Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-02 / 281. szám

Városlátogató 1997. december 2., kedd A hűvös, nyirkos idő ellenére ottjártunkkor nem volt kihalt Baktalórántháza belvárosa. A település lakói­nak három kérdést tettünk fel.- Mit szól hazánk NATO-csatlakozásához?- Milyen lesz a karácsonya?- Ön szerint mi hiányzik még a városból? Varga Sándor.'- Nem vagyok kibékülve azzal, hogy hazánk tagja lesz a NATO-nak. Ne a nyugattal foglalkozzunk, hanem az itt élő magyarok helyzetén kel­lene javítani. Például enyhí­teni kellene a szegénységen. Szabad ország legyen ha­zánk, és ne Brüsszelben dönt­senek a sorsunkról. Tudja, mi kellene? A régi Nagy-Ma- gyarország. Akkor meg tud­nánk magunkat védeni, és nem kellene senkihez sem csatlakozni.- Nem lesz jó: kevés a nyugdíj, az árak pedig egyre csak nőnek. Jövőre is kisebb mértékben emelkedik a nyug­díj, mint ahogyan azt koráb­ban ígérték. Karácsonykor sajnos minden drágább, mint általában.- Megszüntették a kórhá­zat. Most a szakrendelésen kellene javítani. Erre alkal­mas lenne a volt szanatórium épülete. Az utak állapota már jó. Remélem, hogy a város vezetői sok mindent meg­tesznek azért, hogy Baktaló­rántháza fejlődőképes álla­potot mutasson. Antal Lajos:- Érdekes dolog a NATO. Az országnak valahova tar­toznia kell. Kelethez nem tar­tozhatunk, hiszen megszűnt a Varsói Szerződés. Akkor nem kérdeztek meg bennün­ket, hogy akarunk-e oda tar­tozni. A észak-atlanti katonai szervezetre szükségünk van, egyszerűen nincsen más lehe­tőségünk. Egy kis ország nem tudja magát megvéde­ni. A csatlakozás eldöntésé­hez szerintem nem lett vol­na szükség népszavazásra. Az csak felesleges pénzkido­bás volt. A kormánynak és a parlamentnek kellett volna e kérdésről dönteni, azért vá­lasztották meg őket az ország lakói.- Az időjárástól függ, ha jó lesz az idő, szép lesz a ka­rácsonyom.- Az anyagi lehetőségek­hez mérten kielégítő a hely­zet a városban. Rendezni kellene a piac és a buszmeg­álló környékét. Több hozzá-- értő szakember elférne még az önkormányzatnál. Raskó Angéla és Gdovin Anita:- Kell a NATO, hiszen egy esetleges háború esetén se­gítenének az országnak. Igaz, nekünk is segíteni kell, ha máshol tör ki a szerveze­ten belül fegyveres konflik­tus, de ez így természetes.- Szép lesz, hiszen a kará­csony a szeretet ünnepe. Együtt lesz a család, minden­ki nyugodtabb, megértőbb, mint hétköznapokon. Nem­csak kapunk, hanem adunk is, és ez szép dolog.- Sok minden hiányzik. Megszűnt például a kórház. Van még teendő a tisztaság és a parkosítás terén is. A te­lepülésen sok a fiatal. Nincs olyan kulturált hely, ahová az ifjúság beülhetne enni, be­szélgetni. A képen látható épületet a közelmúltban újíttatták fel a város vezetői. A földszinten kereskedelmi egysé­gek várják a vendégeket, az emeleti részen a szellemi táplálékra éhezők csillapíthatják vágyukat, ott van a városi könyvtár. A szóbeszéd szerint a történelminek számító épületbén állítólag Kossuth Lajos is megfor­dult. Akkor a földszinten istálló, az emeleten szálloda volt berendezve. Többletbevételek fejlesztésre A városban jártunkkor Vida Károly polgármester adott tá­jékoztatást a Baktalórántházán történt aktualitásokról. Öröm­mel mondta, hogy a központi támogatásoknak köszönhető­en 280 millió forinttal növeke­dett az önkormányzat bevéte­le, amely így összesen már 670 millió forint. A középiskolába ötmillió forintért vásároltak számítógépeket. A szennyvíz- hálózat kiépítéséhez 130 mil­lió forintot, az egészségház re­konstrukciójára és a kerékpár­út építésére 6-6 millió forintot kapott a város. Az új városhá­za, az egészségház, a könyvtár és az általános iskola átalakí­tásán 150 közmunkás dolgo­zott, három hónapig kapnak munkalehetőséget. A települést átszelő kerékpárútra az útalap­ból 20 millió forintot kapott az önkormányzat, 1998-ban ad­ják át a forgalomnak. Az elmúlt héten készült el a Vasút utca egy kilométeres aszfaltburko­lata. A 11 millió forintos beru­házás felét az önkormányzat, másik részét a Közútkezelő Közhasznú Társaság állta. A tüdőgondozó épületének fel­újítására, gépek beszerzésére 25 millió forint jutott. Az in­tézményt a térség 16 települé­sének lakói fogják használni. Vida Károly a jövő évi költ­ségvetés kialakításánál az in­tézmények működőképessé­gének megőrzését és a meg­kezdett beruházások befejezé­sét határozta meg alapvető cél­ként. Az egyre több helyen, így Székesfehérváron, Sátoraljaúj­helyen is jelentkező cigány- kérdésről a polgármester kifej­tette: a jelen gazdasági hely­zetben a cigányság foglalkoz­tatása kényszermegoldás. Ma­gasabb végzettségűek sem ta­lálnak állást. Baktalóránthá­zán is évente 80-100 romát al­kalmaznak közhasznú vagy közmunkásként. A város 3800 lakójának negyede tartozik egyébként a kisebbséghez. Az önkormányzati vezető szerint az újonnan bevezetett gyer­mektámogatási rendszer akár 20 millió forint többletkiadást is jelenthet az önkormányzat­nak. A gyermekek 80 százalé­ka jogosult a támogatásra. A beteg ember az első Szívesen járnak- már ameny- nyire lehet - a település lakói a város egyetlen gyógyszertá­rába. Az árak megfizethetők, a kiszolgálás udvarias és kultu­rált. A dolgozók azt tartják, hogy a beteg ember az első. A vezető, Szélesné Nagy Zsu­zsanna szerint elég a 3800 la­kosú városba egyetlen patika. Szélesné 1995 júniusától veze­tője a gyógyszertárnak, amely 1996. január 1-jétől magánpa­tika. Az emelések utáni új ára­kat nemcsak a szakközlönyből ismerik meg, hanem számító- gépes lemezen is megkapják, amely megkönnyíti az ő és munkatársai munkáját. A ki­váltott gyógyszerek mennyisé­ge szerint Baktalórántházán sokan szenvednek szív- és ér­rendszeri megbetegedésben, magas vérnyomásban, cukor- betegségben, valamint anyag­cserezavarokban. A nedves, esős időjárás miatt ha nem is ugrásszerűen, de több lett a megfázásos megbetegedések száma, de járványról nem lehet beszélni. A megszokottnál több fogy láz- és fájdalomcsillapí­tókból. A patika vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy a felírt medicinákat kivált­ják a betegek. Olykor azonban előfordul, hogy a közgyógy­ellátásban részesülők számára az ingyenes gyógyszer mellé mást is felír az orvos, amelyet a betegek már nem minden eset­ben tudnak kiváltani. Baktalórántháza Gyorssegély A városi képviselő-testü­let tagjai következő ülésü­kön beszámolót hallgat­nak meg az önkormányzat első háromnegyed éves gazdálkodásáról, meghatá­rozzák a jövő évi költség­vetési koncepciót. A köz­gyűlés módosítja a város 1997. évi költségvetését, ennek oka a bevételek nö­vekedése, amit célfelada­tokra, például közmunká­sok és közhasznú munká­sok foglalkoztatására hasz­nálnak fel. A város vezetői szociális központ kialakí­tását tervezik. A képviselők a tanácskozáson az intéz­mény alapító okiratát, szer­vezeti és működési sza­bályzatát hagyják jóvá. Korábban pályázatot írtak ki a Baktalórántházi Tele­pülésgazdálkodási Kft. ügyvivői posztjára, a sze­mélyről hamarosan dönte­nek a városatyák. * * * A megyei közgyűlés mint tulajdonos már koráb­ban megszüntette Baktaló­rántházán a kórházai, és az épületek értékesítése mel­lett döntött. Várhatóan a fővárosi önkormányzat lesz a vevő. Budapest egyik al­polgármestere, Szolnoki Andrea országgyűlési kép­viselő az elképzelések sze­rint a héten nézi meg az épületeket. Az önkormány­zat vezetői már hónapok­kal ezelőtt elővásárlási ké­relmet nyújtottak be a me­gyei önkormányzat veze­tőihez, de arra még nem kaptak választ. Többen amiatt aggódnak, hogy az állam - amelynek elővá­sárlási joga van a korábbi Degenfeld-kastély műem­lék épületre - lesz a vevő, és adja tovább az önkor­mányzatnak. * * * A Gyorssegély Alapít­vány ez év végén több száz élelmiszer-csomagot jut­tat el a városba. A rászoru­lók az ajándékot a kará­csonyi ünnepek előtt kap­ják meg. A karácsonytól csak az üzlet javulását várják Bakta belvárosában a piacon néhány román felségjelű sze­mélyautó roskadozik a porté­kától. A járművek magyarul beszélő tulajdonosai elmond­ták: évek óta munka nélkül vannak, a megélhetés miatt jönnek át árulni. Nem szívesen piacolnak, egyszerűen nincs más választásuk, a seftelésből azonban megélnek. A pálinkát kis tételekben a jogszabályok­ban meghatározott számban, de a család több tagja négy-öt út során hozza hazánkba. így egyszerre nagyobb készleteket tudnak piacra dobni, azaz hoz­ni. Elmondásuk szerint a ma­gyar vámosok kevésbé elnéző­ek a jövedéki termékek beho­zatalánál, mint román kollégá­ik a szeszes italok kivitelénél. Reménykednek, hogy a kará­csony közeledtével jobban megy majd az üzlet, mert jelen­leg alig fogy az áruból. A vá­sárlók arra panaszkodnak, hogy kevés a pénz. A megye több településén megfordultak már, és tapasztalatuk alapján a nagyobb helységeken jobban lehet árulni. Azon kérdésünk­re, hogyan értékelik Magyar- ország NATO-, esetleges euró­pai uniós csatlakozását hazá­jukban, elmondták: Romániá­ban az átlagemberek nagy többsége keveset tud az emlí­tett szervezetekről. A lakosság nagy része csak azt hangoztat­ja, hogy Romániában minden­ki románul beszéljen. Az oldalt Kovácsvölgyi Zoltán írta, a fotókat Bozsó Katalin készítette. I Raskó Angéla és Golovin Anita Vida Károly

Next

/
Thumbnails
Contents