Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-20 / 297. szám
Riport 1997. december 20., szombat Természetesen nemcsak a portékákat, hanem az ott tartózkodó személyeket is ellenőrizték. Tizenkét külföldi személynek nem voltak egészen rendben az okmányai, ezért őket előállították a városi rendőrkapitányságra. A vizsgálat végeredményeként egy román, egy ukrán és négy kínai állampolgárt az itt-tartózkodás feltételeinek hiánya miatt, illetve a -tartózkodási engedély lejártáért kiutasítottak az országból. Vélhetően abba az irányba toloncolják ki őket, amerről jöttek. A rendőrök és az ellenőrök jelenléte végül is nem okozott különösebb riadalmat. A piac élte megszokott nyüzsgő életét. Az árusoknak és az állandó vevőknek már nem jelent izgalmat a razzia. Múlt héten például a Vámkommandó tartott rajtaütés- szerű ellenőrzést, most a vegyes csapatok jártak sorról sorra. Végeredményben 312 személyt igazoltattak, tizenkilencet előállítottak, akik közül hatot kiutasítottak az országból. Száznégy gépjárműnek ellenőrizték a menetokmányait. Az adóhatóság 4 árust bírságolt meg összesen kétszázezer forintra, míg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet öt személyre 22 ezer forint bénzbüntetést rótt ki. Ezen felül öt személy ellen kezdeményeztek eljárást, mert nem tudták származási okmányokkal igazolni a termék eredetét. Az akciócsoport vezetője nem is titkolta, hogy megelőző szándékkal hajtották végre az ellenőrzést, hisz az elkövetkező hétvégén még a szokásostól is többen mennek ki a KGST-piacra, és nem árt, ha idejekorán kiszűrik az illegális kereskedőket és a veszélyes portékákat. A legjobb megoldás mégis az lenne, ha ezeket a termékeket meg sem vennék a vásárlók, hisz nem lehet mindennap razziázni, és nem állhat minden eladó mellé rendőr. Köny- nyű ezt mondani és nehéz betartani. A szükség nagy úr, és sokan csak itt tudják beszerezni a karácsonyfa alá szánt ajándékokat. A vevők legtöbbje nem azért itt költi el a pénzét, mert neki ez tetszik, hanem, mert nem telik drágább holmikra. Ha már mindenképpen itt kell vásárolnunk, akkor legalább az élelmiszert és az érintésvédelmi szabványoktól nagyon eltérő elektromos berendezéseket vegyük meg igazolható helyről. A szakemberek egyöntetű javaslata, hogy mindenképpen kérjünk számlát. Ezzel később könnyebb elintézni a minőségi kifogásokat, és vélhetően kevésbé sóznak ránk bóvlit. Bizonytalan eredetű szaloncukor a KGST*piacon Razzia a forgatagban az első jegyzőkönyvek. A zokniárus „elfelejtett” számlát adni. A részletes vizsgálódás kiderítette, a portéka szabályosan jött be az országba, de a számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt súlyos tízezreket kell kifizetnie. Az ellenőrzés legi- dőigényesebb része a jegyzőkönyv felvétele. A mínusz hat fokos hidegben nehezen fog a golyóstoll, meggémbered- nek az ujjak, de most legalább nem kell civakodni a kofával. Első szóra elismer mindent, de hiába is tagadna, a tettenérésnél nem kell hitelesebb bizonyíték. A brigádok állandó rádióösszeköttetésben vannak egymással. A négyes csapat jelzi, hogy egy kis fűszerüzlet mögött több raklap margarint tárolnak, és nem egészen egyértelmű a szaloncukor eredete sem. Annyi hamar kiderül, nem bűncselekményből származik a növényi- olaj-származék, de azért az adóhatóság ellenőre tételesen megvizsgál minden bevételi számlát. Nem egészen tiszta ez az ügylet sem, mert itt is a helyszínen kiszabják a bírságot. Az már más kérdés, hogy ezeknek a nem is kis összegű pénzbüntetéseknek mekkora a visz- szatartó ereje. Ahol ekkora tételben fogy a margarin, olt jókora haszonra tehet szert még a tisztességes kereskedő is. Hát még aki kerülőúton jár... Az ünnepi húslevesbe a háziasszonyok szívesen főznek be csigatésztát. Itt azt is olcsóbban lehet beszerezni, és a vevők többsége nem firtatja, milyen körülmények között, hol gyúrták a tésztát. Mint ismert, a baromfitojás (főleg a kacsatojás) az egyik legjellemzőbb szalmonellaterjesztő. Nem véletlenül olyan szigorúak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat előírásai. Ráadásul a szalmonellózis bacilust sem főzéssel, sem fagyasztással nem lehet teljesen elpusztítani. Nagy kockázatot vállal, aki bizonytalan helyről szerzi be a száraztészta-féleségeket. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet munkatársai csak a pénteki napon 3 millió forint értékű élelmiszert találtak, melynek tulajdonosai nem tudták hitelt érdemlően igazolni termékük eredetét. Az csak a későbbi vizsgálatok után derül ki, hogy elkobozzák vagy mégis visszaadják ezeket az élelmiszereket. Megneszeltük (előre szóltak), hogy kiterjedt és részletes ellenőrzést tartanak az ország legnagyobb bolhapiacán, a nyíregyházi KGST-piacon. Ezt nekünk is látni kell, de túl gyorsnak bizonyultunk, mert kilenc órakor még egy civilruhás rendőr, nem sok, annyit sem láttunk a sátrak között. Gondolhattuk volna, hogy még semmi sem kezdődött el, mert zárjegy nélküli Cinzanók, román rumosüvegek és más jövedéki termékek sorakoztak a pultokon. Mindegyikből egy-egy flaskával mintának. A többi a gépkocsik csomagtartójában vagy más, biztonságosabbnak vélt helyen várakozott sorára. Fekete Tibor-Lázár Zsolt (Új Kelet) _____________ Má r éppen arra gondoltunk, valaki rossz tréfát űzött velünk, amikor bekanyarodott a rendőröket szállító autóbusz a parkolóba. Az egyenruhások gyors léptékké!, de a kapkodás jele nélkül elindultak lezárni a területet. Minden piaci bejáróhoz jutott rendőr. Mint mikor verebek közé követ dobnak, úgy rebbentek szét a petárdaárusok. Már csak csillaaszóról és s/.aloncukor-akasztót kínáltak megvételre. Az egyik „itt a piros, hol a piros” társasjáték menedzsere későn eszmélt és rajtavesztett. A törvény azonban csak szabálysértésnek minősíti az esetet, és a bírságnak nincs igazán visszatartó ereje. Egy kerékpárját toló férfi is szaporábbra fogta lépteit. Ez feltűnt a rendőröknek, és azonnal igazoltatták. Utólag kiderült, nincs vaj a füle mögött, csak nemrég fennakadt egy ellenőrzésen, és jobbnak látta mielőbb cliszkolni. Közben az akciócsoportok az fogyasztásvédelmi főfelügyelet és az adóhatóság ellenőreivel megkezdték a próba- vásárlásokat. Egyik helyen kel pár zoknit vettek, másutt az áru eredetére voltak kíváncsiak, és nem ok nélkül. Mint megtudtuk, gyakran nehéz kideríteni, melyik országból és mi módon kerüli az országba a termék. Ha egy szállítójegyen csak annyi szerepel, hogy 450 garnitúra pamut melegítő, és se szín, se méret, akkor ilyen igazolásokkal akár többször 450 melegítőt is értékesíteni lehet. A műszaki cikkekkel sem jobb a helyzet. Sorszám helyett sorozatszámokal használnak. Nincs egyedi darab- száma egyetlen holminak sem, legfeljebb a származási helyre lehet következtetni ezekből a jelekből. Amíg erről beszélgetünk kísérőinkkel, már készülnek is
