Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-04 / 283. szám

Uj L^J'Ljv Szakdolgozói nap Babus Andrea (Uj Kelet) A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Jósa András Kórház­ban december 3-án egész napos Szakdolgozói Napot rendeztek. A hagyomány­teremtő céllal szervezett előadássorozat délelőtt ki­lenc órakor kezdődött s a délutánba nyúlt. Veres Ta- másné, a kórház ápolási igaz­gatója elmondta, régóta érle­lődött már a rendezvény gondolata, hiszen évek óta különböző felhívásokra ápo­lók és asszisztensek készíte­nek pályamunkákat arról a területről, ahol tevékeny­kednek. Az intézményben jelenleg nyolcszáznegyven ápoló dolgozik ágy mellett, s hétszázan egyéb területen. Az elkészült pályamunkák közül sokat nem fogadnak el, hiszen az országos kong­resszusokon fizikai képtelen­ség minden beérkezett dolgo­zatot előadni. A Szakdolgo­zói Nap egyforma esélyt ad mindenkinek, hogy megoszt­hassa tapasztalatait kollégá­ival, s elmondhassa az általa észlelt érdekességeket. így jobban megismerhetik, figye­lemmel kísérhetik az egyik osztály ápolói a másik osz­tály munkáját. Veres Tamás- né örömét fejezte ki, hogy néhány főorvos is érdeklődik az ápolási problémák és ta­pasztalatok iránt, s közölte, vége az „ágytállal szaladgá- lós” időszaknak, mert jól képzett ápolók dolgoznak a kórházban, akik végre meg­mutathatják, mit tudnak, mire képesek. Fejlesztési törekvések Babus Andrea (Új Kelet) A PRIMOM Inkubátorház ad otthont a december 3-án kezdődött háromnapos, Tér- ségfejlesztés-Munkahelyte- remtés-Foglalkoztatás című konferenciának. A HUMAN- NET Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány által szervezett összejövetel első napjának eseményei Róka László megnyitójával kez­dődtek, majd előadásokat hallgathattak az érdeklődők a régiófejlesztés lehetséges megoldásairól. Az előadássorozatot Róka László A régió fejlődésének koncepciója, a fejlesztés di­lemmái című beszámolója nyitotta, majd dr. Pulay Gviila, a Munkaügyi Mi­nisztérium államtitkára be­szélt a fejlett és fejletlen ré­giók munkanélküliségi hely­zetéről. A délelőtti programot Kertész István Törekvések a decentralizált pénzeszközök összehangolására című elő­adása zárta. A délutáni ple­náris ülés keretében dr. Mol­nár Györgyné a speciális helyzetekről s a speciális eszközökről beszélt. Váraljai Károly pedig a közmunkáról mint új foglalkoztatási lehe­tőségről szólt. Végül Nemoda István tartotta meg A civil szervezetek helye és szerepe a munkanélküliség kezelésé­ben című előadását. A plená­ris ülés után bemutatót lát­hattak a résztvevők Vállalko­zói inkubátorház - sikeres eszköz az önfoglalkoztatás­ban címmel. Neki van munkahelye Megyei krónika Erösödnek-e a gyermeki jogok? 1997. december 4., csütörtök A november 1-jén hatályba lépett gyermekvédelmi tör­vény több helyen erős fejtörést okoz az önkormányza­toknak. A legfőbb gond a pénzügyi oldalról történő meg­valósítással van, amelyben meglehetősen magukra ma­radtak. Baráth Andrea ____ Az önkormányzatok rendelet- alkotási hullám előtt állnak. A törvény szerint jövő év április 30-áig van erre idejük, viszont a pénzbeli ellátások közül a rendszeres gyermekvédelmi tá­mogatás - amely alanyi jogon jár a törvényben meghatározott jogosulti körnek — ez évi „tar­talékát” már december hónap­ban fel kell osztaniuk. Ez nem mindenütt lehetséges rendeleti felhatalmazás nélkül, hiszen anyagi források hiányában pénzt kell átcsoportosítani a végrehajtáshoz. A rendkívüli tá­mogatásnak viszont csak a ke­reteit rögzíti a törvény, teret engedve a pénzügyi források szabta helyi szabályozásnak, így ezt a támogatási formát ren­delet nélkül egyáltalán nem le­het megállapítani. Az Országgyűlés - számítva a később megjelenő gyermek- védelmi törvényben előírt támo­gatásra - a költségvetési tör­vényben már ez év elején lebon­tott bizonyos összeget erre a célra, azonban előtte nem mér­te fel a településeken jelentkező igényeket, így van olyan önkor­mányzat, ahol e hónapban a tör­vényi minimumot (2300 Ft) sem tudják minden igénylő részére kifizetni, az pedig törvénysértő lenne, hogy ettől kevesebb sem kaptak a létrehozási szán­dékról. A törvényi rendelkezé­sek viszont megkívánták vol­na például az erre vonatkozó képesítési előírásoknak meg­felelő személyről való gondos­kodást, ami nem megy máról holnapra, különösen a kisebb településeken. Arra szintén kaptak választ, hogy miből fi­zessék az alkalmazott(ak) bérét. Megyénk valamennyi váro­sában gyámhivatal felállításá­ról rendelkezik a törvény, ami a munka szakszerűbb elvégzé­sének igénye oldaláról érthető, viszont nem arányos a városok­hoz tartozó községek megosz­lása. Tiszavasvárihoz összesen négy település tartozik, a tőle kevesebb lélekszámú Fehér- gyarmathoz viszont közel öt­ven. Felmerül ezenkívül az a probléma is, hogy hol helyezik el a gyámhivatalokat, hiszen nem minden városháza épülete alkalmas a megnövekedett iro­daigény kielégítésére. A törvény szabályozási elve az volt, hogy a gyámügyek speciális, nagy szakértelmet igénylő ügyek, ezért nem jó az, hogy ott intézik az ügyeket, ahol keletkeznek, mert a három­ezer önkormányzatnál nem le­het megteremteni a szükséges szakmai feltételeket. Lesz azon­ban olyan város, ahová az előzetesen be nem jelentett jog­alkotói szándék miatt kezdő szakembereket vesznek majd fel az ügyek intézésére, aminek bizony ismét csak az ügyfelek, a gyermekek látják kárát. Fogyatékosok a minisztériumban is? Tovább növekedett novemberben Szabolcs-Szatmár- Beregben a munkanélküliség. Jövőre a költségvetési intézményeknek is kötelező lesz megváltozott munka­képességűeket foglalkoztatni. Többek között erről volt szó tegnap a megyei munkaügyi központ nyíregyházi kirendeltségén. K. Z. (Új Kelet) Rusin József, a megyei mun­kaügyi központ igazgatója be­jelentette: novemberben, alap­vetően szezonális okok miatt, így a közhasznú- és a közmun­kaprogramok befejezése, 1100- zal, 39 887-re emelkedett Sza- bolcs-Szatmár-Beregben a mun­kanélküliek száma, a ráta 17,8 százalék. Az igazgató felhívta figyel­met, hogy jelenleg 4 százalék­kal kevesebb állástalant tarta­nak nyilván, mint 1996 hason­ló időszakában. A munkanélkü­lieken belül a pályakezdők ará­nya 13,7 százalék. A jövede­lempótló támogatásban ré­szesülő tartós munkanélküliek száma valamivel több mint 20 ezer. A kirendeltségek munka­társainak köszönhetően októ­berben 1900 munkanélküli ta­lált állást, és 1200 elhelyezke­désének az adminisztratív részét még intézik. A múlt hónap vé­gén a. szakemberek 4500 be­tölthető munkahelyet tartottak nyilván, amely 1300-zal, keve­sebb mint egy évvel korábban volt. A sajtótájékoztatón részt vevő Pulay Gyula, a Munka­ügyi Minisztérium közigazga­tási államtitkára a foglalkozta­tási.törvény módosításáról szá­molt be. Elmondta: a gazdasá­gi egységek mellett jövőre a húsznál több főt foglalkoztató intézmények vezetőinek az ál­láshelyek 5 százalékában meg­változott képességűeket kell alkalmazni. Ellenkező esetben munkahelyenként havi nyolc­ezer forintot fizetnek a rehabi­litációs alapba. Az összeg jö­vőre 11 ezer forintra emelkedik. Érdeklődésünkre az államtitkár kifejtette: a Munkaügyi Mi­nisztériumban már eddig is al­kalmaztak megváltozott mun­kaképességűket, és utasítás alapján erre továbbra is töreked­nek, elsősorban informatikai te­rületen. Pulay Gyula tájékoztatása szerint a törvényi változások miatt azok a beruházók kiemelt támogatást kapnak, akik leg­alább 300 új munkahelyet ala­ki íanak ki. Pokol a föld alatt Dojcsák Tibor Hogy okoz-e rákos meg­betegedést a füst, ez még vita tárgya, de az tény, hogy Tiborszálláson az utóbbi években megnőtt a dagana­tos megbetegedések száma. Az időről időre kigyulladó láp füstje nedves időben ködként telepszik a falura, mivel a lápról a szél erre fújja a fojtogató szürkesé­get. Néhány napja újra ki­gyulladt a láp, és bár a tűz­oltóknak sikerült a tüzet megfékezni, bármikor újra fellobbanhat. Ezt persze csak képletesen szabad ér­teni, hiszen itt a föld alatt van a pokol, egy méter mé­lyen izzik a parázs. Megtör­tént, és bármikor újra meg­történhet, hogy egy óvatlan lépésnél beszakadt a föld, és a rosszkor, rossz helyre lépő ember lába a parázsba süllyedve megégett. Esős időben különösen nehéz a tűzoltók dolga, hiszen az egyébként is nehezen járha­tó tiborszállási köveséiről letérve az agyagos földön könnyen elakadnak a nehéz autók. Fotónkon a legutób­bi tűz nyomait láthatják. A három méter sugarú körben megfeketedett a talaj, a föld néhol cserepessé égett. Több kocsinyi vizet enged­tek erre a kis területre a tűz­oltók, de a földbe leszúrt bot nyomán még mindig füst tör fel a mélyből. A tűz nem kímél senkit és sem­mit. a szántóföldet értékte­len, téglaporhoz hasonló talajjá égeti, és elpusztít mindent, amihez hozáfer. Ékes bizonysága ennek a fekete kör szélén fekvő két évszázados fa, amelyek mi­után gyökerük a talajszin­tig elégett, hangos reccse- néssel a földre borultak. Román érdekvédők K. Z. (Uj Kelet) Vaskó Mihálytól, a Ma­gyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetsége (MSZOSZ) megyei képviseletének ve­zetőjétől kapott tájékoztatás szerrint november 4-én és 5- én a romániai Szatmárné­metiből 21 érdekvédelmi képviselő vesz részt Nyír­egyházán tapsztalatcserén. A tanácskozást a PHARE támo­gatja, a küldöttséget loan Secan, a Román Demokrati­kus Szakszervezetek Szövet­sége Szatmár megyei elnöke vezeti. A küldöttséget csü­törtökön az MSZOSZ me­gyei képviseletének vezetője tájékoztatja Szabolcs-Szat­már-Bereg sajátosságairól, a térség gondjairól. Pénteken a Szabolcs Gabona Rt.-vei az ottani szakszervezeti mun­kával ismerkednek a román érdekvédelmi aktivisták. összeget állapítsanak meg egy- egy gyermekre. (Azt viszont el lehet képzelni, mi történik egy kiküldött, támogatást megálla­pító határozat eseten, ha be­megy az ügyfél, és közük vele, hogy jár ugyan, de a pénz mo­mentán elfogyott.) A törvény az életbe lépésével egyidejűleg megszüntette a rendszeres nevelési segély intéz­ményét. Ezt minden hónapban előre fizették, a helyébe lépő gyermekvédelmi támogatás vi­szont utólag jár, tehát novem­ber hónapban kettős folyósítás „veszélye” áll fenn, amit az ön- kormányzatoknak valahogyan szintén kezelniük kell. Nincsenek szinkronban a rendszeres gyermekvédelmi tá­mogatásnak az egy főre eső jö­vedelmet szabályozó rendelke­zései egy másik, önkormány­zatok által megállapítandó el­látási forma, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása ha­sonló szabályaival sem, így előfordulhat, hogy valamelyik családtag éppen a gyermekekre járó támogatás miatt lépi túl azt a jövedelemhatárt, ami után már nem kaphat jövedelempótló tá­mogatást. Semmilyen központi forrást nem kaptak az önkormányza­tok a törvényben előírt gyer­mekjóléti szolgálatok létreho­zására, sőt előzetes tájékoztatást § — I Megteremtették a hangulatot

Next

/
Thumbnails
Contents