Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-19 / 296. szám

Lnúlci Hármas együttműködés Gazdaság 1997. december 19., péntek Kinyílt Európa kapuja Megyénknek továbbra is nehéz a gazdasági helyzete, de ebben az esztendőben elmozdulás tapasztalható az üzleti életben - mondta dr. Zilahi József, a megyei köz­gyűlés elnöke csütörtökön a Megyei Területfejlesztési Tanács ünnepélyes ülésén. Emlékeztetett arra, hogy 1991-96 között súlyos anyagi helyzetben volt az ország, a keleti piacok elvesztése termeléscsökkenést és mun­kanélküliséget eredményezett. Ez a tény erőteljesebben érintette az iparilag fejletlenebb keleti térséget. Rámuta­tott arra, hogy az üzletemberek többsége tőke nélkül kezdett vállalkozásába. Hangsúlyozta: fejlődés nem a termelés, hanem a piac növelésével érhető el, s csak olyan terméket kell készíteni, ami eladható. Szabó Zoltán A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara irodájá­ban tegnap sajtótájékoztatót tartottak az Újfehértói Gyü­mölcstermesztési Kutató Fej­lesztő Kft. (ÚGYKF Kft.) és a RE-OKTA Stúdió közremű­ködésével. A megyei agrárkamara sze- rcpél Bíró Miklós alelnök „ka­talizátorként” értékelte, de jelentős feladata volt a képzés­sorozat anyagi hátterének megteremtésében is. OMFB pályázat keretében jutottak 5 millió forinthoz, melyet az in­tegrált gyümölcstermesztéssel foglalkozó előadássorozat szervezésére fordítanak. Ez az összeg önmagában kevés len­ne. Az UGYKF Kft. igazgató­ja, dr. Inántsy Ferenc elmond­ta, hogy a Földművelésügyi Minisztériumtól pályázat út­ján elnyert támogatással 1998 januárjától harmadízben is szintén megrendezik az elő­adássorozatot. Inántsy úr ki­emelte, a tanfolyam nem a 3-4 gyümölcsfával foglalkozó „hobbi” kertészek köréből várja a résztvevőket, hanem abból a vállalkozórétegből, amely a rendszerváltás után került napi gazdásági-gazdál­kodási, döntési helyzetbe, és ettől saját környezetének anyagi biztonsága is függ. Az előadásokon a mező- gazdasági termelőket legin­kább érdeklő aktuális témákat vetnek fel. Szó lesz az 1998- ban várható agrártámogatá­sokról, az őstermelői igazol­ványokkal kapcsolatos módo­sításokról. Tájékoztatást ad­nak az EU-tagság hollandiai, ausztriai tapasztalatairól, se­gítséget kívánnak nyújtani új kereskedelmi ismeretek meg­szerzésében. Dr. Inántsy Fe­renc kiemelt jelentőséget tu­lajdonít a - piaci lehetőségek megváltozása miatt - a szabá­lyozott légterű gyümölcstáro­Dalmay Árpád (Új Kelet) Tegnap véget ért a HÍD '97 háromnapos magyar-ukrán üzletember-találkozó, amelyet az Expo-East Kft. a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Keres­kedelmi és Iparkamarával kö­zösen rendezett. Nem titok, hogy a magyar­ukrán árucsere-forgalomnak voltak és vannak bizonyos gát­ló tényezői mind az államközi kapcsolatok szintjén, mind a külkereskedelmi normatívák és a jogi szabályozás rendezet­lensége és összehangolási nehéz­ségei miatt. (Hasonló a helyzet a Szovjetunió szinte vala­mennyi utódállamával kapcso­latban is.) Nehezíti az árucse­re-forgalmat a vámszabályok következetlensége, a kettős adóztatás, továbbá a beruhá­zási garanciavállalás hiánya. Ezek olyan bizonytalansági tényezők, amelyek elriasztják a külföldi, köztük a magyar vál­lalkozókat, üzletembereket az ukrán piactól. A magyar pénz­ügyi és kereskedelmi kormány­lóknak. Ezek segítségével a termelők vagy a kereskedők folyamatosan, szinte egész év­ben egyenletesen jó minőségű gyümölcsöt biztosíthatnak a fogyasztóknak. Az UGYKF Kft. 280 hektáros gazdaságá­ban metszési bemutatók lesz­nek, így szeretnék a több mint 50 éves működés során össze­gyűlt elméleti tudást és gyakor­lati tapasztalatokat átadni az érdeklődő gyümölcstermesz­tőknek. A növényvédelem időszerű kérdéseivel foglalko­zó előadást is szerveznek, a felmerülő problémákat gya­korlati oldalról igyekeznek megközelíteni. A témák között szerepel az új adózási jogsza­bályok ismertetése is, továbbá szimpóziumot tartanak a szö­vetkezés előnyeiről és hosszú távú lehetőségeiről. A RE-OKTA Stúdió képvi­seletében Kecskeméti János is­mertette a szervezési előké­születeket. A korábbi elő­adásokon részt vett gyümölcs- tennesztőket írásban tájékoz­tatták. Jelentkezni lehet a terü­letileg illetékes gazdajegy­zőnél vagy a RE-OKTA Stúdi­ónál. A tanfolyam helyszíneit jelentkezések alapján határoz­zák meg. Múlt 9vi tapasztala­taik’ alapján Mándokon, Tu- zséron, Fehérgyarmaton, Vá- sárosnaményban és Nyíregy­házán biztosan megtartják az előadásokat. Baktalórántháza a közelmúltban jelezte igé­nyét, de a szervezők szeretnék, ha Csenger is bekapcsolódna a rendezvényeknek helyet biz­tosító települések közé. A részvételi díj 1200 Ft + áfa személyenként,,így anya-,: gi okok miatt egyetlen érdek­lődő sem maradhat ki a kép­zésből. Az előadássorozat ter­vezett kezdése 1998. január 5. Hetente egy-egy délutánt vesz igénybe kilenc héten keresz­tül, így a mezőgazdasági mun­kák csúcsidőszakáig befe­jeződik. zat tökéletesen tisztában van vele, hogy az elvesztett, illetve jelentősen beszűkült keleti piacot vissza kell szereznünk, mert a magyar ter­mékeknek van mit keresniük a FAK-országokban. Évtizedekre visszanyúló hagyományaink van­nak ott, ismerik a termékeinket, s mint kiderült, a mostani be­szélgetésekből, nosztalgiával gon­dolnak vissza a magyar árucik­kekre. Vétek lenne kihasználat­lanul hagyni ezt a lehetőséget. A magyar-ukrán árucsere-forga­lom növelésében elsősorban az Ipari, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium érdekelt az üzemeken, vállalkozókon és me­zőgazdasági termelőkön kívül. Magyarországon az Expo-East Kiállításépítő és -szervező Ma­gyar-Kanadai Kft. vállalta fel az ukrán-magyar üzleti kapcsola­tok megélénkítésének feladatát. Olyan megoldást választott, amely a marketingmunka magasabb Kozma Ibolya (Új Kelet) A mezőgazdasági ágazatot értékelve elmondta, hogy ke­vés zöldségféle termett ebben az évben, noha erre nagy szük­ség lenne. Kategorikusan kije­lentette, hogy jelenleg az étke­zési almaként termesztett gyü­mölcs eladhatatlan, s csak ipa­ri léalmaként lehet túladni raj­ta. A régió ragaszkodik az al­matermesztéshez, de ezt az ágazatot minél hamarabb fej­leszteni kell. Az állattartás fon­tos eleme a sertéstenyésztés, noha egyetlen akkreditált vá­góhíd sincs a térségben. Az európai uniós csatlakozás után minősítés nélküli vágóhíd nem működhet. A baromfiágazatot sikeresnek értékelte, de a szar­vasmarha-tenyésztés még sok kívánnivalót hagy maga után. A turisztikai ágazatról elmond­szintre emelését tűzte ki célul. Nem véletlenszerű marketing- munkát folytat, hanem tudatosat, amely piackutatásra épül. Meg­állapodott a Dnyepropetrovszki Megyei Kereskedelmi és Iparka­marával, valamint a dnyepro­petrovszki Union Expo Kft.-vel arról, hogy évente kétszer meg­rendezik a magyar és ukrán üz­letemberek találkozóját. Kapóra jött a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparka­marának az a szándéka, hogy ma­gyar-ukrán kamarai találkozót szervez. A két rendezvényt sike­rült összefogniuk, így jött létre a mostani üzletember-találkozó. Az üzleti találkozó egyik célja magán­jogi szerződések előkészítése volt. E szerződések szervesen beépül­nek majd a két ország árucsere­forgalmába. A tárgyalások a PRIMOM Inkubátorházban, ra­gyogó környezetben folytak, s ez is egyik záloga volt az eredményes ta, noha növekedett a kiadha­tó szobák s^áma, a vendégek nagy része két éjszakát sem tölt a megyében. Eszerint nem tu­dunk megfelelő programot kí­nálni. Hangsúlyozta, hogy egyelőre az idegenforgalomból származó bevétel elenyésző, mégis a turizmusnak a térség egyik vezető ágazatává kell válnia. Sajnálattal fejezte ki, hogy nem tudható, mikor ér el az autópálya Szabolcs-Szatmár- Beregig, s addig igazán dina­mikus fejlődés sem várható a megyében. A tanács 1997. évi munkáját pozitívnak ítélte, januárban újra óriási munka előtt állnak: jó esetben hat és fél milliárd forintot szerezhetnek a megye fejlesztésére. Fordulóponthoz érkezett a megye - mondta Róka László, megbeszéléseknek. Ukrajnából négy régió képviseltette magát: Dnyepropetrovszk, Harkov me­gye, Bukovina és Kárpátalja. A mintegy 130 résztvevő (100 magyar és 30 ukrán üzletem­ber) túlnyomó többsége az Expo-East Kft. meghívására érkezett Nyíregyházára. Ért­hető, ha a rendezvény ered­ményességéről Gálik Imre ügy­vezető igazgatót kérdezem.-Egy-egy rendezvény eredmé­nyességét én mindig a résztvevők véleménye alapján mérem le - mondja. - Senkitől sem hallottam rosszat, mindenki meg volt eléged­ve. Vonatkozik ez mind a magyar, mind az ukrán üzletemberekre. Az EKO hét komoly tárgyalást folytatott, a bábolnaiak is ered­ményes megbeszéléseket tartot­tak ukrán kollégáikkal. Elisme­réssel nyilatkozott a találkozó­ról két olyan személyiség is, akik számomra feltétlen tekintélyt je­a Megyei Fejlesztési Ügynök­ség igazgatója. - Európa kapu­ja kinyílt, s ez utat jelent a tér­ség számára. Hangsúlyozta, hogy a régiónak minél előbb meg kell jelennie az Európai Unió fővárosában. Ehhez a véleményhez csatlakozott dr.Veres János, a tanács al- elnöke, aki kiemelte, hogy nem elég, ha csák-a csátla- kozás idején lesz képvisele­tünk Brüsszelben. A szemé­lyes ismeretségek és kapcso­latok meghatározók, ezért egy­két évben belül Szaboles- Szatmár-Beregnek irodát kell nyitnia Brüsszelben. A tanácskozás koccintással ért véget. A tanácsülésen részt vettek a megye vezető cégei, akik kis kiállítást rendeztek termékeikből. A Várda Drink Rt. ásványvizet, szeszes ita­lokat és gyümölcslevet, az EKO Kft. zöldség- és gyü­mölcskészítményeket és gyü­mölcslevet, a FAT Kft. és a Sotex Kft. gyümölcslevet, a Szabolcs Gabona Rt. minő­ségi borokat és söröket, a Nobilis Kft. szárított gyü­mölcsínyencségeket, a Vela Kft. péksüteményeket kínált. A tanácskozás végén a Nyír­ség Táncegyüttes Babszem Gyermektánccsoportja örven­deztette meg a területfejlesz­tési szakembereket. lentenek: Berki Tamás, az IKIM II. Területi Főosztályának veze­tője, aki a FAK-országokkal foglalkozik, ő a legjelentősebb ’’ukránszakértő”, valamint Arkagyij Hupalo, a budapesti ukrán nagykövetség kereskedel­mi missziójának helyettes veze­tője. Jövőre is meghirdetjük a ta­lálkozót, s ha arra már nem 130, hanem mondjuk 260 üzletember jelentkezik, akkor nem dolgoz­tunk hiába. Az ukrajnai küldöttség egyik legrangosabb tagja, Vaszil Lja- hovics, a Csernovici Kereskedel­mi és Iparkamara elnöke is csat­lakozott Gálik Imre véleményé­hez. Bukovinai vendégünk hang­súlyozta, hogy rendkívül ered­ményesnek tartja a rendezvényt. Nagy jövőt jósol a két ország üz­letemberi találkozóinak. El­mondta, hogy megbeszéléseket folytatott nyíregyházi kollégáival, amelyeken megállapodtak a to­vábbi együttműködés elmélyí­téséről. A HID-avatás tehát jól sikerült. Hála a szilárd magyar és ukrán pilléreknek. Képviseletek külföldön Új Kelet-információ Kormányrendelet hatá­rozata alapján a Magyar Befektetési és Kereskede­lemfejlesztési Rt. (ITDH) keretében létrejött a Ke­reskedelmi Szolgálat há­lózata. A szervezet - amely a külföldi keres­kedelmi kirendeltségek bizonyos feladatait vette át, a világ negyvenhét or­szágában, illetve nagyvá­rosában rendelkezik iro­dával. A hálózat tevé­kenységét koordináló ma­gyarországi központ és információs központ cí­me: ITDH Hálózati Igaz­gatóság 1051 Budapest, Dorottya út 4., tel.: 118- 0051, 266-7034. A külföl­di kirendeltségek címei a budapesti központoknál az érdekló'dők rendelkezé­sére állnak. Iránytű másfél évtizedre Fekete Tibor (Új Kelet) A piaci és gazdasági transzferhálózatok kialakí­tásáról tartottak csütörtö­kön délután szakmai szim­póziumot a tudomány és technika nyíregyházi szék­házában. A szakemberek arra kerestek választ, ho­gyan jelezhető 10-15 évre előre a gazdaság fejlődé­sének iránya, mely ágaza­tok élveznek majd elsőbb­séget, és hogyan hat mind­ez az élet más területeire. A gazdasági folyamatok előrejelzésével több kuta­tóintézet is foglalkozik, de csak az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság végez olyan vizsgálatokat, ahol az érintetteket is megkérde­zik, és csak ezután állítják össze a prognózisokat - tudtuk meg dr. Havas Atti­lától, a Technológiai Elő­retekintő Program igazga­tójától. Az OMFB Prog­ramirodája 4-5 ezer gazda­sági szakemberrel készít majd kérdőíves interjút, és ennek összesítése után vár­ható olyan átfogó kép, amelyre már egy komoly fejlesztési programot ala­pozni lehet. Ezen prognó­zisok alapján már ajánláso­kat készíthetnek a gazda­ság résztvevőinek. A fő cél a versenyképesség és a teljesítőképesség megtartá­sa. Mindezek figyelembe­vételével arra is vállalkoz­nak korunk jósai, hogy megtippelik, hogyan hat mindez az életmódunkra, életkörülményeinkre. Először a termelőszféra előrejelzésére vállalkoz­nak, majd részleteire bont­va 10-12 szegmensének egyedi tanulmányozását is elvégzik. Ezek között az agrárgazdaság, az egész­ségügy, az oktatás vagy a kutatás is terítékre kerül. Az országos összadatokból kielemezhető a régiók jö­vőképe. A helyi adottsá­gok figyelembevételével már konkrét javaslatokat lehet készíteni, amiknek a regionális fejlesztési tes­tületek nagy hasznát vehe­tik. Miniszteri feladatok A Kormány 179/1997. és 180/1997. (X.ll.) sz. határo­zataival úgy rendelkezett, hogy 1997. november 30-tól a külügyminiszter feladata az EU-támogatások, elsősorban a PHARE-program több évre vonatkozó prioritásainak meghatározásával összefüggő nemzetközi tárgyalások lebonyolítása. A Miniszterelnöki Hivatal feladatköre ugyanakkor kiegészül a következőkkel: „irányítja és koordinálja a Magyarországra irányuló EU- és OECD- segélyek felhasználását”. HÍD-avatás után

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents