üze­meltetik. Ha sikerül támo­gatáshoz jutniuk, akkor több hasonló gyűjtőhe­lyet hoznak létre. Szeret­nének néhány, veszélyes hulladék szállítására al­kalmas járművel is vásá­rolni, amelyekkel a fővá­ros egész területén és vi­déken is végezhetnének lakossági gyűjtést. Az ügyvezető úgy véli, bár gazdaságilag nem té­rül meg a mostani beruhá­zás, de ennek révén jobb együttműködés jöhet lét­re a kerületi önkormány­zattal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents