Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-23 / 299. szám
Ezúttal nagyecsedi járókelőknek tettük fel kérdésünket. Mi bosszantja az itt élőket karácsonyhoz közeledve? Három alkalmi interjúalanyunk elégítette ki kíváncsiságunkat. Agárdi Zoltán:- Az utóbbi időben elszaporodó betörések és lopások. Régebben közel sem volt ennyi, ráadásul a rendőrség nem jut eió're az ügyekben. Szombaton reggelre hozzám is betörtek, elvittek 300 ezer forintot és egy rádiótelefont. Ujjlenyomatot nem hagytak, nincs semmi nyom. lehet, hogy soha nem kerülnek elő a tettesek. Komán Csilla:- Hirtelen nem jut szembe semmi, talán csak a hideg. Lehetne egy kicsit melegebb az idő. és kellene hó is. Az az igazi karácsony, amikor fehér a táj, gyönyörű pelyhekben esik a hó. Sajnos, úgy tűnik, idén ebből semmi sem valósul meg. Szűcs Gyuláné:- Ez a bizonytalan helyzet, amiben a nyugdíjasok is vannak. A kis nyugdíjunkat nem emelik, 11 ezer forintból pedig nem lehet kijönni. Most vettem két kis doboz gyógyszert, több mint 1600 forintot fizettem érte. Lehetetlen ennyi pénzből élik, fizetni a számlákat, a gyógyszert és minden egyebei Állandóan ideges vagyok, ezért aztán még többet kell orvoshoz mennem. Ahhoz, hogy megéljek, legalább 30 ezer forintra lenne szükségem. Ez a helyzet pedig épp úgy bánt ja a fiatalokat, mint az időseket. Ok is azon töprengenek állandóan, hogy mi lesz holnap, miből fognak élni. hová fognak jutni. Eletet adni Piknikhangulat volt csütörtökön a nagyecsedi művelődési ház egyik szobájában. A tűzhelyen virsli főtt, az asztal körül fiatalemberek falatoztak, időnként nagyokat kortyolva a dobozos sörből. Mindannyiuknak volt egy különös ismertetőjele: egy géztapasz belső könyökhajlatukban. A belépő számára ebből, valamint a vérnyomásmérő és egészségügyi eszközök látványából rögtön kiderült, itt véradás folyik. A belső szobában három ágyon feküdtek a sorra kerülő jelentkezők, körülöttük fehér köpenyes ápolónők sürögtek-forogtak. Bár látogatásunk idején elég nagy forgalmai bonyolítottak le, mint megtudtuk, több jelentkezőre számítottak. A kilenctől délután háromig meghirdetett véradásra délig mindösze 22-en jöttek el, szemben a várt 60 fős létszámmal. Á rászorulók használt ruhákat is vihettek haza, volt, aki válogatott, mások egyszerűen vártukra vetlek egy zsákkal. A véradók között voltak „újoncok” és törzsgárdatagok. Utóbbiak közül kaptunk lencse- és tollvégre két embert. Az első Nyíregyházi Gusztáv (a képen) volt, aki a katonaság óta rendszeresen ad vért. Ebben az évben már másodszor jött el, mert úgy érzi, ezzel segít másokon, és ez fontos számára. Murguly Lajos is katonaként, 1985-ben volt először véradó, és mert értelmét látja, azóta is eljár a véradásokra. Neki is jólesne, ha a bajban mások az ő vagy családja segítségére sietnének - mondja, amikor a miértről kérdeztük. Persze, nem mindenki ilyen önzetlen, az ajtó előtt rosszul öltözött asszonyok és lányok egy csoportja éppen azon vitatkozott, ki kérdezze meg, mennyit adnak a véradásért. Hogy a használt ruhához jutás lehetősége elég motivációt jelentett-e számukra, az ő titkuk maradt. Szerencsére a többség számára fontosabb az anyagi ellenszolgáltatásnál az, hogy tudják, jót tesznek, amikor markukat ökölbe szorítva vért pumpálnak a tartályba. Városlátogató 1997. december 23., kedd Fiatal alkotók, fiatal közönség kép Oláh Margit munkája A Berey József Helytörténeti Gyűjtemény a régi általános iskola épületében kapott helyet. A gyűjtemény két állandó kiállításból áll, Ecsed néprajzi emlékeiből és történeti bemutatójából. Két éve felmerült a gondolat, hogy az üresen álló részekből kialakítanak két kisebb helyiségei, ahol időszaki kiállításokat rendezhetnek. A galéria a helytörténeti gyűjteményben van. a kettőt együtt lehet megtekinteni. A gyűjtemény vezetője Borzován József, a művelődési ház igazgatója, az időszaki kiállítások szervezését Szűcs Róbert vette kézbe. Az ecsedi fiatalember légim kább fotósként ismert, a legkülönbözőbb lapokban jelentek meg képei, és ő fotózta az elmúlt évi Magyar Forrás Alapítvány szervezésében indított Magna Hungaria-expedí- ciót. A kiállításszervezés, a gyűjtemény körüli munka sem idegen terület számára, hiszen muzeológus szakos egyetemi hallgató, aki a kultúra szolgálatában képzeli el jövőjét. Az egy éve megnyitott galéria rövid múltjáról és terveikről kérdeztük.- Nagyecsed néprajzi és építészeti emlékei címmel a Nagyecsedi Fotókör anyagából rendeztük meg első kiállításunkat. Fekete-fehér fotókon mutattuk be a település népi építészetét, néprajzi emlékeit. Ezt követte Darabán Enikő nagyecsedi születésű, óvónőképző főiskolás lány grafikai, tusrajzkiállítása. Szeretnénk a helyi fiatal alkotóknak lehetőséget adni a bemutatkozásra, ez a folyamat Darabán Enikővel kezdődött. A harmadik kiállítás a városavatóhoz kapcsolódott, a galéria a honfoglaláshoz kötődő, Ecsedet is érintő kiállítást akart szervezni, így került látókörbe a Magyar Forrás Alapítvány anyaga. Az általuk szervezett Magna Hungaria-expcdícióban fotó- riporterként vettem részt, én örökítettem meg képeken a túrát. A galériában bemutattuk a fotóanyagot, és az alapítvány számára készített hét vezéri öltözet közül kettőt. Helyhiány és az alapívány lekötöttsége miatt nem tudtuk elhozni mindet. Ezután a Nemzeti Etnikai és Kisebbségekért Alapítvány által támogatott cigány alkotók kiállítása következett. A legtöbb volt, ő nyírbátori naív alkotó, jelenleg családanya, a nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola és Nevelőotthonban nevelkedett. Most Tarr János mátészalkai festőművész képeit tekinthetik meg a látogatók.- Ezek szerint tágul látókörük, az ecsedi művészek mellett a „nagyvilágot” is elhozzák a galériába!- A galéria tervei között szerepel az, hogy jövőre legalább tíz időszaki kiállítást szervezzünk, többek között szeretnénk végre plasztikákat is hozni. Eddig a világítás ezt néni tette lehetővé, de van remény és ígéret a probléma megoldására. Sajnos, a tér jellegű világítás elég sokba kerül. Egyik fő célkitűzésünk marad továbbra is az Ecseden és környékén élő fiatal alkotók munkájának bemutatása. Az alkotómunka nagyon költséges, nem lehet belőle megélni, és kiállítási lehetőséghez is ritkán jutnak az alkotók, ezért szükség van a galéria segítségére.- A településen újdonság, szokatlan dolog a múzeum léte. Sikerül „bevinni" az embereket a tárlatokra?- Tény, hogy úttörő munkát végzünk Nagyecseden, de támaszkodunk az általános iskolára és a gimnáziumra. Nagyon fontos, hogy a fiatalok lássanak kiállításokat, mert ebben a korban meghatározó módon tudja befolyásolni a művészetekről kialakított fogalmukat, ha különféle stílusú kortárs alkotóktól látnak anyagokat, feldolgozásokat, esetleg stílustörténeti vándorkiállításokat. Ez teljesen más, mint a tankönyvek száraz anyaga. Az iskola a bázis, de remélem, egyre több embert tudunk majd behozni. Igyekszünk a munkánkat jól végezni, színvonalas kiállításokat szervezni, hogy minél Füvészkertet alakít ki az általános iskola udvarában Somlai Tibor vezetésével a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi munkacsoportja. A füvészkertben helyet kap egy arborétum két kis tóval, és egy pálmaház sivatagi és dzsungelövezettel, valatöbben kapjanak kedvet a múzeumlátogatáshoz.- A gyűjtemény elég messze esik a városközponttól. Nem okoz ez gondokat?- De igen, nem lehet megoldani, hogy például egy rajzóra alatt kiérjenek a gyerekek a múzeumba, megnézzék a kiállítási, mert az iskola közel két és fél kilométerre van a gyűjteménytől. Ezen azonban nem lehet segíteni, a gyűjteményt itt alakították ki, és ez a végleges helye. Tervezzük még egy tájház berendezését, az épületet már kinéztük, megvásárlására a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz nyújtunk be pályázatot. A tájházban orvvadász eszközöket, az orvvadászatot bemutató kiállítást szeretnénk berendezni. Ez is kapcsolódik a láphoz, az itt alkalmazott speciális vadászati módokon keresztül. Az agarászat, a hurkolás jellegzetes dolog a vidéken, a húszas években például itt volt az ország legjelentősebb agárállománya. Még most is rengeteg agár szaladgál a faluban. Egy másik terv a láprekonstrukció, ami nem a teljes terület újbóli elöntését jelenti, hanem hogy egy kisebb területen bemutatjuk, milyen volt a láp, annak növény- és állatvilága. Ezt a fejlesztést a környező települések önkormányzataival összefogva tervezzük, egy komplex idegenforgalmi beruházás részeként. Felépítenénk egy olyan programot, amelyből az érdeklődő turisták megismerhetnék Mérk és Vállaj sváb házait, a tiborszállási erdőt és a Rotary gondozásában lévő TRIDEA-tábort, az ecsedi ipari műemlék szivattyúházat, a helytörténeti gyűjteményt és még számos más érdekességet, a vidék jellegzetességeit. mint akváriumokkal berendezett résszel. Ehhez társul még egy bemutatóház, amelyben lesz a láp egykori és mai élővilágával foglalkozó kiállítás, biológiai és környezetvédelme laboratórium és egy konferenciaterem. Megnyitását 1998 nyarára tervezik. Nagyecsed Nyugdíjasklub alapítását kezdeményezte az önkormányzat. Első lépésként november végén nyugdíjas batyusbált szerveztek, ennek sikere igazolta, az időskorúak igényt tartanak egy helyre, ahol időnként összejöhetnek. programokat szervezhetnek. Januárban ezért szeretnék a nyugdíjasokat összehívni egy gyűlésre, ahol talán sikerül a klubot megalapítani. Az önkormányzat Munkácsy úti épületében kap helyet a klub, melynek ki- alakításához és berendezéséhez a Soros Alapítványhoz benyújtott pályázaton szeretnének pénzt nyerni. * ** Jótékonysági Mikulásbált szervezett az óvoda december hatodikán a művelődési házban. Ezen a napon egy Mikulás is járta a várost, szaloncukrot osztogatva a gyerekeknek. Este héttől bál volt, amely a mátészalkai Happy Nation együttes műsorával és az óvónők nyitótáncával kezdődött. Idén is megrendezték a gimnázium hagyományos karácsonyi ünnepséget, ahol az önkormányzat, a református egyház és az iskola jóvoltából a gyerekek ajándékokat kaptak. Az iskola jellegének megfelelően egyházi keretek között zajló műsor igehirdetéssel kezdődött, majd. szavalatokkal, közös énekléssel és a gimnázium énekkarának fellépésével folytatódott. * ** Jubilált az ecsedi karácsonyi hangverseny, tizedik alkalommal rendezték meg a karácsonyt megelőző vasárnap a római katolikus templomban. A műsorban részt vett Kocsis Miklósáé vezényletével a Kicsinyek kórusa, Veres Károlyné irányításával a Kamarakórus, Veresné Bulyáki Éva vezetésével a művelődési ház fiúkórusa, a Református Gimnázium énekkara és a Nagykórus. A műsor záróakkordjaként az összkar Veres Károlyné vezényletével, id. Bohán László organakísérete mellett adta elő Franz Grubent Csendes éj című szerzeményét. A hagyományoknak megfelelően szenteste a református nagytemplomban tartanak ünnepi istentiszteletet. Az oldalt írta és a felvételeket készítette: Dojcsák Tibor Füvészkert az iskolában I Agárdi Zoltán Komán Csilla __________HszücsGyuláné
