Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-20 / 297. szám

Riport 1997. december 20., szombat Természetesen nemcsak a portékákat, hanem az ott tartóz­kodó személyeket is ellenő­rizték. Tizenkét külföldi sze­mélynek nem voltak egészen rendben az okmányai, ezért őket előállították a városi rendőrkapitányságra. A vizsgá­lat végeredményeként egy ro­mán, egy ukrán és négy kínai állampolgárt az itt-tartózkodás feltételeinek hiánya miatt, illet­ve a -tartózkodási engedély le­jártáért kiutasítottak az ország­ból. Vélhetően abba az irány­ba toloncolják ki őket, amerről jöttek. A rendőrök és az ellenőrök je­lenléte végül is nem okozott kü­lönösebb riadalmat. A piac élte megszokott nyüzsgő életét. Az árusoknak és az állandó ve­vőknek már nem jelent izgalmat a razzia. Múlt héten például a Vámkommandó tartott rajtaütés- szerű ellenőrzést, most a vegyes csapatok jártak sorról sorra. Végeredményben 312 sze­mélyt igazoltattak, tizenkilen­cet előállítottak, akik közül hatot kiutasítottak az ország­ból. Száznégy gépjárműnek ellenőrizték a menetokmánya­it. Az adóhatóság 4 árust bírsá­golt meg összesen kétszázezer forintra, míg a Fogyasztóvédel­mi Főfelügyelet öt személyre 22 ezer forint bénzbüntetést rótt ki. Ezen felül öt személy ellen kezdeményeztek eljárást, mert nem tudták származási ok­mányokkal igazolni a ter­mék eredetét. Az akciócsoport vezetője nem is titkolta, hogy meg­előző szándékkal hajtották végre az ellenőrzést, hisz az elkövetkező hétvégén még a szokásostól is többen men­nek ki a KGST-piacra, és nem árt, ha idejekorán kiszűrik az illegális kereskedőket és a veszélyes portékákat. A leg­jobb megoldás mégis az len­ne, ha ezeket a termékeket meg sem vennék a vásárlók, hisz nem lehet mindennap razziázni, és nem állhat min­den eladó mellé rendőr. Köny- nyű ezt mondani és nehéz betartani. A szükség nagy úr, és sokan csak itt tudják be­szerezni a karácsonyfa alá szánt ajándékokat. A vevők legtöbbje nem azért itt költi el a pénzét, mert neki ez tet­szik, hanem, mert nem telik drágább holmikra. Ha már mindenképpen itt kell vásá­rolnunk, akkor legalább az élelmiszert és az érintésvé­delmi szabványoktól na­gyon eltérő elektromos be­rendezéseket vegyük meg igazolható helyről. A szak­emberek egyöntetű javasla­ta, hogy mindenképpen kér­jünk számlát. Ezzel később könnyebb elintézni a mi­nőségi kifogásokat, és vélhe­tően kevésbé sóznak ránk bóvlit. Bizonytalan eredetű szaloncukor a KGST*piacon Razzia a forgatagban az első jegyzőkönyvek. A zok­niárus „elfelejtett” számlát adni. A részletes vizsgálódás ki­derítette, a portéka szabályosan jött be az országba, de a szám­laadási kötelezettség elmulasz­tása miatt súlyos tízezreket kell kifizetnie. Az ellenőrzés legi- dőigényesebb része a jegy­zőkönyv felvétele. A mínusz hat fokos hidegben nehezen fog a golyóstoll, meggémbered- nek az ujjak, de most legalább nem kell civakodni a kofával. Első szóra elismer mindent, de hiába is tagadna, a tettenérés­nél nem kell hitelesebb bizo­nyíték. A brigádok állandó rádió­összeköttetésben vannak egy­mással. A négyes csapat jelzi, hogy egy kis fűszerüzlet mögött több raklap margarint tárolnak, és nem egészen egyértelmű a szaloncukor eredete sem. Annyi hamar kiderül, nem bűncselek­ményből származik a növényi- olaj-származék, de azért az adó­hatóság ellenőre tételesen meg­vizsgál minden bevételi szám­lát. Nem egészen tiszta ez az ügylet sem, mert itt is a helyszí­nen kiszabják a bírságot. Az már más kérdés, hogy ezeknek a nem is kis összegű pénzbün­tetéseknek mekkora a visz- szatartó ereje. Ahol ekkora té­telben fogy a margarin, olt jó­kora haszonra tehet szert még a tisztességes kereskedő is. Hát még aki kerülőúton jár... Az ünnepi húslevesbe a házi­asszonyok szívesen főznek be csigatésztát. Itt azt is olcsóbban lehet beszerezni, és a vevők többsége nem firtatja, milyen körülmények között, hol gyúr­ták a tésztát. Mint ismert, a ba­romfitojás (főleg a kacsatojás) az egyik legjellemzőbb szal­monellaterjesztő. Nem véletle­nül olyan szigorúak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvo­si Szolgálat előírásai. Ráadásul a szalmonellózis bacilust sem főzéssel, sem fagyasztással nem lehet teljesen elpusztítani. Nagy kockázatot vállal, aki bi­zonytalan helyről szerzi be a száraztészta-féleségeket. A Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelet munkatársai csak a pénteki na­pon 3 millió forint értékű élel­miszert találtak, melynek tulaj­donosai nem tudták hitelt ér­demlően igazolni termékük eredetét. Az csak a későbbi vizs­gálatok után derül ki, hogy el­kobozzák vagy mégis visszaad­ják ezeket az élelmiszereket. Megneszeltük (előre szóltak), hogy kiterjedt és részle­tes ellenőrzést tartanak az ország legnagyobb bolha­piacán, a nyíregyházi KGST-piacon. Ezt nekünk is lát­ni kell, de túl gyorsnak bizonyultunk, mert kilenc óra­kor még egy civilruhás rendőr, nem sok, annyit sem láttunk a sátrak között. Gondolhattuk volna, hogy még semmi sem kezdődött el, mert zárjegy nélküli Cinzanók, román rumosüvegek és más jövedéki termékek sora­koztak a pultokon. Mindegyikből egy-egy flaskával min­tának. A többi a gépkocsik csomagtartójában vagy más, biztonságosabbnak vélt helyen várakozott sorára. Fekete Tibor-Lázár Zsolt (Új Kelet) _____________ Má r éppen arra gondol­tunk, valaki rossz tréfát űzött velünk, amikor bekanyaro­dott a rendőröket szállító autóbusz a parkolóba. Az egyenruhások gyors léptékké!, de a kapkodás jele nélkül elin­dultak lezárni a területet. Min­den piaci bejáróhoz jutott rendőr. Mint mikor verebek közé követ dobnak, úgy reb­bentek szét a petárdaárusok. Már csak csillaaszóról és s/.a­loncukor-akasztót kínáltak megvételre. Az egyik „itt a pi­ros, hol a piros” társasjáték me­nedzsere későn eszmélt és raj­tavesztett. A törvény azonban csak szabálysértésnek minősíti az esetet, és a bírságnak nincs igazán visszatartó ereje. Egy kerékpárját toló férfi is szapo­rábbra fogta lépteit. Ez feltűnt a rendőröknek, és azonnal iga­zoltatták. Utólag kiderült, nincs vaj a füle mögött, csak nemrég fennakadt egy ellenőr­zésen, és jobbnak látta mie­lőbb cliszkolni. Közben az akciócsoportok az fogyasztásvédelmi főfelü­gyelet és az adóhatóság elle­nőreivel megkezdték a próba- vásárlásokat. Egyik helyen kel pár zoknit vettek, másutt az áru eredetére voltak kíváncsiak, és nem ok nélkül. Mint megtud­tuk, gyakran nehéz kideríte­ni, melyik országból és mi módon kerüli az országba a termék. Ha egy szállítójegyen csak annyi szerepel, hogy 450 garnitúra pamut melegítő, és se szín, se méret, akkor ilyen igazolásokkal akár többször 450 melegítőt is értékesíteni lehet. A műszaki cikkekkel sem jobb a helyzet. Sorszám helyett sorozatszámokal hasz­nálnak. Nincs egyedi darab- száma egyetlen holminak sem, legfeljebb a származási helyre lehet következtetni ezekből a jelekből. Amíg erről beszélgetünk kísérőinkkel, már készülnek is

Next

/
Thumbnails
Contents