Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-22 / 298. szám
1997. december 22., hétfő Interjú „Minden bizonnyal figyelik a munkámat és a viselkedésemet” Beszélgetés Seres József dandártábornokkal, a Nyírbátori Határőr Igazgatóság vezetőjével Kovácsvölgyi Zoltán (Új Kelet)- Tábornok úr, az Ón munkatársai újabban a határállomásokon közlekedési szabálysértés miatt büntetik a jármüvek vezetőit...- Erre módot ad a novemberben életbe lépett, a határőrizetről és a határőrségről szóló törvény, amely már megfelel az európai uniós követelményeknek is. Az átkelőhelyeken sokszor tülekednek a járművek, átlépik a záróvonalat, vagy kikerülik a leeresztett sorompót. Nem egyszer előre sorolnak. Kollégáim az említett esetekben szabálysértési bírságot szabnak ki. I- Milyen új elemei van- I nak még a törvénynek?- Szakhatósági jogkörünk van, tehát a határőrség hozzájárulása szükségeltetik ahhoz, hogy az államhatártól 10 kilométeren belül lőteret alakítsanak ki, vagy a határvizeken kikötőt, fürdőhelyet létesítsenek. Ugyanez vonatkozik a 100 méteres térségen belül a légi mező- gazdasági művelésre, építési és vízügyi munkálatokra is. A határtól öt kilométerre három nappal korábban be kell jelenteni a vadászatokat, a lőgyakorlatot tíz kilométeres sávban. Az említett sávban, de csak egy nappal korábban a légi járművel végzett munkálatokat is. I- Mi ennek a gyakorla- I ti haszna?- Csak egy példát mondok. A határ közvetlen közeli légi növényvédelemről tájékoztatjuk a szomszédos országok társszerveit. így már nem minősül határsértésnek, ha a mezőgazdasági repülő áttéved például Romániába. Kevesebb az adminisztráció. A törvény egyébként nyomozati jogkört adott a határőrségnek a külföldiek jogellenes Magyarországon tartózkodása miatt, tiltott határ- átlépés egyes eseteinél, embercsempészetnél, határjelrongálásnál, valamint az útiokmányok közokirat-hamisításának felfedésekor. Eddig az említett esetekben a rendőrség folyatatott nyomozást. I- Tehát újabb feladatokat testáltak a határőrökre...- Négy felderítő nyomozócsoportot alakítottunk, amelyből három Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, egy Hajdú-Biharban végzi feladatait.- Térjünk vissza a határátkelőhelyekre. Hogyan alakult a forgalom az utóbbi években?- A keletről érkező külföldiek nagy része a gazdasági turistákhoz tartozik, akiket újabban megélhetési turistáknak is neveznek. 1990- ben, amikor a Szovjetunióban és Romániában köny- nyebben lehetet utazni, rátört az emberekre a szabadság, az utasok száma meghaladta a 10 milliót, a járművek a 3 millió 300 ezret. A számok 88 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz képest. A későbbiekben csökkent a forgalom, mert keleti szomszédainknál különböző intézkedésekkel nehezítették az útiokmányok megszerzését és a határok átlépését. Az említettek miatt 1991-ben kevesebb mint hét és fél millió utas volt, majd ismételten emelkedett a számuk. A turisták száma 1992-ben 8 millió 230 ezer, 1993-ban 12 millió 743 ezer, 1994-ben 14 millió, 419 ezer, 1995-ben 17 millió 112 ezer volt a csúcs. Egy évvel később 16 millió 888 ezer, ez év végéig 10 millió utassal számolunk. — Biztonságosan tudták- e a határőrök a 16-17 millió utast ellenőrizni? Csökkent-e a határsértések száma a határok szabadabb járhatósága után?- A forgalom jelentős emelkedése után a határőrség tömegkiszolgálást tudott nyújtani. Nem voltak meg a szükséges eszközök, hogy a több millió utast megfelelően ellenőrizzék munkatársaink. Azt kell mondjam, hogy a munka akkor a biztonság szempontjából nem volt kielégítő. Most már jobban ki tudjuk szűrni a jogszabályok megsértőit: csökkent az utasok száma, az útlevélkezelők már hivatásos határőrök, javult az informatikai hálózatunk és hátterünk, elsősorban a forgalmasabb átkelőkön. Fokozatosan növekszik a tiltott határátlépések száma is, ez évben már meghaladja a négyszázat. Korábban a harmadik világ állampolgárai segítség nélkül próbálták illegálisan átlépni a határt. Ma már ezt „munkát’’“ jól szervezett embercsempészcsoportok végzik - nem kevés pénzért. Ez évben eddig 36 embercsempészt állítottak az illetékes szervezetek bíróság elé, döntő többségük magyar állampolgár volt.- Tábornok úr, az Önöktől kapott tájékoztatás szerint egy-egy hosszabb csendes időszak után egymás után több határsértő csoportot is elfognak a végek őrei. Mi ennek a periodikus jelenségnek az oka?- Ez majdnem természetes. A kieső csempészeket pótolni kell, újra kell szervezni a csoportokat. Egy-egy elfogásnak, a börtönbüntetésnek elrettentő ereje van.-Tesznek-e a szomszédos országok határőrizeti szerveinek munkatársaival közös lépéseket a csempészet megakadályozására ?- Igyekszünk erőinket egyesíteni. Tisztában vagyunk azzal, hogy közösen eredményesebb a harcunk. Rendszeresen egyeztetjük a tennivalókat, elemezzük a helyzetet, és próbáljuk az erőket a legésszerűbben beosztani és alkalmazni. Az ukrán határőrök a túloldalon arányaiban több, a határ illegális átlépésével próbálkozót fognak el, mint kollégáim. NemN egyszer a szomszédok jelzéseinek köszönhetően sikeresek a mi erőfeszítéseink is. I- Szervezett bűnözésnek minősül-e az embercsempészet?- Egyértelműen igen. Ma a mi határterületünkön a migráció döntő többsége jól szervezett embercsempészbandák segítségével jut át az államhatáron. Pontosabban jut el a határig, majd azon át, sőt egyes esetekben az ország belsejébe vagy tovább, Nyugatra. I- Milyen hasonló bűncselekményeket derítenek fel I még a határőrök?- Jellemző az árucsempészet is. Az igazgatóság területén elsősorban jövedéki termékek, így cigaretta, szesz, szeszes italok, valamint színes fémek, esetenként kurrens élelmiszerek fordulnak elő. Gondolok elsősorban a dióbélre, a babra és egyebekre.-Az ember azt hinné, hogy az árucsempészet felderítése a pénzügyőrökre tartozik...- Is. Természetesen a vám- és pénzügyőrség az első számú felelős. A határőrök, ha hasonló esetekkel találkoznak, felfedik és eljárás végett átadják a vámosoknak.- Az ember- és árucsempészésnél, ahogy utalt rá, nagy összegekről van szó. A kísértésnek a határőrök is ki vannak téve. Az igazgatóság vezetőjének mi a tapasztalata?- A nagy összegek miatt valóban ki vannak téve a határőrök a kísértésnek. Egy-egy embercsempészetnél nem ritka, hogy 100 ezer dollár a tét. Nagy kihívás a gépkocsicsempészet és az üzemanyag „forgalmazása”. Már erre is csoportok szakosodtak. A csempészek igyekeznek megtalálni a határőrség állományának gyenge láncszemeit, a megvesztegethetőkel.- Sikerrel?- Esetenként volt már rá példa. Sajos, nem egy kollégától meg kellett válni, nem egy tiszthelyettes börtönbe került, mert anyagi ellenszolgáltatásért cserében segítették az ember- vagy árucsempészeket.- Kik derítették fel a korrupciót? Határőrök, a rendvédelmi szolgálatok védelmi szervezetének munkatársai vagy a lakosság?- A felderítés közös volt. Az élen a mi ellenőrző munkánk volt, de sokat segít a lakosság, a nyilvánosság, és fontos szerepe volt a rendvédelmi szolgálatok védelmi szervezetének, amellyel szorosan együttműködünk. A Nyírbátori Határőr Igazgatóság munkatársai a Magyar Köztársaság államhatárát a Berettyó folyótól Záhony térségéig 302 kilométer hosszon - ebből vízi szakasz 96 kilométer - három ország hasonló szervezetben működő határőreivel őrzik. Romániával a közös hossz 162,2 kilométer, Szlovákiával 5259 méter, Ukrajnával pedig 134,6 kilométer. A járőrözési körzeteket a határőrizeti operatív helyzetnek megfelelően alakították ki, figyelembe véve a földrajzi és a lakóhelyi adottságokat. A határállomások száma 11, a nagyobbak: Záhony, Beregsurány, Tiszabecs és Csengersima. Az igazgatóság szerepe felértékelődött, a rendszerváltás előtti harmadik vonalból az elsőbe avanzsált. Az Nyírbátori Határőr Igazgatóság vezetője Seres József dandártábornok.- A Nyírfa-ügyről nyilvánosságra hozott vizsgálati jegyzőkönyv szerint a határőrség és a vám- és pénzügyőrség vezetőinek megkeresésére kezdődött 1995- ben a titkosszolgálat adatgyűjtése...- A Nyírfa-ügyről csak any- nyit tudok, amennyit a médiában láttam, hallottam és olvastam. Semmi többet!- Elképzelhető, hogy titokban figyelik az igazgatóság munkatársait és vezetőjét? — Minden bizonnyal vannak, akik figyelik a munkánkat, beleértve az enyémet is. Lényegében ez nem probléma. Erre a feladatra megvan a megfelelő szervezet. Aki felelős poszton és kritikus közegben dolgozik, szüksége van a rendszeres kontrollra.- A közejövőben megszűnik a sorkatonai szolgálat a határőrségnél. Milyen hatással lesz ez a változás az Önök munkájára?- A megszűnésről törvény rendelkezik. Oka: a jogállamiság körülményei között a sorkatonák nem tudnak a feladatoknak eleget tenni. Ehhez profi határőrök szükségeltetnek, akik ismerik a jogszabályokat, az eljárásokat, a lehetőségeket, és a jogszabályok betartásával következetesen végzik munkájukat. I- Olcsóbb lesz így a ha- I tárőrség?- Azt gondolom: a jó mindig olcsóbb. A minőséget csak ilyen úton tudjuk az elkövetkező időben a biztonság szolgálatába állítani. Ezt a munkát rossz technikai feltételek mellett nem lehet elvégezni.- Ezek szerint a feltételek egyelőre még nem ideálisak?- Egyáltalán nem. Egyes területeken, így a híradásnál már elfogadhatók. A gépjármű- parkra, az információs és az infrastrukturális rendszerre ráfér a korszerűsítés. Meg vagyok győződve arról, hogy a keleti régió határőrizete egyre nagyobb figyelmet fog kapni a kormányzattól és az Európai Uniótól. Az ország csatlakozása után az őrizeti feladatokat csak nagyon komoly felkészültséggel és nagyon jó felszereltséggel lehet megoldani.- Az unió már kitolta határait Ausztria keleti részéig. Milyen hatása lesz ennek?- Terelő hatása lesz a szigorúbb őrizetnek. A határsértők megpróbálják kikerülni a szűrőt Szlovénia felé - ennek már mutatkoznak különböző jelei -, és Szlovákián, Csehországon keresztül.- Néhány év múlva a tervek szerint hazánk is tagja lesz az Európai Uniónak. Milyennek képzeli Ón el itt akkor a határőrséget?- Nem csak elképzeléseim vannak, tudatosan készülünk a csatlakozásra. A legfontosabbnak az emberi tényezőt tartom. Hiába van modem technika, ha felkészületlen emberek kezelik. A magasan kvalifikált tiszti és tiszthelyettesi állomány kialakítására törekszünk, hogy az emberi tényezőkkel megfeleljünk az elvárásoknak. I- Meg tudják fizetni a jól I felkészült munkatársakat?- Úgy gondolom, hogy egyre inkább meg kell fizetni őket, különben a gazdaság elszívó hatása fog érvényesülni. Különösen akkor, ha ebben a térségben növekszik a gazdaság teljesítménye. Ismerem azokat az elképzeléseket, amelyek szerint jobb lesz a megélhetés, javulnak a szociális és a munkakörülmények.- Milyen lesz a jövő technikája a határon?- Nagy lesz a mobilitásunk, és a kor színvonalának megfelelő technika segíti munkánkat. Jó minőségű személygépkocsikat fognak a kollégák kapni. Olyan berendezésekkel, például éjjel látó készülékkel dolgoznak majd a határőrök, amelyek nagyban segítik tevékenységüket egy-egy terület zárásában. Azt sem tartom lehetetlennek, hogy az igazgatóság helikoptert kap. A tervek szerint nemcsak a határátkelőhelyeken, hanem a járőröknél is lesz számítógép.- E modern technika bevezetése eredményezhet-e létszámcsökkentést?- A mostani létszámunk (1400 határőr) nem is sok és nem is kevés, én optimálisnak tartom. Mivel erre a szakaszra hárulnak a legnagyobb terhek, nem gondolom, hogy csökkenne a létszám.- Ón korábban már beszélt a szomszéd országok társszerveivel való együttműködésről. Mi a helyzet a megyén belül?- A jövőre gondolva, egyik igen fontos tennivalónak és lehetőségnek tekintem a rendvédelmi szervek munkájának szorosabb összehangolását, erőink egyesítését. Folyamatos az együttműködés a rendőrséggel való , de vannak még a közös munkában tartalékok. Kollégáim napi kapcsolatban vannak a vám- és pénzügyőrség munkatársaival, keressük a továbbfejlesztés lehetőségeit. A határőrök munkájához a legnagyobb segítséget megyénk lakói adják, akik egyrészt támogatják tevékenységünket, aktívan kiveszik részüket az államhatár őrizetéből, másrészt szolidárisak velünk, becsülik erőfeszítéseinket. Erezzük együttérzésüket fárasztó munkánk során, ezért munkatársaim és a magam nevében ez úton is szeretném kifejezni hálámat és köszönetemet. I! - Köszönöm a beszélgetést.
