Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-22 / 298. szám

1997. december 22., hétfő Hazai krónika Karácsony a hajléktalanokért Bűnöző a miniszter? Csúcsbotrány a csúcson? „Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél” - így a köz­mondás, és ha nem mindig, de általában igaza van. Persze harasztzörgés többféle létezik, így például művi úton is előállítható, és teszik is ezt a legkülönfélébb sanda célok érdekében... MTI Több mint ezer fővárosi hajléktalan juthatott meleg ételhez és ruhához vasárnap a Népligetben. A jótékony- sági akciót a magyar közszol- gálati televízió karitatív szolgáltató műsora, a Gyors­segély szervezte a Juventus Rádió támogatásával és több fővárosi szervezet közremű­ködésével. A szerkesztőknek az MTI- hez vasárnap eljuttatott tájé­koztatása szerint a karitatív akcióban a politika és a köz­élet főbb szereplői is aktívan részt vettek. A sátrakat a Magyar Honvédség, a gulyás alapanyagait pedig a Gundel Étterem biztosította, amit a budapesti Katonai Szakkö­zépiskola és Kollégium tanu­lói készítettek. A munka­MTI Abból indulnak ki, hogy az autósok jelentős hányada az olcsóbb közlekedést, vagyis a számos településen áthaladó 30-as utat választa­ná. Az önkormányzati javas­lat szerint'ki kell építeni a községeket elkerülő utakat, mely beruházás hozzávetőleg öt-tízmilliárd forintba kerül­het. A fórum határozott igé­nye, hogy az út mentén élők „életminősége” ne legyen rosszabb a pályadíj bevezeté­se után, mint annak előtte. Ha a konnány elfogadja a tárca ja­vaslatát az előzetes hatástanul­mány elkészítésére - hangzott el a sajtótájékoztatón -, akkor 1998 szeptembere helyett csak 1999 őszétől szednének díjat a M3-as úton. A Pest megyei Kereskedel­mi és Iparkamara az Alkot­mánybírósághoz fordul az autópályaépítés és -működ­tetés állami monopólium gyakorlásának jogi szabá­lyozatlansága miatt, és legfő­képpen az M3-as autópálya tervezett (az északkelet-ma­gyarországi térséget egyol­dalúan sújtó) díjfizetővé té­tele ellen - tájékoztatta szom­baton az MTI-t Vereczkey Zoltán főtitkár. A kamara in­dítványa szerint mulasztás­ban megnyilvánuló alkot­mányellenességet jelent az, hogy a kormány előterjesz­tésének hiányában az Or­szággyűlés az autópálya­építés és -működtetés kizá­rólagos állami tevékenység­gé, illetve koncessziós tevé­kenységgé nyilvánításával egy időben nem alkotta meg azokat az alkotmányos tör­ügyi tárca képviseletében Kiss Péter miniszter több mint háromezer pulóvert osz­tott szét, Keleti György hon­védelmi miniszter pedig sa­játkezűig mérte az ételt a hajléktalanoknak. A Vörös- kereszt budapesti és a Ma­gyar Karitász soroksári szer­vezeteinek aktivistái is kivet­ték részüket a ruhák szétosz­tásában. A Fiatal Sasok elne­vezésű ifjúsági szervezet zsí­ros kenyérrel és teával látta vendégül az érkezőket. Az eseményen részt vett Kökény Mihály népjóléti miniszter és Berta Attila, Budapest rendőrfőkapitánya is. Sin- kovits Imre, Tábori Nóra, Vitay András és Szulák And­rea is segédkeztek a gulyás kimérésében. A sportolókat Kiss Lenke válogatott kosár­labdázó képviselte. vényi korlátokat, melyek ré­vén érvényesülnének a disz­krimináció tilalmára, az in­formáció szabad áramlására, a véleménynyilvánítás sza­badságára vonatkozó elvek. A kamara véleménye szerint az azonos finanszírozási módban — az állam által köz­teherviselés alapján - meg­épített autópályákon (Győr- Budapest Ml, Balatonaliga- Budapest M7, Gyöngyös- Budapest M3) egy időben és azonos mértékben lehet csak az alkotmány előírásainak sérelme nélkül bevezetni az autópálya-használati díjakat. Az M3-as autópálya „dí­jasítása” - melynek tervezett összege 10 forint 60 Fillér ki­lométerenként — a jogi aggá­lyok mellett nélkülözi a gaz­dasági célszerűséget is, hi­szen súlyos hátrányt okoz annak a gazdaságilag elma­radott északkelet-magyaror­szági régiónak, amelynek megyéi az egy lakosra jutó nemzeti jövedelemtermelés­ben a megyék közötti rang­sor utolsó öt helyét foglalják el, sorrendben a 15. helytől: Pest, Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Nógrád. Növeked­nének a regisztrált munka- nélküliség terén is legrosz- szabb helyzetben lévő terü­let gazdaságának termelési költségei, ami számottevően rontaná piacra jutási tevé­kenységüket. Az autópálya­díj egyoldalú, csak Kelet- Magyarországra vonatkozó bevezetése nem csupán a már működő vállalatokat, hanem a térségbe irányuló beruházási kedvet is negatí­van érintené. Lássuk csak, melyek ezek? Valószínűleg legelső a sorban az ellenlábasok gazdasági, de főleg politikai lejáratása, a má­sik az emberi természetből fa­kadó olthatatlan botrányszomj és pletykaéhség, és végül pe­dig a „sancta simplititas” - azaz a szent együgyűség. Igen ám, de ezek csak az alaptalan harasztzörgés előidézésére szolgáló arzenál „fiókocskái” és a szóban forgó száraz leve­lek bizony akkor is ugyanezt a hangot bocsátják ki, ha erre megvan a maguk igazán jó, re­ális oka is... Na már most. Az újságíró azért újságíró, hogy az avar minden zizzenésére fülelni kezdjen! Még a leghalvá­nyabb gőze sincs róla, hogy mi okozza az ominózus neszt, de már trappol, táncol körbe-kör- be, mint harci mén a kürt sza­vára. Ilyenkor aztán szakmai tisztessége minden erejét, em­beri önmegtartóztatását latba kell vetnie, hogy tollát tovább­ra is a a zsebében tartsa... (Ter­mészetesen a bulvársajtó új­dondászai más kategóriát ké­peznek, ők gátlástalanul azon­nal közreadják ellenőrizetlen „füleseiket” is.) A helyzet akkor válik „mele­gebbé”, ha egy tisztességes hír­lapíró - hallván a harasztzörgést- ellenőrizni kezdi annak való­diságát, érdeklődik, nyomoz, és kutakodása pozitív eredménnyel zárul. Magyarán: a pusmogás oka nem üres szóbeszéd, hanem a színtiszta igazság eredménye. Csakhogy... Csakhogy hivata­los, mértékadó és egymástól füg­getlen hírforrásai egyöntetűen arra kérik, hogy tartsa a pofáját. (Érdekes kérdés persze, hogy akkor mi a csudának beszéltek róla neki egyáltalán?...) Persze, nem arról van szó, hogy tilta­nák a hír megjelentetését, csak annak közzé tétele - szerintük — még „nem aktuális”, illetve, hogy arról, amiről tud, még nem tudhat, mert az „ügy még nincs olyan stádiumban”, hogy pub­likálni lehessen - magyarán, még titkos. Titkos? (Ha valóban annyira az, akkor honnan tud­ja? És főleg miért povedál róla egy újságírónak, aki tudvalevő, hogy a leghírszomjasabb „állat­fajta”? ) Mi ilyenkor a teendő? Egy biztos: a kísértés óriási! Hall­gatni, mint a sír, várván a zöld jelzést (azaz begatyázni), vagy „mértéktartó körökre”, „min­den kétséget kizáróan megbíz­ható hírforrásra” hivatkozva mégis leközölni az ügyet, hoz­zátéve, hogy a hír hivatalos megerősítése még várat magá­ra? A lapnak természetesen a szenzáció azonnali és első- kénti közlése az érdeke, hiszen ez növeli ázsióját, nem is be­szélve az eladott példányok számáról... Mi hát az etikus? Egyértelmű: A nyilvánosság teljes körű tá­jékoztatása, természetesen a személyiségi jogok tiszteletben tartásával ! Hiszen „senki sem tekinthető bűnösnek a bíróság ilyen eredményű jogerős ítéle­te nélkül”. Valahogy így: - Az egyik el­lenzéki párt önmagát megnevez­ni nem kívánó vezető politikusa bizalmas információban közöl­te lapunk munkatársával, hogy a bőségesen felgyülemlett meg­dönthetetlen dokumentumok egy részének becsatolásával kérték a nagyobbik kormánypárt egyik - és szívünknek oly kedves - mi­nisztere parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését . — Munkatársunk, ellenőrizni kívánván a hírt, kérdést intézett az egyik parlamenti párt főtit­kárához, csak arra kérvén vá­laszt, hogy valóban érkezett-e kérelem a parlamenthez az illető miniszter mentelmi jogá­nak felfüggesztése tárgyában? A politikus válaszában közölte, hogy nincs hivatalos tudomása róla, de megérdeklődi a dolgot egy - a parlament mentelmi bi­zottságában tagként közremű­ködő - pártvezető társától. Egy­ben elmondotta, hogy az ilyen esetek gyakorlata szerint a 'men­telmi jog felfüggesztésére vo­natkozó javaslatokat csak a legfőbb ügyész bevonásával le­het kezdeményezni, majd ezt követően az iratokat a parla­ment elnökéhez kell benyújtani, aki továbbítja azt a mentelmi bizottság felé. Hozzátette, hogy mivel a kérdésben az érdemi döntést a parlament hozza, nagy a valószínűsége annak, hogy a Tisztelt Ház téli szünete miatt az ügy csak februárban kerül majd a bizottság, majd később az Országgyűlés elé.-A főtitkár - ígéretéhez hí­ven - másnap tájékoztatta kol­légánkat, hogy politikustársa kérésére elmondta: az ügy még valóban nem került a mentel­mi bizottság asztalára, viszont magáról az esetről már tény­leg kósza hírek keringenek a képviselők budapesti házá­ban...- Ezt követően - mivel sze­rettük volna konkrétan meg- erősíttetni a hallottakat - to­vább kutakodtunk. Munkatár­sunk megkérdezte a miniszter mentelmi jogának felfüggeszté­sét szorgalmazó párt egy má­sik országos kaliberű politiku­sát, hogy tudomása szerint hol tart a ügy? Az illető válaszá­ban elmondta, hogy pártja vezetőségének doajenje éppen aznap találkozik majd a mi­niszterelnökkel, hogy elé tárja a bizonyítékok egy részét, ame­lyek az indítvány jogosságát és megdönthetetlen indokait alá­támasztják. Hogy ezt követően mi fog történni, arra nem tu­dott választ adni.- Másnap kollégánk felvette a kapcsolatot a szóban forgó párt egy másik prominens sze­mélyiségével, aki igazolta, az ■ addig 'megtudottókat, és nem hivatalosan, de közölte: az in­dítvány immmár valóban a legfőbb ügyész asztalán van. Egyben kérte kollégánkat, hogy a tör­téntekről lapunk egyelőre még semmi konkrétumot ne tegyen közzé, mert a megdönthetetlen bizonyítékok teljes anyagát (nyilván a közelgő választások miatt - a szerk.) egy későbbi időpontban kívánják majd a nyilvánosság elé tárni. Befeje­zésül kijelentette, hogy a bizo­nyítékok ereje minden kétséget kizáróan egy atombombáéval fog felérni. Ennyi. Kíváncsian várjuk a fejleményeket... Jobban eladni magunkat Bürget Lajos jegyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és annak telepü­lésein is megfigyelhető: az önkormányzatok igencsak amatőr módon építgetik közönségkapcsolatukat és kontaktusukat a nyomta­tott és elektronikus sajtó­val. Fogalmazhatjuk úgy, hogy az a bizonyos PR- munka, ami a terület, tele­pülés folyamatos, szaksze­rű bemutatását szolgálná, igencsak ötletszerű. Más szóval: nem tudjuk eladni önmagunkat, se a hazai közvéleménynek, se az or­szágnak és a világnak. A szakszerűtlenséghez társul valami gyermeteg álszemé­rem is, amely abból indul ki, hogy a jó híre úgyis el­megy mindenfelé, talán nem lenne jó túldicseked­ni. Ez a vélekedés persze már jó ideje nem aktuális, manapság egyszerűen nem lehet úgy a figyelmet folya­matosan fenntartani, hogy az ne társuljon az állandó informálással. A gond természetesen nem megyei specialitás. Országszerte tetten érhető ennek a szemléletnek meg­annyi hátránya. Ez animál­ta azt az amerikai indítta­tású programot, amelyet ICMA-nek, közigazgatási programnak neveznek. Az IC MA három országban, Magyarországon. Lengye­lországban és Szlovákiában hozott létre irodáikat, hogy elsősorban a közigazgatás­ban dolgozókat készítse fel a hasznos, gyakorlati és lia- ■ tékony PRftev'eketiységrc. Hazánkban négy területi­iroda nyílt meg, mégpedig Zalaegerszegen. Budapes­ten, Debrecenben és Szege­den. Az irodákkal sok ön- kormányzat szerződött, aminek eredményeképpen a legjobb amerikai média- szakértők is megjelentek a tréningek, képzések vezeté­sére. A Minnesota állami St. Cloud State University professzora, Peter Pryztula lapunk kédésre elmondta: az eddigi, közel egyéves tapasztalatok kedvezőek, ami azt teszi lehetővé, hogy a képzést az eddigieknél is magasabb szintre emeljék. A jobb PR-tevékenység érdekében a jövő esztendő­től Lengyelországban a médiaismereteket a krak­kói és a katowicei egyete­men tanítják a közigazga­tási menedzsereknek. Ma­gyarországon viszont a ter­vek szerint a jövő tanévtől az Államigazgatási Főisko­la emeli be tantárgyai közé. Várható, hogy ez a megin­dult képzés hatásos lesz, al­kalmat ad arra, hogy a vá­rosok, megyék olyan embe­reket képeztessenek ki, akik a szakma tudományos részé­nek ismeretével felfegyver­kezve szolgálhatják egy-egy terület érdekeit, ápolják a közönség- és sajtókapcsola­tokat. Mindez nagy előrelé­pés lesz. Hosszú idő óta fo­lyik a vita arról, hogyan lehetne az ország arcula­tát híven bemutatni Euró­pának és a világnak. Az legjobban ez úgy történhet meg, ha a részek igaz arcu­latai öszeadódnak majd, és ezáltal egy valóban igaz, vonzó magyar imázs jelenik meg a világon.- Azt már most tudom, hogy melyek azok a pártok akikre nem fogok szavazni, így viszont egy sem marad akire tudnék. Autópálya-érdekegyeztetés A közlekedési tárca helyettes államtitkára szerint még az M3-as autópálya díjfizetővé tétele előtt szük­séges lenne az érintett térségben elvégezni a for­galmi és környezeti hatások fölmérését, s a tapasz­talatokat egy tanulmányban összegezni. Kazatsay Zoltán még az idén előterjesztésben kéri a kormány­tól az idevágó 2119-es határozat módosítását - erről állapodott meg szombaton Gödöllőn Gémesi Györggyel, a város polgármesterével, egyszersmind az Önkormányzati Autópálya Érdekegyeztető Fórum elnökével. Tárgyalásukon - mint erről utóbb sajtó- tájékoztatón beszámoltak-Gémesi György bejelen­tette, hogy a térség polgármestereivel közösen egy olyan egységes beruházási koncepciót állítanak össze, melynek megvalósításával elkerülhető lesz a díjfizetés miatt a környékbeli helységeket a fenyegető környezeti károk nagy része. Dilemma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents