Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-20 / 297. szám
Aberdeenben 86 éves korában meg halt Reginald Victor Jones, aki felfedezéseivel a II. világháború idején hatékonyan hozzájárult a német bombázók elleni harchoz, és feltalálta a radar ellenszerét is. Jones a háború idején a légügyi minisztériumban dolgozott. Első nagy találmánya az volt, hogy miként lehet zavarni az angliai bevetésre induló német bombázók útbaigazítására szolgáló rádiójeleket. A másik jelentős felfedezése a radarokat megvakító bevonat, amelyet először a szövetségesek 1943-as nagy légibevetésénél használtak fel. A tudós érdemeit az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában magas kitüntetésekkel ismerték el. Csütörtök este elengedte a két utolsó túsz ként tartott gyereket is az a férfi, aki szerdán felfegyverezve behatolt egy Dallas közeli napközibe, és ott túszul ejtett 80 kisgyereket és öt felnőttet. A 33 éves James Monroe Lipsomb a több mint 30 óráig tartó akció végét jelezve letette fegyverét, kisétált a napköziből, majd ellenállás nélkül megadta magát a rendőröknek. Bruce Glassock, a rendőrség illetékese szerint Lipsomb családi konfliktus miatt szánta el magát túszejtő kalandra. A szemtanúk szerint a férfi eredetileg a napköziben dolgozó elvált felesége után jött az épületbe. A házaspár viharos válóperen ment keresztül, és a szerdai incidens kezdete előtt nem sokkal dulakodni kezdett a szomszédos bank épülete előtt. Órákon át tombolt, s 20 lakóépületet megsemmisített csütörtökön a vietnami Ho Si Minh városban egy konyhai gázrezsóból kiindult lakástűz. Tizennyolc tűzoltókocsi érkezett a helyszínre, hogy megfékezzék a túlnyomórészt régi faépületekből álló városnegyedben a tűz tovaterjedését. A pénteki helyi lapok híradása szerint az oltást jelentősen hátráltatta, hogy a tűzoltókocsik nem tudták megfelelően megközelíteni a tűzfészket a bámészkodók tömege miatt. A görög igazságügyi szervek pénteken vizsgálatot rendeltek el annak megállapítására, hogy megfelelők-e a biztonsági feltételek a szaloniki repülőtéren, amely közelében szerdán 70 személlyel a fedélzetén eltűnt egy ukrán Jak-42-es utasszállító repülőgép. A gép roncsainak felkutatására több mint ötezer görög katonát rendeltek ki, de a hideg, ködös időben egyre kisebb az esélye annak, hogy esetleges túlélőket találjanak. A katonák a Szalonikitől 50 kilométernyire délre fekvő Kalerini város környékére összpontosítják a kutatást, de a Szalonikitől 70 kilométernyire emelkedő 2917 méter magas Olimposz hegység lejtőire is küldtek felderítő egységeket. A gép eltűnése nyomán élénk vita támadt arról, hogy a szaloniki repülőtér miért nem rendelkezik olyan radarral, amely segítségével megkönnyíthetnék a pilótáknak a leszállást a nehezen megközelíthető repülőtéren. EBESZ-határozatok Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsának pénteken befejeződött koppenhágai ülésén elfogadták a majdani európai biztonsági charta alapelveit, de nem tudtak megállapodni arról, hogy mikor tartsák a szervezet következő csúcsértekezletét. MTI Az új átfogó európai biztonsági rendszerről szóló dokumentum kidolgozásának és elfogadásának szükségességében egyetértett az 54 tagállam külügyminisztere. A most elfogadott alapelvek jó kiindulási alapot teremtenek a munka folytatásához - közölte záró sajtóértekezletén Niels H elv eg Petersen, az idei soros elnökséget adó Dánia külügyminisztere. Szavai szerint a külügyminiszterek azzal bízták meg a szervezet Állandó Tanácsát, hogy 1998. március 31-éig hozzon döntést a következő csúcsértekezlet időpontjáról. Míg Oroszország azt szeretné, hogy az eddigi kétévenkénti rendezésnek megfelelően 1998-ban tartsák meg az újabb csúcstalálkozót, addig az Egyesült Államok másokkal együtt amellett érvelt, hogy 1999-re kellene halasztani a rendezvényt. Indoklásként azt hozták fel, hogy meg kellene várni a NATO-bő- vítés első fordulóját, és 1998- ra egyébként sem tudják kidolgozni a chartát. Mivel bizonytalan a következő csúcs időpontja, most csak abban állapodtak meg, hogy az új dokumentumot csúcsértekezleten kell elfogadni, de az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem rögzítették, hogy már a következőn. A kiszivárgott hírek szerint •a legtöbb nyugati ország támogatja azt az elképzelést, hogy az 1999-es isztambuli NATO-csúcs után tartsák az EBESZ-tagállamok állam- és kormányfőinek tanácskozását. Ez azért is tűnik kézenfekvőnek, mert Törökország eddig az egyetlen, amely ajánlkozott a következő összeurópai csúcs megtartására. Petersen elégedetten szólt a költségvetési reform elfogadásáról, amelyre a szervezet megnövekedett feladatai miatt volt szükség. A most elfogadott új befizetési kvóták 2000 végéig érvényesek. Döntöttek arról is, hogy a soros elnökséget 1998-ban betöltő Lengyelországtól 1999-ben Norvégia veszi át a stafétabotot. A NATO-tagság haszonnal jár Világkrónika Egész Európa haszonélvezője azoknak a politikai és katonai reformoknak, amelyeket a NATO-csatlakozás reményében hajtanak végre számos kelet-európai országban - vélekedik Javier Solana. A NATO főtitkára a Le Soir című belga lapban megjelent írásában sikerévnek minősítette az ideit. Hozzátette, ideje, hogy új elemzést készítsenek azok, akik néhány éve azt jósolták: a hidegháború végeztével a NATO napjai meg vannak számlálva. MTI Solana az év legfontosabb eredményének Csehország, Magyarország és Lengyelország csatlakoztatásának eldöntését minősítette, hangsúlyozva a további bővítés kilátásban tartásának tényét és szükségességét. A siker további részeiként az Euroatlanti Partnerségi Tanács létrehozását, az orosz- NATO alapokmány aláírását, a szövetség és Ukrajna együttműködésének intézményesítését, a hatékonyabb irányítást biztosító új parancsnoki rendszer megteremtését és a boszniai katonai célkitűzések megvalósítását említette. Arra is kitért, hogy a boszniai nemzetközi jelenlét kezdi meghozni gyümölcseit. Teret nyernek a többpártrendszer pártfogói, megkezdődött a menekültek visszatérése, zavartalanul lebonyolódtak a helyhatósági választások, a béke építése mellett lassacskán többen sorakoznak fel, mint a háborús eszközök mellett. Azok a nemzetiségi csoportok, amelyek együttműködnek a nemzetközi közösséggel, gazdasági segítséget kapnak, és megalapozhatják a gazdasági növekedést - tette hozzá, megemlítve a boszniai szerbek és a boszniai föderációs hatóságok rendszeres hátráltató tevékenységét. A főtitkár nem sorolta a sikerelemek közé a boszniai háborús bűnösökkel kapcsolatos helyzetet. Leszögezte azonban: a bűnösök is tudják, hogy előbb vagy utóbb rendezniük kell számlájukat a Nemzetközi Törvényszékkel. Vizsgálat a szívklinikán Az orosz elnökön pénteken ellenőrző vizsgálatokat végeztek a moszkvai kardiológiai központban. A tavaly novemberben szívműtéten átesett Borisz Jelcin rendszeresen vesz részt ilyen kontrollvizsgálaton, amely most meghűlése miatt szenvedett néhány napos halasztást. A szívklinikán tett látogatása után Jelcin visszatért a Moszkva melletti Barviha szanatóriumba, ahova múlt hét szerdáján vonult be légúti vírusfertőzéssel. A szívvizsgálatok eredményéről Jelcin orvosai tájékoztatják majd a közvéleményt- ígérte az elnök sajtószolgálata. Jelcin csütörtökön még azt közölte, hogy a hét végén munkába áll, s pénteken elhagyja Barvihát, a teljes terhelést pedig Újév után tudja majd vállani. Szergej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő később „pontosította” az elnököt, azt hangsúlyozva, hogy Jelcin „10-12 napos kúrája” még nem fejeződött be, de az államfő tovább dolgozik, az előző napok munkarendjének megfelelően. Jurij Jarov, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője pénteken arról tájékoztatta az újságírókat, hogy Jelcin „szokásos munkarendejének” megfelelően dolgozik Barvihában. (MTI) Szerb elnökválasztás Vasárnap rendezik meg Szerbiában a negyedéven belüli második elnökválasztás második fordulóját, s könnyen előfordulhat, hogy a korábbi fordulókhoz hasonlóan most sem születik érvényes eredmény, s Szerbiának továbbra sem lesz elnöke. Szélcsúcs MTI Guam tájfunjával elhódította a világ legszelesebb helyének címét az Egyesült Államok északkeleti részén fekvő Washington-hegytől. Az AP jelentése szerint óránként 390 kilométeres sebességgel süvített szerdán Guamon a tájfun, míg a Mount Washingtonon, az eddigi szélcsúcstartón csak „371 - gyei” fújt. Annak is már 63 éve. Igaz, nagy becsben volt a hegy ezzel az eredménnyel, mivel a Nagy Szél — így emlegetik az Egyesült Államokban — 50. évfordulója alkalmából külön megemlékezést tartottak. A 63 éven át fennállt rekordot egyébként a szelesnek mondott április szolgáltatta 1934-ben, a hónap 12. napján. Az ajándék ára Fokozott óvatosságra intette a hongkongi korrupció elleni rendőrség mind az állami, mind a magánszektor alkalmazottait arra, hogy ne fogadjanak el olyan ajándékokat, amelyek megüthetik a megvesztegetés mértékét. A Reuters jelentése szerint a hongkongi törvények karácsonyra legfeljebb 258 amerikai dollár értékű ajándék elfogadását engedélyezik - rokontól vagy baráttól. Bármely más személy csak feleekkora értékben kedveskedhet ajándékkal. A szigorú szabályokat a hetvenes évekig burjánzó korrupció indokolta. Azóta jóval tisztább lett a helyzet éppen a korrupció elleni rendőrségnek köszönhetően. (MTI) MTI A december 21-ei második fordulóba a december 7-ei körben legjobban szerepelt két jelölt, Milan Milutinovic, a hatalmon lévő baloldali pártok jelölte, illetve Vojislav Seselj, a Szerb Radikális Párt (SRS) elnöke jutott be, s vasárnap az a politikus kerülhet az elnöki székbe, aki megszerzi a szavazók több mint felének a támogatását. A forduló azonban csak akkor érvényes, ha a választójoggal rendelkező mintegy 7.2 millió polgár több mint ötven százaléka az urnákhoz járul. Az első elnökválasztás második fordulóját az alacsony részvételi arány miatt érvénytelennek nyilvánították, s a közvélemény-kutatások eredményei alapján most sem lehet biztosra venni, hogy a szavazók elegendő számban vesznek majd részt a voksoláson: egyes becslések szerint a részvételi arány 47-48 százalékos lesz, s eddig csak az IPRESS ügynökség jósolta azt, hogy érvényes lesz a forduló: az intézet által megkérdezettek 50,27 százaléka mondta azt, hogy mindenképpen élni kíván választójogával. Az első elnökválasztás második - érvénytelen - fordulójában Seselj minimális arányú győzelmet aratott. A szocialisták ezúttal nem követték el azt a „hibát”, hogy engedtek szóhoz jutni Seseljt az állami kézben lévő újságokban, illetve elektronikus médiumokban. A kampányt mindvégig a Seselj elleni heves támadások jellemezték, s a kampánycsend előtti utolsó pillanatokban is olyan műsort sugároztak a szocialistákhoz közeli egyik magántelevízióban, amely horogkeresztek árnyékában mutatta a radikálisok vezetőjét. Miközben a szocialisták Seselj lejáratásán dolgoztak, arra is hangsúlyt fektettek, hogy megkíséreljék növelni a választók aktivitását. A szerbiai vezetés tagjai nap mint nap hangsúlyozták, hogy a mostani választási forduló sorsdöntő az ország számára. A minden korábbinál hevesebb médiakampány - legalábbis az előrejelzések szerint - meghozza a várt eredményt: amennyiben érvényes lesz a második forduló, akkor valószínűleg Milutinovic, Slobodan Milosevic jugoszláv elnök hű szövetségese lesz Szerbia új államfője. Ha a választók többsége otthon marad, akkor harmadszor is ki kell írni az elnökválasztást, ám belgrádi értesülések szerint az újabb választási fordulók megrendezése előtt a baloldali pártok meg akarják változtatni a választási törvényt, s el kívánják törölni azt a pontot, amely a második fordulóban is az ötven százalékosnál magasabb részvételi arányhoz köti a szavazás érvényességét. Olyan elképzelésekről is hallani, melyek szerint a jövőben nem a nép, hanem a parlament választaná meg Szerbia elnökét, ám ezt a tervezetet egyelőre egyetlen ellenzéki párt sem biztosította támogatásáról. Titkos* szolgálatok MTI Az orosz biztonsági szolgálatok történetében „nem csak fekete oldalak, hanem dicsőséges időszakok is voltak” — hangsúlyozta rádióbeszédében Borisz Jelcin december 20., a „csc- kisták napja” alkalmából. Az orosz elnök a múlt héten meghűléses betegsége miatt kihagyta szokásos pénteki rádióbeszédéi, most viszont - megerősítve a gyógyulásáról szóló bejelentéseket - a mikrofonok elé állt. A 80 esztendővel ezelőtt alapított szovjet titkosszolgálat, a „VCSK” évfordulója kapcsán az orosz elnök úgy fogalmazott, hogy - habár korábban megtorló gépezetként is működött az állambiztonsági szervezet, ahol nem csak hősök dolgoztak - „csaknem átestünk a ló túloldalára a biztonsági szolgálatok bűncselekményeinek leleplezésében”, noha sok tekintetben munkájukra büszke lehet Oroszország. Emlékeztetett egyebek között arra, hogy a felderítés idejében figyelmeztette Moszkvái a fasiszta támadásra, és a második világháború számos csatáját is sok tekintetben a pontos információknak köszönhetően sikerült megnyerni. Jelcin kitért arra is, hogy „nem utolsósorban éppen a titkosszolgálatok segítették elő az orosz atomfegyver kifejlesztését. A nukleáris ellensúly megteremtésével - és ezt határozottan ki lehet jelenteni — megakadályoztuk a harmadik világháborút. A felderítés ' ezt követően is többször idejében tájékoztatta az ország vezetését a világ különböző régióiban keletkező válságokról, segített, s jelenleg is segítséget nyújt ahhoz, hogy idejében reagáljunk az új háborúk és konfliktusok fenyegetéseire” — jelentette ki az orosz államfő, aki a titkosszolgálatok jelenlegi feladatai közé sorolta a nemzeti érdekek oltalmazását, beleértve az ország gazdasági érdekeinek, az állampolgárok jogainak védelmét is. Bejelentette, hogy a közelmúltban megakadályozták az orosz rakéták harci irányításával kapcsolatos információk átadását: az adatok kiszivárgása komolyan kockáztatta volna az orosz rakétacsapatok biztonságát. Emellett a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) nemrég megakadályozta 25 millió dollár értékű nyersgyémánt kicsempészését. s 80 kilogramm aranyat foglalt le. Az orosz államfő a KGB 1991-ben kezdett átszervezésére utalva hangsúlyozta, hogy felszámolták a politikai nyomozással és a máskéntgondolkodókkal foglalkozó részlegeket, s ma már az orosz alkotmány kizárja a politikai rendőrség újjászervezésének még a lehetőségéi is.
