Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-16 / 293. szám

A feszültségek feloldhatók

Horn Gyula a bécsi csúcsról

6

1997. december 16., kedd

NEMZETKÖZI

Magyar Távirati Iroda

Portugáliában minden valószínűség szerint a kormányzó szocialisták ellenőrzik majd a továbbiakban is Lisszabont és Oportói, a két kulcsfontosságú várost a vasárnap megtartott helyhatósági választások után — jelentette a Reuters a szavazatukat leadó személyek körében végzett felmérésre hivatkozva. A 305 választókerületben lebonyolított helyi szavazás a kisebbségben kormányzó szocialisták első erőpróbája volt 1995 októbere, vagyis kormányra jutásuk óta. Lisszabonban Jocio Soares, a volt elnök fia a szocialisták jelöltje. Egy televíziós jelentés szerint a szocialista-kommunista szövetség 57,5 százalékot kapott a konzervatívként számon tartott szociáldemokraták 36,5 százalékával szemben.

Václav Klaus egyik legjelentősebb pártbeli riválisa, Jindrich Vodicka ügyvezető belügyminiszter azt jósolja, hogy már januárban frakció alakul a Polgári Demokratikus Pártban (ODS), s nem zárja ki, hogy ez lesz az első lépés a mai legerősebb cseh kormánypárt felbomlásához. „Nagyon valószínű, hogy már januárban új platform alakul a Polgári Demokratikus Pártban, s nem kizárt, hogy ez lesz az első lépés a párt felbomlása felé” - nyilatkozott vasárnap este Vodicka, aki az ODS hét végi rendkívüli kongresszusán ellenezte, hogy Klaust újraválasszák a pártelnöki tisztségbe. A frakció megalakításáról eddig elsősorban Jan RumI volt belügyminiszter beszélt, aki vasárnap az ODS elnöki tisztjéért megejtett választásokon alulmaradt Klausszal szemben.

/

Három és fél órát tárgyalt Bagdadban vasárnap este Richard Butler, az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítését ellenőrző ENSZ-bizottság vezetője Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettessel. A konzultáció kimeneteléről egyik fél sem nyilatkozott. A konzultáción jelen volt Butler delegációjának minden tagja és a brit, a francia, valamint az orosz kormánymegbízott. Butler a találkozó előtt azt közölte, hogy Tárik Aziz át fogja neki adni a biológiai „fegyverzetdossziéről” szóló teljes jelentést.

Carlos és a média

Világkrónika

A bécsi kancellári hivatalban hétfőn majdnem kétórás hatszemközti és küldöttségek jelenlétében tartott megbeszélést folytatott Horn Gyula miniszterelnök, Viktor Kiima osztrák kancellár és Vladimír Meciar szlovák kormányfő. Külön magyar-szlovák kétoldalú találkozóra nem került sor. Horn Gyula a találkozó után a magyar sajtónak nyilatkozott arról, miben egyezett meg Meciarral, illetve hogyan ítéli meg most a magyar-szlovák viszonyt.

MTI-Panoráma

Carlos, a Sakál - valódi nevén IIich Ramirez Sanchez - két évtizeden át nemcsak a leginkább kereseti terroristája volt a világnak, hanem az az ember is, akivel a média a legtöbbet foglalkozott, valószínűleg többet, mint a világ országainak titkosszolgálatai és rendőrsége. Az a tény, hogy oly hosszú ideig elkerülte a letartóztatást, számtalan róla szóló cikk és tudósítás ihletője volt világszerte, s akadtak magazinok és tévétársaságok, amelyek saját riportereket küldtek a terrorizmus jelképévé lett venezuelai férfiú felkutatására. Ennek ellenére a médiák sem dicsekedhettek a rendőrségnél nagyobb sikerrel a Car- los-ügyben - állapítja meg kommentárjában az AFP.

„A nemzetközi média semmilyen más ügyben nem tette magát annyira nevetségessé, mint éppen a Sakállal kapcsolatban” - írja a Carlos- életrajz (Carlos - egy mítosz vége) müncheni szerzője, Wilhelm Dietl, s emlékeztet, hogy nevezték őt Fanto- masnak és dr. Mabuse-nak, James Bondnak és Balman- nak, dr. Jekyllnek és Mr. Hyde-nak egyaránt. Szupcr- lativuszokkal sem takarékoskodva, a média még ma is valóságos tisztelettel adózik a „top-terroristának”, ami tulajdonképpen nem jelent mást, mint hogy Carlos valóban sokra vitte emberek meggyilkolásában.

Jóllehet a pénteken Párizsban megnyílt per tárgya három gyilkosság, a Carlos által megöltek számát ennek

sokszorosára teszik, és egyes jelentések 83 halálos áldozatról vélnek tudni. Az általa elkövetett terrorcselekmények kapcsán valóságos legenda veszi körül alakját - tudni vélik például, hogy a müncheni olimpián elkövetett merényletben éppen úgy részt vett, mint a II. János Pál pápa és Ronald Reagan elnök ellen elkövetett merényletek előkészítésében. Konkrét bizonyítékot persze egy esetben sem hoz fel a média.

Abból pedig, hogy hosszú éveken át nem sikerült őt kézre keríteni, fantasztikus összeesküvési elméleteket kerekített ki a média. Hol a KGB „elszabadult” ügynöke, hol Kadhafi líbiai elnök megbízottja volt. Számtalan cikk részletezte nőügyeit és luxus életvitelét. Németországban Magdalena Kopp- pal kötött házassága „a borzalom szerelmi története” (müncheni Abendzeitung) lett, a brit sajtó pedig a „Sakál” jelzővel „tisztelte meg”, utalva az állítólag de Gaulle elnök ellen tervezett, filmtörténetté lett merényletre.

Abból kiindulva, hogy minél többet beszélnek róla, annál veszedelmesebb benyomást kelt, Carlos maga is hozzájárult a róla terjesztett legfantasztikusabb történetekhez. A média iránti érdeklődése a börtönben sem csökkent. A 872686/X jelzésű fogoly időnként olvasói levélben hallatt magáról. Legutóbb a Le Nouvel Observa- tcur júniusi számában állította magáról, hogy „nem gyilkos terrorista, hanem még ma is a palesztin ügynek elkötelezett nemzetközi forradalmár”.

Feltételek

Törökországnak

MTI 2

Az Európai Unió továbbra is fenntartja azokat az ajánlatait, amelyeket Törökországhoz fűződő kapcsolatainak szorosabbra vonására tett - hangoztatta hétfőn az Európai Bizottság szóvivője. Ez az Európai Unió hivatalos reakciója arra, hogy Ankara bejelentette: felhagy az EU-val folytatott párbeszéddel, és folytatja Észak- Ciprus integrálását Törökországba, mert az EU kormányfői törvénytelen határozatokat hoztak a hét végén Luxembourgban.

Az EU csúcsértekezletének résztvevői világosan kinyilvánították, hogy Törökország EU-tagságra választható, és leszögezték, hogy ehhez Ankarának nem kell több feltételt teljesítenie, mint más tagjelölteknek. Törökország reszt vehet az EU más tagjelöltek előtt is nyitott programjaiban, pénzügyi segítségei kap az uniós vívmányok és jogszabályok átvételének támogatására, és elmélyítheti a vámuniót Brüsszellel.

Ha teljesíti az ehhez megszabott feltételeket, akkor Törökország részt vehet a csatlakozási folyamattal párhuzamosan folyó tanácskozássorozaton is. A feltételek között egyebek mellett a hágai Nemzetközi Bíróság illetékességének elismerése, a Ciprus északi részének megszállását tartalmazó fenyegetés elhagyása szerepel.

Ankara ezeket a feltételeket elfogadhatatlannak tartja, különösen egy láthatóan sehová nem vezető, tökéletesen érdektelen konferencián való részvételért cserébe. Mesut Yilmaz kormányfő először azzal fejezte ki elégedetlenségét, hogy nem fogadta el az EU elnökségének vacsorameghívását a csúcstalálkozó végére, majd vasárnap nemzetközi sajtóértekezleten jelentette be, hogy országa megszakítja a párbeszédet az Unióval.

nak az ítéletnek a végrehajtása több évet vesz igénybe. Azért fontos egy ilyen megállapodásnak a tető alá hozása, hogy utána elkezdődjenek a konkrét tárgyalások egyes részletekről. A kormányfő szerint ezért akarja a két fél felgyorsítani főleg a plenáris tárgyalásokat, s ezentúl nem kéthetente, hanem hetente megtartani a tárgyalási fordulókat.

Horn Gyula a harmadik konkrét célként az alapszerződés végrehajtásával kapcsolatos célok és feladatok áttekintését nevezte. Erre előreláthatólag egy magyar-szlovák külügyminiszteri találkozó keretében januárban sor kerül, mégpedig azután, hogy a magyar és a szlovák gazdasági tárca vezetője a diósgyőri acélmű kassai megMTL

Cs. Gyimesi Éva, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanára levélben hívta fel Andrei Marga oktatási miniszter figyelmét arra, hogy a kolozsvári felsőoktatási intézmény szenátusának a „multikultú- rájúságról” szóló határozatát az intézmény vezetői közül szinte senki nem veszi komolyan. A levelet, mint arról az MTI tudósítóját tájékoztatta, a professzor asszony októberben küldte el Andrei Marga rektornak, majd december 6- án, amikor Marga már miniszteri minőségében is találkozott az egyetem magyar tanáraival, személyesen is átnyújtotta neki.

Az év elején, amikor vita bontakozott ki a Babes-Bolyai egyetem szétválasztásáról, Cs. Gyimesi Éva - aki korábban egy ideig az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke is volt - néhány más oktatóval együtt azt a BBTE és az erdélyi magyarság körében sokak által élesen bírált álláspontot képviselte, hogy noha vitathatatlan a romániai magyar kisebbség joga saját felsőfokú oktatási intézményekre, a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem olyan közös értéket jeleni, amelyet nem lehet egyszerű politikai döntéssel megszüntetni. Mint Andrei Margához írt levelében is kiMTI

Az Amnesty International emberi jogi szervezet hétfőn közleményben ítélte el azt az izraeli törvénytervezetet, amely megszünteti az izraeli megszállás alatt élő palesztinok jogát arra, hogy kártalanítást kapjanak az izraeli hadseregtől elszenvedett sérelmeikért. Az izraeli parlament állal júliusban első olvasatban elfogadott tervezet szerint a

vásárlása ügyében tanácskozik.

A magyar kormányfő beszámolója szerint ő is és Vladimír Meciár is kinyilvánította: semmi értelme a sajtó útján üzengetniük egymásnak konkrét ügyekben. Úgy vélték: ehelyett a két kormány képviselőinek vagy a különböző szakembereknek le kell ülniük tárgyalni és megállapodni.

Az MTI kérdésére a miniszterelnök azt is elmondta: a mostani tárgyalás közte és Meciar között nagyon normális hangulatban folyt. „Én nem láttam annak értelmét, a különböző meciari megnyilatkozásokat kommentáljam, mert ezzel nem jutunk előbbre. Nekem az a fontos, hogy a két ország között az együttműködés normális legyen.” Horn hozzátette: senkinek nem jó, ha a két ország viszonya feszült. „A magyarszlovák viszony egyes területeken kifejezetten zavartalan, más területeken pedig feszültségek vannak. Közös érdek, hogy megtaláljuk ezen feszültségek feloldásának a lehetőségét” - hangsúlyozta Horn Gyula.

fejtette, attól tartott, hogy ez ártana a nem sokkal korábban létrehozott magyar oktatási nyelvű csoportoknak, az oktatási reformfolyamatnak, a közös kutatómunkának, a fiatal oktatók önmegvalósításának, az oktatási színvonalnak, a normalizálódó román-magyar kapcsolatoknak, és úgy vélekedett, hogy egy önálló magyar egyetem létrehozása vagy visszaállítása hosz- szabb előkészítési időszakot igényel.

Cs. Gyimesi Éva levelében emlékeztet arra, hogy ezért másokkal együtt elfogadta az úgynevezett egyetemi autonómia keretében folytatandó tárgyalásokban való részvételt, és kész volt mind a romániai magyarságon belül, mind a határokon túl védelmezni a multikulturális kolozsvári egyetem gondolatát, ami véleménye szerint megfelel bizonyos erdélyi hagyományoknak. Abban reménykedett, hogy ily módon belső átszervezéssel és szabályozással megteremthetők a feltételek a magyar nyelvű felsőoktatás mennyiségi és minőségi fejlesztéséhez. Mint írja: „A multikulturalilás az én szememben egyenlő esélyt jelent önmegvalósításunkra az élet minden területén saját anyanyelvűnk fel- használásával, olyan értékek teremtésével, amelyeket csak sajátos kulturális hagyományaink révén hozhatunk létre.”

jövőben nem tarthatnak igényt kártalanításra azok a palesztinok, akik az 1987 és 1993 közötti palesztin felkelés - az intifáda - időszakában váltak az izraeli hadsereg áldozatává. A londoni székhelyű nemzetközi szervezet nyilatkozata szerint a törvénytervezet, amely kedden kerül második olvasatban az izraeli parlament elé, „megsérti az áldozatok elemi jogát arra, hogy korábbi jogsértésekért kártalanítást követeljenek”.

„Multikultúrájúság”

Palesztinok kártalanítása

\ Hírről V hírre

Palotai István (Új Kelet)

Aki egy cseppet is odafigyel a világ külpolitikai „vegykonyhának főttjére”, az szinte már várta, ami vasárnap Ankarában bekövetkezett: Törökország azonnali hatállyal megszakította kapcsolatait az Európai Unióval. Ezt a meglehetősen durva és a politikában--a háborúk előtt utolsóként szokásos lépést, mint ismeretes, az váltotta ki, hogy az Európai Unió nem teljesítette Ankara óhaját, és az első körben felveendők között nem tárgyal Törökországgal. Mindez még nem is elég, ráadásul a törökök azzal fenyegetőznek, hogy ha Ciprussal tárgyalni kezd Brüsszel a felvételről, annak török fennhatóság alatti területeit annektál- ják és az anyaországhoz csatolják.

Annak ellenére, hogy Ankara dühödt válasza előre sejthető volt, a helyzet csak eddig a pontig követhető, a többi legfeljebb csak „jóslat”. A baj az, hogy akármilyen irányba is indulunk cl a „talánok” útvesztőjében, a végeredmény minden esetben tragikus.

Ha Törökország valóban az anyaországhoz akarja csatolni Ciprus törökök állal lakott részét, az végzetes lehet a görög-török viszonyra. Ebben az esetben kél variáció lehetséges: ha a görög-török „hadiállapot ' eszkalálódna, az egyenesen egy általános balkáni háborúi válthatna ki, hiszen megkezdődne a két nép szinte azonnali „barátgyűjtésc” igaza érvényesítése érdekében. Ha a NATO képes lesz két tagállamát a hidegháború keretei között tartani, akkor viszont minden bizonnyal ez a NATO válságához vezet, és akár Törökország kizárását is eredményezheti. Ne feledjük: a NATO-nak a szovjet világbirodalom összeomlásával megszűnt az érdeke Törökországot védelmezni, hiszen az elvesztette geopolitikai jelentőségét. Ha viszont Ankara a kiválás mellett döntene és elhagyná az Észak-Atlanti katonai szervezetet, minden bizonnyal - szinte pillanatok alatt - az iszlám fundamental izmus zsákmányává válna. Mindazonáltal, hogy ilyen beláthatatlan következményekkel járhat a brüsszeli „nem”, mégis helyes a döntés, mert Ankara mind a mai napig a világ egyik legagrcsszí- vebb, legvérengzőbb tömeggyilkos rendszere, amely fittyet hány az emberi és a kisebbségi jogokra. a Genfi Konvencióra.

Ilyen államnak pedig nincs helye a szabad emberek Európájában!

MTI

Elmondta: megállapodott a szlovák kormányfővel abban, hogy Magyarország és Szlovákia segíti egymást a csatlakozási feltételek teljesítésében. Mint fogalmazott: „Magyarország érdekelt abban, hogy Szlovákia is csatlakozhasson az Európai Unióhoz és a NATO- hoz.” Ezenkívül a két ország március 25-éig (a hágai nemzetközi bíróság ítéletében megfogalmazott határidőig) meg akar állapodni egymással a bősi ügyben. A kél fél egyetlen elvi megállapodásra törekszik, amely arról szól, milyen módon hajtja végre a két ország a hágai ítéletet. A kormányfő magyarázóig hozzátette: magá-